Ritkán kap hangsúlyt a gyermekek nevelésében a hála érzése. Pedig megerősítő szülői minta szükséges ahhoz, hogy a gyermek megtanulja igazán átélni a hálát a hétköznapok során. Miért fontos a hála gyermekkorban? Számos pozitív érzelmi és fizikai hatásán túl segít megelőzni és enyhíteni a negatív érzéseket. Erősíti az érzelmi intelligenciát, így kapcsolódva a biztonságos, boldog, elégedett élettel. Add hát ezt a csodaeszközt a gyermeked kezébe! Kun Anett pszichológus írása.
Szülőként nincs is nagyobb boldogság, mint a gyermeked öröme – egy felragyogó hálás mosoly már fel is dobta a napod, igaz? A hála érzése pozitív kört indít. Bárki élje is át a családban, jókedve az összes többi családtagra hatni fog. Szinte varázsszer.
„Mint zengő szél az ágon a rügyet:
A hála emeli,
Felemeli duzzadó szívemet.
Ha pattan
Ez az egyetlen kicsi rügy az ágon:
Talán elárad az egész világon.”
Reményik Sándor (1933) Hála című versének a részlete is gyönyörűen mintázza a hála érzésének lavinaszerű pozitív hatását.
A hála pozitív hatásai – csak olyan van!
A hála számos kutatás által bizonyítottan az egyik leghatásosabb boldogságfokozó. Amikor hálát élünk át, felismerjük és értékeljük az életünkben jelen lévő jót. Hatásmechanizmusa elég egyszerű. Voltál-e már mérges, szomorú, rosszkedvű, mikor épp hálás voltál valamiért? A hála gátolja az olyan negatív érzéseket, mint az aggodalom, a bosszúság, az irigység vagy az ellenszenv.
A hála feszültséget old, javítja a testi közérzetet, segít igazán megélni a pozitív élményeinket – sőt, más pozitív érzelmeket serkent, mint az öröm, az izgalom vagy az érdeklődés.
A hála mindamellett, hogy erősíti az önértékelésünket és mélyíti az emberi kapcsolatainkat, elégedetté tesz. Hiszen ha felismerjük, mi mindenünk van, amiért boldogok vagyunk, kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz. Sőt, értékelni kezdjük azokat az örömforrásokat is, amelyeket természetesnek kezeltünk addig.
Hála gyermekkorban
Az óvodai munkám nagy részét képezi az érzelmi intelligencia fejlesztése, a pozitív érzelmek megélésének elősegítése. Mikor megkérdezem a gyermekeket, mi az a hála, gyakran nem tudnak válaszolni – nem csoda, hiszen a fogalmakkal, absztrakt jelenségekkel ebben a korban még nehezen bánnak. Ha azt kérdem, miért szoktak köszönetet mondani, már több válasz érkezik. A leginkább úgy éreznek rá, mi is a hála, mikor azt kérdem, mi az, ami miatt boldogok, hogy van nekik, vagy ami miatt örömöt éltek át aznap.
Például, hogy kivételesen ebéd után jön értük az anyukájuk az oviba, hogy megkapták a kívánt játékot, hogy van testvérük, vagy hogy megünnepelhették a születésnapjukat az oviban is a barátaikkal.
Akár könnyen, akár sok gondolkodás után sikerül felismerniük a gyerekeknek, miért hálásak adott nap, a velük történt pozitív események örömében való osztozást nagyon élvezik. Érzelmi intelligenciát is fejlesztő, gyermekeknek szóló, társas programokról olvashatsz korábbi cikkünkben.
Érezhetünk hálát akkor, mikor úgy érezzük, az élet, Isten, az univerzum mellénk áll, és számunkra pozitív kimenetelű esemény következik be, szerencse ér minket. Ezt a transzperszonális hálát a gyerekek kevéssé tudják megérteni. Azonban részben megélik, például a természet elemeiként: feldobja őket az esőtócsákba való ugrálás, a napsütés, a virágok illata. Lelkesednek, mikor nyernek egy játékban. Az emberi kapcsolatokért vagy a birtokolt tárgyakért érzett hála tudatosítása tapasztalataim szerint már egyszerűbben megy a gyermekeknek is.
Az, hogy hétvégén a nagyszülőkhöz mehetnek, vagy a kedvenc alvókájuk közelsége nagy öröm a számukra. Azonban a gyermeki hála „spontánabb”, nem vezérlik olyan mély rádöbbenések, mint az, hogy élnek a szeretteink, vagy egészségesek vagyunk.
Kornak megfelelően más színt tapasztalnak a világból – ehhez illeszkedő reakciókat is adnak. Viszont már gyermekkorban megalapozhatod az örömteli dolgok észrevételét és értékelését, ahhoz, hogy később a hála mélyebb rétegeit is megélhesse a gyermeked.
Ha nem értékeli, amit kap
A hála érzése gyakran abból születik, hogy valami jót kapunk másoktól, és hogy különlegesnek érezzük a kapott gesztust, tárgyat. A „Hálás lehetnél…!” típusú mondatok épp ezért csírájában ölik el a hála érzésének megjelenését. Esetleges csalódottságunk, szomorúságunk, haragunk kifejezése fontos gyermekünk felé, hogy értse, egyes cselekedetei rossz érzéseket váltanak ki másokból, adott esetben belőlünk. Viszont ezt úgy tegyük, hogy ne a bűntudatkeltés vagy a szégyenérzet legyen a következmény – ezzel csak annyit érünk el, hogy már ketten érezzük rosszul magunkat egy helyzetben.
Az őszinte, gyermek nyelvén szóló érzelemmegosztás és a példamutatás a nevelés szeretetteljes és hatásos elemei.
Inkább próbáljuk meg érzékenyíteni gyermekünket mások érzelmeinek figyelembe vételére, és a tárgyak értékének megbecsülésére. Például meséljük el, mi mennyire hálásak vagyunk azért, hogy van elég pénzünk arra, hogy megvehessük neki a kedvenc játékát, és hogy ezért sokat kellett dolgoznunk; hogy nagy szeretettel és gondossággal választottuk neki az adott játékot; és hogy azt a játékot sok másik ember faragta ki, festette be, és szállította azért, hogy örömet okozhasson a gyermekeknek, tehát nagyon értékes – épp ezért szeretnénk, hogy becsülje.
Ha úgy érezzük, a gyermekünk nem igazán értékeli azt, amit kap, érdemes megvizsgálnunk: vajon mi mennyire vagyunk hálásak azért, amink van, mi hogyan fejezzük ki a hálánkat? A leckéztetésnél ilyen esetben sokkal hatásosabb és minden fél számára örömtelibb módszer a változás elérésére, ha tudatosan figyelünk a példamutatásra.
Gyermekeink nevelésében a hála érzéséhez jó mottó lehet az Adni és kapni jó! Például egy dicséret, egy ölelés, vagy egy ajándék mindenkinek jólesik, és így a gyermekünk azt is megtapasztalhatja, milyen felemelő a hála érzése afelett, hogy valakinek örömet okozhattunk. A felelősség a gyermekünk viselkedése és érzései felett minél kisebb a gyermek, annál inkább a miénk. Neveljük a boldogság megélésének képességére is a gyermekeinket!
6 tipp a hála megalapozásáért
Ha érzelmileg kiegyensúlyozottá neveled a gyermekedet, akkor a felmerülő problémákkal könnyebben fog megbirkózni, nem fog azokba beleragadni. Érdemes a kezébe adni olyan fogódzókat, amelyek az élet normatív, változást hozó történései között is stabil, előremutató, pozitív megküzdés irányába erősíti őt. Ilyen a hála is. Hogyan emeld be a nevelésbe?
1. Idézzétek fel!
Elevenítsétek fel legkedvesebb emlékeiteket! Ez segít tudatosítani, mennyi szívmelengető élményben volt már részetek. Kiemelt alkalmak lehetnek az ünnepek arra, hogy megállítsátok az idő sodrását és visszaemlékezzetek.
A közös, boldog emlékek hálával töltenek el minket az idő múlásával is.
Szülinapon például: milyen jó dolgok történtek a gyerkőccel 6 éves korában? Karácsonykor, szilveszterkor például: miért voltatok hálásak az idei év során? Kreatívan kereshetitek ezeket a boldog-emlék összegző alkalmakat. Minden váltáskor hasznos és élvezetes lehet: évszakok végén, ballagások alkalmával és így tovább!
2. Nap mint nap
Egyszerű és minden nap könnyen megvalósítható: beszélgessetek arról, mi okozott aznap örömet, miért éreztek hálát? Ha te mesélsz, modellként szolgálsz a gyermeked számára, követni fog a hála érzésének értékként való megélésében.
Neki pedig segíthetsz tudatosítani és megfogalmazni háláját, ha kérdezed.
Minek örült aznap? Köthető-e valaki cselekedetéhez, köszönhető-e valakinek? Hogyan reagált rá? Szeretné-e máskor is így érezni magát? Milyen történések váltottak ki belőle hasonló érzéseket? Szeretné-e előidézni, hogy más is így érezze magát?
3. A hála kifejezése a családban
A példamutatás a hála megélésében és kifejezésében is fontos. Ha a családi élet részét képezi, hamar elsajátítja a gyermek is. Ha például anya és apa elismerik egymást a hétköznapi teendőikért, ha megköszönik egymásnak a megszokott, de mégis jelentőségteljes apróságokat.
A hála kifejezése a gyermekednek is természetes lesz, ha tőletek is így tapasztalja.
Ha őszinte örömmel megdicséritek a gyerekeket, ha ők is elősegítik a napi teendők menetét, és ha megköszönitek egymásnak a figyelmességeket. Így a gyermek érzékenyebbé válik azoknak a dolgoknak az észrevételére, amiért hálás lehet, azoknak a cselekedeteknek a megbecsülésére, amelyek bár természetesek egy szerető családban, mégsem magától értetődőek.
4. Apró örömök
Élvezetet jelenthet rengeteg, mindennapjainkban jelenlévő apróság. Lásd az időjárás és természet szépségei, az ételek-italok hedonisztikus öröme, az érzékszerveink által megtapasztalható ingerek, vagy ha van mire izgatottan várakozni, például egy játszóházas délutánra.
Ezeknek az apró örömöknek a kihangsúlyozása, értékelése a saját napunkban, és az ezekre való rávezetés a gyermekében, segít felébreszteni a hála érzetét. Mennyivel jobb így a reggel, színesebb a séta, boldogabb az élet!
5. A hála lehet szokás is
Tudjuk, ha valami szokássá válik, kevesebb energiát és tudatosságot igényel a végrehajtása vagy aktivizálása. A fentebb említett pontok mind elősegítik a rendszerességet, a rutint, ami segít abban, hogy a gyermek magától is beemelje a hála érzését a napjába. Keretként szolgálhat a vacsora a nap végén, mikor mindenki elmesélheti, amiért aznap hálás volt, vagy a vasárnapi ebéd, amikor a hétre visszatekintve gondolhatjuk át élményeinket a gyerkőcünkkel együtt.
A felnőtteknél a hálanapló segíthet ezt formába önteni – a gyermekek verziója lehet önálló alkotótevékenységként és önkifejezésként a hálarajz, ami során megörökítheti, mi tette boldoggá és hálássá. Rendszeresen alkalmazva nyomon követhetjük, hogy a gyermek cseperedésével hogyan változtak a hála tárgyai. Később visszanézegetve szívmelengető gyermekkori emlék fűzhető össze belőlük. A kreatív foglalkozások ráadásul csökkentik a feszültséget, oldják a szorongást – több szorongásoldó tippet találsz gyermeked számára korábbi cikkemben.
6. Hálaadás szívből
Kulturálisan bevett szokás az ajándékozás, hogy örömöt szerezzünk, és hogy kifejezzük szeretetünket és hálánkat. Egy köszönetmondás, egy mosoly, egy ölelés, egy simítás, egy szívességtétel, egy segítségnyújtás mind a hála jele lehet, amit a gyermekek is egyszerűen adhatnak.
A hálájuk kifejezése erősíti az emberi kapcsolataikat, növeli érzelemkifejezési potenciáljukat és magabiztosságukat, fokozza mindkét érintett fél boldogságát.
Kreatív hálát kifejező eszköz lehet az ajándék. Örömmel tudnak majd a gyermekek ajándékozni, ha arra neveljük őket, hogy ajándékot az érzéseink szimbólumaként, kifejezéseként adunk, nem kötelező hagyomány okán. Minden alkalommal érdemes megfogalmaznunk, miért is adunk meglepetést a másik félnek, mit kívánunk neki, biztatva ezáltal a gyermekünket, hogy ő is szeretettel, ne megszokásból tegye ezt.
Mértékkel, reálisan, hálával
Természetesen a hála megélésére való nevelés nem azt jelenti, hogy ne fejezhetnék ki a gyerekek, ha éppen rosszkedvűek, elégedetlenek valamiért, vagy vágynak valamire; vagy hogy elégedjenek meg kizárólag azzal, amijük épp van. A hála motiváló hatást gyakorolhat a vágyott célok megvalósítására, arra, hogy a gyermek tegyen azért, amit szeretne. Ha például hálás azért, hogy új kerti játékot szerzett be a család, és hogy van szép saját kert, ahová minden nap kimehet, valószínűbben segít majd fenntartani a kert rendjét.
Gyermekünk hálát érezhet a finomságért is, ha meg van adva a módja, ha nem vesszük el az élvezeti értékét azzal, hogy bárhol, bármikor azonnal fogyaszthat belőle.
A hála arra buzdít, hogy ne vegyük természetesnek azt, amink van, és hogy kifejezzük cselekedetekben is ezt az érzést – viszonozzuk a szívességeket, őrizzük javainkat, másokkal is osztozzunk. A nevelés és a rendszeresség által elősegíthető, hogy minél természetesebben, gyakrabban tapasztalhassa meg a gyermekünk a hála csodás érzését.
Csatlakozz Magyarország 1. pozitív pszichológiai közösségéhez, ahol azon túl, hogy egy közösség tagja lehetsz, sok hasznos tippet, tanácsot olvashatsz!
Felhasznált szakmai tartalom
- Bagdi B., Prof. Dr. Bagdy E., Tabajdi É. (2017): Boldogságóra. Kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek. 3-6 éveseknek. Budapest: Mental Focus Kiadó.
- Emmons, R.A. (2012): Queen of the virtues? Gratitude as human strength. Reflective Practice, 32, 49-63.
- Emmons, R. A., Crumpler, C.A. (2000): Gratitude az a human strength. Appraising the evidence. Journal of Social and Clinical Psychology, 19(1), 56-59.
- Lyubomirsky, S., Layous, K. (2013): How do simple positive activities increase well-being? Current Directions In Psychological Science, 22(1).
- Nagy B. M. (2013). A hála pszichológiája. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 14(2), 139-165.
Az eredeti cikk 2019. 12. 29-én született, a frissített és bővített verzió 2020. 09. 01-től érhető el.
Kun Anett
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
