Ismered a bezzeganyát? Ő az, akire ha ránézel Facebook-on, akkor eszedbe juttatja, hogy mennyi mindent nem kedvelsz a saját életedben. Az ő élete sokkal könnyebb, a gyereke sokkal jobban viselkedik, a férje sokkal odaadóbb és persze még jobb nő is. Bezzeg neki kijár az #énidő, az ő gyereke biztos sosem sír, tuti ők sem sírnak titokban soha… Ő a bezzeganya, aki nem is feltétlenül celeb, így amit megoszt magáról az nem a #szponzorálttartalom kategória, hanem a #nemcsakennyiavalóság kategória. Hogyan kerüld el, hogy te is bezzeganyává válj? Hogyan kerüld el, hogy negatív hatással legyenek rád a közösségi oldalak? Varga Réka pszichológus írása.
A közösségi felültetekre gyakran gondolunk úgy, mint szórakoztató és megoldásokban gazdag tárolókra – és persze azok is, amiket érdemes lehet kihasználni. Megváltoztatták azt, ahogyan kommunikálunk, ahogyan az információkhoz jutunk, és nem mellesleg, ahogyan az életünket prezentáljuk mások felé. Kicserélődött az ismerősi körünk – már nemcsak legközelebbi hozzátartozóinkat követjük, hanem munkatársainkat, celebeket és persze a köztük megbúvó bezzeganya ismerőseinket is.
Kiváló lehetőséget nyújtanak arra, hogy naprakészek legyünk a világ történéseivel kapcsolatban, tapasztalatot cseréljünk, vagy csak kicsit szórakoztassuk magunkat egy-egy poszttal a nap végén. Ám ránk gyakorolt hatásaikat gyakran alábecsüljük.
Facebook és Instagram jött, látott, tarolt, és mint később kiderült, bezzeganyákat és szorongást hozott magával.
A közösségi médiafelületek negatív hatásairól rengeteget hallhatunk, de legtöbben úgy olvassuk el ezeket a híreket, hogy „Áh, velem ez úgysem történik meg!”, vagy „Áh, engem nem tudnak befolyásolni!”. – Érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen érzéseket kelt bennünk az, ha végigpörgetjük a Facebook üzenőfalunkat, vagy elkalandozunk ismerőseink Instangram oldalára.
Saját oldalunkon mi választjuk meg, hogy mit osztunk meg, milyen szögből osztunk meg, és milyen filtert teszünk életünk kis és nagy napjaira. Így a most felnövő gyerekeknek már nem a családi fotóalbumban megbújó cikis képektől kell félnie, hanem attól is, hogy mi köszön majd vissza a Facebookról vagy az Instagramról.
A folyamatos tökéletesség, az idillikus világ látványának hatására túlértékeljük a saját nehézségeinket és a vélt kudarcainkat.
Így ha túl gyakran böngészed ezeket a felületeket, akkor növelheted saját szorongásérzésedet. És hogy mitől veszélyesebbek a bezzeganyák, mint a celebek? Attól, hogy ők azok az ismerőseid, akiket talán már általános iskola óta ismersz, de az is lehet, hogy egyetemen találkoztál velük, vagy jelenleg a munkatársaid. Tehát elérhető közelségben látod őket, és nem egy magazinokból ismert sztárként gondolsz rájuk.
Az az érzet, hogy boldogtalanabb vagy sikertelenebb vagy az ismerőseidnél, a bekövetett bezzeganyáknál, vagy a munkatársaidnál, hozzájárulhat az alacsony önértékelés kialakulásához. Ha érdekel 10 gyakorlat a pozitív és reális énképért, akkor kattints ide.
Mi motivál minket az életünk megosztására?
Mára természetessé vált, hogy feltesszük életünk nagy fordulópontjait (esküvő, új munkahely), sikereit (jogsi, nyelvvizsga) és mindennapi élményeit (napsütés, a gyerek rajza). Olyan természetessé vált, hogy már talán a motivációján sem gondolkodunk el.
Evolúciós vágy az, hogy kapcsolódjunk másokkal, beilleszkedjünk a közösségbe és elismerjenek minket.
Természetes vágyni arra, hogy tetszünk és megfeleljünk a környezetünknek. A probléma viszont abban rejlik, ha ezt kényszerből vagy saját önértékelésünk ingatagsága miatt tesszük. A szeretteinkkel megosztani a nagy pillanatokat csodás dolog, de mind a 400 ismerősünket tájékoztatni arról, hogy mit evett ma Petike / Annácska / Balázska – az már azt sejteti, hogy túl nagy szükség van a külső visszaigazolásra.
Hogyan hat ez önmagunk szeretetére?
A szülők önbecsülése kihat a gyermekére is. Így fontos, hogy már kora gyermekkorban elsajátítsa a gyermek, hogy mások véleményét érdemes meghallgatni, de arra alapozni önmagunk szeretetét vagy elfogadását veszélyes. Ha érdekel, hogyan erősítsd önszeretetedet a külső és belső elvárások tükrében, akkor kattints ide.
Hogyan vedd észre, hogy rád mekkora hatással van?
Felnőttként elsajátítjuk, hogy a sztárokhoz hasonlítani magunkat felesleges és igen kártékony is. De belegondoltunk már abba, hogy átlagos ismerőseink közösségi médiahasználata is mennyire befolyásolni tud minket? Biztos, hogy bezzeganya ismerőseink jó hatással vannak világnézetünkre? Előfordult már, hogy egy-egy édes vagy fontos pillanatban beugrott, hogy „Ú, ezt érdemes lenne lekapnom telefonnal!” vagy „Ezt majd később kiposztolom!”? Ha igen, akkor szerintem te is sejted a választ az előző kérdésre.
Kutatás
Egy 2016-ban végzett kutatás eredményei alapján a Facebook kiiktatása a résztvevők életéből magasabb elégedettség szintet okozott és növelte a szubjektív boldogságérzetüket. Így megfontolandó, hogy mennyire is van nekünk szükségünk az ilyen felületekre?
Persze a mai világban már kikerülhetetlenek ezek a felületek. Így vagy úgy, de nem ússzuk meg, hogy jelen, és főképp aktívan jelen legyünk valamelyik platformon: itt osztjuk meg az információkat munkatársainkkal, itt kapunk értesítést a gyerek ovis vagy iskolás csoportjától, így érthető, hogy a teljes leállás kellemetlen hozadékokkal is járna. Így érdemes az ott töltött idő mennyiségét és minőségét megváltoztatni.
6 tipp, hogyan tegyél az ellen, hogy hatással legyenek rád a bezzeganyák.
„Megszoksz vagy megszöksz” – tartja a közmondás. Bár csábító gondolat, hogy megszökünk a bezzeganyák és a szupermamik hada elől, a legtöbb esetekben azonban a megszokás és az egészséges használat az, ami a legjobban javunkra válhat.
1. tipp: Fogadd el, hogy a tökéletesség nem valóság!
Végiggörgetve az üzenőfalunkon nézve a képeket, posztokat, sztorikat könnyű csak a szépet látni és elkeseredni. Ideje tudatosítani és elfogadni, hogy senki sem a legnehezebb pillanatait osztja meg. Nézz az ismerőseidre olyan szemmel, hogy részese lehetsz életük apróbb vagy nagyobb örömeinek, ahelyett, hogy a saját nehézségeiddel hasonlítanád össze őket.
Akkor is próbálj kedves lenni magadhoz, ha téged most nagyon leterhel a home office vagy az online tanulás, miközben mindenki más azt posztolja, hogy mennyi új hobbiba volt ideje belekezdeni, vagy végre megtanult kenyeret sütni.
2. tipp: Keresd a jót a saját életedben, anélkül, hogy ezzel másokat akarnál lenyűgözni!
Vajon mennyire vagy hajlamos csak a nehézségeidet észrevenni? Könnyebb arra fókuszálni, hogy mi az, ami nem tökéletes. Ideje célként kitűzni, hogy próbálj meg keresni mindennap valamit, ami aznap boldoggá tett. Lehet ez bármilyen apróság, egy mosoly, egy kedves gesztus, egy finom ebéd, ami miatt hálás lehetsz, ami bearanyozta a napodat.
Próbáld ki a hálanapló vezetését! Írj fel mindennap 3 dolgot, ami miatt hálás lehetsz. Gyűjts olyan élményeket, amelyek örömmel töltenek el téged, és amiket nem mások lenyűgözéséért teszel. Azt, hogy hogyan vezetheted be a gyermeked és a te életedbe is a hála gyakorlását, itt elolvashatod. Egy mosoly, egy kedves gesztus, egy finom ebéd, ami miatt hálás lehetsz, ami bearanyozta a napodat.
3. tipp: Figyelj oda azokra a tartalmakra, amiket követsz: Biztosan kell az X bezzeganya és Y celebmami a te Instahírfolyamodra?
Azt könnyen felismerjük, ha ránk akarnak valamit sózni egy fizetett hirdetés által, de vajon azt is ilyen könnyen felismerjük, ha valaki egy elérhetetlen idillikus képet próbál elhitetni velünk? Bármilyen spontánnak és természetesnek is néz ki az adott kép, érdemes elgondolkodni, hogy vajon hány kép is készült a kulisszák mögött, mielőtt az az egy lett kiválasztva.
Légy tudatos abban, hogy kinek az életét követed, és kinek engeded azt, hogy a tiédet láthassa. Töröld, tiltsd le vagy legalább kövesd ki olyan ismerőseidet, akiknek életét látva bűntudatot vagy rossz érzéseket érzel önmagaddal kapcsolatban.
4. tipp: Vajon akkor is megtörtént, ha nem osztod meg?
Bár a fentebbi kérdés viccesnek hangzik, de túl gyakran hangzik el mostanában ahhoz, hogy ne vegyük figyelembe. Ha olyan ismerőseid vannak, akik minden pillanatukat megosztják, akkor tudattalanul is kényszert érezhetsz arra, hogy kövesd ebben őket. Mert ha a munkatársad kiposztolta az idei családi nyaralásának minden mozzanatát, akkor te miért ne tennéd?
A Michigani Egyetem kutatása szerint a szülők 75%-a gondolta úgy, hogy az általuk követett többi szülő túl sok információt oszt meg a gyermekekről, legyen szó akár túl diszkrét információról vagy szimplán túl gyakori mennyiségről. Így talán a többséghez tartozni ebben a kérdésben nem a legszerencsésebb helyzet.
Az emlékeket megőrizni viszont csodás dolog, akkor is, ha azt nem osztod meg online. Érdemes lehet a kinyomtatott képekből albumot csinálni, és azt később fellapozni, ha egy kis nosztalgiára vágysz. 👉 Íme 5 tipp a boldog pillanatok megőrzéséért.
5. tipp: Elő a társas támasszal, hátra a bezzeganyákkal!
Az online platformok kiváló esélyt adnak arra, hogy azokkal a szeretteiddel és barátaiddal is tartsd a kapcsolatot, akikkel másképpen nehezen menne. Ha már úgyis aktív vagy ezeken a felületeken, akkor fókuszálj azokra az emberekre, akiknek nemcsak a jót, de a rosszat is el mered mondani. Kövess olyan fórumokat, szakembereket vagy csak inspiráló embereket, akiktől úgy érzed tanulhatsz, anélkül, hogy bűntudatot éreznél saját nehézségeid miatt.
6. tipp: Limitáld a saját online idődet!
Óvjuk a kisgyermekek egészségét (ne játssz túl sokat a tablettel), óvjuk a tinik lelkivilágát (ne csak tiktok-on élj). De mikor kezdünk el figyelni a felnőttek lelkiállapotára? Mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek fontos, hogy legyen olyan időtöltésük, amikor nem egy képernyőt néznek. Legyen az a családi vacsi, vagy a lefekvés előtti pár óra – kapcsold ki a digitális kütyüket, és élvezd a minőségi időt a családdal. Ezzel nemcsak a saját szorongásszintedet csökkented, de jó példával is állsz elő a kicsiknek. 👉Ha úgy érzed, hogy limitálni kellene a közösségi felületeken töltött idődet, akkor íme 6+1 tipp a telefonfüggőség legyőzésére.
Mindig törekedj a mértékletes használatra!
Lehet, hogy magadra ismertél a fenti leírásoknál? Talán mindünknek vannak / voltak túl aktív időszakai a közösségi felületeken. Annak érdekében, hogy a megosztások, posztok erősítsék a mentális egészségünket, örömet hozzanak, érdemes végiggondolnod a következő kérdéseket.
Bónusz tipp, hogy ne legyél bezzeganya:
4 kérdés, amit tegyél fel magadnak, mielőtt a családodról posztolsz:
Biztos meg akarod osztani mind az x ismerősöddel? – Lehet, hogy a munkatársaid kötelességszerűen bejelöltek, de biztos érdemes megosztani velük és minden ismerősöddel ezt a képet?
Hogyan érzi majd a gyereked magát 10 vagy 15 év múlva, ha felhozza a Facebook a képet vagy posztot? – Viccesnek, édesnek vagy inkább kínosnak találja a barátai vagy a munkaadója előtt?
Mi célból osztod meg? – Tanulságosnak gondolod, esetleg szerinted jobb kedvre deríti majd az ismerőseidet, vagy azért, hogy pozitív megerősítést kapj másoktól?
Hogyan érzik majd magukat az ismerőseid attól, amit megosztottál? – Jót nevetnek majd? Hasznos tanácsot kapnak? Úgy gondolnak majd rád, mint a „bezzeganyára”?
Ha ezeket a kérdéseket feltetted magadnak és jobban tudatosítottad saját céljaidat, motivációdat, akkor nemcsak saját megfelelési kényszeredet és szorongásodat tudod csökkenteni, hanem az ismerőseidet is segítheted vele.
Anyák egy cipőben
A valódi anyaságról, összeszokásról, egyedüllétről és küzdelmekről is őszintén beszélget az alábbi podcast sorozatban Bojti Andrea gyerekpszichológus az @elegjoanya (Lugosi Dóri) és az @igenanya (Zubori Rozi) Instagram oldal alkotóival.
Csatlakozz Magyarország 1. pozitív pszichológiai közösségéhez, ahol azon túl, hogy egy közösség tagja lehetsz, sok hasznos tippet, tanácsot olvashatsz!
Felhasznált szakmai tartalom
- Brosch, A. (2016). When the child is born into the Internet: Sharenting as a growing trend about parents on Facebook. New Educ Rev. 43(1):225-235. doi:10.15804/tner.2016.43.1.19
- Dube, R. (2013). Pinterest stress afflicts nearly half of moms, survey says. TODAY.NBC Universal.
- University of Michigan Medicine. C.S. Mott Children’s Hospital (2015). “Sharenting” trends: Do parents share too much about their kids on social media?
- További tartalom elérhető itt és itt.