Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

    boldogság

    A pozitív pszichológia szakirodalma példának okáért különbséget tesz a hedonikus és az eudaimonikus boldogság között.

    Boldogság fogalma

    Boldogság, elégedettség, öröm, élvezet, harmónia — az elméletalkotók számos fogalmat alkottak a „jó élet” leírására. A pozitív pszichológia szakirodalma példának okáért különbséget tesz a hedonikus és az eudaimonikus boldogság között (Ryan & Deci, 2001; Waterman,1993).

     

    A Boldogság Orientáció Skála (Peterson, Park és Seligman, 2005) pedig a boldogság elérésének háromféle módját különbözteti meg: az élvezetkereső (hedonikus), az értelemkereső (eudaimonikus) és az áramlatkereső (flow-kereső) boldogságot.

    A boldogság három arca

    Élvezetkereső Értelemkereső Áramlatkereső
    • pozitív érzések, élmények, ingerek keresése
    • nem feltétlenül jellemző a pozitív érzelmek magas szintje
    • elköteleződés, aktív bevonódás általi boldogságkeresés
    • magas öröm- és élvezetszint, hiszen az élvezetekkel teli élet a „jó élet”
    • az életeseményeket magyarázó értelmezési keret keresése, illetve megléte
    • kihívást jelentő aktivitások választása
    • a negatív érzelmek kerülése, hárítása
    • az önismeret mélyülése
    • az idő- és énélmény megváltozása, „beleolvadás” a tevékenységbe
    • „az élet túl rövid – kezdjük a desszerttel!” típusú hozzáállás
    • a képességek fejlesztése, fejlődése
    • nem jellemző a hedonikus öröm- és élvezetszint
    • jelentős erőfeszítések a tökéletesedés érdekében
    • sok esetben olyan tevékenységek váltják ki (pl. autóvezetés), melyekre nem jellemző az értelemkeresés
    • a személyiséget kifejező tevékenységek élvezete
    • ezekbe a tevékenységekbe való intenzív bevonódás

    Mindhárom boldogságorientáció hozzájárul az élettel való elégedettség növeléséhez. Együttes jelenlétük – a „teljes élet” eredményezi a legmagasabb; míg együttes alacsony szintjük – az „üres élet” a legalacsonyabb szintű élet­tel való elégedettséget (vö. Peterson és mtsai., 2005).

     

    Számos kutatás rámutatott arra, hogy az értelemkeresés és a flow keresése erősebb bejóslója az élettel való elé­gedettségnek, valamint a pozitív érzelmek magas szintjének, mint az élvezetek keresése. [Park, Peterson és Ruch (2009) nem­zetközi mintán, 27 országban találta ugyanezt a mintázatot.]

     

    Ennek az eredménynek az állhat a hátterében, hogy az értelemteli és elkötelezett cselekvések hosszú távon olyan társas és pszichológiai erőforrásokhoz juttatnak, ami­re önmagában az élvezetteli cselekvések nem képesek.

     

    Egy biztos: a külső tényezőkkel szemben sokkal fontosabbak a személyes reakciók. Elsősorban nem a körülmények határozzák meg a boldogságodat. Az a meghatározó, hogy hogyan gondolkodunk a környezetünkről, a körülményekről és hogy milyen érzelmek társulnak mindehhez.

    Felhasznált szakirodalom

     
    « Vissza a Lexikonhoz
    Skip to content