A jóga komplex rendszer, amely testgyakorlatokon / ászanákon, légzőgyakorlatokon, relaxáción és meditáción keresztül fejti ki áldásos hatásait. Nemcsak a testünket teszi erősebbé és rugalmasabbá, hanem olyan képességeinket is erősíti, mint az önmegnyugtatás, a szorongásoldás, vagy az önelfogadás. A gyermekjóga a testi-lelki-mentális jóllét kialakítását segíti – hiszen ezt nem lehet túl korán, csak elég korán kezdeni! Hogyan befolyásolja a gyermekjóga többek között a test rugalmasságát, az idegrendszer fejlődését, az érzelemszabályozás erősödését vagy az erkölcsi értékek kialakulását? Miért olyan élvezetes és fejlesztő hatású a gyermekek számára a gyermekjóga? Kun Anett pszichológus és gyermekjóga-oktató írása.
A jóga komplex rendszer, amely testgyakorlatokon / ászanákon, légzőgyakorlatokon, relaxáción és meditáción keresztül fejti ki áldásos hatásait. A testünket erősebbé és rugalmasabbá teszi, védi gerincünk egészséges állapotát, és hordozza a testmozgás testi-lelki-mentális pozitív hatásait.
A többi mozgásformával összehasonlítva pedig a jóga kiemelt előnye, hogy segít hatásos és pozitív technikaként elsajátítani az önmegnyugtatást, oldja a szorongást, a feszültséget, mélyíti az önismeretet és a testtudatosságot, valamint fejleszti az érzelemszabályozást.
Minderről részletesebben olvashatsz a jóga érzelmi és mentális jóllétet támogató hatásairól szóló írásomban.
Egy korábbi cikkemben pedig arról is írtam, hogy a gyermekek életében is számos stresszfaktor van, amire talán nem is gondolnánk felnőtt fejjel. A stresszre pedig ők is szorongással, feszültséggel, frusztrációval reagálnak. A testmozgás pedig az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb stresszoldó módszer! A gyermekjóga az életkori fejlődési sajátosságok testi-érzelmi-értelmi aspektusait figyelembe véve, úgy elegyíti a mozgás és a jóga pozitív hatásait, hogy közben ugyanakkora hangsúlyt fektet a gyermekek érzelmi szükségleteinek kielégítésére és az érzelmi nevelésre is.
Működik-e a jóga gyermekkorban?
Mindezeket a jóga által is fejleszthető képességeket és erősíthető pozitív hatásokat – mint többek között az önelfogadás, a stresszkezelés vagy az érzelemszabályozás – mind kívánjuk saját gyermekünknek is. De talán felmerül benned a gondolat: nem túl nehéz a jóga a gyermekek számára? Bevonhatóak ilyen jellegű foglalkozásba?
Természetesen fejlődéslélektanilag bizonyos képességeknek megvan a saját érési idejük. De ahhoz, hogy megjelenhessenek és fejlődhessenek, szükséges az életkornak megfelelő megtapasztalásuk, gyakorlásuk. Ezért a gyermekjóga a gyermekek életkori sajátosságaira reagálva, az azokhoz illeszkedő módszereket beemelve kíséri a gyermekeket.
Minél fiatalabbak, annál fontosabb a játékosság, Óvodás- és kisiskoláskorban a gyermekjóga elmaradhatatlan eszköze ezért a mozgás mellett a mese, a szimbólumok világa, a játék és drámajáték. Kiskamasz- és tinédzserkorban már kevésbé hangsúlyosak ezek az elemek, és a jógafoglalkozások egyre inkább hasonlítanak a felnőttekéhez.
A gyermekjóga fejlesztő hatásai
Ahogyan a módszerekben, úgy a pozitív, fejlesztő hatásaiban is van különbség a felnőttek és gyermekek jógája között.
1. Mozgásfejlesztés, a test és az idegrendszer vonatkozásai:
A gyermekek még ösztönösen érzik a mozgás nyújtotta stresszlevezető lehetőségeket. Óvodáskorban életkori sajátosságnak számít a nagymértékű mozgásigény. Amikor a gyermek mozgásigénye kielégített, a felnőttekkel való kapcsolatában is kiegyensúlyozottabbá válik: könnyebben irányítható, a magatartása javul, jobban tud figyelni. A gyermekjóga segít a fokozott mozgásigényt strukturálni.
A gyermekjóga célja többek között a mozgásfejlesztés, az idegrendszeri érés támogatása, a gerincvédelem és a testtudatosság kialakítása.
A gyermekek esetében gyakori, hogy vagy ingerszegény, vagy túl sok ingerrel teli a környezet (gondoljunk csak az esti túlóráinkban egyedül játszó vagy tanuló gyermekünkre, vagy a 28-30 fős óvodai csoportokra vagy osztályokra). A mozgással a kiegyensúlyozatlan ingermennyiség hatásait is korrigáljuk a gyermek idegrendszere szempontjából, a légzés és mozgás egyidejű alkalmazása pedig stimulálja az idegrendszert.
Az idegrendszer fejlődése által hatással van a következő területekre:
- percepciófejlesztés;
- verbális fejlesztés;
- gondolkodási műveletek fejlesztése;
- memóriafejlesztés;
- figyelmi funkciók fejlesztése;
- döntéshozatal fejlesztése;
- feladatmegoldás.
A testséma, a térérzékelés és a testtudatosság fejlesztése kiemelten megvalósul a jógában, hiszen a testgyakorlatai során nem szokványos, a jobb és bal agyféltekét összehangoló keresztező mozgások, nagymozgások, a vesztibuláris rendszert fejlesztő gurulások, forgások, ugrások és egyensúlygyakorlatok jelentősek.
A mozgás a gyermek egyik legtermészetesebb életmegnyilvánulása.
– Csiki Mariann
A gerincvédelem is kiemelt fontosságú a gyermekjógában, hiszen még ha tudatosan is figyelünk szülőként a digitális kütyühasználat minimalizálására, legkésőbb iskolába kerülve túlzott mennyiségű ülésre kényszerülnek a gyerekek, ami a gerincoszlop problémáihoz vezethet. A gyermekjóga kiváló eszköz a hátizmok erősítésére, a testtartás javítására.
2. Az érzelmi intelligencia fejlesztése és érzelmi nevelés:
A jóga egy élményszerű, érzelmeket megmozgató mozgásforma. A mozgás és az érzelmek kapcsolódnak: az ingereket neurológiai alapon érzelmek kísérik, és az érzelmek is hatnak a testi funkciókra. A mozgás az érzelmi megnyilvánulás, önkifejezés egyik eszköze is – testünk tükrözi érzelmeinket, és vissza is hat azokra.
Életminőségünk egyik fő meghatározója. Olyan képességek és készségek együttese, melyek nélkül hajlamosabbá válunk a frusztrációra és devianciára. Ezekre a készségekre szükségünk van ahhoz, hogy egészséges személyiségműködéssel elégedettséget hozó életvitelt tudjunk kialakítani a társas kapcsolatok, a munka, a szabadidő, és az önmagunkkal való kapcsolatunk terén is.
Az érzelmi intelligencia fejlesztése – amely alapjait leghatékonyabban gyermekkorban lehet letenni – a gyermekjógában természetes módon benne van, hiszen az érzelmi intelligenciát fokozó elemek az élmény, a tapasztalat, az azonosulás. Ezek a mese, zene, játék, mozgás, és minőségi együttlét elemeivel valósulnak meg a gyermekjógában.
A mozgáson és a testgyakorlatokon keresztül konkrét pozitív érzelmek megélését biztosítja a gyermekjóga, amely mindig örömteli tevékenység: az izgő-mozgó gyermek egyre tovább képes „figyelmes gólyatartásban” maradni, a szorongó gyermek egyre felszabadultabban engedi el magát egy „bátor oroszlánpózban”.
A jóga során nemcsak lemásolja, utánozza a világot a gyermek, hanem érzelmileg azonosul a szerephez tartozó attitűddel, minőséggel is. A játékos elnevezések egyszerre segítenek a gyerekeknek beleélni magukat a történetbe, és pontosan kivitelezni a testtartásokat. A gyermekjóga során az érzelmeket elmozogjuk, megéljük, átbeszéljük, megerősítjük.
Az érzelmi intelligenciához tartozik többek között, hogy
- a gyermekek jobban felismerik az érzelmeiket;
- a tudattalan érzelmeik elérhetőbbé válnak, szükségleteik könnyebben megnyilvánulnak és kifejezhetővé válnak;
- erősödnek az önkifejezés adaptív, pozitív módjai;
- ügyesebbé válnak a gyerekek az érzelmeik irányításában, az érzelemszabályozás fejlődik;
- erősödik az önkontroll, képesek lesznek késleltetni a vágyaikat;
- erősödik a kitartás;
- megtapasztalják a fejlődésüket, nő az énhatékonyság érzése, az énerő;
- erősödik az önelfogadás, az önbizalom, magabiztosabbá válnak;
- megtanulják elfogadni a kellemes és kellemetlen pillanatokat is;
- mélyül az önismeret, javul az énkép, megismerik az erősségeiket és a nehézségeiket;
- erősödik a lelkesedés és a motiválhatóság;
- mélyül a türelem.
3. Társas készségek és szocializáció fejlesztése:
A gyermekjóga alapvetően csoportos műfaj (vannak ugyan olyan egyéni problémák, melyek mellett nem ajánlott vagy kivitelezhető csoportban). Önmagunkat megtapasztalni egy elfogadó légkörű, jó hangulatú társaságban erősíti az önbecsülésünket.
A gyermekjógában történő együtt mozgás örömet hoz, a fizikai és érzelmi kapcsolódás a történetekben, élménymegosztásokban segít elsajátítani a társas lét felelősségeit és örömeit egyaránt.
Olyan pozitív tulajdonságokat segít kifejleszteni és megerősíteni a gyermekjóga, mint
- mások érzelmeinek felismerése;
- empátia és tolerancia;
- konfliktuskezelés;
- együttműködés;
- másokra való odafigyelés;
- kapcsolatépítés;
- kommunikációs készség;
- társaságban való önkifejezés, szereplés.
4. Szorongásoldás, feszültségoldás:
A mozgás – ahogy a cikk elején már taglaltuk – önmagában fantasztikus stresszelvezető módszer. Azoknak a gyerekeknek, akik szavakkal nehezen fejezik ki magukat, vagy érzelmeiket nehezen ismerik fel és értik meg, a mozgás nonverbális lehetőséget nyújt a feszültségtől való megszabadulásra és az énkifejezésre, gyakran anélkül, hogy ez tudatossá válna.
A relaxáció olyan gyakorlat, amit a legtöbb gyermek újra és újra igényel és kér – élvezik, hogy megtanulhatnak egy olyan eszközt, amivel valóban képesek megnyugodni, ellazulni.
Továbbá a gyermekjógában alkalmazott életkorhoz illeszkedő pedagógiai elemek is biztosítják a szorongásoldást:
- a játékon keresztül a gyermekek feldolgozzák az átélt, velük történt eseményeket, ingereket;
- a mozgásos játékok során jelentkező fokozott izgalmi állapot miatt oldódnak a gátlásaik;
- a mese szimbolikus üzenetet hordoz, ami szintén segít feldolgozni érzelmi élményeket és oldani a feszültséget, frusztrációt;
- a mese beindítja a fantáziaműködést, kibontakoztatja a kreativitást, felszabadít;
- a drámajáték elemeivel kimozoghatják magukból a számukra nehéz helyzeteket, és a biztonságossá tett újra átélés segíti a feldolgozást, valamint a megoldáskeresést.
Gyakorlatok az ászanákon kívül
A jóga során alkalmazott önmegnyugtató technikák is gyermekekre lettek átszabva: írtunk már korábban a gyermekeknek szóló légzőgyakorlatokról, a mindfulness gyakorlatokról (itt és itt), illetve a gyermekrelaxációról. Ezek mind segítenek a gyermekek érzelmi és hangulati életének kiegyensúlyozásában. Ezekben a cikkeinkben számos konkrét gyakorlatot találsz!
Hogy néz ki egy gyermekjóga-foglalkozás?
A gyermekjóga-foglalkozás egyik alapelve szerint elengedhetetlen, hogy a gyermeket érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül! A jógaoktató egyfajta pedagógusi szerepben is van, jelenlétével a foglalkozás történésein és keretein túl képviseli a pedagógia és a jóga keresztmetszetét: példamutatást, erkölcsöt, pozitív gondolkodást, elfogadást, nem ártást, kölcsönös szeretetet és tiszteletet, a fejlődés fokozatosságát és önkontrollt.
A gyermekek nagyon érzékenyek a környezetük hangulataira – a gyermekjóga során testüket és lelküket tápláló információk beépítésén dolgozunk a feszültségoldáson túl. Ilyen többek között a bizalom, az elfogadás, a türelem, a kedvesség. A gyermekek megtapasztalják, hogy mindenki egyéni ritmusban nyilvánulhat meg és fejlődik.
A foglalkozások általános felépítése:
- ráhangolódás
- bemelegítés
- ászana sorozatok és testgyakorlatok
- relaxáció és légzőgyakorlatok
- mozgásos játékok vagy társas gyakorlatok
- meditációt előkészítő játékok vagy beszélgetés
- elköszönés
Az ászanák játékos utánzó gyakorlatokként jelennek meg, amikor is átváltozunk, a bőrébe bújunk különböző állatoknak, növényeknek, tárgyaknak. Ezek felkeltik és fenntartják a gyermekek érdeklődését és figyelmét, megalapozva, hogy a gyermekek intenzíven és örömmel vegyenek részt a közös gyakorlásban. A kisebbeknél a gyakorlás egy mesére épül, a gyerekek pedig aktív szereplőként mozogják végig a történetet. Boldogsághozó élmény számukra megtapasztalni a gyermekjóga hatásait – ne lepődjünk meg, ha otthon is játsszák, mutatják, esetleg megtanítják! Sőt, kapcsolódjunk bátran!
Ebben a videóban egy játékos, online vezetett gyermekjóga foglalkozás gyakorlatsort láthattok Csíki Marianntól, akinél én is tanultam.
Mi is kellünk hozzá
A gyermekjóga egy mozgással, játékkal, képzelettel teli varázslatos fejlesztőeszköz és örömforrás. Azonban teljeskörűen önmagában nem old meg kialakult testi, érzelmi, vagy mentális problémákat. A megelőzést tartja szem előtt, és olyan elsajátítható hozzáállást, módszereket és technikákat kínál a gyermekek számára, melyek bármikor, bárhol alkalmazhatóak, és segít számukra kiegyensúlyozott, testileg-lelkileg egészséges önmaguknak lenni. Ellenállóbbá teszi a gyermekeket a stresszel szemben, segít az érzelmeik kezelésében, megküzdési módokat nyújt krízisek idején.
Emlékeztet minket, felnőtteket – legyünk akár szülők vagy pedagógusok – hogy azoknak az alapelveknek, minőségeknek, melyek a gyermekjóga foglalkozásokon kb. 45 percben sűrítetten veszik körbe a gyermekeket, át kell szőniük a gyermekek mindennapjait az egészséges fejlődésükhöz. Emlékeztet minket arra, milyen értékeket szeretnénk gyermekeink számára adni. Hogy tápláljuk a gyermekeinket testileg, lelkileg, szellemileg is odafordulással, szeretettel, tisztelettel – jól.
Felhasznált szakmai tartalom
- Bittleston, J. (2006): Titkok nélkül – Jóga. Scolar Kiadó.
- Csíki M. (2007): Gyermekjóga. 3-13 éves korig. Athenaeum 2000 Kiadó.
- Csíki M. (2017): Jóga a boldog gyerekkorért. Bookline.
- Davis, M., Eshelman, E. R., McKay, M. (2021): Stresszoldó és relaxációs módszerek. Park Könyvkiadó.
- Iyengar, B. K. S. (2009): A jóga fája. Filosz Kiadó.