Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

„Te vagy a legcsinosabb, Mókuskám”– avagy a munkahelyi zaklatás pszichológiája

Érezted már magad tehetetlennek, hogy miként cselekedj egy kényes ügy kapcsán? Nem tudod, hogy hova fordulhatsz áldozatként a munkahelyeden? Szeretnéd tudni, mit tehetsz annak érdekében, hogy kikerülj az áldozatszerepből, és feldolgozd a zaklatás tényét? Ismerd meg, hogy mit tudsz tenni önmagadért, a saját védelmed érdekében! Kisfaludy Lilla pszichológus és coach írása.

Sokan éljük a mindennapjainkat abban a megnyugtató, biztonságot adó tudatban, hogy velünk, a szeretteinkkel nem történhet meg az, hogy áldozattá, bántalmazottá válunk. Azonban a zaklató-bántalmazó cselekedetek a legmindennapibb helyeken, a virtuális térben, az iskolában, otthon vagy a munkahelyen is előfordulhatnak. Az online zaklatásról a következő cikkben tudsz továbbolvasni.

A zaklatás fogalma

A zaklatást az egyszeri bántalmazástól alapvetően három tényező határolja el. Egyrészt igen destruktív, romboló hatása van. Az inzultálást elszenvedő áldozat nem tudja a megszokott életvitelét folytatni, hiszen félelemben és bizonytalanságban él.

A zaklatás másik sajátossága a nem szabályos időközönkénti ismétlődés. Vagyis a bántalmazó többször visszatér a célpontjához, és megismétli a zaklató cselekedeteket, akár verbálisan vagy tényleges tettek formájában is.

A harmadik kritérium az erőviszonyok felborulása, kiegyensúlyozatlansága. A zaklató cselekedetek során az elkövető domináns helyzetbe kerül, amit rendszerint éreztet is a zaklatás során; alá-fölé rendeltség jön létre.

Munkahelyi zaklatás

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint „zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott [védett] tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása”.

munkahelyi zaklatás pszichológiája

A zaklatás különböző formákban jelenhet meg.

Védett tulajdonságnak minősül többek között a kor, nem, bőrszín, családi állapot, nemzetiség, szexuális irányultság. Amennyiben a munkaviszonnyal össze nem függő tulajdonságok okán ér a munkahelyen verbális sértés, emberi méltóságodat megalázó magatartás, vagy a körülmények megfélemlítőek, ellenségesek, megalázóak, az bizony munkahelyi zaklatásnak minősül. Ez megtörténhet verbálisan – írásban, elektronikusan, különböző közösségi oldalakon is; illetve nonverbális formában – érintéssel, gesztusokkal, testi reakciókkal, tettekkel is kifejeződhet.

A munkahelyi zaklatás kiterjedten hat

A munkahelyi zaklatás nem kizárólag a bántalmazót és bántalmazottat érinti, sokkal szélesebb körben felfedezhetők a következményei. Több téren is negatív hatást válthat ki, így mind egyéni, mind csapat, mind szervezeti szinten befolyásolhatja a mindennapokat.

Ebből kifolyólag a zaklatás, a mobbing jelenségének felismerése, beismerése, kezelése, illetve annak megelőzése a teljes munkahelyi közösség érdeke.

Egy munkahelyi bántalmazás híre befolyásolja a munkahelyi légkört és hangulatot, a kollégák pszichológiai és érzelmi biztonságát, ezzel együtt a szervezetbe vetett hitét, a szervezeti értékekkel kapcsolatos elköteleződését. Olyan érzéseket és munkahelyi tudatot eredményezhet, ami igen nehezen dolgozható fel. Extrém esetben a teljes szervezeti kultúrát felboríthatja. A munkateljesítményre, a munkamorálra, a feladatok iránti lelkesedésre, motivációra akár hosszabb távon is hatással lehet. A munkatársak egyéni hatékonyságának romlása az egész szervezet működésére negatív hatást gyakorolhat. Az egyéni, személyes megélések és érzések feldolgozása pedig hosszú és nehéz évek terápiáját, munkáját vonhatja maga után.

Ezért kollégaként kiemelt fontosságú az, hogy legyünk figyelemmel és megértéssel munkatársaink felé.

Ha munkahelyi bántalmazásról szerzünk tudomást, asszertívan igyekezzünk támogatást adni a zaklatott fél számára. Gyakran előfordul az is, hogy a környezet félreértelmezi a bántalmazott zaklatásra adott jeleit. A megváltozott viselkedés és kommunikációs stílus, a zárkózottság, a dekoncentráltság, a szétszórtság, a titkolózás, a mentegetőzés mind intő jelek lehetnek.

munkahelyi zaklatás pszichológiája

A munkahely kultúrája, a szervezeti értékek hatással vannak arra, hogyan tekintünk a zaklatásra.

Munkahelyi zaklatásnál fontos megemlíteni azt, hogy a szervezet kultúrája, formális és informális szabályai, a munkatársak közti elfogadott kommunikációs formák, a kollégák közti viszony, a kontextus, illetve az egyéb tényezők értelmezési keretet adnak ahhoz, hogy miként tekintünk egy-egy üzenetre, jelre. Például: biztosan voltál már olyan helyzetben, hogy egy félresikerült csipkelődésbe csöppentél, ami láthatóan kínosan érintette a feleket. Egy másik helyzetben viszont ugyanebből egy kollegiális viccelődés alakulhatott volna ki.

Bántalmazott a szervezetben

Annak ellenére, hogy egyre több cég igyekszik széleskörűen tájékoztatni a kollégákat a zaklatás munkahelyi megnyilvánulásairól és ezek elítéléséről, ezenkívül rendszeresen kommunikálja az etikai, morális hozzáállását és értékeit, a mai napig gyakran előfordulnak kényes esetek. Ezek egy markáns része sokáig lappang és rejtve marad, ezért nagy fókuszt szükséges helyezni arra, hogy ismerjük a lehetőségeinket, hova, mikor és kihez fordulhatunk támogatásért, és erről merjünk is beszélni.

Merjük kommunikálni, hogy a zaklatás, a másik méltóságának megsértése, a bántalmazás semmilyen formában sem elfogadható, és a bántalmazás nem a bántalmazott miatt történik, ő nem okolható azért, ha ilyen helyzetbe kerül.

Nézzük meg, miért jelentőségteljes, hogy a zaklatás ténye felszínre kerüljön, és hogy foglalkozzunk vele, támogassuk egymást. Amennyiben célpontjává válunk egy bántalmazónak a munkahelyünkön, nemcsak azzal az egyértelmű következménnyel nézhetünk szembe, hogy a teljesítményünk csökkenni fog, hanem szintén veszélyeztetheti a fizikai, emocionális és mentális jóllétünket, ahogy a mindennapjainkra is rányomhatja a bélyegét. Sok esetben pszichoszomatikus, vagyis testi tünetek jelennek meg, például álmatlanság, étvágytalanság, ezenkívül az energikusságunkra, a motiváltságunkra, a hozzáállásunkra és a cselekedeteinkre is hatással lehet.

Mit tehetünk, ha munkahelyi bántalmazás ér minket?

Sajnos hazánkban jellemző az a mentalitás, hogy nem beszélünk, nem jelzünk, nem kérünk segítséget, hanem tűrünk, várunk és végül összeomlunk. Zaklatás esetén is rendszeresen előfordul, hogy tartunk a következményektől, a megbélyegzéstől, a gúnyolódástól, így hosszabb távon benne ragadhatunk egy mérgező, bántalmazott pozícióban.

A munkahelyi zaklatás akár hónapokig, évekig is elhúzódhat, ahogy a bántalmazási ügyek is. Sok esetben az áldozat nem tudja, hogy mitévő legyen, kihez forduljon.

Zaklatás tényének megvizsgálása

Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy a zaklatás 3 tényezője teljesül, vagyis több alkalommal (vagy akár már első alkalommal is), megalázó, sértő, bántó verbális vagy non-verbális jeleket kapunk; romboló hatással van a mindennapjainkra, munkánkra; valamint felborul a köztünk lévő egészséges egyensúly, akkor mindenképp szükséges az, hogy lépéseket tegyünk önmagunk védelme érdekében.

Ne a szervezeti hierarchiát vagy beosztás alapú viszonyt, hanem egy embertárs-embertárs közti egészséges partneri kapcsolatot vegyünk alapul.

Első lépésként objektíven gyűjtsük össze a zaklatás tényét megerősítő bizonyítékokat. Ebben segítség lehet, ha egy munkahelyen kívüli bizalmassal, szakemberrel megosztjuk a meglátásainkat, az érzéseinket, és átbeszéljük, hogy ő kívülről hogyan látja az esetet. Próbáljunk először a tényekre fókuszálni, majd az adott helyzetben megélt érzéseinket is tisztázzuk, hogy milyen hatással van ránk, mit vált ki belőlünk.

Felismerés és tudatosítás

Gyakran előfordul, hogy annak a felismeréséhez, hogy egy bántalmazó játszmában vagyunk, és áldozattá váltunk benne, több idő kell. Idő, elfogadás és önszeretet szükséges ahhoz, hogy önmagunk számára be- és elismerjük, hogy milyen helyzetbe kerültünk. Adjunk magunknak teret és lehetőséget, hogy ez a tény elmélyüljön. Tudatosítsuk, hogy áldozatok vagyunk, ismerjük el az érzéseinket, hogy mindaz, amit kivált belőlünk a bántalmazottság ténye, az ösztönös, emberi reakció, amit később át tudunk dolgozni.

Segítségkérés

A munkahelyi áldozattá válás felismerése egy folyamat, amelyben minden eddigi szakasz elengedhetetlen szerepet játszik. Mindegyik fázis nehéz, intenzív érzésekkel, heves reakciókkal, súlyos gondolatokkal járhat. Azonban ahhoz, hogy a bántalmazásnak véget vessünk, cselekvési tervet szükséges készítenünk.

Ez a lépés sokakat elriaszthat és bent tarthat a bántalmazotti létben, ezért a következő feladatot érdemes lehet kipróbálnunk.

Megfigyelési kísérlet

Vegyünk elő egy papírt, íróeszközt, és rajzoljuk fel a papír közepére magunkat, majd minimum 3 különálló kört (minél több, annál jobb). Ezekbe írjuk fel, hogy milyen lehetőségeink vannak. Soroljuk fel a lehető legrosszabb, legkényelmetlenebb opciótól a legjobb, legkomfortosabb alternatíváig mindegyik eshetőséget. Gondoljuk át tiszta fejjel, hogy mi történhet, ha…

Miután ezzel megvagyunk, értékeljük a lehetőségeket. Érdemes lehet ezt szintén átbeszélni egy szakemberrel vagy bizalmassal, aki akár további utat is mutathat, és további szempontokat javasolhat.

Fontos, hogy a felsoroltak közül válasszunk ki egyet, és cselekedjünk eszerint! Ennek megvalósításához is bevonhatunk egy partnert, aki támogatni tud abban, hogy végigmenjünk az általunk kiválasztott úton, annak ellenére is, hogy ez tartogathat buktatókat, nem várt nehézségeket.

Első körben javasolt a zaklató személynek asszertívan jelezni azt, hogy ahogyan kommunikál, amit mond, ahogyan viselkedik, az nem tolerálható, és szüntesse meg a feléd irányuló effajta megnyilvánulásokat. Az asszertív kommunikációról a következő cikkben találsz szuper tippeket.

Amennyiben írásban, elektronikusan ér zaklatás, azt a későbbiekre érdemes elmenteni.

Ha a zaklató nem változtat a magatartásán, vagy az extrém mértékűvé válik, a munkáltató, a HR, esetleg a jogi osztály bevonása szükséges. A munkahelyen történő zaklatás a munkáltató felelőssége is, így kötelességük kivizsgálni, lépéseket tenni. Egyre több munkáltató igyekszik etikusan, támogatóan eljárni, kommunikálni és tájékoztatni a munkavállalókat a cég etikai szabályairól, normáiról, a bántalmazással kapcsolatos céges hozzáállásról, ami segítség lehet a folyamat során.

Akikhez még fordulhatsz:

Civil szervezetek:

Veszteségeink feldolgozása

Ahhoz, hogy szemléltetni tudjam, hogy bántalmazottként min megyünk keresztül a feldolgozás során, egy modellt szeretnék bemutatni, ami öt fázist ír le a veszteség feldolgozásában.

1. Tagadás és izoláció

A rendszeres zaklató tevékenységek hatására érzelmileg bénultnak érezhetjük magunkat. Sok érzés feltörhet, azonban jelen van a megkérdőjelezés:

,,Jól értelmezem, ez zaklatás?”; ,,Én vagyok a hibás?!”; ,,Nem fejezem ki elég egyértelműen azt, hogy fejezze be?”; ,,Hogyan képviselhetném magamat, ha alig pár hónapja dolgozom még csak itt? Még nem tettem le semmit az asztalra.”

Ebben a szakaszban több esetben előfordulhat, hogy nem tudunk tisztán gondolkodni, nem tudunk objektívan szemlélni. Gyakran előfordulhat, hogy elutasítóvá válunk, izolálódunk, visszautasítjuk a segítő, támogató munkatársakat, barátokat – amivel védjük önmagunkat.

2. Harag

Ebben a szakaszban az intenzív érzések feltörése jellemző: a harag, a düh, a félelem, a depresszió. Ilyenkor bántalmazottként a felelőst keressük, ami könnyen viktimizációba merülhet, vagyis önmagunkban keressük a hibát. Úgy gondolhatjuk, hogy mi tehetünk arról, hogy ebbe a helyzetbe kerültünk. Sok esetben a munkahelyi teljesítmény romlását, megváltozott munkahelyi hozzáállást és kommunikációs stílust eredményezhet. Ezenkívül álmatlanság, gyengeség vagy extrémebb pszichoszomatikus tünetek is társulhatnak hozzá, hiszen a nagymértékű stressz, amit a mindennapok során megélünk, egyre kevésbé lesz kontrollálható.

3. Alkudozás

Az első szakaszban nem tudtunk szembenézni a valósággal, a bántalmazás tényével, a veszteséggel, hogy ez megtörténhet, megtörténik velünk. A második szakaszban a hibást kerestük, míg a harmadik fázisban egyfajta egyezségre szeretnénk jutni. Jellemző lehet az, hogy a körülményeket próbáljuk megérteni, próbálunk magyarázatot találni a történtekre. ,,Mással is így viselkedik?”, ,,Miért én váltottam ezt ki belőle?”. Ha el tudjuk fogadni a külső támogatást, ebben a szakaszban nagy előrelépést érhetünk el.

4. Depresszió

Ez az elfogadás állapotának előszobája. Elkezdjük ,,elgyászolni” a velünk történteket. Csökken a tünetek intenzitása, és erősödik a racionalitás, azonban a szomorúság, a levertség, az erőtlenség dominál. Ha ebben a szakaszban vagy, akkor bátran fordulj segítő szakemberhez, bizalmasaidhoz, hiszen az együttérző támogatás megélése kiemelten fontos.

5. Elfogadás

Amikor a rendes életvitelünket folytatni tudjuk anélkül, hogy intenzív hatással lennének ránk a bántalmazás következményei, a veszteség már nem köti le az erőforrásainkat, megkezdődhet egy újabb időszak. Ebben a szakaszban úgy tudunk bemenni ismét a munkahelyünkre, hogy a helyszínekről, kollégákról már nem az az első gondolatunk, hogy mik történtek velünk, mit éltünk át. Megújulnak a szociális kapcsolataink, visszaépül az elköteleződésünk, a bizalmunk a szervezetbe, a kollégákba, a vezetőségbe. Ismét megtaláljuk a pozíciónkba, munkahelyünkbe helyezett hitünket, és átalakul a bántalmazás okozta veszteséghez való kapcsolódásunk.

Hogyan dolgozzuk fel, ha munkahelyi zaklatás áldozatává váltunk?

Amennyiben sikerült eljutnunk a bántalmazás tényének felismeréséig, lépéseket tettünk önmagunk védelme érdekében, illetve azért, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg a zaklatás, a munkahelyi bántalmazás, azt gondolhatjuk, hogy innentől rendben lesznek a dolgok. Azonban a zaklatás tényét, az áldozattá válás során kiváltott érzéseket, gondolatokat, a veszteségünket el kell ismerni, meg kell érteni, és fel kell dolgozni.

munkahelyi zaklatás pszichológiája

Sokat segíthet mások támogató jelenléte.

Ehhez kereshetünk akár munkahelyen belül, akár kívül olyan segítő szakembert vagy bizalmast, akivel meg tudjuk osztani azt, amin keresztülmentünk.

Érdemes lehet szakemberhez fordulnunk, aki elősegíti, hogy visszaszerezzük a munkahelyi biztonságérzetünket, a hitünket, és hogy feldolgozzuk mindazt, ami ért minket.

Segíthet megérteni, feltárni, hogy hogyan kerültünk áldozatszerepbe, és támogathat abban, hogy a jövőben hogyan tudunk asszertívan, mégis hatékonyan egyértelmű korlátokat képviselve kiszállni minél hamarabb egy hasonló helyzetből.

A munkahelyi bántalmazás jelen van, amire minden szervezetnek, vezetőnek és kollégának egyaránt hangsúlyt szükséges fektetnie, annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő (preventív tevékenységek segítségével), és hogy minél hamarabb felszínre kerülhessen, valamint az áldozat megfelelő támogatást kapjon.

A zaklatás tényét semmilyen esetben sem szabad elhanyagolni, érdemes asszertívan fellépni, és saját határainkat, önmagunkat előtérbe helyezve megvédeni! Ne feledd, nem vagy egyedül, kérhetsz segítséget!

Felhasznált szakmai tartalom

  • Quick, J.C., McFayden M. A. (2016). Sexual Harassment: Have We Made Any Progress? Journal of Occupational Health Psychology. American Psychological Association, 22 (3), 286 –298.
  • Juhász T., Kálmán B. Tóth A. (2018). How psychological terror affects individuals at a workplace and who is affected. Taylor Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat, 4, 37-47.

További felhasznált tartalom elérhető itt.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Megszakítás