szabad akarat

A szabad akarat azt jelenti, hogy lehetőségünkben áll alternatívák széles köre közül választani, valódi – és nem látszólagos szabadságban.

Szabad akarat fogalma

A szabad akarat egy régóta vitatott filozófiai fogalom, amellyel a történelem legnagyobb filozófusai foglalkoztak (pl. Arisztotelész, Spinoza, Hume stb.). A viták centrumában a szabad akarat létezése állt. A filozófusok azt vizsgálták, hogy az ember hatalmában áll-e meghatározni és irányítani a cselekedeteit és a gondolatait, vagy egy külső erő által, eleve meghatározottan történnek az események az emberi életben.

Ez tovább vezet a kontroll, és az énhatékonyság kérdéskörére, hiszen csak abban az esetben beszélhetünk ezekről, amennyiben létezik szabad akarat.

Valódi választás csak abban az esetben történhet, amennyiben legalább három alternatíva közül választhatunk.

A szabadság különböző arcai

Szükséges megkülönböztetnünk egymástól a cselekvés és az akarat szabadságát. Leginkább egy példával illusztrálható az ezek közti különbség:

Egy olyan embernek, akire életének megfenyegetésével erőltetnek rá egy cselekedetet, van választási lehetősége, hiszen dönthet úgy, hogy nem teszi meg a fenyegetője által követelteket, azonban ezzel veszélyezteti az életét.

Az életben maradás pedig, a legősibb és legerősebb ösztön. Kikényszerített döntés esetén tehát, még fennálló lehetséges választási alternatívák mellett sem beszélhetünk szabad akaratról.

Szabad akarat és a pszichológia

A szabad akarat kérdéskörével a pszichológia is foglalkozik. Több viselkedési rendellenesség kutatása kapcsolódik hozzá. A kényszeres viselkedéssel küzdő emberek ellenállhatatlan késztetést éreznek olyan cselekvések végrehajtására, amelyek személyes belátásuk szerint is értelmetlenek, vagy károsak. Pl.: kényszeres kézmosás, amely a bőr elvékonyodásához és károsodásához vezet; pedofília, szadizmus, mazochizmus; Tourette szindróma („tikkelés”) stb.

A beteg sok esetben végig önmaga ellen küzd és harcol.

Különösen érdekes az idegenkéz-szindróma, amely során a beteg úgy tapasztalja, hogy egyik kezének önálló élete és önálló akarata van, így a beteg kontrollján kívül esik, és bármit megtehet.

Felhasznált szakirodalom

  • Atkinson, Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

  • Bánk M. Cs. (1994): Az agy évtizedében. Biográf Kiadó, Budapest.

  • Dawkins, R. (2005): Az önző gén. Kossuth Kiadó, Budapest.

Kapcsolódó tartalmak

indítsd jól a napod boldog családi reggel

Indítsd jól a napod! – 6 tipp, ha eleged van a reggeli káoszból

2021.01.17.

Sokszor irigykedve nézzük azokat az embertásainkat, akik már kora reggel szinte makulátlan...

évtervezés

Évtervezés 2021 – Hogyan vágjunk bele? [Személyes tapasztalat]

2021.01.02.

Idén már harmadik alkalommal vágtam bele az előttem álló év megtervezésbe. Eddig...

téli hangulatjavítás

Színezd újra a hangulatod! – TÉL vs. TE

2020.12.30.

A téli fakóság a mi hangulatunkkal is rezonál. Pedig előnyt lehet kovácsolni...

Így zárd le 2020-at borító

Így zárd le 2020-at! – Tippek az évértékeléshez

2020.12.28.

12 hónap, 52 hét, 365 nap. Néhányan soknak, néhányan kevésnek éreztük, de...

az élet értelme

Tényleg 42 a happy ending? – avagy az életünk értelmének nyomában

2020.12.16.

Az életünk értelméhez kapcsolódó kérdések megjelennek bizonyos életszakaszainkban. Ilyenkor elmélyülünk, elkezdjük vizsgálni...

önértékelés fejlesztése

Értékeld önmagad! – 10 gyakorlat a pozitív és reális énképért

2020.12.16.

Az önbecsülésünk fontos része az énkép. Önmagunkról alkotott meggyőződéseink befolyásolják az érzelmeinket,...

« Vissza a Lexikonhoz
Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.