Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

Az olvasás 5 pozitív hatása, amikre eddig nem is gondoltál

Amióta első osztályos korunkban megtanultunk olvasni, nem sok olyan nap telt el, amit olvasás nélkül töltöttünk volna. Az olvasás magától értetődő tevékenység, amelyet szinte folyamatosan végzünk attól függetlenül, hogy melyik életszakaszban is járunk, vagy mivel foglalkozunk. A mindennapi életben egyszerűen szükségünk van erre a képességünkre – próbálj meg egy napig nem olvasni semmit! A következő cikkben válaszokat keresünk arra, miként formálnak át minket egyes alkotások, és miért lenne érdemes mindenkinek időt szánnia az olvasásra – Irinyi Tünde pszichológus írása. 

Az olvasás – ha élvezetet okoz – segít élni. Átélni és túlélni is.”

Vekerdy Tamás

Lehetnek olyan időszakok az életünkben, amikor a különböző szakkönyvek és cikkek olvasása teszi ki az olvasással töltött időnk legnagyobb részét, mégsem erről álmodozunk egy fárasztó nap végén: kikapcsolódást és szórakozást várunk az olvasmányunktól.  

1. Kapcsolódás önmagunkhoz

Az irodalmi alkotásokban megismerjük a szereplők gondolatait, motivációit és érzéseit is – ez a mozzanat kelti életre bennünk a lapokra írt szöveget. A szakkönyvekből ismereteket szerzünk az adott témáról, míg egy általunk szabadon választott műből saját magunkról szerezhetünk új tapasztalatokat.

olvasás mint énidő lány olvas

A könyvek által más világokba juthatunk el – a szobánkból.

Már az olvasnivaló kiválasztásával elkezdődik az önmagunkra való reflektálás folyamata: az aktuális érzelmi állapotunk, élethelyzetünk, feloldásra váró konfliktusaink mind-mind meghatározzák, melyik műre esik a választásunk.

Idézd fel…

Mi a három legfrissebb olvasásélményed? Milyen érzés volt ezeket olvasni? Mi volt a célod az olvasással, mi indított az adott könyv elolvasására?

Íme pár lehetséges válasz,  ami segíthet megtalálni a Te válaszaidat is:

  • Fáradt és kimerült voltál az utóbbi időben, ezért könnyedebb olvasmányt választottál?
  • Esetleg újraolvastad egy régi kedvencedet, mert szeretted volna újra átélni a hozzá kötődő pozitív érzéseket?
  •  A jelenlegi, a korábbiaknál „beszűkültebb" helyzetben szívesen olvasol nagyívű, eseménydús regényeket? 

A választásaink mögött meghúzódó okok feltárása izgalmas önismereti gyakorlat lehet!

Ismerős az az érzés, amikor olvasás közben egy-egy mondat nem enged tovább? Amikor szinte úgy érzed, hogy a szerző Neked írta a sorokat? Amikor egy-egy könyvbéli karakter megszólalásig emlékeztet valakire a saját életed szereplői közül? Müller Péter így írt erről a jelenségről:

Mindenki csak önmagát tudja kiolvasni a könyvből. A saját szerelmét, a saját emlékét és a maga tapasztalatát. (...) Mert hiába olvasol valamit, azt még a saját képzeletedben is meg kell teremtened. A te valóságodban, amely más, mint az enyém vagy bárkié. Minden olvasás: újrateremtés.”

Az olvasott alkotásban leírt megoldási minta indítja el bennünk azt a gondolatsort, amely során a saját életünkre vonatkoztatva értékeljük azt. Mit és miért tettünk volna másképpen a szereplők helyében? Mit tenne egy-egy kedvenc karakterünk a mi helyünkben?

olvasás mint énidő mit árul el rólad a kedvenc olvasmányod

A könyvek mint terápiás eszközök

A versek, novellák vagy regények „tudatos” olvasása nem csak egyénileg történhet! Sokaknak jelent plusz motivációt az olvasásra az, ha megoszthatják gondolataikat és érzéseiket az olvasott mű kapcsán egy másik személlyel. A tematikus könyvklubok és olvasókörök mellett egyre elterjedtebbé válnak hazánkban a biblioterápiás vagy irodalomterápiás csoportok is.

A biblioterápiáról

A biblioterápia vagy irodalomterápia egy segítő szakember által vezetett egyéni vagy csoportos foglalkozás, amely az irodalmi szövegek sajátélményű feldolgozásával segíti, facilitálja az érzelmek és gondolatok kifejezését és megosztását. A biblioterápia rendkívül sokféle területen alkalmazható módszer: bár leginkább a személyiségfejlesztést célzó és önismereti csoportokban használják, de speciálisabb csoportok esetén (fogvatartottak, tehetséges gyerekek vagy kórházban ápolt betegek) is alkalmaznak az adott csoport számára válogatott szövegeket.

2. Kreativitás és képzelőerő

Az iskolai kötelező olvasmányok sokak számára tették elvégzendő feladattá az olvasást. Bár vannak értékes és időtálló klasszikusok is az olvasmányok listáján, az iskolások általános véleménye szerint a kötelezők unalmasak, és nehéznek tartják a kapcsolódást hozzájuk. Iskoláskorban, az olvasóvá válás meghatározó időszakában így sokakban nem alakul ki belső motiváció erre a tevékenységre. Szerencsére később, a „szabad akaratból” választott könyvekkel lehetőségünk van arra, hogy felülírjuk a negatív asszociációkat az olvasással kapcsolatban.

Sokan teszik le a voksukat a filmek mellett a könyvekkel szemben, és inkább választják egy-egy adaptáció megnézését. Ezzel szemben az „olvasók” jellemzően nem tartják nagyra az irodalmi alkotások filmes feldolgozásait, mondván, „úgysem lesz olyan, mint az eredeti”. Mármint az eredeti – ahogyan Ő képzelte.

A könyv egyáltalán nincs híján a képi ábrázolásnak! Igenis ad képet, sőt, mi több, sokkal jobb képet, mint amilyen a tévé képernyőjén valaha is megjelenhet - mert a könyv képei személyre szabottak.”

Isaac Asimov

A filmek gazdagon kidolgozott képi világa és a gondosan kiválogatott szereplői sohasem fognak megegyezni az olvasás során általunk megalkotott világgal. Éppen ezért tesz minket kreatívabbá az olvasás folyamata!

olvasás mint énidő lány olvas

Az olvasás szeretete nem csak gyermekkorban kezdődhet.

Minden könyv más világba vezeti a képzeletünket: idegen bolygókon, rég volt korokban vagy a jövőben kalandozunk – a szereplők helyzetébe való belehelyezkedéshez empátiára, a különböző ideológiák befogadására és perspektívaváltásra van szükségünk.

3. „Gyógyír a léleknek”

Ez a felirat állt az ókori Théba könyvtárán. Az olvasás gyógyító erejét szerencsére nemcsak a biblioterápiás csoportban résztvevők tapasztalhatják, hanem az otthonukban magányosan olvasók is. Az önismeret fejlesztésén kívül számos más előnyünk is származhat az olvasásból, a teljesség igénye nélkül:

  • magasabban szervezetté teszi a személyiségünk;
  • könnyebben tudjuk kifejezni és azonosítani az érzéseinket;
  • segít a saját életünk narratívájának formálásában;
  • elfogadóbbá és nyíltabb gondolkodásúvá válunk;
  • jobban megismerjük a világot, bővítjük a tudásunk;
  • időskorban a szellemi frissesség megőrzését szolgálja;
  • egy kutatás szerint a rendszeresen olvasók 23 hónappal tovább élnek, mint a nem-olvasók;
  • az olvasás és a könyvek szeretete összekötő kapocs más emberekkel;
  • feltöltődést, vigasztalást, reményt ad;
  • a rendszeres olvasás csökkenti a vérnyomást és a stressz-szintet.
olvasás mint énidő bögre és könyv

Magunk mögött hagyni a mindennapok nyüzsgését – ez az olvasás egyik legnagyobb ajándéka.

A történetekben kibontakozó mély érzelmek, nehéz döntési helyzetek és a szereplők kapcsolatrendszere képes modellt, alternatívát, lehetséges megoldási módokat kínálni a személyes fejlődésünkhöz is. 

4. Olvasás mint énidő

Olvasni nemcsak sokfélét, hanem sokféleképpen is lehet. Van, aki párhuzamosan több könyvet is olvas, míg más hónapokon keresztül próbál végezni egy könyvvel. Bizonyára Te is ismersz olyan embert a környezetedben, aki bárhol és bármikor képes belemélyedni az olvasásba, míg mások számára az olvasás teljesen elképzelhetetlen az otthonukon kívül!

Tipp

Alakíts ki olvasósarkot az otthonodban!

Legyen ez a tér csak az olvasásé, a minőségi énidőé.
Érdekel az otthon pszichológiája? Olvasd el Dorottya cikkét a témában!

5. „Az irodalom teljesen haszontalan – egyetlen haszna, hogy élni tanít”

13 évesen, a hatosztályos gimnázium legelső irodalomóráján írtuk ezt az idézetet a füzetünk első lapjára. Emlékszem, a padtársammal kérdőn összenéztünk – mindketten imádtunk olvasni és megbotránkoztunk azon, hogy a kedvenc tevékenységünket valaki haszontalannak bélyegezte. Mi szinte sértőnek éreztük ezt a kijelentést az irodalomra – és önmagunkra – nézve is.

Hogyan lehetne haszontalan az, ami miatt itt ülünk az órán, ami miatt mi összebarátkoztunk, ami annyi helyzeten átsegített minket?

Több évnek kellett eltelnie ahhoz, míg túl tudtunk lépni ezen a „sérelmen”, és végre megértettük az idézet második felének mondanivalóját.

Azzal, hogy élni tanít – nem is adhatna többet számunkra.

Csatlakozz a közösségünkhöz!
megoldásközpont facebook csoport

Ingyenes privát Facebook csoport

Csoportunk neked szól, ha nyitott vagy a megoldásközpontú, pozitív pszichológiai szemléletre.

Itt olyan EXTRA TARTALMAKHOZ juthatsz, amiket máshol nem osztunk meg; és kapcsolatot építhetsz a csoport többi tagjával.

Tedd fel kérdéseidet, és oszd meg velünk sikerélményeidet! 😉

Felhasznált szakmai tartalom

  • Bavishi, A., Slade, M. D., & Levy, B. R. (2016). A chapter a day: Association of book reading with longevity. Social Science & Medicine164, 44-48.
  • Jeney, É. (2016). Biblioterápia, irodalomterápia. Helikon Irodalomtudományi Szemle, 6 (2), 151-155.
  • Mar, R. A., Oatley, K., & Peterson, J. B. (2009). Exploring the link between reading fiction and empathy: Ruling out individual differences and examining outcomes. Communications34 (4), 407-428.
  • További felhasznált tartalom elérhető itt, itt és itt.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.
Skip to content