A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a kognitív területek fejlettsége (intelligencia), az elkötelezettség vagy a motiváció.
Tehetség fogalma
A tehetség fogalmát számos szakember próbálta az évek során definícióba foglalni. A leginkább elfogadott álláspontot a fentebb leírt definíció adja. Renzulli 1986-os modellje is ezt a három tényezőt emeli ki:
A tehetség e három tényező metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani.
A tehetség fogalma újragondolva
Más elméletek Renzulli modelljét kiegészítik szociális és társadalmi faktorokkal is:
Mönks és Renzulli (1992) az iskola–társak–család háromszögén belül a motiváció–kreativitás–kivételes képességek halmazai által alkotott közös részhalmazt tekintik a tehetség területének.
Czeizel Endre (2003) 2×4+1faktoros modellt alkotott, melyben a család–iskola–kortárs csoportok–társadalom négyszögében a speciális mentális adottságok–általános értelmi adottságok–kreativitás–motiváció részhalmazának tekinthető a tehetség. A +1 faktor pedig a sors-faktor.
Tehetséggondozás Magyarországon
Fontos megemlíteni Balogh László nevét, aki Magyarországon összegyűjtötte a tehetségmodelleket, és osztályozta azokat.
A jelenlegi oktatáspolitika egyre nagyobb figyelmet fordít a tehetségazonosításra és a tehetséges gyerekek fejlesztésére, a tehetséggondozásra. Ezt a feladatot a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatok látják el, illetve a MATEHETSZ szervezet is aktívan részt vesz a tehetségek támogatásában.
Felhasznált szakirodalom
- Bodnár G. A tehetséggondozás elméleti és módszertani kérdései a szakmai pedagógusképzésben. BME Tanárképző Központ.
További felhasznált szakmai tartalom itt érhető el.
« Vissza a Lexikonhoz