A szégyen egy másodlagos érzelem, melyet az önértékelési érzelemtípusokhoz sorolunk. Szégyenérzet esetén elfogadhatatlannak érezzük magunkat, melynek következtében megbénulunk, lefagyunk.
Szégyen fogalma
A szégyen 2-3 éves kor körül jelenik meg a bűntudattal és büszkeséggel együtt. Fontos azonban elkülöníteni a bűntudattól, mivel a bűntudat a viselkedésünkre vonatkozik, míg a szégyen önmagunkra irányul, annak következtében, hogy az ideális és a valós énünk között nagy az eltérés.
A szégyen adaptív, egészséges érzelemnek tekinthető mindaddig, amíg átmenetileg, a megszégyenítő helyzetek reakciójaként jelenik meg.
Ugyanakkor bizonyos tényezők hatására könnyen olyan internalizálódott, krónikus, identitásunk részét képező állapottá válhat, mely állandó vagy hosszan tartó szégyenkezést és ezáltal gyötrődést eredményez. Ezt az állapotot nevezhetjük krónikus szégyennek.
Felhasznált szakirodalom
- Harré, R., Parrott, W. (1996).: The Emotion. Social, Cultural, and Biological Dimension. Sage Publ., London.