fbpx

Kommunikációs stílusok – Te melyeket használod a mindennapokban?

Átlagos olvasási idő: 7 perc

A beszéd a mindennapi életünk része, olyan automatikus, mint a levegővétel. Emiatt általában nem töprengünk azon, vajon milyen típusai léteznek, mi melyeket alkalmazzuk. Pedig a kommunikációs stílusok ismerete egyaránt hasznos lehet számunkra a hétköznapi beszélgetések és a konfliktushelyzetek során is. Szeretnéd magad jobban érvényesíteni a beszélgetéseid során? Jó lenne, ha könnyebben tudnád kezelni a fellépő vitahelyzeteket? Ha az előzőek közül bármelyikre igennel feleltél, olvass tovább! Kovács Ágnes írása – a kávéd mellé.

Sue Hadfield és Gill Hasson négy különböző kommunikációs stílust különít el, melyekkel a hétköznapok során találkozhatunk. „Miért lehet szükség ezek ismeretére?” – ébredhet fel bennünk a kérdés. Nos, a négy típus tudatában nemcsak magunkat ismerhetjük meg még jobban, hanem azok személyét és szándékait is, akikkel épp csevegünk.

Ezt érdemes tudni a négy típusról – Te melyik vagy?

Bár a cikkben kategorikusan négy kommunikációs forma kerül részletezésre, ezek között lehetnek átmenetek. Általában az említettek közül az egyik jobban jellemző az egyénre,

de különböző körülményekben rugalmasan válthat közöttük.

Akik javarészt az agresszív beszédmódot alkalmazzák, azok gyakran magabiztosak, türelmetlenek lehetnek, és indulatosabban nyilvánulhatnak meg a beszélgetések során. Jogaikat szinte mindig sikerül érvényesíteniük, mivel nehezen tűrik, ha ellent mondanak nekik. Ennek margójára azonban gyakran figyelmen kívül hagyják mások igényeit, amitől ellenségesnek tűnhetnek. A döntéshozás esélyét nem szívesen adják át másnak, viszont ha a dolgok nem nekik kedvezően alakulnak, a felelősséget gond nélkül átháríthatják a beszélgetőpartnereikre.

A jobbára passzív felek az előző típus ellenpólusának tekinthetőek. Jellemző rájuk a hallgatás, és nem szívesen nyilvánítják ki a véleményüket. Ennek az lehet az oka, hogy kevésbé magabiztosak, mivel úgy érzik, nem járatosak a témában, vagy egyszerűen más, harsányabb beszélők mellett nem érzik szükségét a felszólalásnak. Nehezen érvényesítik az igényeiket egy-egy beszélgetés folyamán, és a nézeteltérések elkerülése érdekében akár a nekik nem tetsző feladatra is igent mondanak. A döntéshozás súlyát és az ezzel járó felelősséget általában nem szívesen vállalják.

kommunikációs stílusok - férfi a tükörben néz egy táblát

A passzív felek olykor számukra nem tetsző feladatokra is igent mondhatnak.

A többségében passzív-agresszív felek az előző két típus jellemzőinek elegyét mutatják. Ők a jogaik érvényesítéséhez általában kerülőutakat alkalmaznak, nem szemtől szemben vállalják a véleményüket. Gyakran folyamodhatnak játszmákhoz, hogy látszólag másokkal egyetértve, humorba csomagolva végül elérjék a céljaikat. Bár úgy tűnhet, nem feltétlen a rosszindulat vezérli őket. A halogatás vagy egyéb stratégiák segítségével a konfliktusok elkerülése és a kapcsolataik fenntartása a cél – ami, noha rövid távon hasznos lehet, hosszú távon partnereik átláthatnak rajtuk, a kapcsolatok ellaposodhatnak és őszintétlenné válhatnak.

Ha főleg asszertív kommunikációt alkalmazol, akkor képes vagy érvényesíteni magadat egy beszélgetés folyamán, és közben mások jogai sem sérülnek. Figyelmes és magabiztos csapatjátékos vagy, aki döntéshozás és konfliktusok esetén a win-win (minden fél számára nyereséges) végkifejletre törekszik. Nem kritizálsz fejvesztve, hanem érvelsz, miközben másoknak is megadod a felszólalás lehetőségét.

Mindezek tudatában fontos kiemelni, hogy egyik kommunikációs típus sem tekinthető rossznak.

Mindegyiknek megvan a maga sajátos szituációja és párosítása, melyben kiegészíti a beszélgetőpartner stílusát, ezáltal biztosítva a diskurzus akadálytalan folyását.

Minden stílusnak megvan a maga előnye

Akik hajlamosak agresszív beszédformát alkalmazni, jellemzően egyenesen és tisztán kommunikálnak. Náluk nincs helye félrebeszélésnek: nem fér hozzá kétség, hogy amit mondanak, azt úgy is gondolják. Frontemberként biztosan beléjük fektethetjük a bizalmunkat, mivel javarészt sikeresen érvényesítik az akaratukat és elérik a kitűzött céljaikat. Határozott fellépésüknek hála remekelhetnek olyan felállásokban, ahol hatalmas az információáradat, és ahol nincs helye kétkedésnek.

Az előző ellentéte a passzív forma, melynek képviselői általában a fehér zászlót lobogtatják. A többség által kedvelt karakterek, akik könnyen alkalmazkodnak mások személyiségéhez, igényeihez, emiatt velük van a legnagyobb esély a konfliktusok elkerülésére vagy feloldására. Kiváló hallgatóságnak bizonyulnak, akik mindig igyekeznek fenntartani a jó hangulatot egy békepipa mellett.

A passzív felek igyekeznek hárítani a beszélgetőpartnerek közötti feszültséget.

A passzív-agresszív stílus alkalmazói stratégiák széles tárházával, esetleg kegyes hazugságokkal, időhúzással próbálnak kikeveredni a kalamajkából. Gyakran azért folyamodnak efféle módszerekhez, hogy a konfliktushelyzetekben ne kelljen megbántaniuk a másik felet, ezáltal elkerülhessék a súrlódásokat, és a kapcsolataikat hosszabb távon is fenntarthassák.

Így viszonyulj a beszélgetőpartnereidhez

Ha egy agresszívabb beszédstílusú partnerrel van dolgod, lehetőleg maradj érzelemmentes és legyél minél lényegre törőbb. Mivel a másik félre jellemzőek lehetnek az érzelmi fellángolások, a türelmetlenség, te próbálj meg minél higgadtabb maradni és nyugodt mederben tartani a beszélgetést. Emellett az is a te malmodra hajthatja a vizet, ha magabiztosan lépsz fel velük szemben, hiszen ők maguk is határozottak, így nagyobb az esély, hogy téged is egyenlő félként fognak kezelni.

kommunikációs stílusok - két nő a munkahelyen

Agresszív féllel szemben mutatkozz magabiztosnak, állj ki magadért!

Passzív társ esetén légy türelmes. Érdemes lehet várnod, ha szeretnéd, hogy a másik fél jobban feloldódjon. Ha a kommunikációs partnered rájön, hogy te nem jössz ki egykönnyen a sodrodból, és valóban érdekel téged az ő álláspontja, lassan, de biztosan maga is ki fogja neked fejteni a véleményét. A másik oldal igényeinek feltárásában segíthetnek a nyílt végű kérdések, illetve ha együtt, kooperatív módon gondolkodtok a témáról.

Egy passzív-agresszív társ esetén több módszert is bevethetsz. Mivel gyakran tesznek vicces köntösbe bújtatott megjegyzéseket, te is átveheted ezt a stílust, de csak akkor, ha nem túlzott mértékű a passzív-agresszivitás. Ezzel a stratégiával nem árt óvatosan bánni, mivel így az ő terepükre tévedsz, ahol ők gyakorlatiasabban mozognak. Az is hatékony lehet, ha mások szeme láttára szembesíted őket a szavaik és a tetteik közötti össze nem illéssel.

via GIPHY

Végül, formális környezetben (például munkahelyen) az ellentétek feloldása érdekében ragaszkodj a hivatalos eljárásokhoz, hiszen ezek alól nehéz kibúvót találni. Maradj a tárgynál, ne adj teret a mellébeszélésnek, és kérj folyamatos visszajelzéseket a másik őszinte véleményéről.

Abban az esetben, ha asszertív kommunikátor kerül a társaságodba, hagyd őt minél többször érvényesülni, főleg konfliktus- és döntéshelyzetekben. Ők azok, akik a legkönnyebben hidat tudnak képezni a másik három típus között, ezáltal biztosítva, hogy a többség igényei érvényesülhessenek. Jó modellnek bizonyulhatnak, akiktől mindenki sokat tanulhat, még akkor is, ha ők sem tudják mindig asszertívan érvényesíteni önmagukat.

Hogyan válhatsz asszertívvá?

Az, hogy valaki asszertívan képes kommunikálni, egy tudatos döntés és sok gyakorlás eredménye. Miképpen a legtöbb dolgot, ezt sem lehet azonnal elsajátítani; számtalan olyan felállással kell találkoznunk, melyekben próbára tehetjük a képességeinket.

Ez természetesen azt is jelenti, hogy olykor nem járunk sikerrel, elveszítjük a hidegvérünket, esetleg felemeljük a hangunkat.

Az erőszakmentes kommunikáció aranyszabályai

  1. Igyekezzünk „énközléseket” alkalmazni. Azaz, a megfogalmazott kritika középpontjában ne a másik személy, hanem a saját érzéseink, gondolataink álljanak. Ezeknek az előnye, hogy mivel egyedül rólunk szólnak, mások nem tudják őket megkérdőjelezni.
Példa
ÉnközlésElkeseredett lettem, mikor lemondtad a találkozónkat.
Nem énközlésRád sosem lehet számítani, rossz barát vagy.
Ál-énközlés
* Úgy tűnik, hogy a beszélőről szól,
de valójában a másik félről mond véleményt.
Úgy gondolom, hogy megbízhatatlan vagy.
  1. Próbáljuk kerülni az általánosításokat, mint a „mindig” vagy a „soha”. Ezekkel ugyanis azt érzékeltetjük: nem hiszünk abban, hogy a másik fél képes lenne a változásra.
  2. Amennyire tudunk, ragaszkodjunk a jelen problémához. A régi ügyek felhánytorgatása a legtöbb esetben csak még több haragot és fájdalmat szül. Ezért lényeges, hogy ha valami bánt minket, azt ne engedjük felgyűlni, mert lavina formájában lezúdulva később már szinte lehetetlen feloldani ilyen mennyiségű feszültséget.
  3. Nem utolsósorban, hogyha kritizálunk, az ne a másik személyiségére, hanem a viselkedésére irányuljon. Ha a másik tetteiről és nem a személyéről beszélünk, azzal nem bélyegezzük meg őt, sőt, a megfelelő viselkedés felkínálásával segítjük őt a magatartása pozitív irányú változásában.

Példa

„Mikor tegnap a buszon nem szóltál hozzám (tény), nagyon magányosnak éreztem magam (érzés). Úgy gondoltam, valami bajod van velem, és ezzel büntetsz (vélemény). Szükségem van arra, hogy mikor veled vagyok, egy kicsit foglalkozz velem (igény). Szeretném, ha máskor nem utaznál mellettem némán, és ha bármi bajod van, akkor elmondanád nekem (kérés).” NANE Egyesület

Ellenben az is lebegjen a szemünk előtt, hogy nem kell minden esetben problémafókuszú szemléletet alkalmaznunk. Bölcsen kell megválasztani azokat a beszédhelyzeteket, melyekben kifizetődő asszertívan fellépnünk, hiszen ez a típus több energiát és odafigyelést igényel.

Ehhez első lépésként fel kell tudnunk mérni a szituációban lévő felek beszédstílusát. Előfordulhat ugyanis, hogy a partnerek kommunikációs formája miatt a legjobb, amit tehetünk, hogy kilépünk a helyzetből.

Sajnálatos módon munkahelyi körülmények között ritkán engedhetjük meg magunknak azt, hogy faképnél hagyjunk egy problémás szituációt. Ilyenkor érdemes lehet másokat is bevonni, akik kívülről, objektívebben tudnak ránézni a dilemmára.

Vidd át a gyakorlatba!

Ahogyan korábban említettem, asszertívvá válni egy folyamat, mely nagy tudatosságot és sok gyakorlást igényel. Ha biztonságos keretek között, „élesben” is ki akarjuk próbálni magunkat, annak egyik legjobb módja az improvizáció. Ennek az az oka, hogy amikor azonnal, spontán módon kell reagálnunk egy beszélgetésben, nincs lehetőségünk előre kigondolni a mondandónkat. Így a másikat hallgatva nem azon fogunk töprengeni, vajon miként fogunk visszavágni, hanem valódi odafigyeléssel fordulunk a másik felé.

Az improvizációs órák növelik a spontaneitást és az önismeretet.

Pontosan erre utal az improvizációs órákon használt fordulat: az „Igen, és…?” is. A gyakorlatban: Mikor A fél kérdez valamit, B fél „Igen, és…”-sel indítja a mondatot, majd megosztja, ami először az eszébe jut. Az „Igen” reprezentálja, hogy a résztvevők aktívan figyelnek, elfogadják a másikat, és hogy a jelenben, adott pillanatban reagálnak egymásra. Míg a mondatkezdés második eleme, az „és” azt fejezi ki, hogy miután az egyik fél az igenléssel elismeri a másik pillanatnyi gondolatait, utána együtt tanakodnak a helyzet folytatásán.

Az improvizációs gyakorlatokkal dolgozó órák másik hatalmas előnye, hogy mélyítik az önismeretet, ezáltal fejlesztve a személyiséget.

Az asszertív kommunikátorok egyik legnagyobb ismérve pedig pont az, hogy tisztában vannak az erősségeikkel, gyengeségeikkel, azonban ezek ellenére is képesek határozottan érvényesíteni önmagukat.

Tehát az órák nemcsak az egyének önmagukkal kapcsolatos tudását mélyíti, hanem az énhatékonyságukat is növeli.

Amennyiben szeretnéd magad kipróbálni az előzőekben leírt szituációkban, a NANE Egyesület oldalán rengeteg gyakorló feladatot találhatsz a kommunikációs stílusod fejlesztéséhez.

NANE Egyesület

Ha gyakran alakulnak úgy a körülmények, hogy egy agresszív féllel szemben jellemzően te kerülsz alulra, nem veszik figyelembe az igényeidet vagy verbálisan bántalmaznak, és nem tudsz kilépni a helyzetből, az alábbi helyeken kérhetsz segítséget:


Felhasznált szakmai tartalom

További felhasznált irodalom az erőszakmentes kommunikációról itt és itt, a munkahelyi kommunikációról pedig itt és itt érhető el.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉
Facebook
Email
Nyomtatás
0 0 szavazatok
Cikk értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Beépített visszajelzések
Megnézem az összes hozzászólást

Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! ❤️

Felépítésében hasonló, ám mégis más, mint a többi közösségi médiafelület. A tőlünk megszokott minőségi tartalmakkal találkozhatsz, amelyek inspirálnak, tanítanak és támogatják a fejlődésedet.

Valósítsd meg önmagad – velünk!

Neked ajánljuk
Kommunikációs stílusok – Te melyeket használod a mindennapokban?

A beszéd a mindennapi életünk része, olyan automatikus, mint a levegővétel. Emiatt általában nem töprengünk azon, vajon milyen típusai léteznek,

//
2024. március 6.

0 0 szavazatok
Cikk értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Beépített visszajelzések
Megnézem az összes hozzászólást
0
Te hogy látod? Szólj hozzá a témához!x