A depresszió a hangulatzavarok közé sorolható. Főbb tünetei között megtalálható a szomorúság, üresség érzése, motivációhiány, alvásproblémák, tehetetlenség érzése, önértékelés csökkenése.
Depresszió fogalma
Stresszre adott reakció. Depressziót kiváltó helyzet lehet például a kudarc, szeretteink elvesztése, betegség vagy valamilyen veszteség.
Szinte minden ember életében előfordulnak olyan időszakok, amikor lehangoltnak, végtelenül kimerültnek érezzük magunkat. Ilyenkor semmi, sokszor még kedvenc programjaink sem keltik fel érdeklődésünket; szomorúak, letargikusak vagyunk. Ez azonban nem depresszió,
a szomorúság nem egyenlő a depresszióval.
A depresszió tünetei
A depresszió tünetei több területen megjelennek: érzelmi, motivációs, viselkedéses, kognitív és testi tünetek szintjén is.
- Érzelmi tünetek közé a szomorúságot, rosszkedvet, örömképtelenséget, öngyűlöletet és szeretetképtelenséget sorolhatjuk.
- Motivációs tünetek közé az érdeklődés hiánya, a kedvetlenség tartozik.
- Viselkedéses tünetek közt az aktivitás csökkenését, az anergiát (erőtlenséget), belassultságot tapasztalhatjuk. Ezenkívül görnyedt testtartás, halk beszéd is jellemezheti a depressziós embert.
- Kognitív – gondolkodási tünetek közt a negatív énképet, világképet, pesszimizmust, reményvesztettséget, koncentrációhiányt említhetjük.
- Testi tünetként a fejfájás, emésztési zavar, evészavar, fogyás vagy hízás, szédülés, alvászavar, állandó fáradékonyság jellemi.
Pszichiátriai betegség akkor állapítható meg, ha meghatározott ideig, meghatározott számú tünet együttes jelenléte áll fenn.
A depresszió kialakulásának okai
A hangulatzavarok kialakulásában számos tényező szerepet játszik mind biológiai, mind lélektani szinten. Biológiai szempontból kutatások igazolták, hogy több tényező is befolyásolhatja a hangulatzavarok kialakulását:
- Genetikai tényezők, öröklődés szerepe;
- Hormonális és központi idegrendszeri folyamatok;
- Elektrofiziológiai eltérések: az alvás fázisainak megváltozása;
- Neuroanatómiai eltérések: az agy bizonyos területeinek érintettsége.
Pszichológiai szempontból számos elmélet született a depresszió kialakulására vonatkozóan. Az egyik legfontosabb elmélet Aaron T. Beck nevéhez fűződik, aki a kognitív pszichológia elemeit felhasználva dolgozta ki a depresszió elméletét és kezelését. Eszerint a nézőpont szerint a depresszió elsődlegesen az információfeldolgozás zavarának az eredménye, vagyis a személy olyan alapsémákkal rendelkezik, ami negatívan befolyásolja az események értelmezését. A depressziós ember egy negatív, torzító “szemüvegen” keresztül látja önmagát, a világot és a jövőt is – ezt Beck depressziós kognitív triásznak nevezte.
Ennek megfelelően a kognitív pszichológia elméleti keretében a depresszió kezelése a kogníciók megváltoztatását célozza a kognitív viselkedésterápia alkalmazásával. Ez leginkább enyhe és közepes depresszióban bizonyul hatásosnak, súlyosabb esetben kórházi és gyógyszeres kezelés is indokolt lehet.
Felhasznált szakirodalom
- A DSM-IV diagnosztikai kritériumai. Zsebkönyv. (1997). Budapest: Animula.
- Füredi J., Németh A., Tariska P. (2009). A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest: Medicina Kiadó.