Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

boldogság

A pozitív pszichológia szakirodalma példának okáért különbséget tesz a hedonikus és az eudaimonikus boldogság között.

Boldogság fogalma

Boldogság, elégedettség, öröm, élvezet, harmónia — az elméletalkotók számos fogalmat alkottak a „jó élet” leírására. A pozitív pszichológia szakirodalma példának okáért különbséget tesz a hedonikus és az eudaimonikus boldogság között (Ryan & Deci, 2001; Waterman,1993).

 

A Boldogság Orientáció Skála (Peterson, Park és Seligman, 2005) pedig a boldogság elérésének háromféle módját különbözteti meg: az élvezetkereső (hedonikus), az értelemkereső (eudaimonikus) és az áramlatkereső (flow-kereső) boldogságot.

A boldogság három arca

Élvezetkereső Értelemkereső Áramlatkereső
• pozitív érzések, élmények, ingerek keresése
• nem feltétlenül jellemző a pozitív érzelmek magas szintje
• elköteleződés, aktív bevonódás általi boldogságkeresés
• magas öröm- és élvezetszint, hiszen az élvezetekkel teli élet a „jó élet”
• az életeseményeket magyarázó értelmezési keret keresése, illetve megléte
• kihívást jelentő aktivitások választása
• a negatív érzelmek kerülése, hárítása
• az önismeret mélyülése
• az idő- és énélmény megváltozása, „beleolvadás” a tevékenységbe
• „az élet túl rövid – kezdjük a desszerttel!” típusú hozzáállás
• a képességek fejlesztése, fejlődése
• nem jellemző a hedonikus öröm- és élvezetszint
• jelentős erőfeszítések a tökéletesedés érdekében
• sok esetben olyan tevékenységek váltják ki (pl. autóvezetés), melyekre nem jellemző az értelemkeresés
• a személyiséget kifejező tevékenységek élvezete
• ezekbe a tevékenységekbe való intenzív bevonódás

Mindhárom boldogságorientáció hozzájárul az élettel való elégedettség növeléséhez. Együttes jelenlétük – a „teljes élet” eredményezi a legmagasabb; míg együttes alacsony szintjük – az „üres élet” a legalacsonyabb szintű élet­tel való elégedettséget (vö. Peterson és mtsai., 2005).

 

Számos kutatás rámutatott arra, hogy az értelemkeresés és a flow keresése erősebb bejóslója az élettel való elé­gedettségnek, valamint a pozitív érzelmek magas szintjének, mint az élvezetek keresése. [Park, Peterson és Ruch (2009) nem­zetközi mintán, 27 országban találta ugyanezt a mintázatot.]

 

Ennek az eredménynek az állhat a hátterében, hogy az értelemteli és elkötelezett cselekvések hosszú távon olyan társas és pszichológiai erőforrásokhoz juttatnak, ami­re önmagában az élvezetteli cselekvések nem képesek.

 

Egy biztos: a külső tényezőkkel szemben sokkal fontosabbak a személyes reakciók. Elsősorban nem a körülmények határozzák meg a boldogságodat. Az a meghatározó, hogy hogyan gondolkodunk a környezetünkről, a körülményekről és hogy milyen érzelmek társulnak mindehhez.

Felhasznált szakirodalom

 
« Vissza a Lexikonhoz
Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.