Olykor hajlamosak vagyunk túlértékelni problémáink hosszú távú hatását életünkre, és azt hinni, hogy adott nehézségeink egy életre elrontották a lehetőségeinket. Persze nem bagatellizálva gondjaink jelentőségét, de gyakran sokat segít, ha látunk példát magunk előtt arra vonatkozóan, hogy lehet, és hogy hogyan lehet helyzetünkből is elégedetten, céljainkat elérve, boldogan, sikeresen élni. Tanulási zavarral élsz? Cikkünkben híres diszlexiások, diszgráfiások és diszkalkuliások (olykor keserédességében) lelkesítő történeteit találod, pozitív pszichológiai megközelítésben. Nem vagy egyedül! Kun Anett pszichológus írása – a kávéd mellé. [Café Latte – elvitelre]
Természetesnek vesszük, hogy aki iskolába jár, az egyszerűen megtanul írni, olvasni, számolni – hiszen enélkül az információk elsajátítása, a tanulás nehezen képzelhető el, és a hétköznapjainkban is rengeteg tevékenység során használjuk ezeket a komplex készségeket. Pedig nagyon sok részképességnek kell megfelelően működnie önmagában és a többivel összehangoltan is ahhoz, hogy gördülékenyen tudjunk olvasni, írni vagy számolni.
Sajnos előfordul, hogy egészen felnőttkorig felfedezetlen marad ezeknek a képességeknek a zavara, és az is gyakori, hogy a szülők és maga a gyermek is lesújtva érzi magát, ha mégis kimutatják a vizsgálatok a teljesítménybeli nehézségek okát.
Pedig ha időben felismerik, terápiával, tanulási módszerekkel ezek jól befolyásolhatók. És ami ugyanolyan fontos: az önbecsülés megőrzését, erősítését is támogatja a felismerés. Sőt, bizonyos erősségek, pozitív tulajdonságok és szemléletek kialakítását is segítheti a komplex tanulási zavarokkal való megküzdés.
A diszlexia, a diszgráfia vagy a diszkalkulia sem jelenti, hogy ne érhetnénk el céljainkat, ne lehetnénk sikeresek. Több híresség bizonyítja ezt!
Definíciós gyorstalpaló
Tanulási zavar
„Tanulási zavarnak tekintjük azt az – intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképességzavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőttkorban is fellelhetők.” (Sarkady és Zsoldos, 1992)
Részképességzavar
Azoknak a kognitív és motoros funkcióknak a működési deficitje, amelyek a komplex teljesítmények – mint pl. az olvasás, írás, számolás – kivitelezéséért felelnek, és intelligenciaszinttől függetlenül jelentkeznek.
Komplex tanulási zavar
Olyan speciális tanulási nehézségek, teljesítményzavarok, amelyek a kultúrtechnikák elsajátítása során jelentkeznek: a diszlexia, a diszgráfia és a diszkalkulia.
Tanulási zavar híres embereknél
Miért írok olyan híres emberekről, akik valamilyen tanulási zavarral élnek? Azért, mert történeteik egyszerre tanulságosak és motiválóak.
Történeteikben láthatjuk, hogy olyan pótolhatatlan készségeket sajátítottak el, mint a szorgalom, a kitartás, a szívósság, a kemény munkamorál, a céltudatosság, a fejlődő mindset, a kreativitás vagy az önelfogadás. Segített ebben, hogy volt társas támaszuk. Serkentette őket, hogy – a környezetük vagy önmaguk – találtak megfelelő motivációt a képességeik fejlesztésére. Valamint hozzájárult az is, hogy úgy döntöttek, nem képezhet céljaikban akadályt a tanulási zavaruk. Megoldást kerestek, hogy korrigálni tudják nehézségük miatti hátrányukat. Előnykovácsolás!
Diszlexia
A diszlexia olvasási zavar, amely során normál képességű gyermekek olyan mértékben maradnak el olvasás-írás területén társaiktól, hogy az negatívan befolyásolja iskolai teljesítményüket, kihat hétköznapjaikban előforduló olvasást igénylő tevékenységekre. Az olvasási teljesítmény, az olvasás pontossága vagy a megértés standardizált tesztekkel vizsgálva lényegesen gyengébb, mint ami a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy képzettsége alapján elvárható lenne. Jellemző lehet a hibás olvasás, lassú tempó, betűtévesztés, szótagtévesztés, göcsörtös vonalvezetésű írás, rossz hallási és vizuális emlékezet vagy szegényes és megbízhatatlan szókincs.
Keira Knightley – több idő a felkészülésre
A színésznő lelkes gyermek volt, aki szeretett jól teljesíteni. Az alábbi videóban beszél többek között arról, hogy milyen csapást mért az önbecsülésére, mikor 6 éves korában kiderült, hogy diszlexiája van, és hogy tanárai és szülei is segítettek neki abban, hogy az olvasás-írás terén jelentkező problémák ne akadályozzák a kreatív történetalkotásban, ami már korán szenvedélye volt.
A színjátszás motiválta a gyakorlásra, illetve egy jól időzített üzenet: édesanyja azt állította neki, hogy Keira kedvenc idolja, Emma Thompson sem tudott jól olvasni, de kitartó munkával már képes megküzdeni a szövegekkel. A színésznő eszköze a helyzetekkel való megbirkózásra a tudatosság és a tájékoztatás. A rendezőit megkéri, hogy a forgatókönyvek módosítása után számoljanak azzal, hogy pár napra szüksége van a felkészüléshez.
Jamie Oliver – saját tehetségterület megtalálása
Bár a közkedvelt és sikeres szakács, aki főzés iránti szenvedélyével és tehetségével hódította meg a világot, 38 éves koráig nem olvasott végig egy teljes könyvet sem. Diszlexiája nehéz érzelmi élményeket okozott számára iskoláskorában, amelyről az alábbi videóban is beszél.
Mégis megtalálta azt a területet, amelyben érdeklődését és képességeit is ki tudja bontakoztatni. Példája mutatja, hogy számos olyan foglalkozásban érvényesülhet az ember, ahol minimalizálhatja a szövegek kezelését.
Diszgráfia
A diszgráfia az írás zavara, melyre jellemző többek között a rendezetlen írás, a hasonló betűk keverése, a szavak értelmetlen egybeírása vagy különírása, és a nyomtatott és írott betűk keverése. Társulhat diszlexiával, de önállóan is jelentkezhet, továbbá összefüggést mutathat a téri tájékozódás és a finommozgások kivitelezésének nehézségeivel.
Agatha Christie – helyettesítő megoldás
Bár korán, magától megtanult olvasni, és tehetségesen sakkozott, az írással és a matematikával gondjai adódtak. Nyelvtanból az osztály végén kullogott, a helyesírás pedig felnőttkorában is nehézséget okozott számára. Lassú felfogásúnak tartották, holott hallás után tanult meg franciául.
Mindez mégsem állította meg a Poirot zseniális karakterét megalkotó írónőt – A Guinness-rekordok Könyve szerint Shakespeare művei és a Biblia után Agatha Christie könyveit adták el a legmagasabb példányszámban szerte a világon. Több mint 80 krimit írt. Hogyan küszöbölte ki az írásproblémáit? Egyes szövegeit diktafonba mondta, más szövegeit pedig gépírónőjével jegyeztette le. Ennyi!
D. Tóth Kriszta – önmagunk megismerése elfogadást hoz
„Igen, én, D. Tóth Kriszta író, újságíró, riporter, három mesekönyv és két felnőtteknek szóló regény szerzője, volt hírolvasó és szerkesztő, a WMN magazin alapítója: diszgráfiás vagyok.” D. Tóth Kriszta önfeltáró írásában elmeséli, hogy csak egymás után többedjére megírt házidolgozatait adta be, mert azok sikerültek a kívánt külalakkal, helyességgel, és beszél arról is, milyen tipikus hibákat ejt a mai napig. Kriszta 40 éves kora után, egy szakemberrel való beszélgetése során ébredt rá, hogy diszgráfiával él.
Kiemeli élményei sorából, hogy mikor diagnosztizálták a diszgráfiával, úgy érezte, hogy értelmet nyertek a korábbi küszködései. A szégyenérzetet, az önostorozást felváltotta önmaga elfogadása – hiszen végre láthatóvá vált az ok a nehézségek mögött, végre megértette önmagát.
Fun fact szívmelengető tény: Dragomán György író saját diszgráfiájáról szóló Facebook posztja indította, bátorította Krisztát arra, hogy megírja a cikket saját történetéről.
Diszkalkulia
A számolási zavar tanulási gátoltság, amely a matematikai fogalmak, műveletek és technikák elsajátításában és alkalmazásában jelentkezik. Jellemző lehet a téri és idői tájékozódás bizonytalansága, a számokkal és mennyiségekkel való bánás problémái.
Az énekesnő diszlexiája mellett diszkalkuliával is él. Nemcsak a matek, hanem az óra olvasása is nehézséget jelentett számára. Önéletrajzában mesél arról, hogy a matematikapéldák úgy tűntek számára, mintha idegen nyelven lennének írva, és hogy akkor derült fény a tanulási zavarára, mikor egyik gyermekét vitte szűrésre.
”Az iskolai tanulás csak kínlódást jelentett a számomra. Ha valamit sikerült is megtanulnom, azt hallás után tanultam meg. A bizonyítványomban meg mindig az szerepelt: „teljesítménye elmarad a képességeitől”.
– Cher
Az, hogy Cher a középiskolát idő előtt maga mögött hagyta, bizonyítja, hogy mekkora motivációvesztést eredményezhet a sikerélmény hiánya, valamint az, ha nincs elfogadható, érthető magyarázat a teljesítményünkben jelentkező nehézségeinkre. A bátorítás, az egyén képességeinek komplex figyelembevétele, a tehetséges területeinek felfedezése, a deficitjeinek fejlesztése, és a kompenzáló stratégiák kidolgozása nem elvárható egy gyermektől segítség nélkül. Fiatalkorban a teljesítmény és a képesség szakadéka nem áthidalható külső, felnőtt támasz nélkül.
Úgy, ahogy vagy
Ha te is valamilyen tanulási zavarral küzdesz, szeretnénk, hogy tudd: bármit is kezdtél a nehézségeiddel, akármilyen területen is tevékenykedsz felnőttként, az olvasási / írási / számolási készséged csupán egy része képességskálád milliónyi árnyalatának! Akár nehézségeiddel minden nap szembenézve tevékenykedsz foglalkozásod során, akár teljesen más területen, elkerülve ezeknek a készségeknek a gyakori alkalmazását, a lényeg, hogy teljességében értékeld és becsüld önmagad. Ha pedig még tanuló vagy: ne félj segítséget kérni! Meríts a szintén tanulási zavarral élő társaid kreatív megoldásaiból, és oszd meg velük te is a sajátod!
UI.: Tudtad-e, hogy a következő hírességek mind tanulási zavarral élnek?
Orlando Bloom, Patrick Dempsey, Anthony Hopkins, Whoopi Goldberg, Jennifer Aniston, Steven Spielberg, Albert Einstein, Ozzy Osborne, Pablo Picasso, Muhammad Ali, Jim Carrey, Walt Disney, Tom Cruise
Itt pedig idézeteket olvashatsz tanulási nehézségekkel élő híres emberektől, amikben problémájukról beszélnek.
Felhasznált szakmai tartalom
- Pinczésné Palásthy I. (2006): Tanulási zavarok II. Módszertani közlemények, 46(2)., 50-55.old.
- Sarkady K., Zsoldos M. (1992/93) Koncepcionális kérdések a tanulási zavar körül. Magyar Pszichológiai Szemle, 9(3-4.), 259-270. old.
- További felhasznált tartalmat találsz itt és itt.
Kun Anett
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
