A nyunyóka pszichológiája, avagy az elválás megkönnyítése

  • Átlagos olvasási idő: 6 perc

Eszünkbe jut-e még az a kedvenc plüssünk vagy rongyink, amit kisgyermekként mindenhová magunkkal cipeltünk? Néhányan már nem is emlékeznek rá, mások még most is a polcon tartják. De egy biztos: kiskorunkban, ha nem is a világot, de biztos érzelmi pontot jelentett nekünk. Legyen szó óvodába menetelről vagy a nagyinál alvásról, ők biztos elkísértek minket. Ők a mindennapok hősei, gyermekek elaltatói, a síró szájak megnyugtatói, azaz a nyunyókák. Ha érdekel a mögöttük rejlő pszichológiai magyarázat, akkor cikkünk neked szól. Varga Réka írása – a kávéd mellé. [Cafe’ Latte- elvitelre]

Mi is az a nyunyóka?

Több néven is ismerhetjük ezeket a tárgyakat, legyen az alvóka, rongyi, szundikendő, nyunyóka vagy a pszichológiában használatos kifejezés: az átmeneti tárgy. Bárhogy is hívjuk őket ugyanazt testesítik meg: a kisgyermek számára érzelmi biztonságot nyújtó tárgyat.

Miért fontos a nyunyóka a gyermek életében?

Érzelmi (és eszmei) jelentőségét mi sem mutatja be jobban, mint hogy egy világjárvány okozta vészhelyzet közepén, még maga az Operatív Törzs is külön számításba vette a nyunyókák létezését és fontosságát a kisgyermekek életében. 

Bár Müller Cecília jó szándékkal ugyan, de otthonhagyásukra biztatott, ez a valóságban egy jóval nagyobb kihívás a kisgyermekeknek, mint hinnénk. A gyermekek nem egy tárgyat látnak bennük, nemcsak egy nyuszi, szundikendő vagy dinós plüss a szemükben, hanem az otthon és a biztonság érzete! Így a tőlük való elválás nehezebb számukra, mint ahogy mi azt felnőtt fejjel elképzelhetjük.

Egészséges-e az alvóka pszichológus szemmel?

Teljesen! De persze csak mértékkel. Egyes kutatások szerint a gyermekek 70%-a erősen kötődik egy tárgyhoz, legyen az plüss vagy takaró (Hood és Bloom, 2008). Az, hogy a kisgyermek ragaszkodik hozzá alváshoz, utazáshoz, óvodába menet, nem a rossz szülői kötődés jele! Egy bizonyos korig teljesen egészséges, ha szüksége van rá. A leggyakrabban olyan helyzetekben igényelhetik, ahol nincs ott a szülők biztonságos ölelése, például alvásnál az óvodában.

a nyunyóka pszichológiája 1

Esetleg más olyan helyeken is vágyhatnak a társaságukra, ahol különösen nagy szorongást élnek át, például orvosnál.

Így maga a létezésük egészséges, és céljuk a gyermekekben lévő szorongás kezelése. Egy kisgyermek még nehezen tudja saját feszültségét kontrollálni (sőt egyáltalán megnevezni), így olyan módszerekkel támogathatjuk őket, 👉 mint a gyermekrelaxáció vagy a gyermekek számára is hasznos 👉 légzőgyakorlatok.

Hogyan lesz egy plüssből nyunyóka?

Pszichológus szemmel a kérdésre a legrövidebb válasz: az érzelmi bevonódás hatására. A nyunyókává válás egy soklépcsős folyamat. Lehet ez egy születésekor kapott plüss vagy takaró, amihez már újszülött kora óta ragaszkodik a gyermek. Megszokta élete kezdete óta a tapintását, illatát, a szülőkhöz társított nyugtató hatását.

a nyunyóka pszichológiája 2

Lehet csíkos, pöttyös vagy egyszínű, a gyermekek szemében ők az otthon egy magukkal cipelhető darabjai.

Máskor később válik egy játékból hivatásos nyunyóka, például bölcsödébe vagy óvodába járás előtt kerülhetnek kiválasztásra. Ilyenkor már nemcsak a szülő tud választani, hanem esetleg a gyermek is aktív részese lehet az új kedvenc rongyi beszerzésének.

Milyen alvókát válasszunk a gyermeknek?

Az is természetes, hogy a gyermek egyik játéka iránt sem érdeklődik jobban kezdetekben. Ha viszont a szülő tudatosan akar olyan tárgyat választani a gyermekének, amit elvihet magával a bölcsödébe, óvodába vagy ottalvós táborba, akkor érdemes pár szempontot figyelembe venni. Nem árt, ha a kiválasztott alvóka vagy szundikendő kompakt, tehát kis helyen is elfér.

a nyunyóka pszichológiája 3

Bár csábító az egy méteres maci, de talán nem a legkönnyebben szállítható társ lenne.

Érdemes olyat választani, ami puha, így alvás közben sem zavarja a gyermeket. Nem árt, ha nem hófehér vagy nagyon világos anyagból készül, mert igen hamar előtűnnek majd rajta a „szeretet” jelei. Persze, ha a gyermek önállóan mégis ilyeneket választott, akkor érdemes elfogadnunk.

A nyunyókák sötét oldala, avagy minden jóval jön egy kis rossz?

Megpróbálnád kimosni? Ezt te sem gondoltad komolyan! Valljuk be, nem a leghigiénikusabb tárgyak az otthonunkban, valószínűleg vetekednek egy-egy tömegközlekedési eszköz kapaszkodójával. A gyermekeknek azonban csodás 6. érzékük van arra, hogy azonnal észleljék, hogy a szülők megpróbálták kimosni a kis kedvencet, és ezt a kicsik a leggyakrabban egyáltalán nem értékelik, sőt… Szülő legyen a talpán, aki megpróbálja meggyőzni őket, hogy miért is fontos az összenyálazott takaró fertőtlenítése.

Mivel az észérvekkel még nehezen bírnak el, így próbáljuk játékos módon megközelíteni a kihívást (mert ez persze az lesz).

Adjunk a gyermekünknek lehetőséget, hogy bekapcsolódjon a tisztításba, válasszuk ki vele együtt egy finom illatú öblítőt, amivel majd átmossuk a rongyit, adjuk át neki a döntés lehetőségét. Ahol elöltöltős a mosógép, akár közben engedhetjük is, hogy be-be nézegessen az ablakán. Ha van olyan plüss, amit kedvel, de kevésbé érzékeny számára a kimosása, akkor akár őket is beteheti a mosógépbe, hogy „vigyázzanak” a kedvencére. Végső soron pedig lehet, hogy marad a hősies kézzel mosás és fertőtlenítés.

Meddig egészséges az alvókához való ragaszkodás?

A legjobb eset, ha iskolába menet már csökken a nyunyókák iránti szükségük. Semmi gond nincs, ha este még jól esik a gyermeknek, hogy ott van az ágyában, esetleg viszi magával a kirándulásra vagy nyaralásra. Ha a gyermek még akkor is erősen ragaszkodik hozzá, amikor már iskolás lett, az jelenthet magas szoronságszintet. Ebben az esetben a kiváltó ok felkutatása és kezelése segíthet az alvókáról való leválásban.

Hogyan szoktassuk le a nyunyókákhoz való túlzott ragaszkodásról?

Ha magától nem csökken a gyermek igénye a nyunyókára, akkor érdemes szülőként a fokozatosság elvét bevezetni. Kezdetben csak egyre kevesebb helyre igyekezzünk társként vinni a szeretett játékot. Helyette pakoljon a gyermek inkább egy aktuálisan kedvenc színezőt, vagy könyvet.

a nyunyóka pszichológiája 5

Hónapról hónapra csökkenthetjük azoknak a helyeknek a számát, ahová a rongyi elkísérheti a gyermeket.

Ha nagyon nehezen megy az elválás, akkor akár a Mikulást / Húsvéti nyuszit / Fogtündért is megkérhetjük, hogy írjon a gyermeknek, miszerint szívesen fogadná a nyunyókákat, hogy olyan gyermekeknek odaadhassa, akiknek még nagyobb szükségük van rá.

A nyunyókák „pszichológiai maradványai”

Bár jobb esetben iskolás korunkra kinőjük az alvókák iránti szükségletet, de sok esetben ez az érzelmi függés nem eltűnik, csak átalakul, és kevésbé intenzív formában kísér el minket. Így egyes tárgyak szintén szorongásoldó szerepet tudnak betölteni életünkben, például a kedvenc szerencséthozó nyaklánc / kis ruha/ alsónemű vagy bármi, ami ha velünk van, akkor magabiztosabbnak érezzük magunkat. 

Felnőttekként is gyakran megjelenik a vágy, hogy aktívan hozzájáruljunk szorongásunk csökkentéséhez, így érdemes ilyen szemmel gondolni a gyermek érzelmi megküzdéseire is.

Legyen bármilyen koszos, elrongyolt vagy megkopott, a nyunyókák becses és pótolhatatlan helyet tudnak betölteni tulajdonosuk életében. Felnőttkorban szép emlék lehet egy doboz mélyére szeretettel elhelyezett alvóka megtalálása. Ha a gyermek ugyan már kinőtte a kedvenc alvóstársát, akkor is érdemes eltenni egy biztonságos helyre és nosztalgikus partikon újra elővenni és megcsodálni.

Hasonló tartalmakért, és még több gyakorlatban is alkalmazható tippért, módszerért látogasd meg zárt Facebook csoportunkat, és csatlakozz a közösségünkhöz Te is!

Csatlakozz a közösségünkhöz!
megoldásközpont facebook csoport

Ingyenes privát Facebook csoport

Csoportunk neked szól, ha nyitott vagy a megoldásközpontú, pozitív pszichológiai szemléletre.

Itt olyan EXTRA TARTALMAKHOZ juthatsz, amiket máshol nem osztunk meg; és kapcsolatot építhetsz a csoport többi tagjával.

Tedd fel kérdéseidet, és oszd meg velünk sikerélményeidet! 😉

Felhasznált szakmai tartalom

  • Hood, B. M., Bloom, P. (2008). Children prefer certain individuals over perfect duplicates. Science Direct, Cognition 106,  455-462
  • Lehman, E. B., Arnold, B. E., & Reeves, S. L. (1995). Attachments to blankets, teddy bears, and other nonsocial objects: A child’s perspective.The Journal of Genetic Psychology: Research and Theory on Human Development, 156(4), 443–459.

További szakmai tartalmat érhetsz el itt és itt

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Neked ajánljuk
Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.