hála

A hála egy társas érzelem, ami olyan helyzetekhez kötődik, melyekben azt észleljük, hogy a másik személy cselekvése ránk nézve pozitív, hasznos következménnyel jár.

Hála fogalma

A pozitív pszichológia térnyerésével a hála egyre gyakrabban vizsgált pozitív érzelem, ami vonásszinten is megjelenhet a személyiségben. A hála megjelenhet egy olyan általánosabb életszemlélet részeként is, amely az életünk pozitív aspektusainak felismerésével és fokozott értékelésével függ össze. A hála másokra irányuló érzelem, tárgya lehet egy másik személy, de nem-emberi ágensek is, például az Isten, az élet, állatok vagy az időjárás.

A hála mint morális érzelem

A hála morális érzelem is. McCullough és munkatársai (2001) szerint a hála három morális funkciója:

  1. morális barométer:
    segíti annak észlelését, ha a másik proszociálisan viselkedett;
  2. morális ösztönző:
    proszociális viselkedésre motivál, és egyben megakadályozza a destruktív viselkedésmintákat;
  3. morális viselkedés megerősítője:
    a kifejezett hála növeli a proszociális viselkedés jövőbeli előfordulásának valószínűségét.

A hála képes semlegesíteni a negatív érzéseket, oldja a feszültséget, erősíti az önbecsülést, segít megélni a pozitív élményeket, további pozitív érzéseket facilitál, javítja az emberi kapcsolatokat, így a lelki és testi egészség tekintetében is jó hatással van.

Felhasznált szakirodalom

  • Bagdi B., Prof. Dr. Bagdy E., Tabajdi É. (2017): Boldogságóra. Kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek. 3-6 éveseknek. Budapest: Mental Focus Kiadó.

  • McCullough, M.E., Kilpatrick, S.D., Emmons, R.A., & Larson, D.B. (2001). Is gratitude a moral affect? Psychological Bulletin, 127, (2), 249—266.

  • Nagy B. M. (2013): A hála pszichológiája. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 14, 2, 139—165.

  • Teigen, K.H. (1997). Luck, envy, and gratitude: It could have been different. Scandinavian Journal of Psychology, 38, (4), 313—323.

« Vissza a Lexikonhoz
Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.