A pozitív pszichológia szakirodalma példának okáért különbséget tesz a hedonikus és az eudaimonikus boldogság között.
Boldogság fogalma
Boldogság, elégedettség, öröm, élvezet, harmónia — az elméletalkotók számos fogalmat alkottak a „jó élet” leírására. A pozitív pszichológia szakirodalma példának okáért különbséget tesz a hedonikus és az eudaimonikus boldogság között (Ryan & Deci, 2001; Waterman,1993).
A Boldogság Orientáció Skála (Peterson, Park és Seligman, 2005) pedig a boldogság elérésének háromféle módját különbözteti meg: az élvezetkereső (hedonikus), az értelemkereső (eudaimonikus) és az áramlatkereső (flow-kereső) boldogságot.
A boldogság három arca
| Élvezetkereső | Értelemkereső | Áramlatkereső |
|---|---|---|
| • pozitív érzések, élmények, ingerek keresése | • nem feltétlenül jellemző a pozitív érzelmek magas szintje | • elköteleződés, aktív bevonódás általi boldogságkeresés |
| • magas öröm- és élvezetszint, hiszen az élvezetekkel teli élet a „jó élet” | • az életeseményeket magyarázó értelmezési keret keresése, illetve megléte | • kihívást jelentő aktivitások választása |
| • a negatív érzelmek kerülése, hárítása | • az önismeret mélyülése | • az idő- és énélmény megváltozása, „beleolvadás” a tevékenységbe |
| • „az élet túl rövid – kezdjük a desszerttel!” típusú hozzáállás | • a képességek fejlesztése, fejlődése | • nem jellemző a hedonikus öröm- és élvezetszint |
| • jelentős erőfeszítések a tökéletesedés érdekében | • sok esetben olyan tevékenységek váltják ki (pl. autóvezetés), melyekre nem jellemző az értelemkeresés | |
| • a személyiséget kifejező tevékenységek élvezete | ||
| • ezekbe a tevékenységekbe való intenzív bevonódás |
Mindhárom boldogságorientáció hozzájárul az élettel való elégedettség növeléséhez. Együttes jelenlétük – a „teljes élet” eredményezi a legmagasabb; míg együttes alacsony szintjük – az „üres élet” a legalacsonyabb szintű élettel való elégedettséget (vö. Peterson és mtsai., 2005).
Számos kutatás rámutatott arra, hogy az értelemkeresés és a flow keresése erősebb bejóslója az élettel való elégedettségnek, valamint a pozitív érzelmek magas szintjének, mint az élvezetek keresése. [Park, Peterson és Ruch (2009) nemzetközi mintán, 27 országban találta ugyanezt a mintázatot.]
Ennek az eredménynek az állhat a hátterében, hogy az értelemteli és elkötelezett cselekvések hosszú távon olyan társas és pszichológiai erőforrásokhoz juttatnak, amire önmagában az élvezetteli cselekvések nem képesek.
Egy biztos: a külső tényezőkkel szemben sokkal fontosabbak a személyes reakciók. Elsősorban nem a körülmények határozzák meg a boldogságodat. Az a meghatározó, hogy hogyan gondolkodunk a környezetünkről, a körülményekről és hogy milyen érzelmek társulnak mindehhez.
Felhasznált szakirodalom
- Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
- Park, N., Peterson, C., & Ruch, W. (2009). Orientations to happiness and life satisfaction in twenty-seven nations. Journal of Positive Psychology, 4, 273—279.
- Peterson, C., Park, N., & Seligman, M.E.P. (2005). Orientations to happiness and life satisfaction: The full life versus the empty life. Journal of Happiness Studies, 6, 25—41.
- Ryan, R.M., & Deci, E.L. (2001): On happiness and human potentials: A review of research on hedonic and eudaimonic well-being. Annual Review of Psychology, 52, 141—166.
- Szondy M., Martos T. (2014): A boldogság három arca: a Boldogság Orientáció Skála magyar változatának validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 15(3), 229—243.
- Waterman, A.S. (1993). Two conceptions of happiness: Contrast of personal expressiveness (eudaimonia) and hedonic enjoyment. Journal of Personality and Social Psychology, 64, 678—691.