Hogyan oldható az óvodás gyermek szorongása? – 15 tipp szülőknek

A felnőttkorba lépve életünk tele lett kötelességekkel és felelősséggel. Neked is eszedbe szokott jutni, milyen jó volt gyereknek lenni? Bár gyermekkori emlékeink megfakultak, gyermekként is sok nehézséggel kellett szembenéznünk. Szülőként lehet, nem is gondolnád, hogy a gyermeked is szoronghat. Milyen stresszorokkal küzd meg egy óvodás gyermek? Hogyan előzhető meg és oldható a gyermek szorongása? Hogy segíthetsz gyerkőcödnek ellenállóvá és rugalmassá válni? Kun Anett pszichológus írása.

Felnőttként hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az óvodásokat nem érik valódi feszültségek, hiszen „csak” játszanak, futkároznak és alszanak. Könnyen megfeledkezünk arról, hogy minden életkori szakasz új kihívásokat hoz magával, amelyekre még nincs bevált megküzdési módunk. Lehet, már legyintesz arra visszagondolva, milyen volt egy húzós vizsgaidőszak, vagy az első munkahelyedre való beilleszkedés, hiszen már más szintű problémákat kell megoldanod. De akkor, ott  nehéznek élted meg, igaz? Sose becsüljük le egy kisgyermek problémáit se!

Honnan ered a gyermek szorongása?

A szorongásra való hajlam részben öröklődik, befolyásolják olyan tényezők is, mint a temperamentum, vagy az idegrendszeri érzékenység. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy szorongásra hajlamos gyermeket ha stressz ér, akkor törvényszerűen a szorongás tüneteivel fog reagálni. A biztonságos és jó hangulatú óvodai környezet, a szülők stresszlevezető szokásainak a példája, és az empatikus, mégis bátorító nevelés segít abban, hogy a gyermek a szorongását megtanulja kezelni, kordában tartani!

gyermek szorongás

A szorongásra hajlamos gyermek esetében még fontosabb, hogy megtanítsuk stresszoldó technikákra.

A hétköznapokban számtalan apró stresszforrással szembesülnek az ovis gyerekek. Gyakran értetlenül állsz szülőként, mikor egy apróságon bukik ki a gyermeked, vagy egyik napról a másikra bezárkózik, anélkül, hogy bármi nagyobb gondról lenne tudomásod? Tudjuk,

sok kicsi sokra megy, és ez sajnos a negatív események egymásra halmozódásával is így van.

Ha egy nap túl sok ilyen frusztráló inger éri a gyermeked, kiborulhat a bili. Ha negatívan változik a viselkedése, túl sok kezelendő és feldolgozandó stressz érte. Lehet, hogy csak aznap, lehet, hogy adott időszakban – például nevelési év végén a sok ballagási próbával.

Megfigyelési kísérlet

Képzeld magad a gyermeked helyébe!

Otthon minden a szokásos rend szerint ment a héten. Az óvodában nem említettek semmi kirívót, de a gyerkőc a hét vége felé már a napjáról sem akart beszélni, mindenen nyűglődött.

Hétvégén már nem is értetted: mi baja lehet? Mi történt vele? Mi játszódik le benne?

 Nézd meg a hetét! 

gyermek szorongása

Egy képzeletbeli hét, szinte napi szinten előforduló eseményekkel.

Ugyan ez egy fiktív napló, és csak a negatívumokat emeli ki, mégis… Napi két apróság, így egyben látva egész szorongató számodra is, igaz? Nem minden nap, hét, hónap megy zökkenőmentesen. A gyermekeknek is meg kell tanulniuk, hogy az életben adódnak kellemetlenségek és kiszámíthatatlan történések, ez természetes. Ahogy az is, hogy ilyenkor nyűgösebbek, mint máskor!

via GIPHY

A negatív élmények általi mindennapi feszültség is bekerül a megemésztendő napi anyagba, ahogyan az újdonságok megtapasztalása is energiát igényel, sőt

a pozitív élmények is idézhetnek elő stresszt

– milyen izgatott az a gyerek, aki végre kibonthatja a karácsonyi ajándékát, vagy aki a jól begyakorolt versét mondja anyák napján! A fontosnak megélt, újszerű vagy váratlan események akkor is így hatnak ránk, ha örömteliek. Ha pedig amúgy is valamilyen változás van folyamatban a gyermek életében, legyen az pozitív vagy negatív, még nehezebb lehet számára feldolgozni a nap frusztráló történéseit.

Hogyan mutatkozik meg a gyermek szorongása?

Hosszan tartó stressz hatására a gyerekek is ugyanúgy kibillennek az egyensúlyukból, mint mi, felnőttek. Mik a szorongó gyermek viselkedésének jellemzői? Honnan ismerhető fel az óvodáskorú gyermek szorongása?

  • Megváltozott viselkedés: egyes gyerkőcök elkedvetlenednek, zárkózottá válnak, mások pedig ellenkeznek, dühöngenek.
  • Félénkség: a gyermek bátortalan, ingatag az önbizalma, nem szívesen nyilvánul meg, esetleg nem beszél, ragaszkodik a megszokott emberekhez és tevékenységekhez.
  • Alvásproblémák: rémálmok gyötrik, nehezen alszik el, vagy gyakran felkel este, és ilyenkor átmegy a szüleihez.
  • Testi tünetek: gyakori lehet a fejfájás, hasfájás, akár betegségek formájában is testet ölthet a szorongás – így az oviból is rendszeresen hiányozhat a gyermek.
karrier - otthoni viták

A stressz okozta szorongás gyakran konkrét félelmekben jelenik meg.

  • Regresszió: olyan problémák születhetnek újjá, amiket már meghaladott a gyerek – például újra szopja az ujját, vagy bepisil, bekakil, visszatartja a székletét.
  • Feszültséglevezető mozdulatok: például tikkeléshez hasonló arcmozdulatok, a kezek, ujjak piszkálása, tördelése. A körömrágásról saját emlékeim is felsejlenek, miközben ezt a cikket írom…
  • Konkrét félelmek: óvodáskorban a képzelet fejlődésével nehéz a fantáziát és a valóságot elválasztaniuk egymástól a gyerekeknek. Félhetnek például a sötéttől, a villámlástól, a szörnyektől, a szülőtől való elválástól vagy az állatoktól.

Fél a gyermeked valamitől?

Öntsük formába!

Ha fél a gyermek valamitől, adjunk ennek a tárgynak megfogható, konkrét formát, ami barátságosabbá és kezelhetőbbé teszi!

Ha például fél a farkasoktól, válasszatok közösen egy puha plüssfarkast. Az ismétlés elveszi az élét a fenyegető tartalmaknak – játsszatok ezzel a plüssel úgy, hogy a gyerkőc irányíthatja az agresszív cselekedeteit, a morgását, harapását, támadását. Fogócskázhattok úgy, hogy üldöz ezzel a farkassal, vagy játszhattok több plüssel szerepjátékot – a lényeg, hogy tapasztalja meg a kontrollt a félelmetes tárgy felett.

Egy óvodás nehézségei

A gyermek szorongása bizonyos mértékig tehát természetes, és több életkori sajátosság is hajlamossá teheti rá a gyermeket.  Ha ezeket tudatosan szem előtt tartjuk, jobban megérthetjük gyermekünket. Mik ezek?

1. Színes, dús és keszekusza – a gyermeki érzelemvilág

A gyermekek intuitívak, érzékenyek a hangulatokra, érzelmekre. Könnyen átveszik azokat tőlünk, felnőttektől, még ha szavakkal nem is fejezzük ki, mi zajlik bennünk. Saját érzelmeik mellett így gyakran szüleik, közeli társaik érzéseit is hordozzák.

Gyermekkorban az érzelmek különösen erős hatást gyakorolnak a cselekvésekre,

így nem meglepő, hogy sem az önkontroll, sem az impulzusgátlás nem erőssége a gyerekeknek. Frusztráló megtanulni, hogy bizony várni kell, és nem mindig csinálhatják, kaphatják meg azt, amire vágynak.

2. Alárendelve, korlátok között

A cselekvés önmagában jutalmazó a kicsik számára, örömforrás, főleg, ha megválaszthatják a tevékenységet. De

milyen gyakran kell megtapasztalni egy gyereknek, hogy megmondják, mit kell tenni, hogyan, mikor, kivel és meddig!

A szabályok a biztonságukat szolgálják, és a társas normákra nevelik őket. Ezt még nem látják át, és frusztráló, hogy kevés a szabad döntés, mindent a felnőttek szabnak meg.

3. Már szeretné, de még nem tudja

Főleg a kisebb óvodás gyermekeknél fordul elő, hogy vannak bizonyos értelmi, készségbeli határaik, amelyek még nem érik utol kíváncsiságuk szintjét. A vágy az összefüggések meglelésére már megjelenik a tipikus „Miért?” kérdésben, de a válaszokat nem mindig értik. 

gyermek szorongás

A durcás, morcos hangulat gyakran a korlátozásokból fakadó frusztráció eredménye.

Olykor olyan dolgokat szeretnének egyedül megvalósítani, amelyek meghaladják adott képességeiket, és ez indulatot vagy szorongást válthat ki. Aktív kudarctűrést tanító időszak az óvoda!

4. Szorongató megfelelési vágy

A nagyobb ovis gyermekek egyre inkább szeretnének megfelelni a felnőttek által támasztott elvárásoknak A feladatok sikeres elvégzése büszkeséget és örömöt vált ki, növeli az önbecsülésüket. Viszont elkezdődik az összehasonlítás, és sajnos néha kimondva-kimondatlanul máshogy viszonyul a gyerekekhez az óvónő vagy a szülő a teljesítményük alapján.

Egy-egy rosszul megfogalmazott mondat szíven üti a gyermeket, hiszen teljes lényére vonatkoztatja a kritikát.

Ki tud jobban figyelni? Ki számol el legtovább? Ki viselkedik a legilledelmesebben? Különösen fájó lehet alulmaradni testvérrel szemben. Erős szorongást szülhet a „nem vagyok elég jó” érzése, akadályozva a szabad megnyilvánulásokat vagy a szereplést. 

testvérek rivalizációja

A testvérek közötti rivalizációt is erősíti, ha folyton összehasonlítgatják őket.

A figyelem folyamatosan fejlődik ebben a korszakban, de huzamosabb ideig nehezen irányítható szándékosan egy tevékenységre. Minél közelebb kerülnek az iskolakezdéshez a gyerekek, annál több fejlesztő foglalkozást kapnak, és a figyelmi kapacitásuk feszegetése – bár szükségszerű – mégis fárasztó mentálisan.

5. Én akarom, én csinálom

Ahogy Erikson óta számon tartjuk, az óvodáskor egyik fő életkori feladata a kezdeményezőkészség elsajátítása. Ennek része, hogy a mozgásfejlődéssel elérhetővé válik a fizikai környezet, alakul az éntudat és az önállóság igénye.

A kezdeményezés, aktív cselekvés, akaratérvényesítés kiegyensúlyozott mértéke fontos.

Miért? Ha a gyermeked túl könnyen érvényesíti az akaratát, úgy érezheted „belevaló” a kicsi. Viszont könnyebben keveredik veszélyes helyzetekbe, és erőszakos benyomást tehet, ellenszenvessé válhat kortársai számára. Ha túl bátortalan, óvatos, nem akad gond a „rendes” gyerkőccel. Azonban az új helyzetektől való félelem sok élménytől és tapasztalattól fosztja meg a gyermeket, és a társas kapcsolataiban is gátolt lehet, magányossá válhat.

6. Minden úgy jó, ahogy van?

A gyerekek ragaszkodóak, a változásokhoz nehezen alkalmazkodnak, ezért a kisebb krízisek még gondos szülői odafigyeléssel sem küszöbölhetők ki.

gyermek szorongása

Nagyszülőkre bízni a gyerkőcöt egy romantikus nyaralás idejéig nagy stresszt okozhat számára.

A gyermekektől akkor is nagy alkalmazkodást igényelnek az új helyzetek, ha azok tervezettek és pozitívak, hiszen nincs előzetes hasonló tapasztalatuk, amire támaszkodhatnak.

Akár egy költözés, vagy egy testvér születése is szorongást okozhat.

Ha pedig olyan változásról van szó, ami kizárólag hátrányokkal és negatív érzelmekkel jár, mint egy haláleset vagy a szülők válása, még bonyolultabb a helyzet. Ha a környezet szomorúságával, haragjával, frusztrációjával vagy tehetetlenségével is körbe van véve, a biztonságérzet még nagyobb kárt szenved, a gyermek szorongása pedig erősebb tünetekbe fordulhat. 👉 Korábbi cikkemben olvashatsz arról, hogyan segíthetsz a gyermekednek feldolgozni a veszteségeket.

Hogyan oldható a gyermek szorongása? – 15 tipp szülőknek

Mi, felnőttek már többnyire elsajátítottunk olyan pozitív megküzdési (coping) stratégiákat, amelyekkel bírjuk hétköznapokkal járó terhelést. Lehet, hogy a baráti társaságodnak beszéled ki magadból a feszültséget, lehet, hogy a humor segít. 

A gyermekek megküzdési repertoárja azonban még szűkösebb és kiforratlan, hiszen kevesebb tapasztalattal rendelkeznek és személyiségük is alakulóban van.

Az alapvető dolgok a legfontosabbak, mégis szülőként – hiszen nagyon sok a teendő és kevés az idő és energia, vagy egyszerűen csak nem is gondolnád, hogy mennyit számítanak – tudatosan kell odafigyelned, hogy ezek a technikák a család mindennapi részei legyenek.

1. Mindig így van, kivéve…

A kiszámíthatóság erősíti a biztonságérzetet. A napi rutin, a családi rituálék, szokások segítenek, biztos fogódzót nyújtanak a gyermek számára.

közös program

A saját családi hagyományok biztonságérzetet nyújtanak.

Ha valamiért kimarad vagy megváltozik valami, ami állandó jelleggel szerepelt eddig, adj magyarázatot és biztosítsd arról a gyermeked, hogy ezután az alkalom után folytatódik a megszokott rend.

2. Nézd csak! Látod?

A kézzelfogható, konkrét dolgok segítenek a gyermeknek a megértésben és a tehetetlenség leküzdésében. Ha valami elvont számára, vizualizáljátok! Az idő tipikusan ilyen:

készítsetek naptárat, amiben közösen jelölhetitek, hány nap múlva következik be a várt esemény,

vagy hány alkalmon van már túl valamiből, mennyi kell még a célig! A lényeg, hogy követhesse a haladást játékos formában.

3. Mi történt ma veled, kicsim?

Az érzések kifejezése enyhíti a belső feszültséget. Könnyebben meg tudja fogalmazni az érzéseit, ha sokat beszélgetsz vele.

szorong a gyerek

Akár vidám, akár szomorú, beszéljetek róla!

A kérdéseiddel rávezetheted: Milyen napod volt? Mi vidított fel / szomorított el? A saját érzéseid elmesélése segít sajátjai megértésében. Magyarázd el, hogy mások viselkedése mögött milyen érzés áll!

4. Mennyivel tovább jutottál!

Motiváld a gyermeked türelmesen! Légy mértékletes: ne fogd vissza minden kisebb veszélytől. Biztasd, jelezd vissza, ha apró előrelépést is tett valamiben, méltányold a próbálkozást!

A stabil, jó önbecsülés segít elhinni, hogy meg tud birkózni a gondokkal.

Dicsérd megfelelően: a kitartást, erőfeszítést emeld ki, ne a teljesítményt! 👉 Ennek a mikéntjéről még többet olvashatsz egy korábbi cikkünkben.

5. Mikor ideges vagyok, sokat segít, ha…

Ha szülőként szorongsz, azt a gyerkőc is látja, érzi, tapasztalja. Egyrészt, ahogy már volt róla szó, ezeket az érzéseket is befogadja, másrészt eltanulja a stresszre adott válaszodat. Mutass példát!

szabadidő

A saját stresszoldó tevékenységed beválhat a gyermeked számára is, és még közös időtöltést is jelent!

Ha ideges vagy, mondd el neki, ahogy azt is, hogy erről nem tehet. Magyarázd meg az okát olyan szinten, amit még képes kezelni. Mutasd meg neki, mit teszel, hogy kevésbé legyél ideges. Ha érdekli a tevékenység, vond be!

6. Ragadd meg a mérged!

Ha nehezen uralkodik az indulatain, segít, ha van egy biztos pont, amibe belekapaszkodhat.

Készítsetek közösen egy apró tárgyat, vagy válasszatok egyet, ami nyugtatóan hat rá, például egy nyomogatható, puha kislabda.

Ahogy az alvókák segítenek a megpihenésben, úgy ez az apró tárgy is segíthet az indulatok megragadásában. Legyen olyan kicsi, hogy zsebre lehessen tenni, mindig vele lehessen, megfogdoshassa! 

7. Képzeld el!

A gyermeki fantáziát is hatásosan használhatjuk. A képzeletet az érzelmek irányítják gyermekkorban, lehetőséget adva a vágyak megélésére, vagy a frusztráló történések semmissé tételére, megváltoztatására.

A mese eszköze ezért szülőként egy kincsesbánya: nem igényel költségeket, sem extra energiát.

Egy mese, a megnyugtató közelségeddel sokat elvezet a nap feszültségéből. 👉 A mese jótékony hatásáról és a folyamatról részletesebben ovashatsz ide kattintva.

8. Van kedved rajzolni?

Az önkifejezés sokféle kreatív formában megvalósítható: a gyermek rajzolhat, festhet, gyurmázhat, gyöngyöt fűzhet, montázst készíthet, táncolhat vagy akár énekelhet. 

gyermek szorongása

Alkotni konstruktív jellegű stresszkezelés.

Így olyan érzéseket adhat ki magából, amiket szavakkal talán nem tud kifejezni. A tevékenységek közbeni mozdulatok is közrejátszanak a szorongás enyhítésében, a megnyugvásban és a jó hangulat megteremtésében.

9. Hogy is van ez? Eljátsszuk?

Az érzelmek kifejezésében segít továbbá a játék is. A gyermek szimbolikusan megjelenítheti a belső feszültségeket a plüssökkel, bábokkal való szerepjátékokban. Más játékok segítségével a fáradt gőzt engedi ki: neked is van emléked egy jó párnacsatáról, igaz?

10. Csak figyelj a zenére! Tetszik?

Használd a zenét! Egy erősebb ütemű, hangszerelésű zenére ugrabugrálni nem csak tiniként (koncerteken) hatásos stresszkezelés, hanem gyermekként és felnőttként is segít kiutat találni a feszültségnek. Akusztikus, meditatív, lágy dallamokkal pedig megpihenhet, ellazulhat a gyermeked, ha a megnyugvás nehéz. Este lefekvés előtt jó rutin lehet!

11. Mozogjuk ki a feszültséget!

Az ovis gyermek mozgásigénye óriási. Milyen nehéz egy gyerkőccel, ha kimarad az aznapi udvar! A mozgás akármilyen formája oldja a stresszt, javítja az alvásminőséget és a hangulatot. Töltsetek minél több időt a szabadban, ugráljatok, fogócskázzatok! A természet és a szabad, szabálymentes játék tökéletes kombináció a feltöltődéshez. 

gyermek szorongása

A mozgás öröm mindannyiunk számára.

A játszóterek és játszóházak egyszerre mozgatják át és szórakoztatják a kicsit. Adj lehetőséget arra, hogy a gyermek kipróbálhasson sportokat. Ha valamelyiket megszereti, szánj rá időt, hogy gyakorolhassa!

12. Most szabad!

Ha  megszegheti a szabályokat – sőt, pont ezt kéred tőle –, az nagyon felszabadító lehet a számára! Tépjetek papírt, szórjátok szét, mint a havat, kizárólag irkafirkát és krikszkrakszokat rajzoljatok, vagy versenyezzetek, ki tud nagyobbat sikítani! 

gyermek szorongása

Szorongásoldó hatású, ha megtapasztalhatja időközönként a gyermek, hogy most bármit szabad!

Eleinte lehet, nehezen tud majd ráérezni az ízére a gyerkőc, de ha belelendül, könnyebben tudja majd kifejezni az érzéseit ebben a szabad formában. Hidd el, te is jól fogod magad érezni!

13. Gyere, pihenjünk kicsit!

Relaxációs és légzőgyakorlatokat is érdemes végezni a gyermekeiddel. Egyszerűbb ellazítani a testüket, ha előtte megfeszítik – a progresszív relaxáció is erre épül. A gyermekjóga egy szórakoztató ötvözete lehet a relaxáció, a mozgás és a játék erejét is bevetve a szorongás oldásában. 👉 A gyermekrelaxációról egy korábbi cikkünkben olvashatsz, általunk is használt gyakorlatokkal! Pár nagyon egyszerű, könnyen kivitelezhető tippet találsz továbbá ebben a cikkben.

14. Na, most rajtam is kifogtál!

A győzelem a gyermekek számára – főleg egy felnőttel szemben – segít felülkerekedni a pozíciójukból fakadó alárendeltségen.

Ez nem azt jelenti, hogy hagyd a gyermeked minden társasjátékban nyerni!

Vannak szuper erő-ellenerő játékok, amelyek során ezt megtapasztalhatják. Ilyen otthon is játszható, eszközigény nélküli játékokat a zárt Facebook csoportunkban található EXTRA tippeket tartalmazó dokumentumban gyűjtöttem nektek össze. Ezek stresszoldó hatását növeli, hogy garantált a nevetés!

15. Simogasd meg!

A háziállatok több szempontból is hasznosak lehetnek a gyermek szorongás megelőzésében és kezelésében. A bundás, puha kedvencek – akikhez hozzá lehet érni, bújni, akiket meg lehet simogatni – közelségükkel fizikailag kimutathatóan megnyugtatják az idegeinket. 

gyermek szorongása

Az állatok a legmegnyugtatóbb jóbarátokká válhatnak.

Valamint, ha a gyermekednek van egy kutyusa, cicája vagy épp teknőse, legyen akármilyen napja, biztosan számíthat arra, hogy érdek nélkül lesz mellette valaki, akinek elmesélheti örömét vagy bánatát, és aki társaságul szolgál.

A szülői odafordulás pótolhatatlan!

Az óvodások számára divatosak ma a különfoglalkozások. Ezek között vannak, amelyek nagyon hatásosak és fejlesztők. Szorongásoldás céljából például járhat a gyerkőc többek között gyermekjógára, pszichológiai foglalkozásokra.

Viszont láthatod, hogy szülőként otthon is rengeteget tehetsz annak érdekében, hogy megelőzd gyermekednél a szorongás kialakulását, vagy segíts neki a stressz kezelésében! A foglalkozások önmagukban nem elegendők, hiszen

a gyermeked számára te vagy az elsődleges modell, példa. Leginkább a veled való kapcsolatban tanultak épülnek be a személyiségébe.

Ne bagatellizáld a gyermeked problémáit, vedd komolyan őt! Ha elismered a nehézségeit, a társas támasz érzése már önmagában sok terhet levesz a válláról. Játsszatok, beszélgessetek és nevessetek együtt sokat! 🙂

Ne feledkezz meg az otthon is játszható, eszközigény nélküli játékokról a zárt Facebook csoportunkban. Írd be a csoport keresőjébe a következő kulcsszavakat: gyermek szorongásoldás, hogy megtaláld a posztot!

Csatlakozz a közösségünkhöz!
megoldásközpont facebook csoport

Ingyenes zárt Facebook csoport

Csoportunk neked szól, ha elég motivált vagy ahhoz, hogy elkezdj dolgozni önmagad megvalósításán. Itt olyan EXTRA TARTALMAKHOZ juthatsz, amiket máshol nem osztunk meg; és kapcsolatot építhetsz a csoport többi tagjával. Tedd fel kérdéseidet, és oszd meg velünk sikerélményeidet! 🙂

Felhasznált szakmai tartalom

  • Ahrens-Eipper, S., Leplow, B. (2008): Csak bátran, Til tigris! Budapest: Medicina Kiadó.
  • Bagdi B., Prof. Dr. Bagdy E., Tabajdi É. (2017): Boldogságóra. Kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek. 3-6 éveseknek. Budapest: Mental Focus Kiadó.
  • Barbainé Bérci Klára: Egyéni fejlődés – egyéni szükségletek. Az életút pszichológiája.
  • Atkinson, R. C., Hilgard, E., Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B. L., Loftus, G. R. (2005): Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan.  Budapest: Osiris Kiadó.
  • Dweck, C. S. (2015): Szemléletváltás. A siker új pszichológiája. Budapest: HVG Kiadó.
  • Erikson, E. H. (1991): A fiatal Luther és más írások. Budapest: Gondolat Kiadó.
  • Koczok M.: Hatékony szorongásoldás gyermekkorban.
  • NyugiOvi Program (2015): Terápiás jellegű módszertani ajánlás az óvodáskori agresszió kezelésére.Türr István Képző és Kutató Intézet, TÁMOP-5.2.10-15/1-2015-0001
  • NyugiOvi Program (2015): Kézikönyv óvodapedagógusok részére. Türr István Képző és Kutató Intézet, TÁMOP-5.2.10-15/1-2015-0001

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Neked ajánljuk
Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.