Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

    stressz

    A „stress” szó angol eredetű, jelentése nyomás, feszültség, erőfeszítés. A nem specifikus ingerekre (azaz a stresszorokra) az emberi szervezet nem specifikus módon, egy általános adaptációs szindrómával reagál.

    Stressz fogalma, folyamata

    A stressz folyamata három szakaszból áll: az alarm, más néven vészreakcióból; az aktív ellenállás fázisából; majd a kimerülés állapotából.

    • Az alarm reakció a „stressz ingerre” jelenik meg. Az alarm reakció lényege, hogy a szervezet energiatartalékai mobilizálódnak (szimpatikus idegrendszer aktívvá válik: vérnyomás emelkedés, pulzusszám emelkedés, vércukorszint emelkedés stb.), a szervezet felkészül az alkalmazkodásra: „harc vagy menekvés”.
    • Az aktív ellenállás fázisában a szervezet további energiatartalékokat szabadít fel, azonban ezeket nem pótolja, tehát ezek a tartalékok kezdenek kimerülni, így egy idő után a szervezet ellenálló képessége csökken.
    • A harmadik szakasz, a szervezet kimerülésének szakasza, amely súlyos esetben halállal is végződhet.

    Az alarm reakció nem káros önmagában, ez a fizikai, és a pszichikai fejlődés feltétele. Krónikus stressz hatására azonban a hormonháztartás és vegetatív idegrendszer egyensúlya felborul, aminek következményei lehetnek a szív- és érrendszeri betegségek, fekélybetegségek, fejfájás, magas vérnyomás és bizonyos mozgásszervi betegségek is a tartós izomfeszülés miatt (Valló és Nemes, 2000).

     

    Selye János szerint a stressz az „élet sója”, hiszen küzdelmek, megoldandó helyzetek nélkül az életünk unalmas, színtelen lenne, a személyiségünk nem fejlődne.

     

    Ezeket a fejlődésünket elősegítő kihívásokat eustressznek vagyis „jó stressznek” nevezzük. Az ilyen helyzetek az egyén megküzdési lehetőségeit nem haladják meg, ugyanakkor fizikai, pszichikai aktivitást váltanak ki, amelyeket az egyén pozitívnak értékel.

     

    Ezzel ellentétes hatású a distressz, vagyis a „rossz stressz”. Ez az, ami pusztítja a szervezet fizikai és pszichikai energiáit. Az ilyen helyzetekhez való alkalmazkodás meghaladja az egyének megküzdési képességeit, károsak, ezért kerülendők.

    Felhasznált szakirodalom

    • Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.

    • Dr. Budavári-Takács I. (2011): A konfliktuskezelés technikái. Szent István Egyetem.

    • Valló Á., Nemes J. (2000): Menedzserbetegségek. Budapest: BV Lap- és Könyvkiadó Kft.

    Kapcsolódó tartalmak

    kapunyitási pánik

    Kapunyitási pánik – 7+1 tipp a kezdődő felnőttkor kihívásainak elfogadására

    2021.07.27.

    „Te még olyan fiatal vagy, előtted áll az egész élet!” „Most jönnek...

    Relaxáció az iskolában - borítókép

    Feszültségoldás és relaxáció az iskolában? – Tippek stresszcsökkentéshez

    2021.07.07.

    Az iskolában számos kihívással szembesülnek a fiatalok, ami növelheti a stressz-szintjüket. A...

    Munkamánia borító

    Kisokos kezdő munkamániásoknak – 6 tipp a túlvállalás ellen

    2021.05.31.

    Elgondolkodtál már azon, hogy az életednek mekkora részét teszi ki a munka?...

    konstruktív vita

    Konstruktív vita a hétköznapokban: 10+1 tanács a jobb kapcsolatokért

    2021.05.04.

    A vita szót hallva a legtöbbünkben valószínűleg negatív asszociációk indulnak el: veszekedés,...

    pozitív pszichológia az iskolában

    Szeretve tanulás – Pozitív pedagógia az iskolában

    2021.03.17.

    Valamennyien sok évet töltünk el az iskolapadban, kinek pozitívabb, kinek negatívabb élmények...

    Rágódás pszichológiája - lány

    A rágódás pszichológiája – Rágódom, tehát vagyok?!

    2021.03.09.

    A múltban elkövetett hibáink, vagy a számunkra kellemetlenebb események bekövetkezése után napokig,...

    « Vissza a Lexikonhoz
    Skip to content