fbpx

Gyereknevelés dán módra – A „boldog” élet skandináv receptje

Átlagos olvasási idő: 8 perc

Miért a dánok a legboldogabbak a világon? Vajon miért olyan kiegyensúlyozottak a dán szülők és gyermekeik? Miben rejlik a sikerük? Mitől ilyen elégedettek a XXI. századi viking leszármazottak? Vajon a habos kakaón és a hygge-n múlik? Természetesen nem csak ezeken. Ha te is a titok kulcsát keresed, akkor jó helyen jársz: cikkünkben Jessica Joelie Alexander és Iben Dissing Sandahl Gyereknevelés dán módra című könyvét alapul véve járjuk körül a témát. Mohácsi Rebeka írása.

Dánia. Híres a Hans Christian Andersen alkotta kishableányról, a forró kakaóról, a szeretetet árasztó mézeskalács házikókról, a ropogós péksüteményekről, a legóról és az ámulatba ejtő Hygge esküjükről (erre még később visszatérek)…

Ez az apró ország az OECD felmérésén 1973 óta, azaz több mint 40 éve az egyik legboldogabb világon.


Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Better Life Index célja, hogy a GDP-n túl egyéb tényezőket figyelembe véve megvizsgálja az egyes országok jóllétét. 

És még az eső is esik rájuk. Hát akkor hogyan lehet ez?

A dánok művészete

A könyv szerint a dán boldogság titka több alappilléren nyugszik. Melyek ezek? A szabad játék, az átkeretezés, a hitelesség, az empátia és az együttlét öröme.

gyerekneveles-dan-modra-2

Az együttlét élménye felülmúlja a hideg téli napokat.

Összességében azonban úgy is mondhatjuk, hogy a neveltetésük a kulcs. Filozófiájuk egészen elképesztő eredményeket produkál: érzelmileg kiegyensúlyozott gyermekkort, amelyet követően kiegyensúlyozott felnőttekké válnak. Mindez generációkon keresztül húzódik, így egy olyan társadalom formálódhat ki, amely –a jelek szerint – képes az egyik legboldogabb lenni a világon.

Belegondoltunk már valaha, hogy társadalmilag milyen is a helyes nevelés?

Vizsgáljuk meg ezt egy picit…

Olaszországban későn vacsoráznak a gyerekek, Norvégiában mínusz fokban is kint altatják a babákat, Belgiumban pedig természetes, ha a gyerekek egy kis sört isznak. Nekik ez a helyes gyermeknevelés,

nem kérdőjelezik meg, hogy jó-e a módszerük, viszont másoknak furcsa lehet.

Sara Harkness, a Connecticut Egyetem Fejlődéslélektani Tanszékének professzora hosszú ideig vizsgálta a jelenséget, majd arra a következtetésre jutott, hogy a nevelésről alkotott képünk olyan mélyen belénk égett társadalmi szinten, hogy a benne élők számára lehetetlen objektíven megvizsgálni a dolgot.

Tökéletességre törekvő társadalmak…

Dániával ellentétben vannak olyan országok, ahol az emberek boldogságérzete folyamatosan csökken. Ilyen az Egyesült Államok, vagy akár a mi hazánk is. Míg Dániában esténként a meleg, szeretettel átjárt házban forró teával a kézben a Hygge esküt gyakorolják, addig például 2005 és 2008 között

400%-kal nőtt az antidepresszánsok használatának száma az Egyesült Államokban.

Azonban nem kell olyan messzire tekintenünk, hiszen hazánkban is gyakoribbá vált a használatuk. Küzdünk a stresszel és az elhízással. Nőtt a figyelemhiányos és hiperaktivitásos gyermekek száma. A szülő pedig gyakran észre sem veszi, hogy hajtja a versenyszellem – önmagával, gyermekével és más szülőkkel szemben egyaránt. Persze sokan nem vagyunk ilyenek, vagy nem szeretnénk ilyenné válni, azonban ez a fajta nyomás átjárja társadalmunkat.

Sokszor ragaszkodunk ahhoz, hogy gyermekünknek minél több elfoglaltságot biztosítsunk.

gyerekneveles-dan-modra-3

Érezzük a teljesítménykényszert: a gyermekek tanuljanak jól az iskolában, legyenek jó sportolók, értsenek a zenéhez, feleljenek meg a sikeres gyerekről alkotott képünknek. Ez komoly stresszel jár, és a szülő is azt érzi, hogy ítélkeznek felette, amennyiben gyermeke valamilyen kompetenciában kevésbé teljesít. És az állandó tanulás, magánórák, versenyek mellett, hol marad a játék?

Egy szemléletes példával érzékeltetve a helyzet súlyát –  fiktív neveket használva a személyiségi jogok védelméért:

A társadalompedagógia tanárom mesélte, hogy amikor általános iskolában tanított, járt az egyik osztályába egy kislány, Emese, aki 9 éves volt akkor. Rendszeresen küzdött egészségügyi problémákkal. Szédült, fájt a feje és gyakran elindult az orra vére.

Érdeklődtek Emese édesanyjánál, hogy mivel szokott foglalkozni a kislánya iskola után. Kiderült, hogy Emesének minden napra be van tervezve valamilyen foglalkoztató óra (zongora, balett, angol óra). Miután megkérdezték, hogy nem-e lehet, hogy le van terhelve a gyermek, azt a választ kapták, hogy: „Dehogy van leterhelve, ha nem lenne ennyi foglalkozása, nem tudna érvényesülni az életben, így muszáj mindenben jól teljesítenie.”

Szülőként nyugtat minket, ha úgy érezzük, hogy gyermekeink fejlődnek, ha látjuk, hogy fejlesztik készségeiket. Egyre hamarabb tanulnak meg olvasni, számolni, mi pedig büszkék vagyunk, hogy milyen ügyesek. Akkor érezzük jó szülőnek magunkat, ha három-négy foglalkozásra járnak, s mindezt jó szándékkal tesszük, hiszen úgy gondoljuk, ezzel tanítjuk meg nekik, hogyan legyenek sikeresek.

Valóban akkora gond lenne a szabad játék?

A dánok máshogy gondolkodnak: nagy hangsúlyt fektetnek a játékra, ugyanis véleményük szerint a szabad játék kulcsfontosságú a gyerekek fejlődéséhez.

A dán üzenet

Ne ragaszkodjunk kényszeresen ahhoz, hogy gyermekünknek elfoglaltságokat biztosítsunk, mintha az elsődleges feladata nem a játék lenne.  A szabad játék a gyermeki lélek számára elengedhetetlen!

Dániában ezért nem önmagában az oktatáson, sporton vagy a zenén van a hangsúly, a gyerek lényének és személyiségének, valamint érdeklődési területeinek egészét veszik figyelembe. Ez ám a fejlődési szemlélet!

A gyermekek lelkén van a hangsúly.

A szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt fontos a szocializációs készségek, az összetartás, az önbecsülés fejlesztése, valamint demokrácia beépítése az értékrendjükbe. 

Szabad játékkal a rezilienciaépítésért

Gyermekkorunkban, amikor a perzselő nap égette a bőrünket, majd a slag alatt szaladgáltunk sárosan, mezítlábasan; nevetve csalánnal csapkodtuk egymást; pozsgás arccal ettük a lédús dinnyét; olykor-olykor birkózva egyet a testvéreinkkel, hogy megnézzük ki lett erősebb a délben elfogyasztott spenóttól… akkor még nem tudhattuk, hogy mennyire fontosak ezek a pillanatok. Fontosak ezek az élmények, hiszen sokkal kiegyensúlyozottabban fejlődhettünk általuk.

gyerekneveles-dan-modra-4
A kialakuló személyiséget és a később megszilárduló értékrendet a közösség és a játék formálja.

A játék szerepét és evolúciós funkcióját egyébként hosszú idők óta vizsgálják. Kimutatták, hogy a játéknak fontos szerepe van a stressz leküzdési módjainak elsajátításában, ami a mai világunk felgyorsult társadalmában meghatározó fontosságú lehet.

A szabad játék rezilienciára, azaz rugalmas alkalmazkodóképességre tanít, mely az egyik legfontosabb tényező az élet különböző területeihez történő alkalmazkodás során.

Egy egészséges felnőtt ember szabályozni tudja az érzelmeit, tehát képes megbirkózni a stresszel, és össze tudja szedni magát a nehéz helyzetekben is. A reziliencia ráadásul csökkenti a szorongást és a depresszió esélyét is.

A dánok célja tehát, hogy gyermekeik megfelelően reziliensek legyenek. Tudják, hogy jól képzettek lesznek, hiszen a boldogságukat, boldogulásukat nem csupán a jó oktatás biztosítja. „Mert mi lesz egy két lábon járó lexikonnal, ha nem képes megküzdeni az életben felmerülő nehézségeivel?”

Hitelesség a dicséretekben = alázatos emberek

Míg hazánkban a dicséretek hiánya miatt elismerő szavakért, visszajelzésért epedezünk, addig Dánia lakói nagy hangsúlyt fektetnek a hiteles dicséretekre, ami miatt nincs is szükségük annyi pozitív visszajelzésre ahhoz, hogy alázatosan és lelkesen végezzék a munkájukat.

A szerénység érték: ha tudjuk, hogy kik vagyunk, nincs szükségünk túlzó elismerő szavakra, mégis fontosnak érezzük magunkat.

A folyamatos dicsérgetés helyett a dicséret minőségére és hitelességére figyelnek oda. Nézzünk egy egyszerű példát. A gyerek rajzol egy képet. Hogyan reagálunk mi, magyarok, és hogyan reagál egy dán: míg mi gyakran úgy reagálunk, hogy „Hű de szép kép! Művész vagy! Egy igazi Picasso!”, addig egy dán szülő sokkal nagyobb valószínűséggel kezdi el kérdezgetni a gyereket arról, hogy: „Mit ábrázol? Mire gondoltál, amikor ezt a képet készítetted? Miért ilyen színeket választottál?”.

gyerekneveles-dan-modra-5

Fontos, hogy valós dicséreteket kapjanak a gyermekek.

A kulcs abban rejlik, hogy a dánok inkább összpontosítanak a folyamatra, mint hogy elkezdenék túldicsérni a gyerkőcöt. Ez segít abban, hogy ő is a feladatra összpontosítson, miközben alázatot sajátít el, és a belső erejét is fejleszti.

A dicséretről és annak fontosságáról Nagy Gitta pszichológus Dicséret – mennyit, mikor és hogyan ismerjük el a kicsiket? című cikkében részletesebben is olvashatsz. Addig is íme néhány tipp a folyamat elismerésére:

Dicséret dán módra

  • „Tudom, hogy nagyon sokat gyakoroltad a táncodat, látszik is az eredménye! Nem adtad fel, és végül sikerült is megcsinálni. Nagyon ügyesen táncoltál!”
  • „Büszke vagyok rád, hogy megosztottad az édességed a testvéreddel. Örülök, hogy meg tudod másokkal osztani a dolgaidat.”

A pozitív gondolatok előnyben részesítése

A megfelelő dicséret mellett a dánok a negatív helyzetek tudatos megélésére is igyekeznek odafigyelni. Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy nem úgy reagáltunk, ahogy „kellett volna”. A dánok amennyire tudnak, támogató nyelvet alkalmaznak, amellyel előrelendíthetik a gyerekek cselekedeteit. A pozitív gondolatokat részesítik előnyben.

„Úgysem tudod megcsinálni!”, „Megint el fogod rontani!”, „De kár, hogy vége van a nyaralásnak és mehetek vissza megint dolgozni…”

Próbáljuk meg egy kicsit más szemüveggel nézni a dolgot:

  • „Lehet, hogy most nem sikerült, viszont ha kellő időt fordítasz rá, akkor biztosan sikerülni fog, hiszen kitartó vagy!”
  • „Lehet, hogy ez az utolsó napunk a nyaralásból, de ez a hátralévő életünk első hétvégéje.”

A pozitív gondolkodással kapcsolatos tényekről és tévhitekről Gerhát Réka coaching pszichológus cikkében, ide kattintva olvashatsz bővebben.

A hygge mint életstílus

Szabad játék, alázat és tudatos gyermeknevelés. Olyan kifejezések, amelyek jól illusztrálják a dán szemléletmódot. Van itt azonban még valami, egyetlen szó, ami állításuk szerint mindent magában foglal:

Hygge. Egy életstílus, életfilozófia, ami gyakorlatilag már-már összemosódott a „dánokkal”.

Képzeld el, hogy egy kimerítő nap után, vagy egy hétvége során egy meghitt légkörbe csöppensz bele. Illatos gyertyák, teázások, társasjátékok, kellemes étkezések, szünet nélkül. A  dánok ezt csinálják egészen a 19. század óta.

Nem meglepő, hogy ők állnak a boldogságranglétra csúcsán. Ehhez a minőségi idő a családdal és a barátokkal elengedhetetlen. A hygge-vel pedig a dánok azonosulni tudnak tettben és gondolatban is, hiszen az alábbiak szerint ez nagyon egyszerűen megközelíthető:

A gyertya és az édes sütemény illata mellé társul a családiasan kellemes légkör is.

Az idősebb gyerekeket ösztönzik, hogy a fiatalabbakkal foglalkozzanak, és olyan játékot találjanak ki, amely mindenki számára kellemes időtöltés lehet, miközben a magánéleti problémáikat (erre az időre!) az ajtón kívül hagyják. Nem számít, ha nehéz napjuk volt, vagy éppen küzdenek valamivel, hiszen a „hygge pillanatok” ideje alatt fontosabb nekik a kellemes együttlét. Nem „én” vagyok, hanem „mi” vagyunk.

gyerekneveles-dan-modra-6
A hygge egyben érzés és életmód is.

A dánok tudják, hogy a pillanat elmúlik, ezért hát igyekeznek kihasználni a lehetőséget úgy, hogy egy szeretetteljes légkörben legyenek. A zűrzavar és problémák kizárása, a családunkkal töltött idő javára. Ne legyenek túlbonyolítva a dolgok, hagyjuk magunk mögött a gondolatokat. Akarjuk megélni a pillanatot, tehát ajándékként tekintsünk a jelenre. Ezt elérhetjük, amennyiben tudatosan hozzájárulunk a meghitt időtöltéshez.

Esküszöm a hyggére!

Íme néhány tipp a hygge elsajátításához:

Hygge eskü

  • Kapcsoljuk ki a mobiltelefonunkat!
  • Hagyjuk ajtón kívül a drámát! Máskor foglalkozzunk a problémákkal!
  • Ne panaszkodjunk feleslegesen!
  • Osszuk fel a munkát, ne egy ember végezze el az egészet!
  • Gyújtsunk gyertyát!
  • Élvezzük az elfogyasztott ételeket, italokat!
  • Ne beszélgessünk olyan témákról, amelyek vitát szülhetnek (politika, sport stb.)
  • Meséljünk vicces, múltbeli történeteket!
  • Ne kérkedjünk!
  • Az „én” helyett a „mire” koncentráljunk!
  • A pozitívumokra összpontosítsunk! Ne szidjuk egymást!
  • Olyan játékokkal játszunk, amelyekben mindenki részt tud venni!
  • Legyünk hálásak a minket körülvevő emberek iránt!

A hyggeről részletesebben Varga Gréta Hygge, Lagom, Fika – 3 skandináv recept, ha legyűr a téli szomorúság cikkében olvashatsz. 

Milyen jól hangzanak a fent leírt gondolatok! A hygge-féle, örömteli gyermekkor, amit alázat, tisztelet és boldogság jellemez…

De hogyan tovább nekünk, magyaroknak?

Felmerülhet bennünk a gondolat, hogy könnyen élnek csodálatos életet a dánok, hiszen jóléti társadalom. Kiegyensúlyozott az életük, hiszen nem kell aggódniuk a pénzen megvehető dolgok miatt. Összpontosíthatnak a meghitt légkörre, amelyet megteremtenek önmaguk és szeretteik számára. Mi magyarok pedig annyi mindenen keresztülmentünk történelmünk során, oly sok negatív és fájdalmas küzdelmünk volt, melyek annyira belénk égtek, hogy akár több generáción keresztül is átadhatjuk azok sebeit… hogyan lehetne összehasonlítani a kettőt?!

A dánok élete sem volt mindig könnyű!

Nekik is megvan a történelmi hátterük, ők is keresztülmentek keserves kihívásokon, hiszen minden nemzet történelmében vannak nehézségekkel teli időszakok. Viszont ők úgy döntöttek, hogy abból építkeznek tovább, ami megmaradt! Előre tekintenek, hogy egy kiegyensúlyozott társadalomban, kiegyensúlyozott utódokat nevelhessenek.

Generációról generációra adják át a hygge szellemét.

gyerekneveles-dan-modra-7

Számunkra tehát az lehet az első lépés, hogy azonosítsuk a berögződéseinket, tudatosítsuk, hogy min szeretnénk változtatni!

Gyereknevelés dán módra számtalan gyakorlati ötlettel segít bennünket abban, hogy utódaink megtalálhassák saját belső iránytűjüket, hogy kiegyensúlyozott életük lehessen. A szerzőpáros egy csokorba gyűjtött jónéhány hasznos tippet, melyek mankóként szolgálhatnak – szülőknek és pedagógusoknak egyaránt. Ezeknek egy részét Extra tartalomként készítettük el számotokra, melyet itt tölthetsz le.

A Hygge esküt ide kattintva egy kép formájában is letöltheted! 🙂


Felhasznált szakmai tartalom

  • Alexander J. J. – Sandahi D. I. (2017). Gyereknevelés dán módra. HVG Kiadó ZRT., Budapest.

Az eredeti cikk 2019. 12. 04-én született. A felújított változat 2022. 02. 12-étől érhető el.


Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉
Facebook
Email
Nyomtatás
0 0 szavazatok
Cikk értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Legidősebb
Legújabb Legnépszerűbb
Beépített visszajelzések
Megnézem az összes hozzászólást
Neked ajánljuk
Játék dán módra – 6 tipp a dán sikerkönyvből
Nem akar iskolába menni a gyerek? Így segíthetünk neki!
Kreativitás az iskolában – 8 tipp, hogy kreatív pedagógusok legyünk
Fejlődési szemléletmód a családban – Így keretezd át a kudarcot!
Gyereknevelés dán módra – A „boldog” élet skandináv receptje

Vajon miért szeretnek játszani a gyerekek, és mit nyújt számukra a játék? Hogyan nevelhetünk kiegyensúlyozott gyermekeket a szabad játék segítségével?

//
2020. december 24.

„Nem akarok iskolába menni.” Kevesen vannak szülők, akik még nem hallották gyermekük szájából ezt a mondatot, és azok a felnőttek

//
2020. augusztus 5.

kreativitás olyannyira fontos, akár a műveltség, ezért is kellene az oktatás során nagy hangsúlyt kapnia. Nemcsak a gyerekek, hanem a pedagógusok számára is

//
2023. február 14.

Hogyan tudjuk a szemléletmódunk formálásán keresztül alakítani gyermekünk személyiségét? Miért fontos a fejlődési szemléletmód (growth mindset) kialakítása gyermekkorban? Carol. S.

//
2020. február 25.

Miért a dánok a legboldogabbak a világon? Vajon miért olyan kiegyensúlyozottak a dán szülők és gyermekeik? Miben rejlik a sikerük?

//
2022. február 12.
0 0 szavazatok
Cikk értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Legidősebb
Legújabb Legnépszerűbb
Beépített visszajelzések
Megnézem az összes hozzászólást
0
Te hogy látod? Szólj hozzá a témához!x