fbpx

Örökölt sors – Családi sebeink megértése Orvos-Tóth Noémi segítségével

Átlagos olvasási idő: 9 perc

Mára már tudjuk, hogy a családnak jelentős szerepe van a személyiségfejlődés szempontjából. Sokan keressük az összefüggéseket jelen viselkedésünk és családi tapasztalásaink között, ez azonban legtöbbször csak a megélt élményeinkre korlátozódik. Előfordulhat, hogy érdemes mélyebbre menni? Vajon milyen hatással lehetnek jelenlegi életünkre azok a családi sebek, melyek születésünk előtt történtek? Ehhez hasonló önismereti kérdésekre keresi a választ az olvasóval együtt Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors című könyvében. Balogh Petra könyvajánlója.

Az önismeretnek számos forrása van: önmagunk megismerése során szembe kell néznünk megannyi döntésünkkel, viselkedésünkkel, érzéseinkkel, családban és baráti körben megélt tapasztalatainkkal. Ez az utazás sok kis ösvényből tevődik össze, melynek számottevő része a családtagjainkkal kapcsolatos. Megkérdőjelezhetetlenül fontos, hogy a családban átélt élményekkel is dolgozzunk az önismereti munka során, azonban az elmúlt évtizedekben világossá vált, a generációkon átívelő hatásokat, őseink történetét is érdemes feltérképeznünk ahhoz, hogy saját életünket és működésünket jobban megértsük. De hogyan kezdhetnénk ebbe bele? Orvos-Tóth Noémi könyve a megfelelő kiindulópont lehet ehhez, való életből vett példákkal és segítő kérdésekkel a fejezetek végén.

A gyermek érkezése a családba

Családi történetünk megismerésének első lépéséhez nem kell túl sokat visszamennünk az időben, hiszen már a fogantatásunk története is fontos információforrás lehet számunkra. Érdemes végiggondolni, hogy milyen körülmények voltak jelen szüleink életében ebben az időszakban, és ők maguk hogyan fogadták az új gyermek érkezését a családba. Ezek mind olyan tényezők, amelyek nagy befolyással lehetnek akár egy egész életútra is, hiszen a tudományos világban zajló kutatások rávilágítottak arra, hogy az anyaméhben a testi növekedésen kívül más is történik. A magzat az anya érzelmi állapotait is képes átvenni különböző hormonoknak (stressz- és boldogsághormon) köszönhetően, ez pedig jelentős hatást gyakorol az idegrendszeri fejlődésre (Glover, 2014).

A kiegyensúlyozott várandósságról itt tudsz többet olvasni.

Mi a következménye annak, ha nem kívánt gyermek voltál?

Ebből kiindulva talán nem meglepő, hogy a szülők hozzáállása a gyermekvállaláshoz szintén fontos szerepet játszik életünk alakulásában.

Várandós anya simogatja a hasát. - örökölt sors
Az anya érzelmi állapotai fontos tényezők a várandósság alatt.

A könyvben Orvos-Tóth Noémi több kutatással és saját klinikai tapasztalataival is alátámasztja azt a feltevést, miszerint azok a személyek, akik nem kívánt terhességből születnek, életük során számos problémával találkoznak, akár az érzelmi és viselkedéses élet, akár a kapcsolatok terén.

Elvárások a születendő gyermek felé

A szülők már a születés előtt rengeteg fantáziával, elvárással rendelkeznek gyermekük irányában. Fiú vagy lány lesz? Hányan lesznek testvérek? Hogyan fogják hívni a gyermeket?

Ezek az elvárások részben a szüleiddel való kapcsolatot is meghatározhatják, hiszen máshogy viszonyul egy olyan szülő egy kislányhoz, aki mindig is lánygyermeket szeretett volna, mint egy olyan, aki mindenképpen fiúgyermeket várt a családba. Ez az alapvető kapcsolati élmény pedig, amivel gyermekkorban találkoztunk, későbbi baráti kapcsolatainkban, párkapcsolatainkban, vagy akár a munkahelyen is meghatározó lehet. Ezen kívül a gyermek nemére vonatkozó fantáziák a nemi identitást is könnyen befolyásolhatják, hiszen ha nem tudunk megfelelni ezeknek az előzetes elvárásoknak, az önmagunk elfogadását is megnehezítheti.

Képzeld el magad másként!

Képzeld el magad a másik nem képviselőjeként! Mik lennének az erősségeid, a gyengeségeid? Hogyan viszonyulnának hozzád mások? Hogyan éreznéd magad férfiként / nőként?

Mi leszek, ha nagy leszek?

A szüleinknek nemcsak a nemre vonatkozóan lehetnek elvárásaik, hanem életünk tágabb aspektusairól is különféle elképzeléseket alakíthatnak ki. Sokszor találkozhatunk olyan történetekkel, ahol a gyermekvállalás célja a szülők kapcsolatának, házasságának a megmentése, ami hatalmas nyomást helyezhet a gyermekre, és ez a későbbi, felnőtt élete során is meghatározhatja a döntéseit akár a kapcsolataival, lakóhelyével, vagy a karrierjével kapcsolatban.

Ezenkívül gyakran előfordul, hogy a szülők a saját, meg nem valósított álmaikat szeretnék gyermekük életében beteljesedni látni, vagy éppen azt szeretnék, hogy a felmenőkhöz hasonlóan a fiatal családtag ugyanolyan karriert válasszon. Sokszor magától értetődőnek tartjuk, hogy az orvos szülő gyermeke orvosi egyetemre fog jelentkezni, vagy hogy a jogász család legfiatalabb tagja átveszi a stafétát; azonban ezek a kimondatlan elvárások gyakran elveszik a szabad akaratot és a választás lehetőségét a karrierút során, és ez az örökölt sors rányomja a bélyegét az egész életútra. Továbbá a személyiségfejlődést is megakasztja, hiszen nem következik be az ilyenkor fontos, felnőtt életbe való beavatást jelentő döntési helyzet, ami később komoly következménnyel, borítékolható krízissel jár.

Lelkünk sebei – az enyém vagy a családomé?

Manapság egyre gyakrabban találkozunk a trauma fogalmával, és hajlamosak vagyunk olyan eseményeket is traumatikus élményként címkézni, amelyek a mindennapi élet velejárói: olyan nehézségek, melyekkel kikerülhetetlenül találkoznunk kell életünk egyes szakaszaiban. Ilyen lehet például egy szakítás, a munkahely elvesztése, vagy bármilyen olyan krízis, amely az adott időszakban stresszválaszt eredményez.

Azonban van egy fontos különbség a trauma és a mindennapi nehézségek között, ami alapján könnyebben elhatárolható a kettő egymástól. Egy-egy életnehézség esetében lehetőségünk van alkalmazni azokat a megküzdési mechanizmusokat, melyek segítségével vagy elmenekülhetünk az adott szituációból, vagy felvehetjük a harcot a fenyegetéssel szemben. Trauma esetében ilyen alternatíva nem létezik, védtelenül benne ragadunk ezekben a helyzetekben, és ez az, ami a traumás reakciókat kiváltja.

Milyen traumatikus élményekkel találkozhatunk?

Traumatizáló erejű életeseményekkel több formában is találkozhatunk. Előfordulhat, hogy a családon belül ejtenek hatalmas sebet a lelkünkön, de a családtól független személyek irányából is érkezhetnek fájdalmas élmények. Valamint traumatikus eseménynek számítanak olyan katasztrófák is, melyek más személyektől függetlenek, ilyen lehet például egy földrengés vagy egy hurrikán. Ezeket a traumákat több csoportba sorolhatjuk:

  • Kollektív trauma: ebben az esetben a szenvedés nem csupán egyetlen embert, hanem ezreket vagy akár milliókat is érint. A kollektív traumákon belül megkülönböztetünk interperszonális és imperszonális traumákat: az előbbi arra utal, hogy a borzalom forrása egy vagy több személy (a világháború például ilyen interperszonális kollektív trauma), míg utóbbi azokat a megrázó eseményeket jelenti, amelyek nem ember által okozottak (például a természeti katasztrófák).
  • Egyéni trauma: ilyenkor a megrázó esemény egyetlen személyt érint, és ezeknek a színtere gyakran a család.

Láthatjuk tehát, hogy traumatikus élmények számos módon és formában érhetnek akár minket, akár a felmenőinket. De vajon hogyan válnak őseink, rokonaink sebei a sajátjainkká? Hogyan örököljük a sorsunkat, mely akár egész életünket formálhatja?

A transzgenerációs hatás

Talán nem is gondolnánk, hogy saját önismeretünk szempontjából mennyire fontos az, hogy a családtagjaink által megélt traumákat, nehézségeket is ismerjük. Orvos-Tóth Noémi számos kutatással, valamint saját praxisából származó tapasztalataival színesítve mutatja be a transzgenerációs hatást, vagyis azt, hogy az őseink által megélt tapasztalatok – legyen szó akár a szüleinkről, akár a nagyszüleinkről vagy a dédszüleinkről – hogyan öröklődnek tovább és fejtik ki hatásaikat a jelenben, rányomva a bélyegüket saját életünkre. Megmagyarázhatatlan szorongásaink, félelmeink, aggodalmaink adódhatnak azokból az élményekből, melyeknek közvetlen átélői családtagjaink voltak, és ezek számukra akkor és ott a túlélést szolgálták.

„A transzgenerációs hatásokat felfoghatjuk úgy is, mint fontos üzenetcsomagokat, amelyeket az előző generációk küldenek az utódoknak, hogy ezzel is segítsék azok sikeresebb boldogulását.”

– Orvos-Tóth Noémi

Ezek a transzgenerációs hatások azonban nem csak a lélek nyelvén fejtik ki a hatásukat. Családi sebeinket a test is hordozza magában, akár a gének módosításán keresztül. Ha felmenőink valamilyen traumatikus eseménynek voltak kitéve, stresszrendszerük olyan tartós, felfokozott készenléti állapotban volt, mely még az utódoknál is fennmaradhat. Ennek következtében, mivel kisebb megrázkódtatás is válthat ki aránytalanul nagy stresszválaszt, és a későbbiekben kezelendő stresszbetegségek kockázata is megnőhet.

Hogyan adjuk tovább családi sebeinket?

A transzgenerációs hatásokon kívül ezeket a sebeket közvetlenebb úton is továbbadhatjuk gyermekeinknek. Természetesen ez nem tudatosan zajlik, hiszen általában minden szülő a legjobbat szeretné a csemetéjének. Ebben az esetben inkább arról van szó, hogy azok az attitűdök, érzelmi viszonyulások az uralkodóak, melyeknek maga a szülő is ki volt téve gyermekkorában, így habár akaratlanul, de ezeket fogja továbbadni saját gyermekének is.

Tehát a szüleink, nagyszüleink által tapasztalt ártalmas mintázatok akár generációkon átívelő hatással is bírhatnak, azonban megfelelő önismereti munkával ez megszakítható. Családtagjaink traumáinak, nehézségeinek megismerése és átdolgozása nem csupán saját életünkben lehet fontos, hanem a következő generáció is fellélegezhet azok alól a kimondatlan fájdalmak alól, melyek őseink vállát nyomták oly sok éven keresztül.

Mit csinálnál másképp?

Gondold végig, mi az, amit ugyanúgy, és mi az, amit máshogy csinálnál a gyermeknevelés során, mint a szüleid! Ezeket akár le is írhatod, hogy el tudd olvasni, amikor úgy érzed, szükséged van egy kis iránymutatásra!

A családi titkok ereje

Az eddig tárgyaltak után talán nem meglepő azt állítani, hogy a családi titkok rendkívül romboló hatásúak tudnak lenni. Ezeknek a titkoknak az őrzése elveszi annak a lehetőségét, hogy megismerjük családtagjaink fájdalmas tapasztalatait és megszakítsuk annak generációkon átívelő hatásait.

De vajon mik azok a témák, amelyekből gyakran titkok lesznek? A válasz erre a kérdésre egészen egyszerű: minden, amihez valamilyen módon a szégyen érzése kapcsolódik.

Legyen szó akár a szexualitásról, akár a mentális betegségekről, vagy egy korábbi házasságról, hűtlenségről, bántalmazásról (és a listát tovább folytathatnánk), minden esetben a közös pont a szégyen érzése, valamint a kirekesztéstől való félelem.

Természetesen mindannyiunk életében vannak olyan témák, események vagy érzések, amelyekről nem szeretnénk másoknak beszélni. Azonban felmerülhet a kérdés: hol van a határ a romboló, kapcsolódásunkat befolyásoló titkok és az egészséges magánügyek között? Ebben a felvetésben részben már a válasz is benne van: egy-egy titok akkor válik károssá, ha annak a megőrzésére való törekvés rontja a családi kapcsolatokat, megrendíti a bizalmat a családtagok között, és ez a megszégyenüléstől való félelem a következő generációban is fennmarad.

Életünk fő aspektusai

Életünk három fő részre osztható: van egy nyilvános életünk, melyet a külvilág felé mutatunk. Ilyenkor minden apró részletre figyelünk, hogy összhangban legyen az „imázsunkkal”: a testtartásunkra, a hangunkra, a beszédünkre, valamint szigorúan betartunk minden viselkedési szabályt, melyeket a kívánt összképhez rendelünk.

Továbbá van egy privát életünk, melyben családtagjaink, közelebbi barátaink körében sokkal felszabadultabban viselkedünk, engedünk kicsit ezekből a szigorú szabályokból.

Végül pedig van egy titkos életünk, mely egyrészt magában foglalja azokat a magánügyeket, melyekről korábban már szó esett, valamint azokat a titkokat saját magunkkal kapcsolatban, amiket soha, senkivel nem szeretnénk megosztani, mert mi magunk elfogadhatatlannak tartjuk.

Természetesen ez mindenkinél eltérő, hogy mekkora különbség van ezek között a részek között, vagyis mennyire viselkedünk máshogy egy tágabb szociális közegben, mint a közeli ismerőseink körében. Az viszont elmondható, hogy ennek az eltérésnek a mértéke hatást gyakorolhat a lelki egészségünkre, hiszen minél önazonosabbak tudunk lenni a helyzetek széles körében, annál magabiztosabbak lehetünk, valamint annál kielégítőbbek számunkra ezek az interakciók.

Gondold végig, mi jellemző rád!

Gyűjtsd össze, hogy mi jellemzi az életed három különböző aspektusát! Vesd össze ezeket, hogy mekkora különbség van közöttük!

Hogyan mélyítik tovább a titkok a családi sebeinket?

A titkoknak elegendő erejük van ahhoz, hogy különböző részekre szakítsák a családot: kialakítják azt a csapatot, amelyik tudja az igazságot, és azt, amelyik elől rejtegetni kell bizonyos információkat. Ez alapjaiban változtatja meg a családi rendszert és megszabja a tagok közötti határokat, egy olyan szakadékot képezve közöttük, amin nem tudnak átkelni. A titok kijelöli azokat a témákat is, amelyekről nem szabad beszélni. Így gyermekként egy ilyen környezetben könnyen alakulhat a világképünk is ennek megfelelően, amihez sokkal nehezebb alkalmazkodni – ha nem lehetetlen.

Két nő vitatkozik egymással.

A titkok könnyen éket verhetnek közénk.

A bizalom szintén fontos összetevője a lelki egészségünknek. Bízunk abban, hogy a másik őszinte velünk, valóban önmagát adja, és az ilyen emberek társaságában tudunk mi is igazán önazonosak lenni, hiszen nem kell félnünk attól, hogy mit gondolnak rólunk a hátunk mögött. Egy ilyen jól működő kapcsolatban nem félünk beszélni érzéseinkről, félelmeinkről, gondolatainkról, mert nem érezzük úgy, hogy bármit is rejtegetnünk kellene. Egy féltve őrzött titok azonban megrendíti a bizalmunkat, óvatoskodásra int minket, ami gyermekként fejlődésünket, felnőttként pedig lelki jóllétünket sodorja veszélybe.

A család személyiségformáló ereje

Személyiségfejlődésünk egyik fontos tényezője az, hogy szüleink, rokonaink milyennek láttak minket gyermekkorunkban, hiszen ez meghatározó jelentőséggel bír arra vonatkozóan, hogy mi hogyan viszonyulunk önmagunkhoz. Ha életünk korai szakaszában a szeretet és elfogadás volt az alapélményünk, valamint a szüleink – önmaguk felé fordított önértékelésük és elfogadásuk által – pozitív mintát nyújtottak, valószínűleg stabil önbecsülést tudunk kialakítani, ami segít a jelenben átvészelni azokat a nehézségeket, melyeket az élet felénk sodor. Azonban ezeknek az élményeknek a hiányában már sokkal nehezebben fogunk tudni boldogulni saját életünkben.

Az önszeretet kialakításáról itt tudsz hasznos tippeket olvasni.

Örökölt hiedelmeink

Családi tapasztalataink nemcsak az önbecsülésünket alakítják, hanem a világképünket is. Gyermekként élményeinket alapvetően meghatározzák a felmenőink, hiszen az alapján fogunk viszonyulni a világ dolgaihoz, ahogyan azt ők is tették. Ha szüleinken azt láttuk: meggyőződésük, hogy a világ egy veszélyes hely, nagy valószínűséggel mi is óvatosabban fogjuk élni az életünket. Ellenben, ha a szülők azt a hitrendszert közvetítették felénk, hogy a világ alapvetően egy jó hely, sokkal szabadabban, bátrabban fogjuk felfedezni annak minél több aspektusát.

A családi történetek nagy erővel formálják világképünket.

Egy nagy család egy asztalnál ül, beszélgetnek és nevetnek. - örökölt sors

Ezeknek a hiedelmeknek egy másik fontos forrását képezik azok a történetek, melyeket családtagjaink, felmenőink mesélnek nekünk. Saját családunk működéséről, rokonaink korábbi élményeiről, csalódásairól, örömeiről, meggyőződéseiről akkor tudhatunk meg a legtöbbet, ha odafigyelünk az ilyen elbeszélésekre. Ezek szintén formálják a világképünket, amit fokozatosan alakítunk ki gyermekkorunk során, és ennek megfelelően fogunk viselkedni felnőttként is.

A családi históriák természetesen nem csupán negatívan befolyásolhatják hitrendszerünket, hanem fontos erőforrásokként is szolgálhatnak. Például, ha a történetek bonyodalmakkal, nehézségekkel tarkítottak, azonban a végére jellemzően jóra fordulnak a dolgok, az hozzájárul az egészséges remény és erőfeszítés kialakításához.

A te családodnak milyen történetei vannak?

Válassz ki egy számodra fontos történetet a családi repertoárból! Gondolkozz el rajta, hogy mi a legfőbb tanulság, amit le lehet szűrni ebből a történetből!

A családi sebek megismerése – út a tágabb önismerethez?

Láthatjuk, hogy családunk rendkívüli mértékben és számos módon járul hozzá személyiségfejlődésünkhöz. Felmenőink sérelmeinek, traumáinak, nehézségeinek, vagyis családunk sebeinek megismerése tehát igen fontos, ha saját, valamint utódaink lelkében békét szeretnénk teremteni.

Orvos-Tóth Noémi számos szemléletes és izgalmas példán keresztül mutatja be azt, hogy családtagjaink tapasztalatai hogyan fejtik ki hatásukat saját életünkre, valamint az egész könyvet hitelessé teszi az a sok tudományos kutatás, mellyel alátámasztja ezzel kapcsolatos állításait. Mindezt pedig szórakoztató formában írja le, ami bármiféle háttértudás nélkül is könnyen megérthető.

Meleg szívvel ajánlom a könyvet mindenkinek, aki nagy hangsúlyt fektet az önismeretre, hiszen a fejezetek végén lévő segítő kérdések megkönnyítik az adott téma feldolgozását és megértését. Továbbá ajánlom azoknak, akiknek felkeltette az érdeklődését a könyvről szóló cikk, hiszen megannyi fontos témára nem tértem ki benne, amiről szó esik az olvasmányban.

Ha felkeltette az érdeklődésed a téma, és az önismeret további aspektusai is érdekelnek Téged, akkor légy résen! Hamarosan megjelenő cikkünkben tovább fejtegetjük, hogy milyen tényezők befolyásolják kapcsolatainkat, testi-lelki egészségünket, és hogyan fejtik ki ezek a hatásukat, valamint milyen változásokat eredményezhet az életünkben a szabad akarat.


Felhasznált szakmai tartalom

  • Orvos-Tóth, N. (2022). Örökölt sors. Jelenkor Kiadó.


Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉
Facebook
Email
Nyomtatás
0 0 szavazatok
Cikk értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Beépített visszajelzések
Megnézem az összes hozzászólást

Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! ❤️

Felépítésében hasonló, ám mégis más, mint a többi közösségi médiafelület. A tőlünk megszokott minőségi tartalmakkal találkozhatsz, amelyek inspirálnak, tanítanak és támogatják a fejlődésedet.

Valósítsd meg önmagad – velünk!

Neked ajánljuk
Örökölt sors – Családi sebeink megértése Orvos-Tóth Noémi segítségével
Reziliencia a nehézségek idején – Interjú Temesvári Orsolyával önmagunk újraépítéséről
Hogyan maradjon együtt egy pár egy életen át? – Interjú Dr. Mihalec Gáborral a párkapcsolati kihívásokról
„Az ellentétek vonzzák egymást” – Avagy hozzánk hasonló vagy különböző partnert keresünk?

Mára már tudjuk, hogy a családnak jelentős szerepe van a személyiségfejlődés szempontjából. Sokan keressük az összefüggéseket jelen viselkedésünk és családi

//
2024. január 7.

A 2023-as Reziliencia Konferencia során számos előadóval és hiteles szakemberekkel dolgozunk fel izgalmas és aktuális témákat, melyre várjuk az érdeklődőket.

//
2023. október 3.

A 2023-as Reziliencia Konferencia számos szakemberrel és izgalmas témával várja az érdeklődőket. Dr. Mihalec Gáborral az egyik kerekasztal-beszélgetés során a

//
2023. szeptember 15.

Bizonyára mindannyian találkoztunk már azzal a mondással, hogy „az ellentétek vonzzák egymást”. Sok olyan példát hallhatunk a mindennapokban, ami ezt

//
2023. augusztus 23.
0 0 szavazatok
Cikk értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Beépített visszajelzések
Megnézem az összes hozzászólást
0
Te hogy látod? Szólj hozzá a témához!x