A döntéshozatal optimálisan az a folyamat, amikor az elemzés után az alternatívák közül kiválasztjuk a legideálisabbat.

Döntéshozás fogalma

A valószínűségszámítás és a statisztika megfelelő alapokat nyújt ahhoz, hogy az egyes választási lehetőségeket értékelhessük, és ezek alapján a megfelelő döntéseket meghozhassuk.

A döntés folyamata négy részre osztható: feltárás, tervezés, választás és áttekintés.

1. A feltárás során a döntés előzményeire, okaira, környezetére kerül a hangsúly.
2. Ezután, a tervezés fázisa következik, mely során többféle döntési lehetőséget, alternatívát és azok várható következményeit tárják fel.
3. Az elemzés után az alternatívák közül kiválasztják a legideálisabbat.
   A döntéshozatal során a lehető legtöbb faktort érdemes figyelembe venni vagy egyes eszközöket használni, mint például a SWOT-ot.
4. Ezután az áttekintés következik. Az utolsó fázisban a nyomon követés zajlik, vagyis, hogy az történt-e, amit a döntés kiválasztásánál a cél volt. Ez az ellenőrzési folyamatot is magába foglalja.

A döntéshozást befolyásoló tényezők – heurisztikák

A döntéshozatal folyamatában számos különféle tényező közrejátszik, többek között a heurisztikák. A heurisztika egy olyan leegyszerűsítő mechanizmus, mely az információ torzítása által segít minket abban, hogy kezelhetőbbek legyenek a bonyolult feladatok.

• Reprezentativitási heurisztika: ebben az esetben a véleményalkotást és a döntéshozást az befolyásolja, hogy az adott eset mennyire sorolható be egy adott kategóriába. Egyszerű, de szemléletes példája ennek, hogy ha meglátunk egy bakancsos, bőrdzsekis férfit egy focicsapat zászlójával, automatikusan a futballszurkoló kategóriába soroljuk.
• Hozzáférhetőségi heurisztika: ez azt jelenti, hogy az emberek aszerint ítélik meg egy esemény bekövetkeztének a valószínűségét, hogy mennyire könnyen tudnak arra példát felidézni.
• Lehorgonyozási heurisztika: ennek értelmében az emberek a döntéshozatal helyzetében egy kezdeti értékből, vagy egy referencia-pontból indulnak ki, és későbbi becsléseiket is ehhez igazítják, még akkor is, ha ez a referencia nem megfelelő a probléma szempontjából. 
• Visszatekintő torzítás: ez egy olyan tendencia, amikor úgy tekintünk vissza egy eseményre és annak következményeire, mintha az másképpen nem is történhetett volna.
• Túlzott magabiztosság: sok esetben az emberek megalapozatlanul magabiztosak lesznek ítéleteikkel kapcsolatban, ennek eredményeképpen pedig túl hamar abbahagyják a gondolkodást és az információkeresést. Ez által az egészséges kételyt elnyomva, túl hamar hozzák meg az adott döntést. 

Felhasznált szakirodalom

• Zoltayné Paprika Zita (2005): Döntéselmélet. Alinea Kiadó.
• Sílaki István (2010): Előítélet és tolerancia. Akadémiai Kiadó