Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

    emlékezet

    Az emlékezetünk az emberi mivoltunk egyik legkritikusabb, legjelentőségteljesebb eleme. Az emlékeink tesznek minket azzá, akik vagyunk, a memóriánk segít tanulni, észlelni a környezetünket, a valóságot.

    Emlékezet fogalma

    A rövid és hosszú távú memóriánk segítségével fejben tarthatunk és felidézhetünk számunkra lényeges információkat.

    Az emlékezet három szakasza

    1. Kódolás: Az adott információt elhelyezzük a memóriában. (Pl.: tanulás során.)
    2. Tárolás: Egy időre megőrizzük az információt. (Úgymond a nyugalmi szakasz, csak raktározunk.)
    3. Előhívás: Visszanyerjük azt a memóriából. (Újra szükségünk van az adott tényre, pl. vizsga során.)

    Amennyiben a folyamat során hiba következik be, azt nevezzük felejtésnek.

    A rövid és hosszú távú emlékezet

    Különbséget teszünk aközött, hogy mennyi ideig szeretnénk tárolni az információkat. Amennyiben csak pár másodpercre van szükségünk (mint mikor telefonszámot diktálnak nekünk), azt a rövid távú memóriában (munkamemória) tároljuk el, ami pedig a szenzoros tárból (egy másodpercnél rövidebb emlékezet) érkezik.

    Amikor egy információ megőrzésre kerül, azt az elaboráció nevű folyamaton keresztül tudja megtenni. Ezáltal átkerülhet a hosszú távú tárba.

    Itt őrizzük az összes, számunkra hozzáférhető információt.

    A tudomány az agyi képalkotó eljárások segítségével vizsgálja az emlékezeti folyamatokat.

    Torzult emlékezet

    Schachter szerint szubjektíven emlékezünk. Emlékeinket az emléknyomok és az emlék felidézését segítő támpontok határozzák meg. A támpontok irányított kérdésekkel történő befolyásolásával, befolyásolható az emlékezet. Amikor a múlt és jelen között ilyen jellegű kapcsolat áll fenn az emlékezés során, retrospektív emlékezetről beszélünk.

    Az emlékezés során álemlékek jelenhetnek meg, amelyeknek egyrészt az a célja, hogy az információréseket feltöltsék, és teljessé tegyék a felidézett történetet.

    E folyamat során a képzelet, és az álmok elemeit is felhasználhatja az elme.

    Az álemlékek tudatos létrehozása

    Az álemlékek tudatosan is létrehozhatók. Megfelelő technikával, megfelelő mélységben és gyakorisággal kódolva az álemlék beépíthető a valós emlékek közé (lásd pl.: gázláng technika, egyes elhárító mechanizmusok).

    Egy-egy esemény felidézése során az egyén arra törekszik, hogy beszámolójának, azaz emléknyomainak hitelességét növelje.

    Ismételt felidézéseket követően az elme egyre biztosabbá válik az emléknyomok részleteinek hitelességében.

    Felhasznált szakirodalom

    • Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

    • Bodonyi J. (2015): Sodródó képzelet. DLA értekezés, Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola.

    • Cole, M., Cole S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó.

    Kapcsolódó tartalmak

    az emlékteremtés művészete lány fényképezőgéppel

    Az emlékteremtés művészete – 5+1 tipp a boldog pillanatok megőrzéséért

    2020.09.09.

    Minden nap 24 órányi új élmény ér minket, minden egyes nap rengeteg...

    mesepszichologia a gyakorlatban

    Mesepszichológia a gyakorlatban – 10 tipp szülőknek és pedagógusoknak

    2020.05.18.

    Miért is fontos a történetek mesélése? Hogyan tudjuk a meséken keresztül fejleszteni...

    karrier

    Karrier lépésről lépésre, avagy egy életút munkapszichológus szemmel

    2019.06.01.

    Közszájon forgó állítás, hogy életünk egyharmadát a munkahelyünkön töltjük, ennek ellenére a...

    elég jó gyereknevelés

    Elég jó gyereknevelés pszichológus szemmel

    2019.04.01.

    Agyereknevelés már magzatkorban elkezdődik: ez a felkészülés időszaka. Átfogó cikkünk végigkíséri a...

    « Vissza a Lexikonhoz
    Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.
    Skip to content