Közszájon forgó állítás, hogy életünk egyharmadát a munkahelyünkön töltjük, ennek ellenére a hétköznapokban mégsem szentelünk túl nagy figyelmet a munkahelyen történő dolgoknak. Az elmúlt évtizedekben rengeteget változott a munkahelyi környezet, ez pedig könnyen zűrzavart okozhat a fejünkben, amikor a pályánkat tervezzük. Egyáltalán mi is az a karrier, és milyen szerepet tölt be az életünkben?Hogyan formálódik, és mi kell ahhoz, hogy kiteljesedjünk a munkánkban?  Rendhagyó, bevezető cikkünkben egy fiktív karakteren, Gergőn keresztül mutatjuk be nektek a munkapszichológia világában általunk fontosnak tartott témákat. Fogadjátok írásunkat olyan nyitott szívvel és szemmel, ahogyan mi is szántuk!

A Karrier & Munkapszichológia rovat csapata

Ahhoz, hogy a munkáról és annak velejáróiról beszélhessünk, először is le kell tisztáznunk néhány kulcsfogalmat a gondolatkörhöz kapcsolódóan. Karrier és pálya. Sokan sokféleképpen értelmezik ezeket a kifejezéseket, és még a téma szakértői között sincs egyetértés abban, hogy pontosan mi is tartozik bele az egyikbe vagy a másikba. Egyáltalán van-e különbség e két szó jelentése között? A legelterjedtebb nézet szerint a karrier minden általunk betöltött munkahelyi pozíciót magába foglal az életünk során. Ezek láncolata alkotja azt a karrierutat, ami bennünket egyénileg jellemez (Feldman, 1988; Lent és Brown, 2013). Van egyenes lefutású karrier, amikor kitérők nélkül megmásszuk a ranglétrát, viszonylag kevés munkahelyváltással a folyamat során. Az ilyen típusú karrier azonban korunk gyorsan változó gazdasági környezetéből fakadóan egyre ritkább: sokkal inkább általános manapság, hogy

 

kisebb-nagyobb kitérőkkel és esetleg a foglalkozásunk megváltoztatásával teljesen egyéni életutat járunk be.

 

Ezen a ponton válik jelentőssé a pálya kifejezés, amit általában a karriernél szűkebben értelmezünk. A karrierút egy szeletét értjük alatta, ami egy konkrét foglalkozási terület berkein belül történik. Így ha egy olyan változás következik be az életünkben, amikor számunkra teljesen új területen kezdünk el dolgozni, akkor pályaváltásról beszélhetünk.

Karrier – vajon jó úton járok?

Bármilyen karriert is járjon be valaki, nincs olyan, hogy jó vagy rossz út. Ha úgy érezzük, hogy elakadtunk, kérhetjük tanácsadó vagy coach segítségét. A változtatáshoz való bátorságot pedig nagymértékben erősítheti, ha fejlődési szemléletmóddal (growth mindset – Dweck, 2015) rendelkezünk. Ez azt jelenti, hogy

 

saját képességeinkre nem állandó tulajdonságokként, hanem változtatható, fejleszthető területekként gondolunk.

 

Ez többek között abban is megnyilvánul, ahogy a kudarcélményeinkhez viszonyulunk: a fejlődési szemléletmód abban segít, hogy azokat ne akarjuk rejtegetni. Hogy bátran vállaljuk fel, és találjuk meg bennük a lehetőséget a hibáinkból való tanulásra.

karrier - hogyan tovább?

A lehetőségek bőségét útvesztőként élhetjük meg a karrierünk során.

Ebből is látszik, hogy a karrier nem függetleníthető a személyiségünktől, az életünk más területeitől. Csakis azokkal összefüggésben vizsgálható. Ahhoz, hogy ezt bemutathassuk, és felvessük a leggyakrabban felmerülő munkahelyi kérdéseket, végigvezetünk benneteket egy általunk kreált fiktív karakter, Gergő életútján. Alapvető, hogy egy személyen keresztül nem lehet minden szituációt és helyzetet bemutatni, ami előfordulhat velünk az életünk során; ez azonban nem is célunk. Ehelyett inkább a gondolkodásmódunkat és a munkapszichológia sokszínűségét szeretnénk átadni nektek. 🙂

Karrier – Egy életút

Azok a felhőtlen gyermekévek – vagy mégsem?

Pántya Ágnes pszichológus írása

Nem is gondolnánk, hogy már életünk első éveiben mennyi olyan dolog történik velünk, ami befolyásolhatja a későbbi foglalkozásválasztásunkat. Ami formálja a munka világához való hozzáállásunkat. Az talán egyértelmű, hogy a társadalmi közeg, amibe beleszületünk, erősen hat arra, hogy milyen minőségű oktatásban lehet részünk. No meg hogy egyáltalán milyen perspektívákban gondolkodhatunk a jövőre vonatkozóan. Azonban emellett rengeteg más olyan tényező van még a családban és az iskolában, ami említést érdemel – a különböző foglalkozásokkal kapcsolatos érzelmeinkre és tudásunkra gyakorolt hatása miatt.

A család ereje

Gergő egy középosztálybeli család második gyermekeként látta meg a napvilágot. Szülei nagyon várták őt, és igyekeztek mindent előkészíteni az új családtag érkezésére. Nagy megkönnyebbülésükre pedig a testvére is jól fogadta az új jövevényt – egy-két enyhébb súrlódástól eltekintve. Első két évében édesanyja viselte gondját otthon: gyakran játszottak együtt, és mindennapos családi program volt esténként a meseolvasás.

elég jó gyereknevelés - a mese ereje

A mesék fejlesztik a gyerekek megküzdési képességét és fantáziáját.

Ezután édesanyja újra munkába állt, ő pedig bölcsődébe került. Kezdetben megviselte az otthontól való távollét, azonban hamar sikerült megtalálnia a közös hangot az új játszótársaival. Itt is, és később az óvodában is állandó program volt számukra a szerepjáték, amelynek során különböző foglalkozások képviselőit jelenítették meg a pajtásaival: gyakran játszottak rendőröset; máskor pedig vizsgálót rendeztek be, és sztetoszkóppal a nyakukban várták a betegek érkezését.

„Mi leszel, ha nagy leszel?”

Ahogy minden gyerek, úgy Gergő is gyakran szembesült a fenti kérdéssel. Többféle választ adott rá: sokszor mondta azt, hogy rendőr, mivel a pirosan és kéken villogó, szirénázó járművek minden alkalommal lenyűgözték; valamint a hasonló témájú mesékben is gyakran jelentek meg hősökként a rend őrei.

karrier - játék

A gyerekek játékaiban is jelen van az egyes foglalkozások iránti érdeklődés.

Máskor az volt a válasza, hogy idegenvezető. Ez utóbbi azért, mert nagybátyja is ezzel foglalkozott, és amikor meglátogatta a családot, mindig nagyon érdekes történeteket mesélt arról, hogy kikkel találkozik a munkája során, és milyen élmények kerekednek ebből.

 

A korábbiakkal ellentétben szülei foglalkozása nem volt vonzó számára, és nem is igazán tudta, hogy mit csinálnak.

 

Annyit tudott róluk, hogy valami „iroda” nevezetű helyen vannak, esténként pedig fáradtak és gyakran mogorvák. Emiatt negatív attitűd alakult ki benne az ilyesfajta munkák iránt.

 

Ezen az sem segített, hogy a szülei nem beszéltek sokat a munkájukról a gyerekek előtt. Csak egy-két elcsípett mondat engedett arra következtetni, hogy mi történik velük, amíg távol vannak.

„Mi volt ma a suliban?”

Az iskolakezdés egy izgalmas fordulópont volt Gergő számára. Az otthon biztonságából bátorságot merítve, szívesen fedezte fel a külvilág egyes aspektusait. Erősen megjelent nála ebben az időszakban az exploráció. Csillapíthatatlan tudásszomjjal falta a betűket és a számokat. Minden új információ egy új világot nyitott meg számára, ő pedig szívesen merült el ezek felfedezésében. Az új benyomások hatására ekkor már szívesebben képzelte el magát tanárként, és gyakran játszotta azt a szüleivel, hogy olvasásra és írásra tanítja őket. Színes érdeklődése feltárásához az is hozzájárult, hogy a szülei fontosnak tartották a különböző iskolán kívüli elfoglaltságokat a gyerekek fejlődése és intellektuális stimulációja szempontjából.

Fel is út, le is út

Hamarosan azonban fordulópont következett be a család életében: édesapja elveszítette az állását. Ez pedig a családi kassza mellett a szülei házasságát is erősen megviselte. Gergő iskolai teljesítménye visszaesett, nehezére esett koncentrálnia az órákon, és nem is kifejezetten mutatott érdeklődést az iskolában elhangzó dolgok iránt. Emellett megszűntek a különórák is, mivel a család anyagi helyzete nem engedte meg többé az ehhez hasonló plusz kiadásokat.

karrier - otthoni viták

Az otthoni viták kihatnak a gyerek iskolai teljesítményére és általános állapotára is.

A helyzet a válságos időszakot követően szerencsésen rendeződött… habár édesapja új állása kevésbé volt magas státuszú és jól fizető a korábbihoz képest. A szülők újra elkezdtek elvárásokat támasztani az iskolai teljesítménnyel szemben. Ebben az időszakban Gergőt már elsősorban nem az érdeklődés vezérelte. Sokkal inkább az, hogy milyen dolgokért kapott elismerést a környezetében lévő felnőttektől. Jól esett neki a szülők és a tanárok dicsérete. Emiatt

 

azokra a tantárgyakra fordított nagyobb energiát, amik nagyobb elismerést váltottak ki a környezetéből.

 

A cselekvés örömét itt már a visszajelzések keresése váltotta fel mint fő motivációs tényező. (Az „elég jó” dicséretekről korábbi cikkünkben olvashatsz bővebben, ide kattintva.)

Hova tovább?

Az általános iskola végéhez közeledve Gergőt is elkezdte foglalkoztatni az iskolaválasztás. Az nem volt kérdés számára, hogy gimnáziumban szeretne továbbtanulni. Ebben nagy mértékben közrejátszott az, hogy a szülei mindig is értelmiségi pályát szántak neki, ahogyan ők maguk is magasan iskolázottak voltak. Természetes volt hát, hogy nem a középiskola lesz az utolsó megálló a képzése során. Egyre nagyobb súlyt képviseltek azok a tantárgyak, amikben a kortársaihoz képest kiemelkedően teljesített: úgy gondolta, hogy akkor választ jól pályát, ha ezekre alapozva hozza meg a döntését.

lázadás a felnőttek ellen

Az iskolának is nagy szerepe van az diákok továbbtanulásában.

Az iskola tanulmányi kirándulásokat szervezett, és az osztályfőnöki órán sokat beszéltek az opcionális gimnáziumokról, középiskolákról; ezáltal Gergő több forrásból gyűjtött információt ebben az időszakban. Olyan szakmákat ismert meg, amikről korábban még csak nem is hallott. Az így nyert tudás alapján választotta ki a szüleivel közösen a továbbtanulása színterét, ahová a sok izgalommal és felkészüléssel járó felvételi folyamatot követően sikeresen be is jutott.

 

Te hogyan emlékszel vissza a gyerekkorodra? Milyen tevékenységekkel foglalkoztál szívesen? Mi szerettél volna lenni, „ha nagy leszel”? Az iskolai élmények vagy az otthoni környezet befolyásolta jobban a továbbtanulásodat?

Megfigyelési kísérlet

A helyes út – hogyan segítheted a gyereked pályaválasztását?

Egy egyszerű gyakorlattal sokban segíthettek a gyermeketeknek, hogy felismerje az igényeit, ez pedig támogathatja az iskola- és pályaválasztását. Tégy fel néhány gondolatébresztő kérdést egy elképzelt szituációval kapcsolatban...
  1. Képzeld el, hogy ma este, amikor elalszol, csoda történik! Képzeld el, hogy holnap, amikor felébredsz, a dolgaid jobban mennek, úgy, ahogy szeretnéd.
  2. Mi az első apró jele annak, hogy a dolgok megváltoztak? Mit csinálsz másképp?
  3. Mások hogyan reagálnak erre?
  4. Te hogyan reagálsz a változásra? Mit árul ez el neked önmagadról?
  5. Ki az első személy, aki észreveszi rajtad a változást? Mit lát?
  6. Mit vesznek észre a barátaid? Mit veszünk észre mi, a szüleid? És a tanáraid?

A kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy mi az a fontos terület, képesség, amiben a gyermeked fejlődni szeretne. A megbeszélés után térjetek rá a jelenlegi állapotot érintő kérdésekre.

  1. Hol tartasz most? Értékeld egy 1-től 10-ig terjedő skálán!
  2. Mi árulja el neked azt, hogy éppen itt tartasz? Szerinted mások hogyan látják a helyzetedet?
  3. Mennyire bízol abban, hogy feljebb mozdulsz a skálán? Mi az a tulajdonságod, ami erre képessé tesz?

Fontos, hogy megfelelő nyitottsággal állj hozzá a felsorolt kérdésekhez és a megbeszéléshez! Ha sikerül kifejteni a témához kapcsolódó gondolatokat, mindkettőtöknek körvonalazódhat, hogyan tudod a gyermekedet támogatni a pályaválasztás során. Ez előre lendítheti a fejlődését és a szülő-gyermek kapcsolatot egyaránt. 🙂

Drága gimis éveim…

Kisfaludy Lilla pszichológus írása

Felnőtt fejjel úgy emlékszünk vissza a gimis évekre, hogy az volt ám csak az élet, nagykanállal habzsoltuk azt. Azonban a serdülőkor igen sok nehézséget rejt magában. Az identitás– és teljesítménykrízis, a szociális gátlásokkal való megküzdés, a szülőkről való leválás és függetlenedés, a világba vetett hit megkérdőjelezése mind-mind azt jelzik, hogy a kamaszok világa sem fenékig tejfel.

Ha ma középiskolás diákokat kérdezünk, minden bizonnyal arról fognak mesélni, hogy milyen megmérettetés lesz a héten; hogy valamelyik tanár ismét bejelentés nélkül íratott dolgozatot – ami az év végi bizonyítványjegyüket is leronthatja; hogy bizonytalanság övezi a továbbtanulásukat. Hiszen az érettségitől függ az, hogy milyen szakot választhatnak, hogy a nyáron milyen diákmunkát végeznek, de a közösségi szolgálatot is jó lenne olyan helyen eltölteni, amiből tanulhatnak valamit… Persze ez túlzásként hathat, viszont a teljesítmény-, és sikerorientált világunkban gyermekeink már egészen fiatal kortól próbálnak megfelelni a mindennapos kihívásoknak és nehézségeknek.

karrier - szociométer fogalma

A látszat mindig csal – a felszín alatt a fiatalok életében is sok-sok nehézség és probléma lehet.

Gergő érdeklődő, okos fiú, osztálytársai és tanárai is kedvelik. Szülei büszkék rá és igyekeznek abban támogatni fiukat, hogy fedezze fel önmagát, hogy mi az, amiben örömét leli, amit szeretettel végez.

„Ki vagyok én?”

Gergő személyes identitásának kialakítása érdekében azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy: miért vagyok értékes? Milyen értékek jelentősek számomra? Mire vagyok képes? Mit elfogadható, és mit találok értékesnek másokban? … (Ha szeretnél választ adni ezekre a kérdésekre, olvasd el ezt segítő cikkünket, ide kattintva.) Emellett fontos számára az is, hogy jól teljesítsen az iskolában, a sportegyesületben, a fakultáción és a különórákon is. Tudja, hogy sok mindent csinál egyszerre, de nem bánja, hiszen azzal is tisztában van, hogy meg tudja csinálni. S igazából élvezi is, hogy hasznosan tölti az idejét, lefoglalja magát.

A fiatalság tényleg bolondság?

Gergő a gimis évek alatt megismerkedik egy csodás lánnyal, akivel bár viharos a kapcsolatuk, nagyon szeretik egymást. A többi barátjánál a kapcsolat kimerül 1-2 hetes „együttjárásokban”, azonban Gergőt másképp nevelték. A többiek nem is értik ezt, de Gergő tudja, hogy

 

érettebb a társainál, így ő szárnyait próbálgatva igyekszik megtapasztalni viselkedéseinek, tetteinek következményeit és tanulni azokból.

 

Így csiszolódik az évek során, és tanulja meg azt, hogyan is hat a környezetére. Gergő nem érti, hogy a szülői értekezleten miért nem vonják be a diákokat is, hiszen róluk van szó:  „Miért nem kaphatunk egyenesen visszajelzést önmagunkról?” Azt gondolja, hogy ebből sok társa is fejlődhetne.

A bőség zavara, avagy pályaválasztási nehézségek

Telnek-múlnak az évek, Gergő ismét pályaválasztás elé kerül. A középiskolás évek alatt sokat tanult magáról, képességeiről, azonban nem látja még az útját. Tudja, hogy a mai tendenciák alapján nem kell élethosszig tartó foglalkozást választania, hiszen a karrierje során több pályamódosítást is végrehajthat, azonban ő szeretne azért megdolgozni, hogy egy olyan irányt válasszon, ami közel áll hozzá.

karrier - céltudatos élet

Merre tovább?

Pályaorientációs foglalkozásokon, börzéken vesz részt, sőt még tanácsadókkal, friss egyetemistákkal is beszél, hogy minél több oldalról felfedezhesse a kiválasztott pályáját. Pályaválasztás előtt érdemes a következő kérdéseket feltennünk magunknak:

  • Mi az, amit igazán szeretnék csinálni?
  • Mi az, ami boldoggá tesz, amiben hosszú távon el tudom magam képzelni?
  • Mi az, amiben fejlődni szeretnék és amire szívesen időt szánok?

Ezekre a kérdésekre nem triviális a válasz, és nem is könnyű rájuk választ adni. Érdemes erre időt szánni és átgondolni a mindennapi tevékenységeinket, a reggeli rutintól kezdve, a főzésen át, egészen az újságolvasásig. Így tudjuk csak igazán felfedezni és megérteni, hogy mik azok a tevékenységek, amik belső motivációból fakadnak.

  • Ha neked is fejtörést okoz az, hogy hova tovább, hogy mivel is szeretnél foglalkozni…
  • Hogyha fogalmad sincs arról, hogy mivel szeretnéd tölteni az elkövetkezendő éveidet…
  • Ha teljesen tanácstalanul bolyongsz a szeretett utcákon, és azon merengsz, hogy másnak mennyivel egyszerűbb, akkor jó helyen jársz!

Először is nem vagy egyedül. Sok ezren vannak hasonló helyzetben, viszont nem kötelező ebben az állapotban maradnod sokáig. 😊

Tipp

Egy kalandra invitálunk Téged!

Szüntess meg minden zavaró tényezőt, és biztosíts magadnak olyan környezetet, ahol most magadra fogsz figyelni. Állj fel, és keress egy biztos pontot. Olyat, ahol jól érzed magad. Húzd ki magad, sóhajts egyet, csukd be a szemed, és merülj bele…
  1. Mi az, amit szívesen végzel a mindennapjaidban? Milyen tevékenységek állnak hozzád közel? Mik az erősségeid? Mi tölt fel?
  2. Gyűjtsd össze ezeket, és párosíts hozzájuk foglalkozásokat. Melyik munkakör fedi le ezeket a tevékenységeket, hol tudnád kamatoztatni képességeidet? Ebben segítségedre lehet a Felvi.
  3. Ha ezzel is megvagy, fogj annyi papírt ahány foglalkozást felírtál. Írd fel mindet, és helyezd el a lapokat a térben. Rakd oda, ahova úgy gondolod, hogy az adott foglalkozás illene. Nyugodtan használd ki a teret! Találd meg mindegyiknek a helyét.
  4. Ha még mindig a kezedben vannak a papírok, most fogd magad, és csináld meg a 3. pontot, de tényleg! 😊 Majd, egyenként helyezkedj el a foglalkozásoknál, éld kicsit bele magad. Gondolj bele, hogy milyen lenne egy napod ebben a foglalkozásban? Miket csinálnál? Kikkel töltenéd az időd? Milyen ruhában lennél? Szeretnéd ezt a helyet? Vedd végig a számodra fontos kérdéseket!!! Tölts vele időt, éld bele magad, dolgozz rajta, hogy dűlőre juthass.
  5. Ahogy haladsz előre, osztályozd a foglalkozásokat aszerint, hogy hogy érezted magad ott. Ha megvan az első pár jelölt, olvass utána, érdeklődj, menj el gyakorlatra, próbáld ki! És ne félj dönteni!

Ide kattintva találhatsz pályaválasztással kapcsolatos teszteket.

Egyetemi évek – mi fán terem a karrierkezdés?

Bakó Panna pszichológus írása.

A továbbtanulás dilemmája a legtöbb középiskolást érinti. Még a határozott céllal rendelkezőkben is felmerülhetnek a kérdések: merre tovább? Valóban ez az én utam? Egyetem? Az egyetemek rendszere manapság számos lehetőséget kínál. A hagyományos osztatlan képzések, a 2004-05 óta létező osztott képzések, vagy a 2016-tól ismét bevezetett duális képzések közül válogathat a leendő hallgató. Gergő számára is nehéz a döntés, hezitál.

Egyetemi évei alatt élvezi az új lehetőségeket és az eddigiekhez képest teljesen más szabadságot. Kurzusai után szabadon oszthatja be idejét. Az egyetem olyan lehetőségeket biztosít, melyeket kihasználva a világról is többet tud. Kapcsolati hálója is szélesedik. Azonban érzései meglehetősen vegyesek, mivel független férfinak kezdi érezni magát, családjában viszont még mindig gyermekként kezelik. Anyagilag támogatásra szorul.

Tudásunk és tapasztalataink bővülése új nézőpontokat hoz az életünkbe.

Szüleivel sokszor viharos a kapcsolata… A tőlük való anyagi és érzelmi leválás folyamata rengeteg vitát szül. Egyre többször merül fel benne a kérdés, hogy ki is ő valójában.

„Ő az igazi?”

Gergő az egyetemi évek alatt sokat randevúzik. Tág családjában és barátai, szülei körében számos formáját láthatja az együttélésnek. Több kapcsolata is volt már, azonban gimnáziumi szerelme óta nehezen épít ki bizalmat. Fél a csalódástól, a hosszú elköteleződéstől.

 

Milyen társra vágyom? Valóban készen állok erre?

 

Az egyetemi évek alatt nem csak a párválasztás dilemmája üti fel a fejét. Többször felmerül benne a kérdés, hogy szakmája valójában illik-e hozzá. Személyisége folyamatosan fejlődik. Gyakornoki munkái sokszor elbizonytalanítják, azonban még többször okoznak hatalmas örömöt, hiszen kisebb sikereit is elismerték. Sikerek és kudarcok? Legtöbbünket ekkor érnek először. Kudarckerülő vagy sikerorientált lenne Gergő?

Tudtad-e?

A kapunyitási pánik (quarterlife crisis) mint kifejezés 2001-ben robbant be a köztudatba, amikor két huszonéves fiatal, Alexandra Robbins és Abby Wilner megjelentette az azonos című könyvét. A szerzők saját és velük azonos korú társaik nehézségeit írták le könyvükben, amit az egyetemi évek és a munkába állás közötti átmenet okoz:

a túl sok választási lehetőség közepette nincsenek támpontok, amik segíthetnének,

ez pedig egy erős szorongással és depresszív érzésekkel kísért állapotot eredményez. A jelenséggel sokan tudtak azonosulni, és a könyv hamar bestsellerré vált. Ezzel együtt pedig más platformokon is egyre többet foglalkoztak a témával. A pszichológusok körében azonban vitatott, hogy valóban egyedülálló, a más életszakaszokban is előforduló krízisállapotoktól eltérő jelenségről van-e szó.

hedonikus boldogság

Rossi és Mebert (2011) kutatásukban azt találták, hogy mindannak ellenére, hogy az élethelyzetből fakadóan valóban egy stresszes időszakról beszélhetünk, összességében ez nem csak az egyetemről kijövő fiatal felnőtteknél jelentkezik…

Kiket érint még?

A középiskolából egyből munkába állóknál is ugyanúgy megfigyelhető, sőt, náluk sokkal erőteljesebben érvényesül a kapunyitási pánik jelensége. Ezt erősíti meg Arnett (2007) is, aki egy új életszakasz beékelését javasolja a serdülőkor és a fiatal felnőttkor közé, napjainkban ugyanis a tanulmányi idő megnyúlása miatt itt egy önálló fejlődési feladatokkal bíró időszak veszi kezdetét. Ez pedig minőségileg elkülönül az azt megelőző és követő periódustól egyaránt. Habár

vannak fiatal felnőttek, akiknek valóban problémát okoz a kapunyitás, és mentális problémákat eredményez az azzal járó stressz,

ez leginkább olyan személyeknél fordul elő, akik egyébként is veszélyeztetettek társadalmi szempontból (pl. fogyatékosok, hátrányos helyzetűek, nevelőotthonban nevelkedettek). A legtöbb fiatal számára ez inkább egy fejlődést és növekvő elégedettséget hozó időszak, amely bár jelentős változásokkal jár együtt, a végére az esetek 90%-ában bekövetkezik a stabilizálódás.

Sikeres pályakezdés – lehetséges?

Pántya Ágnes pszichológus írása

Pályánk kezdetén a legtöbben nagy lelkesedéssel vetjük bele magunkat az új világba, amit a köznyelvben csak nagybetűs Életnek nevezünk. Ha van, büszkén mutogatjuk a frissen szerzett végzettségünket. Első munkahelyünk megszerzését követően pedig érzékelhetően más kategóriába sorolódunk az ismerőseink fejében. Saját magunk számára is. Ez az átmenet azonban keveseknek alakul teljesen zökkenőmentesen, általában még a sikeres pályakezdőket is kíméletlenül arcul csapja a valóság ebben az időszakban.

 

„Vajon mennyire leszek sikeres a munkahelyen?” „Tudom használni az iskolában magamra szedett tudást, vagy feleslegesen pazaroltam az időmet a padokat koptatva hosszú évekig?” „Egyáltalán hogyan kell állást keresni?”

karrier - tanácstalanság

Az iskolából kikerülve könnyen elveszettnek érezhetjük magunkat az új világban.

Ahogyan mindannyiunknál, Gergő életében is beköszönt az idő, amikor ezekkel a kérdésekkel a fejében alszik el és kel fel másnap reggel. A válaszokat pedig hiába is várja a külvilágtól, az utat magának kell kitaposnia.

Kitaposatlan utakon

Az egyetem elvégzése után Gergő intenzíven tapasztalatokat kezd gyűjteni a munkaerőpiac működésével kapcsolatban. Ahogyan az a nagykönyvben meg van írva: önéletrajzot készít, hirdetéseket böngészik az interneten, és elküldi a jelentkezését a szakképzettségének megfelelő pozíciókra. Azonban nagyon hamar rá kell jönnie arra, hogy

 

az álláskeresés nehezebb dolog annál, ahogyan ő azt előzetesen elképzelte.

 

A jelentkezéseire gyakran nem érkezik válasz, és ahová esetleg be is hívják állásinterjúra, ott azzal szembesül, hogy az elvárásai és a valóság között igen nagy, áthidalhatatlannak tűnő szakadék tátong.

Győzni vagy túlélni?

Ezek a tapasztalatok felerősítik benne az élethelyzet megváltozásával eleve együtt járó szorongást. Eluralkodik rajta a kapunyitási pánikLátszólag rengeteg lehetőség áll előtte, ő mégsem jár sikerrel – a sokadik próbálkozás után sem –, ez pedig megrengeti az önmagába vetett hitét. Elvárásait elkezdi fokozatosan lejjebb építeni. Növekvő kétellyel tölti el a kérdés, hogy milyen típusú munkahelyet lenne célszerű keresnie. Szeretne egy jól fizető és az érdeklődésének megfelelő munkakört, amelyben kihívásokkal szembesül, és megbecsülik a munkáját. Ez azonban egyre elérhetetlenebbnek tűnik:

 

úgy látja, hogy lehetetlen állást találnia anélkül, hogy kompromisszumokat kötne az elvárások tekintetében.

 

A korábbi stratégiájával ellentétben most már tudatosabban kezdi el művelni a keresést: önéletrajzát és motivációs levelét személyre szabja a megpályázott pozíciókhoz. Emellett az internetes hirdetésekre való jelentkezésen túl egyre nagyobb figyelmet fordít a környezetében élő emberektől kapott információkra.

Győzni!

Ez a stratégiaváltás hamarosan eredményre is vezet: sikeresen elhelyezkedik egy multinacionális cégnél, a szakmájához közel eső területen. Ehhez az álláshoz többkörös interjú és hosszadalmas kiválasztási folyamat vezet: olyan feladatokkal és nehézségekkel találkozik, amikről eddig alig vagy egyáltalán nem is hallott.

 

Korábbi álláskeresési próbálkozásai során már megismerte az állásinterjún előforduló tipikus kérdéseket, azonban az AC (Assessment Center) mint kiválasztási eszköz ez idáig ismeretlen volt számára. Ennek során több más jelentkezővel hívják be őt egy teljes napra. Itt különböző munkahelyi szituációkat kell eljátszaniuk, valamint más kreatív és a képességeket jócskán megmozgató feladatokban vizsgálják a viselkedésüket.

munkapszichológia fogalma

Hosszadalmas és rögös út vezet a megfelelő állásig.

Végül az utolsó kiválasztási fordulóban – a bértárgyalás során – sikerül egy általa közepesen jónak tartott fizetést kialkudnia. Mindent összevetve az első teljes állás megszerzése elégedettséggel tölti el, a munkanélküliség okozta átmeneti visszaesést követően énhatékonyságba vetett hite ismét növekszik.

Van itt egy új fiú

Új munkahelyén az első néhány nap a szervezettel és a munkakörnyezettel való megismerkedésről szól (bekörözés – onboarding): más belépőkkel egyetemben különböző oktatásokon kell részt vennie. Majd a saját munkaállomásán barátkozik a feladatokkal és a cég által használt, eddig ismeretlen számítógépes rendszerrel. Hamar megtapasztalja a szervezeti kultúra jelentőségét: közvetlen kollégái sokat segítenek neki a betanulás során, és minden nap együtt járnak ebédelni.

karrier - team

A légkör erősen befolyásolja azt, hogy mennyire szeretjük a munkahelyünket.

Ez amellett, hogy lehetőséget ad az összegyűlt feszültségek közös kiengedésére, nagyszerű alkalmat teremt arra is, hogy eggyé kovácsolódjanak munkahelyi közösségként. Egy szorosan együttműködő csapat jön létre.

Csináld magad

A jó légkör megfelelő hátteret biztosít arra, hogy Gergő teljes lelkesedéssel vesse bele magát a feladataiba: az első néhány hónapban még a napi jelentések elkészítését is kihívásként és élvezetes feladatként éli meg. Ennek ellenére nem megy zökkenőmentesen a beilleszkedése: kijelölt mentora (aki magasabb beosztásban dolgozik a cégnél), nem mindig elérhető számára… A problémás szituációkban felvetődő kérdései gyakran megválaszolatlanul maradnak. Ez a helyzet nagyon kényelmetlen számára, viszont lehetőséget ad arra, hogy kreatívan reagáljon, és problémamegoldó képességét demonstrálja a munkája során.

Ráérsz pénteken?

Munkaerőpiacra való kilépése a karrierje mellett a magánéletére is erős hatást gyakorol. Az egyetemi évek nyújtotta szabadság után szokatlan számára a szigorúan strukturált időrend. Ez gyakran ébreszt benne frusztrációt.

 

Párkapcsolatára és barátaira egyre kevesebb ideje jut, így munkája közvetett módon a szabadidejét is erősen strukturálja.

 

A baráti kapcsolatok immáron a jövőt érintő beszélgetésekről és a munkahelyen felhalmozódott feszültség közös levezetéséről szólnak. Párkapcsolatában is döntési pontra jut: egzisztenciája már lehetővé teszi a komolyabb elköteleződést. Emellett a környezete felől is erős nyomást érzékel ebbe az irányba.

Na de mi van a többiekkel?

Folyamatosan tartja a kapcsolatot az egyetemi barátaival. Néhányuk még állást keres, mások áradoznak új helyükről. Megint mások már a váltáson gondolkodnak, hiszen úgy érzik, hogy ellehetetlenítik őket munkahelyükön. Sajnos egyik barátja már az egészségi állapotán is romlást vett észre…

Mobbing?

A mobbing szó jelentése munkahelyi pszichoterror.

Szándékos és ismétlődő bántó viselkedés, mely megmutatkozhat a munkahelyen például:

  • rosszindulatú pletykák terjesztésében;
  • abban, hogy nem szólnak az illetőhöz;
  • olyan feladatok kiosztásában, mely megalázó, vagy éppen teljesíthetetlen.

Komoly problémáról beszélünk, melyre muszáj felhívni a figyelmet, és minél többet beszélni róla. Hiszen hatása hosszú távú és súlyos következményekkel jár!

Meddig tart az első lendület?

A kezdeti lelkesedés lecsillapodását és a napi rutin beálltát követően óhatatlanul felmerülnek Gergőben bizonyos kérdések a pálya- és a munkahelyválasztással kapcsolatban: „Vajon jól döntöttem?” „Biztos, hogy ez a legjobb út, amin elindulhatok?” „Hová vezet ez hosszú távon?”

 

Összességében nem érzi rosszul magát a munkahelyén továbbra sem, ugyanakkor egyre kevesebb feladat adja meg neki azt a sikerélményt, amit az igényszintje megkövetel, ez pedig növekvő elégedetlenséget eredményez. Elsősorban a szervezeten belül kezdi el keresni az előre és az oldalra lépési lehetőségeket. Emellett pedig újból nyitott szemmel jár a munkaerőpiacon, számon tartva a felmerülő munkalehetőségeket.

Ha nehezen találsz munkát, elképzelhető, hogy rossz helyen keresel… Esetleg nem megfelelően alakítottad ki a célkitűzésedet az ideális munkahellyel kapcsolatosan. Hogy közelebb kerülj ahhoz, milyen is egy hozzád passzoló állás, végezd el a következő gyakorlatot.

Megfigyelési kísérlet

Lépésről-lépésre

Végy elő 10 üres papírlapot, és mindegyikre írj fel egy mondatot, ami a „Ki vagyok?” kérdésre válaszol a te nézőpontodból. Fejtsd ki ezeket a mondatokat bővebben! Miért ezt a választ adtad? Milyen formában van jelen az életedben az adott dolog?
  • Rakd sorba a lapokat fontossági sorrend szerint!
  • Olvasd el újból a válaszaidat, és keress közöttük közös nevezőt! Ebből láthatóvá válhat számodra, hogy mi az az alapvető érdeklődési terület vagy kompetencia, ami életed legtöbb részére hatást gyakorol.

Ha megvan a közös nevező, érdemes olyan munkahelyet keresni, ahol ez a kulcstényező egybeesik a vállalat értékrendszerével, és a munka során is hasznát veheted. Ezzel egy olyan helyzetet alakíthatsz ki, amiben kölcsönösen nyersz te is és a munkaadód is:

 

neked lesz egy munkád, ami megfelel az érdeklődésednek és kibontakoztathatod benne a tehetségedet,

 

ő pedig egy elkötelezett munkavállalóval gazdagszik, aki nem mellesleg rendelkezik az általa szükségesnek tartott képességekkel.

Amikor már kevés az, hogy van munkád – horizontális fejlődés

Pántya Ágnes pszichológus írása.

Holtpont. Mindenki eljut ide egyszer. A munkában már nincs kihívás, jó lenne valami mást csinálni, de mit? Keressük a lehetőségeket, de egyik sem tetszik igazán, mivel mi magunk sem tudjuk, hogy mit is szeretnénk valójában. Gergő is elérkezik ebbe a fázisba. Az első munkahelyén már nem talál új kihívásokat a munkájában, és a fejlődésre, előrelépésre való lehetőségeit is korlátozottnak látja. Éppen úgy döntene, hogy továbbáll, amikor elérkezik az éves teljesítményértékelés ideje. A vezetője jó munkaerőnek tartja, ugyanakkor ő is látja a visszaesést, ami az utóbbi időben történt Gergő munkamoráljában. Motiválni szeretné, ezért felajánl neki egy lehetőséget: ha tartani tudja a korábbi jó teljesítményét, pénzbeli jutalmat kap és új lehetőségek nyílhatnak meg előtte. Ez visszaadja Gergő lendületét és a kezdeti kételkedést hátrahagyva, újult erővel csap bele a munkájába.

Múld felül önmagad!

Erőfeszítései hamarosan meghozzák az eredményüket. Az ígéretnek megfelelően teljesítménybónuszban részesül, és ami számára még fontosabb, bekerülhet a szervezet tehetségmenedzsment programjába, amelynek részeként ettől kezdve vezetői utánpótlásként tekintenek rá. A levegőben lévő előmeneteli lehetőség mellett ez azt is jelenti, hogy többféle képzési lehetőséget biztosítanak számára, és kiemelt figyelemben részesül a vezetőség részéről.

growth mindset

A növekedés alapvető emberi igényünk.

Más kollégákkal együtt DC-ben (Development Centerben) vesznek részt. Ennek során a közreműködő szakértők felmérik a képzési igényeiket, és megtervezik számukra az átfogó képességfejlesztéshez szükséges képzési programot. Szórakoztató, csoportos tréningeken és a hagyományos oktatáshoz hasonlító tantermi órákon egyaránt részt vesznek, a tehetségük kamatoztatása érdekében. A kötelező órák mellett

 

lehetőségük nyílik egyéb oktatásokon való részvételre is, önkéntes jelleggel: nyelvoktatás, kommunikációs tréningek, stresszkezelés…

 

Gergő jó úton halad a céljai felé, a céges képzéseket pedig jó alkalomnak találja arra, hogy a személyes képességei fejlesztése mellett a munkájában is egyre nagyobb teljesítményt érjen el.

 

Voltál már Gergőhöz hasonló helyzetben egy munkahelyen? Mi lett az eset kimenetele? Téged mi motivál a munkád során?

Tudtad-e?

Valóban motivál a pénz?

 

Amikor munkahelyi motivációról beszélünk, elsőre mindenkinek a pénzbeli jutalmak jutnak eszébe. Való igaz, hogy nagy megtartó és motiváló erővel bír az anyagi jutalmazás – egy bizonyos szint elérése után mégsem működik megfelelően.

Mi lehet ennek az oka?

 

Ahogyan a korábbi cikkünkben már olvashattátok, vannak ún. hiányalapú és növekedésalapú szükségleteink. Az anyagi biztonság a hiányalapú szükségletek közé tartozik. Tehát ha nincs elég jövedelmünk az általunk kívánatosnak tartott életszínvonal fenntartásához, akkor igenis számít a pénz és ennek megszerzése motivál bennünket a mindennapjainkban. Ha viszont nem szenvedünk hiányt semmilyen számunkra fontos dologban, előtérbe kerülnek az olyan növekedésalapú szükségletek, amilyen az önfejlesztés, az alkotás és a társadalmi felelősségvállalás. Egyre inkább célt keresünk a munkánkban és kihívást jelentő feladatokat szeretnénk végezni, amelyek által fejlődhetünk és kiteljesedhetünk.

 

A munkahelyek feladata pedig az, hogy ezeket az igényeinket kielégítsék, ezáltal elkötelezetté tegyenek bennünket a közös cél iránt – egyéb esetben nemcsak motiválatlanok leszünk, de nagyobb valószínűséggel nézünk új munkahely után.

Karrierút? Alakítsd Te! – Vezetővé válás

Kisfaludy Lilla pszichológus írása.

Gergő igazán jól teljesít a munkahelyén. Tehetséges kollégának könyvelték el vezetői, egyre többen ismerik el a cégnél. A vállalat vezetése felfigyelt arra, hogy kiváló eredményeket ér el a területe, hogy jó kapcsolatot ápol a szervezet tagjaival. Kollégái sűrűn fordulnak hozzá szakmai tanácsért. Ezért behívják őt, hogy új pozíciót ajánljanak neki. Gergő kicsit ódzkodik attól, hogy vezetővé váljon, hiszen alapvetően szereti a munkáját, fontos számára az, hogy szakmailag képezhesse magát, és

 

tart attól, hogy az emberek vezetése mellett nem tud majd elég időt szánni saját maga fejlesztésére.

 

Viszont mindig is szerette az új kihívásokat. Izgatja fantáziáját, hogy hogyan fog helytállni. Így végül úgy dönt, hogy belevág élete új kalandjába: vezető lesz.

Az ember holtig tanul

Gergő eddig is sokat olvasott, igyekezett beleásni magát a legújabb szakirodalmakba. Most azt tanulmányozza, hogyan érdemes emberekkel foglalkozni, csoportot vezetni, mik a legújabb trendek és praktikák a vezetők számára. Tisztában kell lennie a munkajog néhány területével. Ez vezetőként és beosztottként is fontosnak bizonyul. A munkajog tudásának birtokában számos kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Vezetőként Gergő először is tisztában szeretne lenni saját maga és beosztottjai jogaival. Például a bekörözésre, táppénzre, szabadságra, rendkívüli munkavégzésre, kikörözésre vonatkozó információkkal. Kinevezését követően úgy megy be a munkahelyére, hogy ő bizony megteremti a legjobb munkahelyet, amit csak tud.

Elhatározta, hogy

  • minden emberével foglalkozik majd;
  • a területet belátható időn belül még eredményesebbé teszi;
  • időt szán arra, hogy közösen meghatározzák a célokat, víziókat, illetve a közös stratégiát.

Azonban kollégái, akik eddig örömmel fordultak hozzá, kétkedve fogadják őt. Gergő tudja, hogy az első időszakban sok erővel kell majd megküzdenie, de azt nem sejti, hogy milyen rögös lesz az út.

karrier - kihívás

A pályamódosítások, korrekciók mindig újabb kompetenciák, képességek fejlesztésével járnak együtt.

Végül minden akadályt sikeresen vesz. A terület virágzik, az emberek szeretik a munkahelyüket és vezetőjüket, Gergő pedig hihetetlenül büszke. Mindezt komoly áldozatok árán: rengeteget dolgozik, éjszakánként az operatív feladatok nagy részét otthon intézi, és feleségével egyre többet vitázik.

Mindennek ára van…

Gergő felesége szerint férje minden erejét és idejét a munkájára fordítja. Nem törődik már sem önmagával, sem a kapcsolatukkal. Egyre kevesebbet alszik, egyre feszültebb és egyre többet fáj a mellkasa is. Gergő tudja, hogy nagy nyomás van rajta, de a már-már elviselhetetlen stressz ellenére is meg szeretne felelni a magas elvárásoknak. Így elkezd foglalkozni az időgazdálkodás témakörével, hogy könnyebben tudja venni az elé gördülő akadályokat. Ha hasonló nehézségekkel küzdesz, és szívesen olvasnál bevált praktikákat, trükköket az időmenedzsmenttel kapcsolatban, akkor kattints a cikkért.

A siker sem jár egyedül…

Főnökei elégedettek Gergővel, már a központban dolgozó vezetők is felfigyeltek kiemelkedő képességeire, tehetségére. Így, amikor céges auditok zajlanak, sort kerítenek a személyes találkozásra is. Gergő szakértelme és munkamorálja lenyűgözi őket, azonban amikor hazafelé indulnak, figyelmeztetik közvetlen főnökét, hogy

 

jót tenne Gergő számára egy kis kikapcsolódás, egy vállalati pszichológus vagy egy segítő beszélgetés.

 

Gergőnek erről azonban mit sem szólnak, hiszen mindenki örül a hirtelen jövő sikereknek. Senki sem szeretné falra festeni az ördögöt. Felesége azonban egyre komolyabban aggódik. Végül az unszolására Gergő elmegy egy pszichológushoz, akinek segítségével sikerül leküzdenie munkaalkoholizmusát. Sikerül megküzdenie új szerepeivel, és egyre magabiztosabb abban, hogy feleségével családot szeretne alapítani.

Tudtad-e?

Te melyik kategóriába tartozol?

 

Aki hősiesen kitart amellett, hogy „régebben bezzeg hűségesek voltak az emberek, egy-két munkahelyen töltötték az életüket”?

Vagy aki azt mondja, hogy „igenis logikus érvek állnak amellett, hogy az ember rövidebb időszakokat töltsön egy munkaadónál”?

Ebben a kérdésben sem lesz sosem megegyezés, de mindenesetre az elmondható, hogy az utóbbi évtizedekben az a tendencia látható,

  • hogy egyre kevesebb időt töltenek az emberek egy munkahelyen.
  • Hogy egyre merészebben és bátrabban mernek munkahelyet, pályát, foglalkozást váltani.
  • Hogy inkább választják azt a pályát, amiben igazán kiteljesedhetnek, amiben boldogabbak lehetnek.
Így viszont egészen más perspektívából érdemes a fenti kérdést megközelíteni!

 

„Hogyan tudnék elégedettebb, kiegyensúlyozottabb ember lenni?”  – ha ehhez az kell, hogy az ember évente újabb kihívásokban és területeken próbálja ki magát, akkor az lesz a számára az ideális út.

 

Egy kis érdekesség

 

A nagyvilág is számos példát kínál a pálfordulásokra. 😊

  • Tudtad, hogy Harrison Ford ács volt?
  • Hogy Vera Wang műkorcsolyázó és író volt, mielőtt belépett a divat világába?
  • Hogy Ray Kroc értékesítő volt, mielőtt megvette a McDonald’s márkanevet?

Ha inspirálódni szeretnél, tekintsd meg a magyar újrakezdőket, ide kattintva.

Karrier és krízis női szemmel

Kisfaludy Lilla pszichológus írása.

Gergő egyre többet beszélget gyermekkori barátnőjével, Naminnal. Fejünkben rögtön felsejlik egy kérdés és akár egy komplex kép: miért is találkozgatnak? Mindketten házasok, Namin többgyermekes édesanya; miért szentelnek egymásnak ennyi időt, hiszen tölthetnék azt a saját családjukkal is?! Azonban a helyzet egészen más, mint ahogy elsőre tűnik. Gergő számára nehézséget okoz elmondani a feleségének, hogy nem könnyű helyt állnia mint vezető, mint kolléga, mint gondoskodó férj, mint családfenntartó, mint szüleit ápoló gyermek. Namin pedig megoszthatja Gergővel mindazt a terhet, ami az utóbbi időkben ránehezedett.

Fel is út, le is út

Naminnak szép, felfelé ívelő karrierje volt, azonban a gyermekek megszületése után mindaz a remény, hogy ott folytathatja, ahol „abbahagyta”, szertefoszlott. A gyerekek már ovisok voltak, amikor Namin szembesült azzal a munkaerőpiaci helyzettel, hogy

 

hiába a több éves tapasztalat, hiába tehetséges és szakmailag elismert, nehéz a többgyermekes anyák reintegrációja.

 

Még fiatalnak tűnik ahhoz, hogy megélje a munkanélküliség krízisét, azonban ő így élte meg. (Noha nem elbocsátásbólleépítésbőlmunkaátszervezésből fakadt.) Ez magával vonta azt, hogy otthon is feszültebb lett. Férje nem értette, hol van az a Namin, akit megismert?! Eleinte biztatta, hogy találni fog új munkahelyet, támogatta, mellette állt. Megerősítette abban, hogy együtt megoldják a helyzetet, mint ahogy eddig is tették. Namin sem értette magát: ott volt a szerető családja, ő mégis végtelenül kimerültnek és tehetetlennek érezte magát.

Mindig van kiút!

Ekkor találkozik Gergővel, aki elmeséli Naminnak, hogy ők is hasonló küzdelmeken vannak túl, és hogy feleségével egy harmadik fél segítségét vették igénybe.

társas támasz

Sokszor csak külső segítséggel lehet a helyére billenteni a kapcsolati egyensúlyt.

Elmeséli, hogy milyen szerepe van egy pszichológusnak. Hogy a megfelelő időben feltett elgondolkodtató kérdései bár nagy munkát és sok álmatlan éjszakát okoztak, de Gergő és felesége egy olyan úton járnak most, ami nem csak hogy megmentette őket az elszakadástól, hanem aminek hála egy bensőségesebb, őszintébb kapcsolatot tudtak kialakítani egymással.

 

Namin kételkedik. Tudja, hogy sok dolgot elrontott; tudja, hogy ő is gyenge, és tudja, hogy egy rögös út áll a házassága és önmaga előtt. Viszont van egy titkos fegyvere: a hit abban, hogy képes fejlődni önmaga és családja érdekében, kerüljön akármibe is.

Nem vagy egyedül!

Mindenkivel előfordul, hogy egyedül érzi magát a problémáival, és azt gondolja, hogy nincs kiút. Azonban a szeretteinket, a környezetünket segítségül tudjuk hívni. Merjünk segítséget kérni,

 

merjük kommunikálni a nehézségeinket, érzéseinket, gondolatainkat!

 

Ne elégedjünk meg azzal, hogy ez így elmegy… Ne az elviselésre törekedjünk, hanem arra, hogy hogyan tudunk előre lépni, amennyiben van rá kapacitásunk. Dolgozzunk azon, hogyan lehetne jobb. Mit tudok tenni ÉN annak érdekében, hogy jobb legyen? 🙂

módszerek összevetése

Összeszedtük, hogy mit érdemes figyelembe venned, ha azon gondolkodsz, szakember segítségét / támogatását kéred.

Karrier és krízis férfi szemmel

Bakó Panna pszichológus írása.

Stressz. Ennek a szónak a hallatán már el is kezdjük érezni gyomrunk összeszorulását, tenyerünk izzadását. Megjelenik előttünk főnökünk, egy kevésbé kedvelt rokonunk, a reggeli tömegközlekedés, a hivatalban való sorban állással eltöltött idő. Munkánk és magánéletünk elválaszthatatlan. Gergő számára sem ismeretlen a stressz: munkája során már átélt kritikus helyzeteteket. Most úgy látszik, egy ilyen időszakot él. Gergő egyre többet dolgozik, több feladatot vállal be, olykor úgy, hogy már az igent mondás pillanatában tudja, nem képes teljesíteni a határidőt.

Kinek akar megfelelni?!

Képes minden nap túlórázni, későn hazamenni, hiszen feladatait görcsösen meg akarja oldani. Ha főnöke hibát talál, vagy nem tetszését fejezi ki, Gergő napokig ostorozza magát. Úgy érzi, ha nem léptetik elő, nem lesz képes fenntartani a családi egzisztenciát.

karrier - perfekcionizmus

Megfelelési kényszerünk a munkahelyi teljesítményünk rovására is mehet.

Egyre fáradékonyabb, ingerlékenyebb. Nem találja helyét a munkában. Szomatikus panaszok lépnek fel nála. Munkából hazaérve csak még nagyobb nyomás van rajta. Saját maga is érzi: kiégett. Fizikailag, érzelmileg és mentálisan sem érezte magát még ennyire kimerültnek.

Burnout?!

kiégés (burnout szindróma) nem más mint:

  • a hosszú távon fennálló, fokozott érzelmi megterhelés;
  • a tartós stressz;
  • a túlzott felelősségérzet; illetve
  • az elismerés hiánya miatt létrejövő
Testi, lelki és szellemi kimerülés.

 

Olykor-olykor mindenki feje fölött összecsapnak a hullámok, de egy rövid, stresszesebb időszak önmagában még nem vezet kiégéshez.

 

„Szóval ezek most a kiégés jelei, vagy csak egy kis stressz?!”

A rohanó világunk által közvetített üzenetek általában az afféle érzéseket és gondolatokat erősítik, mint a:

  • „Nekem mindent ki kell bírnom.”
  • „Ha nem bírom megcsinálni, gyenge vagyok.”
  • „Nem vagyok jó semmiben.”
  • „Mit fognak gondolni rólam mások?!”

 

Érdemes tehát kicsit változtatni a nézőpontunkon: emberek vagyunk, nem gépek! Az ember testi, lelki és szellemi teljesítőképessége pedig véges. Éppen ezért, ahelyett, hogy önostorozásba kezdenénk, néha álljunk meg, és tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:

  • A mindennapjaim állandó részévé vált a stressz?
  • Szeretem azt, amit csinálok, vagy csak kényszerből választottam?
  • Mit jelent számomra a szak, amire járok / a szakmám / a munkám?
  • Kapok elég elismerést?
  • Vajon hogyan látnak a családtagjaim, a párom, a hallgatótársaim / a kollégáim?
    Egy megtört, befásult, cinikus személy lettem; vagy többnyire életvidám, humoros emberként élem az életem?
  • Mutatkoznak rajtam a kiégés jelei?!
  • Ha igen, az én esetemben konkrétan milyen okokra vezethető vissza mindez?

Komoly problémáról beszélünk, melyre muszáj felhívni a figyelmet, és minél többet beszélni róla. Ha úgy érzed, mutatkoznak rajtad a kiégés jelei, kérd szakember segítségét!

 Mikor minden a feje tetejére áll

Gergő házassága romokban. Környezetében sok válásról hall. Válófélben lévő kollégái a magánéleti krízis hatására a munkahelyen is szétszórtabbak, dekoncentráltabbak. Hiszen munkahelyünkön sem lehet teljesen kizárni magánéletünket.

 

Gergő úgy érzi, hogy kisiklott az egész élete, nem tudja kezébe venni az irányítást.

 

Van megoldás? Hogyan lehet egzisztenciális és párkapcsolati krízist egyaránt kezelni? Nagyon sok erővel és támogató társsal, valamint külső segítséggel.

Dolgozzunk magunkon!

Gergő rádöbben arra, hogy külső segítségre van szüksége. Úgy érzi, hogy most itt az ideje nyitni az önismereti munka felé. Járt már pszichológusnál korábban, de nem mély önismereti célból. Belevág. Felkeresi régi pszichológusát.

 

– Egyszerű az önismereti munka?

– Nem. Felismerés, felismerés után. Az eddig felépített életet belül lebontani, és a meglévő téglákkal, valamint újak keresésével, egy másikat felépíteni.

– Sikeresen?!

– Igen! Gergő rájön, hogy jelenlegi munkahelyét el kell hagynia, változtatnia kell. A feleségével való kapcsolatát ugyan új alapokra kell helyezni… de házasságuk megmenekül.

Tipp

Lélegezz fel!

A stressz oldására számtalan módszert tudunk említeni. Széles az a tevékenységi mezsgye, mely hatásos lehet. Lássunk egy nagyon rövid és egyszerű gyakorlatot: Hasi légzés. Igen, biztosan hallottál már róla, de ki is próbáltad? 🙂

A hiperventilláció a legtermészetesebb dolog stresszhelyzetben. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor apró levegővételeket teszünk, nagyon gyorsan egymás után. Ha pedig ezen módosítunk, azt a szervezetünk és a lelkünk is meghálálja.

 

Mutatjuk, hogyan végezd:
  1. Biztosítsunk megfelelő helyet.
    Ez mit jelent? Ne érezzük feszélyezve magunkat. Legyünk olyan helyen, ahol nem törhet ránk valaki hirtelen; és fel vagyunk készülve a zajokra, ezek nem érnek minket váratlanul.
  2. Biztosítsunk megfelelő időt.
    Hanyagoljuk a rohanós reggeli órákat, ha tudjuk, késősek vagyunk. Adjunk magunknak időt.
  3. Vegyünk fel kényelmes testhelyzetet.
    Akár ülve, akár fekve, a lényeg, hogy minél kevesebb feszült izmunk legyen. Szemünket becsukhatjuk, így jobban tudunk koncentrálni.
  4. Figyeljük meg légzésünket.
    Lehet, hogy most szapora, szabálytalan. Hogyan áramlik a levegő az orrcimpánkon át a tüdőnkbe és vissza?
  5. Fújjuk ki a levegőt!
    Egy nagy kilégzés során az összes levegőt ürítsük ki orrunkon keresztül.
  6. Most pedig kezdődjön a hasi légzés.
    Orron át vegyünk egy mély lélegzetet.
    Hasfalunk kitágul, mellkasunk emelkedik.
    Ilyenkor a tüdőnk alja telik meg levegővel.
    Tegyük hasunkra a kezünket, így érezhetjük, hogy a hasfal „dolgozik”.
    Pár másodpercig tartsuk bent, majd ismét fújjuk, préseljük ki a levegőt az orrunkon át.
  7. Csak a légzésre koncentráljunk.
    Ismételjük pár percig, vagy amíg jólesik.

Érezzük a különbséget a két légzés között? És a testünk hogyan érzi most magát? 🙂

(Még egy tippSóhajtsunk! Pár hatalmas sóhajtás például a szóbeli vizsga, vagy a munkahelyi megbeszélés előtt is hasznos lehet szervezetünknek.)

Új utak, avagy sosem késő újratervezni

Pántya Ágnes pszichológus írása.

Keveseknek adatik meg, hogy pályájuk során ne érezzék azt bizonyos időszakokban, hogy elfáradtak, pihenőre van szükség. Ahogyan az előző részekben láthattuk, Gergőnek és gyerekkori barátjának, Naminnak az életében is elérkezett ez a pillanat. Hogyan lehet hát ebből kilábalni? Rengeteg különböző példát láthatunk erre… Van olyan személy, akinek egy kisebb változás a megszokott munkakörnyezetében elegendő ahhoz, hogy újra élettel töltse fel a mindennapjait. Másnak

 

teljesen pályát kell váltania ahhoz, hogy ismét képes legyen örömöt megélni a munkája során.

 

De sajnos arra is láthatunk esetet, amikor valaki nem tud megküzdeni ezzel a helyzettel, és benne marad a számára kínzóvá váló taposómalomban. Mit tehetünk azért, hogy elkerüljük ezt a végkifejletet? Nézzünk meg két lehetséges utat, Namin és Gergő példáján keresztül!

Nincs út előtted? Taposs ki egyet! – Namin, a bevállalós

Namin, miután házassága a párterápia és az önismereti munka buktatókkal teli útját végigjárva újra egyensúlyba került, megnövekedett önbizalmánál fogva úgy döntött, hogy felhagy a korábbi kudarcos álláskeresési próbálkozásaival. Most vállalkozást épít.

karrier - ki vagyok én

A sikerhez sok esetben az kell, hogy kilépjünk a megszokott keretek közül.

Életében központi szerepbe került kapcsolati hálójának a kiterjesztése és saját márkájának a kidolgozása, menedzselése. Munkájában az esélyegyenlőségre is hangsúlyt fektet. Úgy érzi, hogy vállalkozását ezáltal színesebbé tudja tenni. Megváltozott munkaképességűeket is tervez foglalkoztatni. Folyamatosan kihívásokat állít maga és a környezetében élő emberek elé, akiknek egyelőre barátkozniuk kell az új életstílusával. Namin áldásnak tekinti, hogy férje mindenben mellette áll, és támogatja az általa választott karrierúton.

Egy másik út – Gergő a vezetői székben

Gergő életében is változások történtek. Munkahelyet váltott, most magasabb szintű vezetőként dolgozik, de a korábbi szakterületén belül maradva. Új cégéhez leginkább az vonzotta, hogy a társadalmi felelősségvállalás az egyik fő értékük:

 

harcot hirdetnek a kizsákmányolás ellen, és az egészségtudatosságot tűzték a zászlójukra címszóként,

 

ez pedig a hangzatos reklámkampányokon túlmenően a dolgozókkal való bánásmódban is megmutatkozik. Habár felelősségi köre megnőtt az előző munkahelyéhez képest, a munkahelyi közösségben tapasztalt összetartás és az általa is képviselt életmódbeli váltás – az intenzív munkahelyi terhelés ellenére is – kiegyensúlyozottá teszi.

karrier

Vezetőnek lenni nem mindig ugyanazt jelenti.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nem szembesül nehézségekkel: stratégiai szintű vezetőként eleinte nehezen fogadta el azt, hogy nincs kapcsolata minden beosztottjával. Emellett pedig a gondolkodásmódján is változtatnia kellett ahhoz, hogy a napi szintű feladatok számon tartása helyett a távlati tervezésre tudjon fókuszálni. Itt már kevésbé számít az, ami korábban vezetővé tette: a szociális ügyessége.

Új kihívások

Itt az intellektusára van leginkább szüksége ahhoz, hogy a teljes szervezet sorsára ható döntéseket legyen képes meghozni. Mindezt a szóba jövő alternatívák gondos mérlegelésével, és a lehetséges következmények minél pontosabb elővételezésével. Sokkal több feladatot kell delegálnia a korábbiakhoz képest ahhoz, hogy teljes tudatával ezekre a tevékenységekre tudjon koncentrálni. A szervezet persze gondoskodik arról, hogy Gergő támogatást kapjon ezekben a feladatokban: a kezdetektől fogva egy brief coach kíséri a vezetői fejlődésében.

 

Elsajátítja a hatékony időgazdálkodás képességét, hogy teljesítménye hosszú távon is fenntartható legyen, és ne sodródjon ismét a kiégés határára. Emellett ő maga is szimpatizál a coaching szemléletű vezetéssel, és igyekszik azt a gyakorlatban is megvalósítani:

 

a hierarchiában alatta lévő vezetők igényeire nyitottsággal reagál, fejlődésre biztatja őket.

 

S igyekszik olyan visszajelzés-kultúrát kialakítani a cégnél, ami hosszú távon elősegíti a hatékonyabb működést és a transzparenciát (átláthatóságot).

Adj a világnak, hogy ő is adjon neked

Gergő szervezetfejlesztési projekteket szorgalmaz ahhoz, hogy a teljes vállalatra kiterjedő változásokat tudjon előidézni, és víziójukat minél közelebb hozza a megvalósuláshoz. Küldetésre lelt a munkájában.

Megfigyelési kísérlet

Téged milyen cél hajt a mindennapjaidban?

Van olyan kedvelt elfoglaltságod, amellyel nemcsak saját magadnak adsz valamit, hanem a környezetedben élő emberekkel is jót teszel? - Munkahelyváltáskor számos nehézség felmerülhet. Nézzük meg, hogy milyen kérdésekkel érdemes foglalkoznod...
  • Mi támogat abban, hogy meg tudj küzdeni az új szerepelvárásokkal?
  • Milyen vezetői stílus passzol hozzád a leginkább? Miért áll hozzád ez közel, mik az erősségeid?
  • Mik azok a tényezők, amik segíthetnek számodra agilis vezetőként funkcionálni?
  • Mire van szükséged ahhoz, hogy motiváltan, kiegyensúlyozottan tudj dolgozni?
  • Milyen kommunikációs stílussal tudsz kollégáiddal jól együttműködni? Ezeket használd többet! 😊

Pályánk vége? – Nyugdíj

Bakó Panna pszichológus írása.

A karrierünk szempontjából a nyugdíjba vonulás hatalmas stressz. Hogy miért? Megjelenik az inaktivitás krízise, azaz egy olyan élethelyzet, mely megváltoztatja az eddigi aktív létünket. Lehetőségeink beszűkülnek. De nem csak a karrier szempontjából tekintünk erre az időszakra krízisként. Erikson modelljében az énintegritás – kétségbeesés időszaka ez (az Eriksoni időszakokról többet itt és itt olvashatsz). Maga a nyugdíjas időszak bio-pszicho-szociális változásokat jelent. Összetett testi-lelki-kapcsolati változásokat: szépség múlása, társas kapcsolatok beszűkülése, partner elvesztése, hasznosságérzet csökkenése, depresszió, betegségek… De minden éremnek két oldala van.

karrier - öregedés fogalma

Ha tudatosan készülünk a nyugdíjas éveinkre, testileg és lelkileg is elégedettebbek leszünk.

A sikeres öregedés nem egy megvalósíthatatlan álom. A gerontopszichológia kutatásának is szerves részét képezi. Gergőnél is eljön ez az időszak. Lássuk, hogy ő hogyan kezeli…

Vegyes érzésekkel a nyugdíj kapujában

A nyugdíj szó hallatán vegyes érzéseink lesznek. A „végre pihenhetek” és a „már senkinek sem kellek” gondolatok juthatnak eszünkbe. Gergővel sincs másképp.

 

Tudatosan készülni a nyugdíjra lehetséges, hiszen ekkor nem ér villámcsapásként a megváltozott élethelyzet.

 

Gergő is érzi, hogy eddigi lendülete megtorpant. Depresszió, motivációvesztés, ezekbe nagyon könnyen bele lehet zuhanni. De hogyan küzdhetünk meg a krízisekkel? Például lehetőség van nyugdíjas korban is a foglalkoztatásra. A legtöbb elöregedő társadalomban ez gazdasági érdek is, de az egyén számára így  csökkenthető a veszteségélmény. Vállalkozásban a cégvezető általában ekkor adja át a vezetői szerepet a következő generációknak. Így lehetőség van az eddig háttérbe szorított kedvteléseinknek teret adni.

 

Vegyünk igénybe segítséget! Akár csoportos, akár egyéni alkalmakat, ha úgy érezzük, hogy nem bírunk megküzdeni egymagunk az új élethelyzet hozta problémákkal.

Nem csak a 20 éveseké a világ…

Gergő egész életében aktív volt. Baráti társasága számára sokszor szervezett kirándulásokat, túrákat. Az élet úgy hozta, hogy lehetőséget kapott egy szervezetnél, ahol vele egykorúak számára folyamatosan szervez találkozókat, programokat. Ez vált a hobbijává is. Mi tölti fel még? Nagypapaként lépést kell tartani az unokákkal. Így Gergő számos okoseszközzel ismerkedik, hogy ő is naprakész legyen a digitális bennszülöttek világában, az alfa generációval kapcsolatban.

Tudtad-e?

60 feletti karrier? Nézzünk egy példát

 

Harland David Sanders. Ismerős ez a név? Tudjátok mi fűződik a nevéhez? A KFC.

 

Még ha nem is járunk gyorséttermekbe, a Kentucky Fried Chicken neve akkor is ismerős. A logóban piros alapon szélesen mosolygó Sanders 90 éves korában hunyt el, azonban az általa létrehozott franchise világszerte töretlen sikernek örvend.

 

Vajon hány évesen pattant ki a fejéből a különleges ízesítésű csirkedobozok ötlete?

Sanders ekkor a 60-as évei közepén járt!

Igen, jól olvassátok! Más ekkor már eltávolodik a munkától, azonban ez az idős úr csak ekkor jött bele igazán! Korábban sem unatkozott… Volt ő például tűzoltó, benzinkutas, de a jogi egyetemet is elkezdte. Sanders példája is mutatja, hogy sosem késő váltani és nagyot álmodni!

Siker vagy nem siker?!

Kedves Olvasónk, ha azt gondolod, hogy bele fogunk bonyolódni a siker meghatározhatatlanságaiba, hát tévedsz… 🙂 Nem azon fogunk merengeni, hogy miben is áll a siker egyetemlegessége. Vagy azon, hogy hogyan lehetséges az, hogy egy tehetséges, jó képességű szakember középszerű vállalkozóként tengeti mindennapjait… miközben egy tehetségtelen, de igen közkedvelt, magát kitűnő szakembernek tituláló személy felelős intézményeknél, jelentős döntésekben, fontos jogköröket kap.

 

Ez a rész arra hivatott, hogy jelképezze a sokszínűségünket, és hogy lezárja rovatunk rendhagyó, bemutatkozó cikkét. Reméljük sok érdekességet és gyakorlatot tudtok majd elsajátítani írásaink által. Jó nézelődést és olvasgatást kíván a Megoldásközpont Karrier & Munkapszichológia rovat csapata!

A siker kulcs a boldogsághoz?

Pszichoszociális fejlődésünk során, az egyes életszakaszokban más-más nehézségekkel és krízisekkel kell megküzdenünk. Azonban mindegyikben kiemelkedően fontos az, hogy az embernek sikerélménye legyen, hogy énhatékonynak érezhesse magát. S hogy kiválthassa környezetéből a megbecsültséget és elismerést. Ezek mindegyike hozzájárul ahhoz, hogy erőt merítve bátran és magabiztosan álljunk a soron következő kihívás elé. Hogy bízzunk és kiegyensúlyozottan élhessünk. Sikereink megerősítenek minket, könnyebben vesszük az elénk gördülő akadályokat, és egészen más szemmel tekintünk környezetünkre, magunkra és a jövőnkre is. Azonban

 

abban igencsak különbözünk, hogy kinek mit jelent a siker, és hogy hogyan éljük ezt meg.

 

Érdekes lehet erről beszélgetést kezdeményezned pároddal, szeretteiddel, barátaiddal. Hiszen egészen biztos, hogy más-más perspektívát, nézetet fogtok képviselni ezzel kapcsolatban. Ami így is van rendjén.

énhatékonyság fogalma

A siker tényleg könnyen jön, könnyen megy? A kemény munka vajon mindig meghozza a gyümölcsét?

Természetesen nem szolgálhatunk azzal a megnyugtató gondolattal, hogy nem kell aggódnod azon, ha a kisfiadat nem veszik fel jó középiskolába, vagy ha a fogorvos rossz fogat húz ki… (ha szeretnél gyakorlati tippeket arra, hogyan csökkentsd aggodalmaidat, olvasd el erről szóló cikkünket, ide kattintva) Megannyi terület, megannyi élethelyzet, mégis

 

az ember tapasztalatai, sikerei mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy mennyire érzi magát kompetensnek.

 

Kompetensnek a világba és jövőbe vetett hitéhez, a környezetéhez, szeretteivel kiépített viszonyához és még temérdek más számunkra igen fontos tényezőhöz. Azonban ha segít felfedeznünk és megértenünk, hogy számunkra mik azok a mérföldkövek, eredmények, amiknek elérésével sikeresebbnek tartjuk önmagunkat, az nagyban hozzájárul ahhoz, hogy boldogabban és biztosabban álljunk a mindennapi kihívások elé. (Ehhez a céltudatos életről szóló cikkünket javasoljuk, kattints ide, hogy megalkosd a saját céljaidat!)

A sikerrel való kapcsolat

Gergő sokat merenge azon, hogy sikeres embernek tarthatja-e magát. Tudja, hogy büszke gyermekeire, feleségére, arra az útra, amit bejárt. Ez ám a karrier! De mégsem érezi azt, hogy igazán sikeres lenne. Hiszen nem került be a Guinness Rekordok Könyvébe, még csak a Wikipédia sem jegyzi…

 

Viszont minél többet gondolkodik ezen, annál biztosabb abban, hogy saját mikrokörnyezetében fontos szerepet tölt be. Sokan tisztelik és számítanak rá. Bár nem fognak ódákat zengeni róla, de az kétségtelen, hogy

 

élete során jó hatással volt a környezetére, amiért elismerheti önmagát.

 

Mindannyiunk számára elengedhetetlen, hogy megéljük, megünnepeljük sikereinket! Legyünk büszkék magunkra és engedjük meg magunknak a csillogást, a figyelmet, a megérdemelt gratulációkat! Nem kell szerénynek lenni. Töltekezzünk, hogy tovább alkothassunk! 🙂

Csatlakozz a közösségünkhöz!
megoldásközpont facebook csoport

Ingyenes zárt Facebook csoport

Csoportunk neked szól, ha elég motivált vagy ahhoz, hogy elkezdj dolgozni önmagad megvalósításán. Itt olyan EXTRA TARTALMAKHOZ juthatsz, amiket máshol nem osztunk meg; és kapcsolatot építhetsz a csoport többi tagjával. Tedd fel kérdéseidet, és oszd meg velünk sikerélményeidet! 🙂

Felhasznált szakmai tartalom

  • Arnett, J. J. (2007). Emerging Adulthood: What Is It, and What Is It Good For? Child Development Prespectives, 1(2), 68-73.
  • Bolles, R. N. (2013). Karrieriránytű – Álláskeresők és pályamódosítók kézikönyve. HVG Kiadó, Budapest.
  • Bryant, B. K., Zvonkovic, A. M., Reynolds, P. (2006). Parenting in relation to child and adolescent vocational development. Journal of Vocational Behavior, 69, 149-175.
  • Dweck, C. S. (2015). Szemléletváltás. HVG Kiadó, Budapest.
  • Feldman, D. C. (1988). Managing Careers in Organizations. Scott Foresman, Glenview, Illinois.
  • Hajduska M. (2010). Krízislélektan. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
  • Klein S. (2004). Munkapszichológia. Edge 2000, Budapest.
  • Klein S. (2012). Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000, Budapest.
  • Lent, R. W., Brown, S. D. (2013). Understanding and Facilitating Career Development in the 21st Century. In S. D. Brown, R. W. Lent (szerk.) Career Development and Counselling: Putting Theory and Research to Work (pp. 1-26). John Wiley & Sons, Hobokon, New Jersey.
  • Pink, D. H. (2010). Motiváció 3.0. HVG Kiadó, Budapest.
  • Rossi, N. E., Mebert, C. J. (2011). Does a Quarterlife Crisis Exist? The Journal of Genetic Psychology, 172(2)141-161.
  • Super, D. E., Jordaan, J. P. (1973). Career Development Theory. British Journal of Guidance and Counselling, 1(1), 3-16.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print