Hagyományos szemléletben a bölcsesség az a képesség, amely rendszerezi és alkalmazza azt a tudást, amelyet az ember tapasztalat útján sajátít el.

Bölcsesség fogalma

A bölcsesség az önszabályozás és a komplexitás olyan különleges minősége, amely biztosítja az optimális fejlődést.

Ha múltunk áttekintése az integritás érzésével zárul (lásd. Erikson pszichoszociális fejlődés elmélete), akkor a bölcsesség mint énminőség jelenik meg. A bölcsesség jelentőségtulajdonítást és jóindulatot jelent (Helson és Srivastava, 2002). Visszafogottan, de azért aktívan törődünk az élet dolgaival még akkor is, mikor végleg el kell hagynunk a világot.

Bölcsesség és pszichológia

A pszichológiai értelmezés szerint három aspektusa van a bölcsességnek: kognitív, reflektív és affektív.

  • A kognitív komponens a megértésre és megismerésre irányuló motivációt és képességet fedi;
  • a reflektív komponens azt jelenti, hogy képesek vagyunk több perspektívából szemlélni egy jelenséget vagy személyt;
  • az affektív komponens alatt a törődő, empatikus odafordulást értjük.

Felhasznált szakirodalom

  • Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Carver, C. S., Scheier, M. F. (2006): Személyiségpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Sharma, A., Dewangan, R. L. (2017). Can wisdom be fostered: Time to test the model of wisdom. Cogent Psychology, 4(1). Article 1381456.