Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

Stresszesek a hétköznapok? – 3 ok, hogy mozgással küzdj a stressz ellen

A mindennapok során számos stressz ér minket. Gondoltad volna, hogy a sport gyógyír lehet a feszültségre? Tudjuk, hogy a sportos ember egészségesebb, de vajon mi köze van a testmozgásnak a jólléthez, és hogyan tehetünk mozgással a lelki egészségért? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Konyári Ildikó írása.

Neked is volt már olyan napod, amikor ezernyi teendő állt még előtted, de kimerültnek, túlterheltnek és feszültnek érezted magad? Az ilyen napokon én nehezen veszem rá magam bármilyen feladat elvégzésére, ezen pedig egy kávé és egy rövid pihenés sem igazán segít.

Csodálva néztem egy barátnőmet, aki nemcsak minden nap hihetetlenül hatékony volt, de még sportolt is mellette. Azt gondoltam: honnan van ennyi energiája? Hogyan tudja magát rávenni egy héten többször is az edzésre? Hogy van neki ennyi ideje? Furdalt a kíváncsiság, egyszer pedig megkérdeztem, hogyan csinálja mindezt. Elsőnek nevetett, majd azt mondta, ha találsz egy mozgásformát, amit szeretettel végzel, az edzés felér egyszerre 10 kávéval és egy hosszú pihenéssel is.

Stressz: átok vagy védelem?

A hétköznapjaink során számos stresszforrással találkozunk. Nemcsak a konfliktusok, elvárások, kihívások alakjában, hanem stresszforrás lehet akár a hőmérsékletváltozás, a kimerültség, a hormonszintünk megváltozása, az éhség, és még sorolhatnánk a rengeteg olyan belső és külső hatást, amellyel nap mint nap természetes módon találjuk szembe magunkat.

A szervezetünk válasza ezekre a változásokra a stressz. Bár általában a stresszről inkább „átokként” gondolkodunk, amelytől érdemes megszabadulni, fontos tudnunk, hogy

a stressz egyfajta védekezési mechanizmus, amely segítheti a hatékonyabb alkalmazkodást.

Tehát nem cél, hogy a stressztől megváljunk, sőt nem is tudnánk, hiszen stresszforrások folyamatosan körülvesznek minket. Megtanulhatjuk viszont kezelni. A hatékony stresszkezelés szerencsére tanulható és fejleszthető.

Mozgással a stresszel szemben?

Érzelemfókuszú megküzdésnek nevezzük azokat a stratégiákat, amelyek során arra törekszünk, hogy negatív érzéseinket enyhítsük. Ilyen például a relaxáció, a meditáció, de a testedzés is. Sportolás során kiszakadhatunk a hétköznapi környezetünkből, a stresszforrásoktól eltávolodhatunk. Mindeközben átéljük a mozgás örömét, ami javítja a hangulatunkat.

mozgással a lelki egészségért - portolás során kiszakadhatunk a hétköznapokból.

Sportolás közben egy másik világba kerülhetünk át – pláne ha ki is mozdulunk hozzá.

Fizikai aktivitás után pihentetőbb az alvás is, a kipihentség pedig segítheti a mentális jóllétünket. Biológiai szinten is számos változás indul el a rendszeres testmozgás következtében. Például hosszú távon nyugalmi helyzetben – tehát amikor éppen nem végzünk különösen aktív fizikai tevékenységet – csökken a pulzusszámunk, a vérnyomásunk és a légzésszámunk. Ez pontosan az ellentéte a stressz átélésekor megjelenő biológiai jeleknek, megnyugvással tölt el minket.

Rázd fel a hangulatod!

Érdemes új sportolási formákat, új célokat kitűzni időnként, mert ez a motivációdat és a lelkesedésedet is növelheti.

Tipp

Próbáld ki te is!

Néhány izgalmas mozgásforma, amit érdemes kipróbálni: • Futás / séta / kerékpározás a természetben • Yoga • Tai chi • Spinning • Fitness trambulin • Kangoo • Hullahopp karika • Úszás • Rúdtánc fitness • Légtorna • Zumba • Aerobic

A mozgásöröm átélése mellett jobban megismerheted saját testedet, nőhet a tested feletti kontroll érzése. Mindez emeli a hangulatot, csökkenti a szorongást és a stressz érzését. Az önmagaddal töltött idő lehetőséget nyújt a töltekezésre, gondolataid letisztázására.

Mozogd magad magabiztosra!

Kitűzhetsz rövid és hosszú távú célokat. Első lépésként válassz ki egy mozgásformát, amit szívesen végeznél a hétköznapokban! Felállíthatsz edzéstervet, mérföldköveket, amelyeket szeretnél teljesíteni. A sikerélmény növeli az önbizalmad, és újabb célok kitűzésére ösztönöz. Mindeközben felfedezheted saját határaidat, és fejlesztheted képességeidet.

Szakértői vélemény – Kiss Brigitta, sportpszichológus

Kiss Brigitta pszichológus

„A sportolás során számos olyan képességet, készséget, értéket, szabályt tanulhatunk meg, amelyeket az élet más területein is hasznosítani tudunk.

A sportolás személyiségfejlesztő hatása megkérdőjelezhetetlen. A sporttevékenység fejleszti a kitartást, az akaraterőt, a monotóniatűrést, a szabálykövető viselkedést, a küzdeni tudást, a versenyszellemet, a motivációt. De növeli az önállóságot, az önfegyelmet és a céltudatosságot is.

Ezen felül a sport közösségteremtő erővel is bír, és jótékony hatással van a társas kapcsolatok fejlődésére. A sport mint életminőségünkhöz hozzáadott érték jelentősége felbecsülhetetlen.

Ha azt érzékeljük, hogy fáradtak vagyunk, és nincs kedvünk mozogni, érdemes először azon elgondolkodni, hogy milyen okok állnak mögötte, van-e esetleg valamilyen pszichofiziológiai oka (nem megfelelő táplálkozás, regenerálódás hiánya, túledzettség stb.).

Segítenek a jól felállított SMART (okos) célok, amelyek konkrétak, a saját képességeinknek megfelelőek, reálisak és mérhetők. Ezeken felül fontos, hogy olyan sporttevékenységet válasszunk magunknak, amelyet örömmel végzünk, ezáltal a fizikai aktivitás egy belülről motivált cselekvésként jelenik meg, hiszen ebben az esetben nem vagy ritkán fog előfordulni, hogy kifogásokat keresünk a testmozgás elkerülése érdekében.”

Mit sportoljak?

Mindannyian egyediek vagyunk, így mindenki számára más és más mozgásforma lesz élvezhető és hatékony. Vannak, akik szívesebben sportolnak egyedül, mások a csoportos köredzéseket élvezik jobban. Természetesen az is eltérő, hogy a saját testünknek mi kényelmes, és mi túl megerőltető. Érdemes kipróbálni több lehetőséget, nyitni olyan ágazatok felé is, amiről korábban azt gondoltuk, nem nekünk való. Itt a jóga jótékony hatásairól olvashatsz, és tanácsokat kapsz a kezdetekhez.

Mindig is lenyűgözött, amikor valaki mesélte, hogy egy stresszes nap után elment futni, hogy levezesse a feszültséget. Ez a mozgásforma a gondolataimban összeolvadt a középiskolai testnevelésórák kellemetlen élményeivel, ahol ugyanis már korán eldöntöttem, hogy bizony én és a futás nem ápolunk szoros barátságot.

Tavasszal ellátogattam a helyi új futópályára egy barátommal, ahol adtam egy új esélyt magamnak, és kocogni kezdtem. Akkor, a fák között, jóleső tempóban kocogva, megértettem, miért szeretnek azok a számomra misztikusnak tűnő emberek futni egy nehéz nap után. Rájöttem, hogy a futásnak is sokféle módja lehet, amelyek közül sikerült megtalálnom azt, amelyiket örömmel végzek.

Hogyan kezdjem el?

Természetesen felmerülhet a kérdés: „Ez mind szép és jó, de mégis hogyan vezethetném be a hétköznapjaimba a testmozgást? Hiszen rengeteg dolgom van, nincs időm edzőterembe járni, reggel pedig főleg nem szívesen kelnék még korábban azért, hogy már korán elfáradjak.

Fontos mindenekelőtt letisztáznunk magunkban, miért is szeretnénk elkezdeni sportolni. Tedd fel magadnak a kérdést: mi az, ami miatt fontos számomra a testmozgás?

sportoló nő a lépcső előtt- mozgással a lelki egészségért

Érdemes előre átgondolni, mi motivál minket, és felállítani rövid és hosszú távú célokat.

Gyakran esünk abba a hibába, hogy túl nagy elvárásokat támasztunk magunkkal szemben, ami nagy valószínűséggel kudarchoz vezet. A kudarcélmény hatására motiválatlanokká válunk, és elveszítjük érdeklődésünket a tevékenység iránt.

Érdemes kis lépésekkel kezdeni, felállítani rövid és hosszú távú célokat.

Ha reális célokat fogalmazunk meg, figyelembe véve jelenlegi képességeinket és adottságainkat, könnyebben jutunk sikerélményhez. Ez lelkesedéssel tölt el minket, nő a motivációnk a fejlődésre és elkötelezettebbé válunk. Nemcsak azért érdemes beiktatnunk hétköznapjainkba a rendszeres testmozgást, mert jótékony hatással bír fizikai egészségünkre, hanem mert növeli a jóllétünket, csökkenti a stresszt, a szorongást, emellett önbizalommal, örömmel tölt el minket, és remek terepe önmagunk mélyebb megismerésére, fejlesztésére.

Felhasznált szakmai tartalom

  • Kovács K. (2014). Boldogító mozgás. Kapocs 13 (61), 2-13.

  • Lazarus, R. S. (1996). The role of coping in the emotions and how coping changes over the life course. In: Handbook of emotion, adult development, and aging (pp. 289-306). Academic Press.

  • Petrika E. (2012). Rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az életminőségre fiatal felnőtteknél: depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés összefüggéseinek empirikus vizsgálata. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem Humán Doktori Iskola.

  • További felhasznált irodalom itt érhető el.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Skip to content