emlékezet

Az emlékezetünk az emberi mivoltunk egyik legkritikusabb, legjelentőségteljesebb eleme. Az emlékeink tesznek minket azzá, akik vagyunk, a memóriánk segít tanulni, észlelni a környezetünket, a valóságot.

Emlékezet fogalma

A rövid és hosszú távú memóriánk segítségével fejben tarthatunk és felidézhetünk számunkra lényeges információkat.

Az emlékezet három szakasza

  1. Kódolás: Az adott információt elhelyezzük a memóriában. (Pl.: tanulás során.)
  2. Tárolás: Egy időre megőrizzük az információt. (Úgymond a nyugalmi szakasz, csak raktározunk.)
  3. Előhívás: Visszanyerjük azt a memóriából. (Újra szükségünk van az adott tényre, pl. vizsga során.)

Amennyiben a folyamat során hiba következik be, azt nevezzük felejtésnek.

A rövid és hosszú távú emlékezet

Különbséget teszünk aközött, hogy mennyi ideig szeretnénk tárolni az információkat. Amennyiben csak pár másodpercre van szükségünk (mint mikor telefonszámot diktálnak nekünk), azt a rövid távú memóriában (munkamemória) tároljuk el, ami pedig a szenzoros tárból (egy másodpercnél rövidebb emlékezet) érkezik.

Amikor egy információ megőrzésre kerül, azt az elaboráció nevű folyamaton keresztül tudja megtenni. Ezáltal átkerülhet a hosszú távú tárba.

Itt őrizzük az összes, számunkra hozzáférhető információt.

A tudomány az agyi képalkotó eljárások segítségével vizsgálja az emlékezeti folyamatokat.

Torzult emlékezet

Schachter szerint szubjektíven emlékezünk. Emlékeinket az emléknyomok és az emlék felidézését segítő támpontok határozzák meg. A támpontok irányított kérdésekkel történő befolyásolásával, befolyásolható az emlékezet. Amikor a múlt és jelen között ilyen jellegű kapcsolat áll fenn az emlékezés során, retrospektív emlékezetről beszélünk.

Az emlékezés során álemlékek jelenhetnek meg, amelyeknek egyrészt az a célja, hogy az információréseket feltöltsék, és teljessé tegyék a felidézett történetet.

E folyamat során a képzelet, és az álmok elemeit is felhasználhatja az elme.

Az álemlékek tudatos létrehozása

Az álemlékek tudatosan is létrehozhatók. Megfelelő technikával, megfelelő mélységben és gyakorisággal kódolva az álemlék beépíthető a valós emlékek közé (lásd pl.: gázláng technika, egyes elhárító mechanizmusok).

Egy-egy esemény felidézése során az egyén arra törekszik, hogy beszámolójának, azaz emléknyomainak hitelességét növelje.

Ismételt felidézéseket követően az elme egyre biztosabbá válik az emléknyomok részleteinek hitelességében.

Felhasznált szakirodalom

  • Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

  • Bodonyi J. (2015): Sodródó képzelet. DLA értekezés, Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola.

  • Cole, M., Cole S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó.

Kapcsolódó tartalmak

az emlékteremtés művészete lány fényképezőgéppel

Az emlékteremtés művészete – 5+1 tipp a boldog pillanatok megőrzéséért

2020.09.09.

Minden nap 24 órányi új élmény ér minket, minden egyes nap rengeteg...

mesepszichologia a gyakorlatban

Mesepszichológia a gyakorlatban – 10 tipp szülőknek és pedagógusoknak

2020.05.18.

Miért is fontos a történetek mesélése? Hogyan tudjuk a meséken keresztül fejleszteni...

karrier

Karrier lépésről lépésre, avagy egy életút munkapszichológus szemmel

2019.06.01.

Közszájon forgó állítás, hogy életünk egyharmadát a munkahelyünkön töltjük, ennek ellenére a...

elég jó gyereknevelés

Elég jó gyereknevelés pszichológus szemmel

2019.04.01.

Agyereknevelés már magzatkorban elkezdődik: ez a felkészülés időszaka. Átfogó cikkünk végigkíséri a...

« Vissza a Lexikonhoz
Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.