Létezik-e olyan, hogy megérkezés, vagy az egész élet önmagában egy útkeresés? Amikor túrázni megyünk, van előttünk egy térkép, kezünkben egy iránytű, a turistajelzések pedig segítenek, hogy ne tévedjünk el. De hogyan boldogulhatunk az életünkben, amikor nem tudjuk előre, hogy mikor jön hegycsúcs, lejtő vagy éppen útelágazás? A következő néhány bekezdésben az útkeresés témáját járjuk körül. Ha te is úgy érzed, hogy nem tudod, merre indulj, akkor ez a cikk neked szól! Zolnai Dóra vendégszerzőnk írása.
Utat keresni bármilyen életkorban: szabad!
„Bár tudnám hova, de hova, de hova megyek” – teszi fel a kérdést Bródy János is az ismert Illés dalban. Manapság, ha a társadalmi elvárásokra gondolunk, akkor a középiskola vagy a különböző fakultációk választásánál, de legkésőbb 18 évesen már illik tudni, hogy mit akarunk az élettől. Miközben, ha megnézzük, a 21. század nem olyan kihívások elé állít és nem olyan életet tesz lehetővé, amelyben egyetlen munkahelyen fogjuk ledolgozni az egész életünket.
Akkor mégis miért kellene tudnunk az iskolapadban ülve, hogy a való életben mit fogunk majd szívvel-lélekkel csinálni?
Miért ne juthatna eszünkbe huszonévesen vagy akár ötvenévesen az, hogy valójában mivel is szeretnénk foglalkozni?
Természetesen vannak szerencsés történetek, amikor valaki már kisgyermekkorában tudja, hogy mit szeretne, de még ez sem jelenti azt, hogy például 30, 40 vagy 50 évesen ne módosíthatna pályát. Érdekes ellentét, hogy egyrészt mennyire megengedő a mai világ, másrészt viszont lehangoló arra gondolni, hogy a tinédzser, illetve a fiatal felnőttek korosztálya milyen sok szorongással küzd.
Első lépésként tehát érdemes függetleníteni magunkat a külső elvárásoktól, ami ma, a közösségi média árnyékában duplán nehezített pálya. Viszont nagyon kifizetődő. Hiszen hiába találkozunk rengeteg, első látásra sikeres profillal online, a nap végén mégis magunkkal kell szembenézni a tükör előtt, ráadásul mindenféle filter nélkül.
Hol a boldogság mostanában?
Tari Annamária is foglalkozik legújabb könyvében a közösségi média énképre gyakorolt hatásával. A Hol a boldogság mostanában? című kötetében példákon keresztül mutatja be a mesterséges intelligencia és a közösségi oldalak által előhívott mindennapi helyzeteket, a párkereséstől a kisgyermeket vagy éppen tinédzsert nevelő szülők problémájáig.
A pszichológus hangsúlyozza az útkeresés megnehezült körülményeit, amelyet rengeteg szorongás kísér, leginkább a közösségi média és az okoseszközök használatának köszönhetően.
A cél = siker? Mi segít a jó irány megtalálásához?
De van-e olyan, hogy jó irány? Hiszen soha nem tudhatjuk, hogy melyik út hová fog vezetni, és elképzelhető, hogy éppen a negyedik vagy a tizedik próbálkozásunk lesz majd sikeres. Azonban az alábbi készségek erősítésével hozzájárulhatunk ahhoz, hogy megtaláljuk a számunkra önazonos irányt.
Céltudatosság
„A siker kulcsa a céltudatosság” – hallhatjuk. Valóban, van benne igazság, hiszen fontos, hogy legyenek céljaink. Ezek lehetnek kis célok is, mint minden nap sportolni tíz percet, vagy megtanulni főzni. A lényeg, hogy következetesen végezzük, mert akkor tud szokássá alakulni, illetve így jól látható a fejlődés. Ha fejlődünk, sikerélményünk lesz, a sikerélmények pedig segítenek az önbizalom építésében. Nagyobb önbizalommal pedig bátrabban vágunk bele akár egy-egy projektbe vagy karrierváltásba is.
Bátorság
Ha bátorság, akkor nekem James Bond karaktere jut eszembe. Pedig nem vagyok kifejezetten a 007-es filmek rajongója, de az ügynök céltudatossága figyelemre méltó: nem azon tűnődik, hogy mi nem sikerülhet, hanem teszi a dolgát a célja elérésében. Akár a mesékben az útjára induló főhős, aki szintén nem tudja, hogy milyen veszélyek leselkednek rá, mégis bátran elindul az úton.
A tettvágy és a lendület az, amit az előbb említett karakterekből szerintem érdemes átmenteni a hétköznapokba, és az a hozzáállás, hogy ne az akadályokat keressük, hanem azt, hogy hogyan tudnánk megoldani az adott problémát.
Időbeosztás vs. halogatás
A túlzott halogatás nehezítheti az életünket. Persze ha nem az az első dolgunk szombat reggel, hogy rendbe tegyük a lakást, és ezzel mást nem zavarunk, akkor együtt lehet vele élni. Viszont ha úgy érezzük, hogy gátol (például azért nem kezdünk bele dolgokba, mert úgy gondoljuk, hogy nekünk az úgysem sikerül, vagy annyira 100 %-ra akarjuk megoldani, hogy inkább neki sem kezdünk), akkor a halogatás káros lehet az életünkre.
Ezért is hasznos átgondolnunk az időbeosztásunkat, a napjainkat, és ahol „üres járatot” találunk, azt érdemes kitölteni akár jövőtervezéssel, akár olyan tevékenységgel, ami energiát ad vagy inspirál bennünket. Érdemes végiggondolni a céljainkat és tervet készíteni a megvalósításukra. Először lehet kis célokkal kezdeni, amelyek eredményezhetik a szokásaink megváltoztatását. De fontos, hogy a sikerhez vezető út hosszú, valószínűleg lesznek benne kevésbé sikeres próbálkozások, kudarcok, így erre is érdemes felkészíteni a lelkünket.
Ezek a mai fiatalok!
Manapság számtalan lehetőség közül választhatunk; kezdve a bevásárlással, hiszen a polcok előtt állva azt látjuk, hogy rengeteg márka rengeteg típusú terméke van előttünk. Lehet, hogy épp ez okoz választási nehézséget? Mégis hogyan tudnánk eldönteni, hogy melyik a nekünk való? Ha egy bevásárlás döntés is nehézséget okoz, akkor mit mondhatunk az élet nagyobb kérdéseiről, például a pályaválasztásról? Hihetetlen mértékben gyorsul a világ, szempillantás alatt születnek és szűnnek meg szakmák, és szinte minden napra jut egy technológiai újdonság. Rengeteg az információ, amiben nemcsak eligazodni nehéz, de rendkívül fárasztó is. Ebben a közegben pedig sokkal nehezebb egy mai fiatalnak megtalálnia az útját, a helyét.
De akkor mit tehetünk? Egyrészt rá vagyunk kényszerítve, hogy alkalmazkodjunk a technológiai újdonságokhoz, másrészt itt is érdemes a tudatosságra és kellő önismeretre törekedni. Tari Annamária már korábban idézett könyvében felhívja a figyelmet a kellő önismeret fontosságára – például a pálya- vagy munkahelyválasztásban, ahol nemcsak a képességek, de a határaink ismerete is döntő.
Indulj el az önismeret útján!
Azt gondolom, ahelyett, hogy csak hagynánk, hogy sodorjanak az események, vagy azért választanánk valamit, mert más is ezt teszi, érdemes inkább a saját jóllétünkre, mentális egészségünkre koncentrálni. Az útkeresés életünk végéig tarthat, nem kell megijedni, ha most nem találjuk az utunkat. De amit már ma megtehetünk a stabilabb énkép felé, az az önismereti munka elkezdése és saját erőink feltérképezése.
Tippek, trükkök, módszerek
Ha szeretnél a mentális egészségeddel foglalkozni és önmagadat építeni, összegyűjtöttünk néhány tippet, ajánlást, amellyel elkezdheted ezt az utat.
1. Olvasd és hallgasd!
A rengeteg lehetőségnek és az internetnek előnyei is vannak, például az, hogy számtalan podcast és könyv áll a rendelkezésünkre – szerencsére önismereti, pszichológiai témában is. Külföldi és hazai szakemberek könyveit olvasva, podcastsorozatait hallgatva gazdagodhatnak ismereteink, legyen szó útkeresésről, érzelmi kiégésről vagy éppen családi minták megértéséről. Ezek az anyagok természetesen nem egyenlőek egy terapeuta figyelmével, de segíthetnek elindulni az önismeret útján.
2. Tanulj és képezd magad!
Az előbb említett könyvek és podcastok rengeteg tudással vértezhetnek fel…
De ha úgy érezzük, hogy van egy speciális terület, amit szívesen elmélyítenénk, akkor érdemes egy tanfolyamot vagy képzést keresni.
Ez lehet egy egynapos tréning vagy egy hétvégi csoportos elvonulás, de egy új alapképzéses diploma is. A lényeg, hogy szívesen tanuljunk az adott területről, és a távlati célokban akár lehetőséget nyújtson a pályamódosításban, karrierváltásban is.
3. Keresd a flow-élményt!
Gyerekként imádtad a motorokat, vagy mindig más szettet álmodtál meg a Barbie babáidnak? Próbáld meg visszaidézni, hogy van-e olyan tevékenység, amely már gyermekkorodban is flow-élményt jelentett. Ha igen, akkor érdemes vele foglalkoznod: kezdetben beépítheted az életedbe, mint hobbit, később pedig hivatásként, szakmaként is egy kiugrási lehetőség lehet.
4. Lassulj le!
Sem az egyetemista lét, sem a dolgozó élet nem kímél bennünket, ráadásul a folytonos telefongörgetés is csak csökkenti az engergiaszintünket. Képernyővel kelünk és fekszünk, a monitor előtt tanulunk, dolgozunk, sőt, még szabadidőnk nagy részét is ott töltjük. Akkor hogyan lehet mégis kilépni a kék fény mókuskerekéből? Hogyan állhatunk meg néhány percre az online rohanásban?
Minden „lassú” offline tevékenység segít ebben, akár a mindfulness-technikák, de az olvasás, a „hála-napló” írása vagy éppen a meditáció is segíti az önmagunkhoz való kapcsolódást.
5. Mozogj rendszeresen!
A mozgás félegészség! De tényleg! A rendszeres testmozgás segít levezetni a stresszt és javítja az állóképességünket.
A mozgás az egészséges hormonháztartásra is hatással van.
Akár csoportos órán veszünk részt, akár napi fél órát jógázunk vagy reggelente tíz percet nyújtunk, máris javulni fog a kedvünk és a közérzetünk.
6. Találd meg az énidőt!
Elsőre az „énidő” önző kifejezésnek tűnhet, azonban nemcsak hasznos, de érdemes is megtalálni azt a kevés szabadidőt, ami csak a miénk. Ez lehet a fent említett tevékenységek bármelyike: olvasás, jógaóra, képzés; de a legfontosabb, hogy tudatosítsuk, ilyenkor nemcsak a tevékenységre fordítunk időt és energiát, hanem saját magunkra is.
+ 1 Merj segítséget kérni!
Az élet tele van útelágazásokkal, és természetes, ha néha olyan érzésünk van, hogy elakadtunk ebben a rengetegben, vagy nem tudjuk, hogy merre induljunk tovább. Viszont ha ez egy hosszú ideje tartó állapot és kilátástalannak érezzük, nem találjuk a helyünket, akkor érdemes időt szánni a miértekre; ha pedig tartósan fennáll ez az állapot, akkor szakember segítségét kérni. Ez lehet egyéni terápia vagy csoportban történő munka segítő szakemberekkel, pszichológussal vagy coachcsal, de akár kipróbálhatjuk a művészetterápia egyik ágát, a tánc-, zene- vagy irodalomterápia módszerét is.
Felhasznált szakmai tartalom
- Tari, A. (2023). Hol a boldogság mostanában? Central Kiadói Csoport.
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
![Krónikus fájdalom – Mit tehetünk ellene? [7 tipp]](https://megoldaskozpont.com/wp-content/uploads/2023/08/Valentin-nap-szinglikent-3.jpg)
