fbpx

Siker lépésről lépésre: Miért érdemes elolvasni Limpár Imre könyvét?

A siker tervezhető Limpár Imre könyvajánló

Mik az életcéljaid? Szoktál azon gondolkodni, hogy számodra mi a siker? Hogyan kezeled a stresszt? Tudod, hogy kik az energiavámpírok és örömgyilkosok az életedben? Milyen eszközeid vannak arra, hogy az igazi céljaid felé haladj? És hogy vagy a magabiztosságoddal? – megannyi elgondolkodtató kérdés, azt feltételezhetnénk, hogy egy könyvbe ennyi téma bele se férhet. Limpár Imre … Olvass tovább

Életleckék egy pszichológus tollából

Mit tanulhatunk Limpár Imre könyvéből? A „100 mondat, amely megváltoztatta az életemet” című könyv egy pszichológus őszinte, személyes tapasztalatait és felismeréseit tárja elénk. A megosztott történetek olykor mosolyt csalnak az olvasó arcára, hiszen a szerzőtől megszokott humoros stílusban olvashatjuk őket. A mókás emlékek mellett azonban számos mély gondolatot, tanulságot, vagy épp fájdalmas pontot is megoszt … Olvass tovább

A siker kulcsa: hatékony kommunikáció az e-sportban

hatékony kommunikáció

Játékosként gyakran felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetne feljebb jutni a ranglétrán vagy éppen hol hibáztuk el az adott meccset. És természetesen, hogy hogyan válhatnánk legalább fele olyan jó játékosokká, mint a T1, a G2 vagy éppen a Gen.G tagjai? Burján Réka írása. Csapatmunka az e-sportban Egy csapat sikerét számos tényező meghatározza. Nem mindegy, hogy … Olvass tovább

A pozitív pszichológia átalakította a mai pszichológiát – Pozitív pszichológia kisokos

Pozitív pszichológia - Borítókép

Szerencsére már sose tudjuk meg, mi lett volna a pszichológia tudományával a pozitív pszichológia megjelenése nélkül. Talán sosem fordul a pszichológia az egészséges működés felé, és nem válik elérhetővé a személyiségzavarral nem küzdők számára mindaz a csodás világ, amit a pszichológia tárhat elénk. A pozitív pszichológia segít, hogy rátekintsünk az emberi értékeinkre, hogy fejlesszük önbizalmunkat, … Olvass tovább

Pozitív pszichológia a zsebedben: alkalmazások a mentális egészségért

mentális egészség alkalmazások

Gyakran olvashatjuk, hogy a telefon milyen káros az egészségünkre: rontja a figyelmünket, felborítja az alvásciklusunkat és tele van káros tartalmakkal… Szóval jobb lenne, ha nem is használnánk a telefont a rendeltetésszerű célján kívül semmire. Természetesen ez a szélsőséges gondolkodásmód sem célravezető, és a mai, kütyükkel teli életstílusunkkal összeférhetetlen. Arra sajnos kevesen gondolnak, hogy mennyi hasznos … Olvass tovább

Találj vissza a belső középpontodhoz! – 3+1 tipp [INTERJÚ]

belső középpont megtalálása

Érezted már úgy, hogy elveszel a stresszes hétköznapok zajában? Forgolódsz éjszakánként, mert a zakatoló gondolataid foglalják le az elméd? Mintha egy mentális időutazó lennél, aki a múlton való rágódás (Mi lett volna, ha…?) és a jövő miatti aggódás (Mi lesz, ha…?) fogságában él? Szeretnél egy mélyebb, tudatosabb kapcsolatot kialakítani önmagaddal és megtalálni belső egyensúlyodat? Ha a fenti kérdések bármelyikére … Olvass tovább

Munka és szerelem – Ha az egyikben ki vagyok égve, akkor a másikban is?

kiégés_online kerekasztal beharangozó

Próbálsz optimistán hozzáállni a világ dolgaihoz, de egyre nehezebben megy? Érdekel, hogyan küzdhetsz meg a téged érintő nehézségekkel, hogyan tudod megelőzni a kiégést? Mikor van szó kiégésről, és mikor motiválatlanságról? Hogyan ismerhetőek fel a kiégés jelei? Tagja szeretnél lenni egy összetartó, megoldásfókuszú, pozitív pszichológiai közösségnek? Ha bármelyik kérdésre igennel válaszoltál, várunk téged szeretettel a kerekasztal-beszélgetésünkön! Kisfaludy Lilla pszichológus, coach írása.

Kommunikációs stílusok – Te melyeket használod a mindennapokban?

Átlagos olvasási idő: 7 perc

A beszéd a mindennapi életünk része, olyan automatikus, mint a levegővétel. Emiatt általában nem töprengünk azon, vajon milyen típusai léteznek, mi melyeket alkalmazzuk. Pedig a kommunikációs stílusok ismerete egyaránt hasznos lehet számunkra a hétköznapi beszélgetések és a konfliktushelyzetek során is. Szeretnéd magad jobban érvényesíteni a beszélgetéseid során? Jó lenne, ha könnyebben tudnád kezelni a fellépő vitahelyzeteket? Ha az előzőek közül bármelyikre igennel feleltél, olvass tovább! Kovács Ágnes írása – a kávéd mellé.

Sue Hadfield és Gill Hasson négy különböző kommunikációs stílust különít el, melyekkel a hétköznapok során találkozhatunk. „Miért lehet szükség ezek ismeretére?” – ébredhet fel bennünk a kérdés. Nos, a négy típus tudatában nemcsak magunkat ismerhetjük meg még jobban, hanem azok személyét és szándékait is, akikkel épp csevegünk.

Ezt érdemes tudni a négy típusról – Te melyik vagy?

Bár a cikkben kategorikusan négy kommunikációs forma kerül részletezésre, ezek között lehetnek átmenetek. Általában az említettek közül az egyik jobban jellemző az egyénre,

de különböző körülményekben rugalmasan válthat közöttük.

Akik javarészt az agresszív beszédmódot alkalmazzák, azok gyakran magabiztosak, türelmetlenek lehetnek, és indulatosabban nyilvánulhatnak meg a beszélgetések során. Jogaikat szinte mindig sikerül érvényesíteniük, mivel nehezen tűrik, ha ellent mondanak nekik. Ennek margójára azonban gyakran figyelmen kívül hagyják mások igényeit, amitől ellenségesnek tűnhetnek. A döntéshozás esélyét nem szívesen adják át másnak, viszont ha a dolgok nem nekik kedvezően alakulnak, a felelősséget gond nélkül átháríthatják a beszélgetőpartnereikre.

A jobbára passzív felek az előző típus ellenpólusának tekinthetőek. Jellemző rájuk a hallgatás, és nem szívesen nyilvánítják ki a véleményüket. Ennek az lehet az oka, hogy kevésbé magabiztosak, mivel úgy érzik, nem járatosak a témában, vagy egyszerűen más, harsányabb beszélők mellett nem érzik szükségét a felszólalásnak. Nehezen érvényesítik az igényeiket egy-egy beszélgetés folyamán, és a nézeteltérések elkerülése érdekében akár a nekik nem tetsző feladatra is igent mondanak. A döntéshozás súlyát és az ezzel járó felelősséget általában nem szívesen vállalják.

kommunikációs stílusok - férfi a tükörben néz egy táblát

A passzív felek olykor számukra nem tetsző feladatokra is igent mondhatnak.

A többségében passzív-agresszív felek az előző két típus jellemzőinek elegyét mutatják. Ők a jogaik érvényesítéséhez általában kerülőutakat alkalmaznak, nem szemtől szemben vállalják a véleményüket. Gyakran folyamodhatnak játszmákhoz, hogy látszólag másokkal egyetértve, humorba csomagolva végül elérjék a céljaikat. Bár úgy tűnhet, nem feltétlen a rosszindulat vezérli őket. A halogatás vagy egyéb stratégiák segítségével a konfliktusok elkerülése és a kapcsolataik fenntartása a cél – ami, noha rövid távon hasznos lehet, hosszú távon partnereik átláthatnak rajtuk, a kapcsolatok ellaposodhatnak és őszintétlenné válhatnak.

Ha főleg asszertív kommunikációt alkalmazol, akkor képes vagy érvényesíteni magadat egy beszélgetés folyamán, és közben mások jogai sem sérülnek. Figyelmes és magabiztos csapatjátékos vagy, aki döntéshozás és konfliktusok esetén a win-win (minden fél számára nyereséges) végkifejletre törekszik. Nem kritizálsz fejvesztve, hanem érvelsz, miközben másoknak is megadod a felszólalás lehetőségét.

Mindezek tudatában fontos kiemelni, hogy egyik kommunikációs típus sem tekinthető rossznak.

Mindegyiknek megvan a maga sajátos szituációja és párosítása, melyben kiegészíti a beszélgetőpartner stílusát, ezáltal biztosítva a diskurzus akadálytalan folyását.

Minden stílusnak megvan a maga előnye

Akik hajlamosak agresszív beszédformát alkalmazni, jellemzően egyenesen és tisztán kommunikálnak. Náluk nincs helye félrebeszélésnek: nem fér hozzá kétség, hogy amit mondanak, azt úgy is gondolják. Frontemberként biztosan beléjük fektethetjük a bizalmunkat, mivel javarészt sikeresen érvényesítik az akaratukat és elérik a kitűzött céljaikat. Határozott fellépésüknek hála remekelhetnek olyan felállásokban, ahol hatalmas az információáradat, és ahol nincs helye kétkedésnek.

Az előző ellentéte a passzív forma, melynek képviselői általában a fehér zászlót lobogtatják. A többség által kedvelt karakterek, akik könnyen alkalmazkodnak mások személyiségéhez, igényeihez, emiatt velük van a legnagyobb esély a konfliktusok elkerülésére vagy feloldására. Kiváló hallgatóságnak bizonyulnak, akik mindig igyekeznek fenntartani a jó hangulatot egy békepipa mellett.

A passzív felek igyekeznek hárítani a beszélgetőpartnerek közötti feszültséget.

A passzív-agresszív stílus alkalmazói stratégiák széles tárházával, esetleg kegyes hazugságokkal, időhúzással próbálnak kikeveredni a kalamajkából. Gyakran azért folyamodnak efféle módszerekhez, hogy a konfliktushelyzetekben ne kelljen megbántaniuk a másik felet, ezáltal elkerülhessék a súrlódásokat, és a kapcsolataikat hosszabb távon is fenntarthassák.

Így viszonyulj a beszélgetőpartnereidhez

Ha egy agresszívabb beszédstílusú partnerrel van dolgod, lehetőleg maradj érzelemmentes és legyél minél lényegre törőbb. Mivel a másik félre jellemzőek lehetnek az érzelmi fellángolások, a türelmetlenség, te próbálj meg minél higgadtabb maradni és nyugodt mederben tartani a beszélgetést. Emellett az is a te malmodra hajthatja a vizet, ha magabiztosan lépsz fel velük szemben, hiszen ők maguk is határozottak, így nagyobb az esély, hogy téged is egyenlő félként fognak kezelni.

kommunikációs stílusok - két nő a munkahelyen

Agresszív féllel szemben mutatkozz magabiztosnak, állj ki magadért!

Passzív társ esetén légy türelmes. Érdemes lehet várnod, ha szeretnéd, hogy a másik fél jobban feloldódjon. Ha a kommunikációs partnered rájön, hogy te nem jössz ki egykönnyen a sodrodból, és valóban érdekel téged az ő álláspontja, lassan, de biztosan maga is ki fogja neked fejteni a véleményét. A másik oldal igényeinek feltárásában segíthetnek a nyílt végű kérdések, illetve ha együtt, kooperatív módon gondolkodtok a témáról.

Egy passzív-agresszív társ esetén több módszert is bevethetsz. Mivel gyakran tesznek vicces köntösbe bújtatott megjegyzéseket, te is átveheted ezt a stílust, de csak akkor, ha nem túlzott mértékű a passzív-agresszivitás. Ezzel a stratégiával nem árt óvatosan bánni, mivel így az ő terepükre tévedsz, ahol ők gyakorlatiasabban mozognak. Az is hatékony lehet, ha mások szeme láttára szembesíted őket a szavaik és a tetteik közötti össze nem illéssel.

via GIPHY

Végül, formális környezetben (például munkahelyen) az ellentétek feloldása érdekében ragaszkodj a hivatalos eljárásokhoz, hiszen ezek alól nehéz kibúvót találni. Maradj a tárgynál, ne adj teret a mellébeszélésnek, és kérj folyamatos visszajelzéseket a másik őszinte véleményéről.

Abban az esetben, ha asszertív kommunikátor kerül a társaságodba, hagyd őt minél többször érvényesülni, főleg konfliktus- és döntéshelyzetekben. Ők azok, akik a legkönnyebben hidat tudnak képezni a másik három típus között, ezáltal biztosítva, hogy a többség igényei érvényesülhessenek. Jó modellnek bizonyulhatnak, akiktől mindenki sokat tanulhat, még akkor is, ha ők sem tudják mindig asszertívan érvényesíteni önmagukat.

Hogyan válhatsz asszertívvá?

Az, hogy valaki asszertívan képes kommunikálni, egy tudatos döntés és sok gyakorlás eredménye. Miképpen a legtöbb dolgot, ezt sem lehet azonnal elsajátítani; számtalan olyan felállással kell találkoznunk, melyekben próbára tehetjük a képességeinket.

Ez természetesen azt is jelenti, hogy olykor nem járunk sikerrel, elveszítjük a hidegvérünket, esetleg felemeljük a hangunkat.

Az erőszakmentes kommunikáció aranyszabályai

  1. Igyekezzünk „énközléseket” alkalmazni. Azaz, a megfogalmazott kritika középpontjában ne a másik személy, hanem a saját érzéseink, gondolataink álljanak. Ezeknek az előnye, hogy mivel egyedül rólunk szólnak, mások nem tudják őket megkérdőjelezni.
Példa
ÉnközlésElkeseredett lettem, mikor lemondtad a találkozónkat.
Nem énközlésRád sosem lehet számítani, rossz barát vagy.
Ál-énközlés
* Úgy tűnik, hogy a beszélőről szól,
de valójában a másik félről mond véleményt.
Úgy gondolom, hogy megbízhatatlan vagy.
  1. Próbáljuk kerülni az általánosításokat, mint a „mindig” vagy a „soha”. Ezekkel ugyanis azt érzékeltetjük: nem hiszünk abban, hogy a másik fél képes lenne a változásra.
  2. Amennyire tudunk, ragaszkodjunk a jelen problémához. A régi ügyek felhánytorgatása a legtöbb esetben csak még több haragot és fájdalmat szül. Ezért lényeges, hogy ha valami bánt minket, azt ne engedjük felgyűlni, mert lavina formájában lezúdulva később már szinte lehetetlen feloldani ilyen mennyiségű feszültséget.
  3. Nem utolsósorban, hogyha kritizálunk, az ne a másik személyiségére, hanem a viselkedésére irányuljon. Ha a másik tetteiről és nem a személyéről beszélünk, azzal nem bélyegezzük meg őt, sőt, a megfelelő viselkedés felkínálásával segítjük őt a magatartása pozitív irányú változásában.

Példa

„Mikor tegnap a buszon nem szóltál hozzám (tény), nagyon magányosnak éreztem magam (érzés). Úgy gondoltam, valami bajod van velem, és ezzel büntetsz (vélemény). Szükségem van arra, hogy mikor veled vagyok, egy kicsit foglalkozz velem (igény). Szeretném, ha máskor nem utaznál mellettem némán, és ha bármi bajod van, akkor elmondanád nekem (kérés).” NANE Egyesület

Ellenben az is lebegjen a szemünk előtt, hogy nem kell minden esetben problémafókuszú szemléletet alkalmaznunk. Bölcsen kell megválasztani azokat a beszédhelyzeteket, melyekben kifizetődő asszertívan fellépnünk, hiszen ez a típus több energiát és odafigyelést igényel.

Ehhez első lépésként fel kell tudnunk mérni a szituációban lévő felek beszédstílusát. Előfordulhat ugyanis, hogy a partnerek kommunikációs formája miatt a legjobb, amit tehetünk, hogy kilépünk a helyzetből.

Sajnálatos módon munkahelyi körülmények között ritkán engedhetjük meg magunknak azt, hogy faképnél hagyjunk egy problémás szituációt. Ilyenkor érdemes lehet másokat is bevonni, akik kívülről, objektívebben tudnak ránézni a dilemmára.

Vidd át a gyakorlatba!

Ahogyan korábban említettem, asszertívvá válni egy folyamat, mely nagy tudatosságot és sok gyakorlást igényel. Ha biztonságos keretek között, „élesben” is ki akarjuk próbálni magunkat, annak egyik legjobb módja az improvizáció. Ennek az az oka, hogy amikor azonnal, spontán módon kell reagálnunk egy beszélgetésben, nincs lehetőségünk előre kigondolni a mondandónkat. Így a másikat hallgatva nem azon fogunk töprengeni, vajon miként fogunk visszavágni, hanem valódi odafigyeléssel fordulunk a másik felé.

Az improvizációs órák növelik a spontaneitást és az önismeretet.

Pontosan erre utal az improvizációs órákon használt fordulat: az „Igen, és…?” is. A gyakorlatban: Mikor A fél kérdez valamit, B fél „Igen, és…”-sel indítja a mondatot, majd megosztja, ami először az eszébe jut. Az „Igen” reprezentálja, hogy a résztvevők aktívan figyelnek, elfogadják a másikat, és hogy a jelenben, adott pillanatban reagálnak egymásra. Míg a mondatkezdés második eleme, az „és” azt fejezi ki, hogy miután az egyik fél az igenléssel elismeri a másik pillanatnyi gondolatait, utána együtt tanakodnak a helyzet folytatásán.

Az improvizációs gyakorlatokkal dolgozó órák másik hatalmas előnye, hogy mélyítik az önismeretet, ezáltal fejlesztve a személyiséget.

Az asszertív kommunikátorok egyik legnagyobb ismérve pedig pont az, hogy tisztában vannak az erősségeikkel, gyengeségeikkel, azonban ezek ellenére is képesek határozottan érvényesíteni önmagukat.

Tehát az órák nemcsak az egyének önmagukkal kapcsolatos tudását mélyíti, hanem az énhatékonyságukat is növeli.

Amennyiben szeretnéd magad kipróbálni az előzőekben leírt szituációkban, a NANE Egyesület oldalán rengeteg gyakorló feladatot találhatsz a kommunikációs stílusod fejlesztéséhez.

NANE Egyesület

Ha gyakran alakulnak úgy a körülmények, hogy egy agresszív féllel szemben jellemzően te kerülsz alulra, nem veszik figyelembe az igényeidet vagy verbálisan bántalmaznak, és nem tudsz kilépni a helyzetből, az alábbi helyeken kérhetsz segítséget:


Felhasznált szakmai tartalom

További felhasznált irodalom az erőszakmentes kommunikációról itt és itt, a munkahelyi kommunikációról pedig itt és itt érhető el.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉
Facebook
Email
Nyomtatás
Neked ajánljuk
Kommunikációs stílusok – Te melyeket használod a mindennapokban?

A beszéd a mindennapi életünk része, olyan automatikus, mint a levegővétel. Emiatt általában nem töprengünk azon, vajon milyen típusai léteznek,

//
2024. március 6.

Hogyan törhetjük meg a transzgenerációs örökségünket és indulhatunk el a szabad akarat érvényesítése felé?

A felmenőinktől örökölt lelki sebeink, érzelmi és viselkedési mintázataink jelentősen meghatározzák a kapcsolataink alakulását, a látásmódunkat, és azt, hogy különböző helyzetekben, bizonyos kérdésekkel kapcsolatban hogyan reagálunk. Hol kezdődik azonban a szabad akarat? Hogyan törhetjük meg a transzgenerációs örökséget és érhetjük el sorsformáló erőink működésbe lépését? Orvos-Tóth Noémi Szabad akarat című könyvében ezekre a kérdésekre kaphatunk … Olvass tovább

A példaképek pszichológiája – Ezt árulja el rólad a példaképed!

Példakép - Borítókép

A példaképek ősidők óta jelentős szerepet játszanak az emberek életében. Bizonyára mindannyian ismerünk legalább egy olyan személyt, aki hatással van ránk, aki a jó irányba terelget bennünket, akire hasonlítani szeretnénk. Amellett, hogy a példaképek motiválnak, inspirálnak bennünket a céljaink elérésben, erőt és reményt is adhatnak a nehéz helyzetekben. Azt érezhetjük: azokat az értékeket, amelyeket ők … Olvass tovább