Az érzelem a leggyakrabban környezeti hatásra kialakuló, viszonylag rövid ideig tartó pszichológiai állapot, amely biológiai és pszichológiai folyamatok összjátékaként befolyásolja a kogníciót, az instrumentális és a kifejező viselkedést, valamint a szubjektív élményt.
Érzelem fogalma
Az érzelmek definiálása kapcsán sokszor problémát képez az érzések témaköre, ugyanis gyakorta alakul ki fogalmi zavar a két jelenség kapcsán. Zaltman és MacCaba (2007) szerint sokszor a szakemberek számára sem egyértelmű a kettő közti különbség: vagy egymás szinonimájaként tekintenek rájuk, vagy az érzelmekről vélik azt, hogy egyszerűen az érzések erejének kifejezésére, nyomatékosításra szolgálnak.
Érzés vagy érzelem?
Zaltman és MacCaba meghatározása alapján (2007) az érzelem az észlelések egy öntudatlan rendszere, mely idegrendszeri inputokat foglal magába és autonóm, hormonális, valamint viselkedéses választ idéz elő. Az érzés pedig nem más, mint az érzelmi rendszer aktiválódásának tudatos leképeződése.
Laros és Steenkamp (2005) Érzelmi hierarchiamodellje alapján (melyet alapvetően a reklámüzenetek befogadóira terveztek) a pozitív és negatív érzelmek egyaránt 4-4 külön dimenziót alkotnak, melyek aldimenzióiban az érzések kapnak helyet:
Érzelemszabályozás
Az ember a fejlődés során az eszközök széles tárházát sajátítja el, amivel képes az érzelmi állapotát szabályozni. Az érzelemszabályozás pedig elengedhetetlen részét képezi az életünknek.
Felhasznált szakirodalom
- Atkinson, R. C., Hilgard, E., Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B. L., Loftus, G. R. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
- Laros, F.J.M., Steenkamp, J.-B.E.M. (2005): Emotions in consumer behavior: a hierarchical approach. Journal of Business Research, 58, 1437–1445.
- Zaltman, G., MacCaba, D. (2007): Metaphor in advertising. In G. J. Tellis, T. Ambler (eds): The SAGE handbook of advertising. Thousand Oaks, CA: Sage Publication. 135–154.