Mindenki tudja, hogy nevetni jó dolog, de nem szoktunk a humor pszichológiáján töprengeni – vagyis azon, hogy miért is szeretjük annyira a nevetést, milyen belső folyamatok zajlanak le bennünk ilyenkor. Pedig a humornak bizony több fontos pszichológiai funkciója is van: amellett, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket, a problémákkal való megküzdésben is nagy hasznát vehetjük. Pántya Ágnes pszichológus írása – a kávéd mellé. [Cappuchino]
A humor és a nevetés univerzális emberi tapasztalatok, amelyek minden kultúrában jelen vannak. Abban persze vannak eltérések, hogy a világ mely táján mit tartanak az emberek humorosnak, illetve milyen dolgokon illő nevetni. Ugyanakkor maga az érzelmi háttér megegyezik – hiszen nevetni minden nyelven ugyanúgy kell.
Emellett a humor alapvető jellegét mutatja az is, hogy a nevetés az egyik első viselkedés, ami a csecsemőkorban megjelenik: a babák már 4 hónapos korban gyakran nevetéssel reagálnak a környezetük szórakoztató ingereire.
A humor pszichológiája: Mire jó a humor és hogyan hat ránk?
A humor egy sokoldalú érzelmi jelenség és többféle pszichológiai funkciója van. Egyrészt, amit mindannyian tapasztaltunk már, hogy vidámnak lenni egyszerűen jó. A humor egy kívánatos, pozitív érzelmi állapotot eredményez, amit szeretünk megélni, emellett pedig egyéb előnyei is vannak: ha jó kedvünk van, akkor kreatívabbak vagyunk, hatékonyabban oldunk meg problémákat, optimistább módon viszonyulunk a világhoz (Martin és Ford, 2018).
Hát nem azért élünk, hogy embertársaink mulassanak rajtunk, mi pedig rajtuk nevessünk, ha rákerül a sor?”
– írja Jane Austen egyik leghíresebb regényében. Ez a mondat pedig jól összefoglalja a humor egy másik fontos funkcióját, a társas funkciót. A humoros emberek bármelyik társaságnak gyorsan a középpontjába tudnak kerülni. Ha valakivel ugyanazokat a dolgokat tartjuk szórakoztatónak, akkor szimpatikus lesz számunkra – nem meglepő, hogy barátainkat, szerelmünket is nem ritkán a humora miatt kedveljük meg a kapcsolat kezdeti szakaszában.
A humor minden esetben egy szociális jelenség: legtöbbször társaságban éljük át, vagy ha egyedül, akkor is valamilyen szociális interakció következményeként.
A humor harmadik fontos funkciója pedig a feszültségcsökkentéshez kapcsolódik, vagyis ahogy a hétköznapokban szoktuk mondani: „kiengedni a gőzt”. A nevetésnek nagyon fontos szerepe lehet a mentális és fizikai egészségünk megőrzésében, ezt a hatását pedig többek között a megküzdési potenciálunk növelésével fejti ki.
👉 A szorongáscsökkentésről még többet ebben a cikkünkben olvashatsz.
Humor és megküzdés – avagy hogyan segít a nevetés a félelmeink legyőzésében?
Amikor először olvastam a Harry Potter könyveket, nagyon elgondolkodtatott a mumusról szóló rész: a mumus mindig a legnagyobb félelmünk formáját ölti, az egyetlen fegyverünk ellene pedig az, ha varázslattal nevetségessé tesszük. Tehát ennyi lenne a titok, hogy meg kell találnunk a rémisztő dolgok gyenge pontját és kinevetni őket?
A pszichológiai kutatások szerint ehhez nincs is szükségünk varázslatra, elegendő a nézőpontváltás:
- Lépjünk egyet hátra és gondoljunk úgy a helyzetre, mintha az mással történne meg!
- Keressünk egy kevésbé szorongató, lehetőleg komikus nézőpontot: milyen vicces elemeket fedezünk fel a szituációban?
- Amennyire csak tudjuk, tartsuk meg a humoros nézőpontunkat a szorongató helyzet kapcsán.
- Ha a szorongás ismét elhatalmasodna rajtunk, gondoljunk csak arra, hogy mekkora sztori lesz ebből, ha végre sikerül túllendülni a helyzeten. 😊
A nézőpontváltásra tökéletes példa, amikor egy osztálytalálkozó alkalmával elővesszük a régi történeteket a szigorú tanárról, aki annak idején rettegésben tartotta az iskolát: előfordult, hogy menekültünk előle, esetleg beírást kaptunk és otthon nem mertük megmutatni a szüleinknek? Ezek mind kellemetlen történések, de utólag már szívesen meséljük őket és jókat nevetünk rajtuk.
Az idő akarva-akaratlanul is elősegíti ezt a fajta nézőpontváltást. Azonban akkor tudjuk igazán jókedvűen és stresszmentesen élni a mindennapjainkat, ha ezt a jelenben zajló események esetében is mindig többet és többet gyakoroljuk.
Végezetül pedig egy idézettel zárnám az írásomat:
Azon a napon válik az ember igazán felnőtté, amelyiken először nevet magán tiszta szívből.”
– Ethel Berrymore
Felhasznált szakmai tartalom
- Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
- Martin, R. A., Ford, T. E. (2018). The Psychology of Humor – An Integrative Approach. Academic Press, London.
Pongor Ágnes
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
