fbpx

Érzelmi intelligenciafejlesztő programok gyerekeknek

Átlagos olvasási idő: 7 perc

A szociális készségek mögött az érzelmi intelligencia, s annak fejlettsége áll. Bár nagyon sok érdekes cikk szól arról, mi is pontosan az EQ, de arról már kevés, hogy ha ezt fejleszteni szeretnénk, milyen felnőtteknek és a szülő-gyerek kapcsolatnak is sokat adó programmal tehetjük meg. Épp ezért újragondoltunk és átformáltunk pár ismert tevékenységet a gyerekek szociális készségeinek fejlesztése érdekében. Az érzelmi intelligenciát fejlesztő programok segítenek kilépni a komfortzónából és életük végéig tartó pozitív értékekre taníthatják a gyerekeket. Nagy Gitta pszichológus írása – a limonádéd mellé. [LIMONÁDÉ]

Arról már bizonyára hallottatok, hogy amilyen szinten áll anya és apa az érzelmi intelligencia létráján, olyan szintre tud elérni a gyermek is. Ezt egy nagyon lényeges alaptételnek gondolom, hiszen bár mi, felnőttek is nap mint nap emberi kapcsolatokban mozgunk, mégsem hiánytalanok vagy tökéletesek a mi társas-érzelmi készségeink sem.

Az érzelmi intelligenciáról röviden

Pécsi Rita előadásában is elhangzott az, hogy az érzelmi intelligenciát a szív intelligenciájának is nevezik. Megismerőképességet is jelent, magába foglalja mindazt, amit érzünk, amit teszünk. Ez alapján hozunk döntéseket, melyek segíthetik, de rombolhatják is kapcsolatainkat.

Az életben való eligazodás feltétele, hogy képesek legyünk pozitív társas kapcsolatokat kialakítani.

Az érzelmek felismerése az egyik legfontosabb összetevője az érzelmi intelligenciának.

Az érzelmeink felismerése adja az EQ stabil alapját, – melyről itt olvashatsz bővebben – ez azonban közel sem könnyű feladat. Sok minden vihet minket tévútra – köztük a családi játszmák, örökölt rossz megküzdési stratégiák is. Ha azonban rosszul értelmezzük, hogy mit is érzünk egy szituációban, könnyen hozhatunk rossz döntéseket.

Tudtad, hogy döntéseink 70%-át érzelmi alapon hozzuk meg?

Az érzelmi intelligenciánkat nagyban segíti az együtt töltött minőségi idő, ami erősíti azt az érzésünket, hogy egy család vagyunk, összetartozunk és szoros a kapcsolatunk. Ennek pedig feltétele a kötődés.

Mi köze van a kötődésnek az érzelmi intelligenciához?

Engedjétek meg, hogy egy példával mutassam be, miért gondolom azt, hogy aki biztonságosabban kötődik – lásd a kötődés típusait is bemutató korábbi cikkünket – az ügyesebb lesz az érzelmek felismerésében és kezelésében is. (A neveket és részleteket megváltoztattam – a személyiségi jogok védelme miatt.)

Botond története

Botond és édesanyja között mindig is szoros volt a kapcsolat. Bár 4 éves volt, mikor elváltak a szülei, máig jó kapcsolatot ápol az apukájával is.

Volt egy időszak, amikor hevesek voltak a szülők közt a viták, de mindig megbeszélték Botonddal, hogy ez hogyan hat rá, és milyen érzései vannak ezzel kapcsolatban.

Édesanyja nem fél megmutatni fiának az érzéseit (korához és gyermekszerepéhez megfelelő mértékben), és hogy hogyan tud ezekkel megküzdeni. Ugyanúgy Botond is szabadon kifejezheti az érzéseit, lehet dühös, de ezt nem kezelheti másokkal szembeni erőszakkal. Így Botond már az óvodában hamar felismerte társai érzéseit, és azokra helyesen tudott reagálni.

A gyermek jelzi, hogy fejlődésre van szüksége

A munkám során tapasztaltam, hogy a szülők hajlamosak ráparázni a nevelési kérdésekre, főleg ha a pedagógusok azzal állnak elő, hogy a gyereknek pszichológusra van szüksége.

„Csak pszichológust ne!”

Bár még itt-ott megtalálható ez a félelem, egyre többen fordulnak szakemberhez. Hiszen legtöbbször csak a gyermek jelzi azt, hogy valamin változtatni kellene, valami nem jó így, ahogy éppen a család működik. A pszichológus pedig abban nyújt segítséget, hogy egy új, magasabb egyensúlyi szint elérésére inspirálja a családot.

Sokan félnek a pszichológustól, mondván „egy boldog családnak nincs rá szüksége”.

A gyermek megváltozott viselkedése vagy a pedagógusi visszajelzés nem azt jelenti, hogy a szülők „elrontották a gyereket”. A probléma sok esetben a helyzetben keresendő, például nem jut elég figyelem a gyerekre, vagy sok változás történik egyszerre körülötte.

A gyakorlatban a pszichológus és a szülők közösen azt próbálják feltárni, hogy a család adott élethelyzetében mi az, amivel a gyermek nehezen birkózik meg.

Ilyen helyzetekben megjelenhetnek különböző fejlődési visszaugrások, azaz regresszív viselkedés. Ekkor következik be az, hogy már magasabb szociális fokon működő gyermek is képtelen lesz adaptív módon kifejezni az érzéseit, társai jelzéseit pedig támadásnak érzékelheti, így hamar eljutunk a dühkitörésekhez, szorongáshoz vagy akár a pszichoszomatikus betegségekhez is. Mit lehet ilyenkor tenni, illetve mivel előzhető meg ez a lavina?

Érzelmi intelligenciafejlesztő programok

Játsszunk közösen a lelki egészségért! Szakemberek szerint a játék és a közös idő jó alapot ad az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez (Alkér, 2017) és a problémák megelőzéséhez. Hiszem, hogy a játék és közös idő módjára való odafigyeléssel (például érzelmi intelligenciafejlesztő programok segítségével) valóban sok probléma megelőzhető, illetve enyhíthető. Főleg, hogy

nem maga a probléma okoz gondot, hanem ha azt nem ismerjük fel, és nem akarunk vele foglalkozni.

A kiegyensúlyozottan működő családoknak is megvannak a maguk krízisei. Azok nélkül sokszor fejlődni sem tudnánk. Megjelenhetnek elakadások, fájdalmak, amik iskolai magatartás- vagy teljesítményproblémákban csapódhatnak le.

Nagy megmérettetés az iskola.

Ezek nem mindig védhetők ki, azonban nem mindegy, hogy milyen formában jelennek meg a gyermekeink életében. Az alapvetően boldog, kiegyensúlyozott gyerekek, akik szoros kapcsolatot ápolnak a szüleikkel, hamarabb túl lesznek a kríziseken, és kevésbé viseli meg őket, mint a bizonytalanul kötődő társaikat. A kötődés az a csatorna, melyen keresztül gyermekünk elsajátíthatja tőlünk az érzelmi intelligenciát, kezdve onnan, hogy segítünk neki felismerni az érzelmek ezer arcát.

Vegyünk szemügyre most néhányat az érzelmi intelligenciát fejlesztő programok közül, amik érzékenyítenek, fejlesztik a szociális készségeket és segítenek szorosabb kapcsolatot kialakítani a gyermekünkkel.

1. Zenével a tudatosuló érzelmekért

Talán elcsépeltnek tűnik, de az egyik legnagyobb igazság, hogy a zene gyógyír a léleknek. Erre a komolyzenei koncert az egyik legjobb eszköz, ahol a maga teljességében hallgatható a komolyzene, mely a legtöbb érzelmet hűen képes átadni, s még a hangszereket is láthatjuk.

Müpa 2020

Alapérzelmek a zenében címmel indított matinékoncert-sorozatot a Müpa. Ez remek lehetőség arra, hogy megismertessük a kisebbekkel az alapérzelmeket, a nagyobbakkal pedig beszélgethetünk arról, mi hogyan éljük meg ezeket az érzelmeket, ők hogyan fejezik ki ezeket, s maga a zene milyen eszközökkel érzékelteti velünk az érzelmet, pl. hangerő.

Októberben a harag mutatkozik be, utána novemberben a félelem és meglepetés, januárban az öröm (ez sokak kedvence lesz), majd jövő májusban a szomorúság és az újrakezdés lehetősége.

Ha tudsz egy jó koncertet gyerekeknek, írd meg nekünk kommentben vagy Facebook csoportunkban, hogy a többi szülő is tudomást szerezhessen róla.

Természetesen még sok értékes koncertet sorolhatnánk itt fel, de most lássuk cikkünk következő programját!

2. Közös önkéntesség

Bár sokak fejében él még az a gondolat, hogy önkénteskedni csak hosszú távon és rendszeresen lehet – vagy legalábbis elvárt –, ma már egyre több olyan egyesület vagy alapítvány található, akik megértik a családok helyzetét, és szívesen látnak titeket akár évente csak egy-egy szombati délelőttön.

Önkénteskedni az állatokért az egyik legjobb választás.

Az “Együtt az Állatokért” Állatvédő Közhasznú Egyesület – Debrecen például az egyik ilyen egyesület Debrecenben (mi ide járunk), de az ország bármely pontján találhatsz menhelyeket. Itt akár örökbe is fogadhatsz egy kisállatot, hiszen a kisállattartás kifejezetten pozitív hatással van a gyerekek érzelmi életére.

A közös önkéntesség nemcsak azért jó ötlet, mert megmutatod a világot és szélesíted a gyerkőcöd látókörét, hanem sétáltatás, vagy utazás közben még nagyokat tudtok beszélgetni is. Ezen kívül a gyermek számos készsége, képessége fejlődik általa:

  • mozgás, ügyesség;
  • empátia;
  • önbizalom, kezdeményezőkészség;
  • önismeret (pl. hogyan bánik az állatokkal, hogyan reagál egy kihívást jelentő helyzetben).

👉A játékos empátiafejlesztésről és ehhez kapcsolódó tartalmas gyakorlatokról itt olvashatsz bővebben.

3. Félelem a kalapban

A mély kapcsolatok fenntartásáért és az érzelmi intelligencia fejlesztéséért fontos az érzéseinkről és félelmeinkről is beszélgetni időről-időre. A Félelem a kalapban című gyakorlat (Páskuné Kiss, Dávid, Pásku és Hadházi, 2006) játéknak is felfogható, azonban inkább nagyobb gyerekeknek ajánlott, akik már képesek megfogalmazni és szavakba önteni az érzéseiket.

Ezt a játékot otthon, de akár egy kirándulás közben is játszhatjátok.

Kellékek

Egy kalap (hiányában sapka) és papírcetlik (a színes lapok vidámságot adnak).

A cetliken különböző mondatkezdemények álljanak:

  • Attól tartok, hogy…
  • Bárcsak megtehetném, hogy…
  • Szívesen elkerülném…
  • Attól félek, hogy…

A családtagok közül mindenki húz egyet, és kifejti a mondatot, amikor rá kerül a sor. A mondatokat variálhatjuk pozitív kezdetűekkel is, például: Annak örülök, hogy…

👉Itt még több tartalmas otthoni programot találsz.

4. Kedvenceink, a nyílt napok

Mire gondolunk nyílt nap alatt? Nemcsak az iskoláknak és óvodáknak vannak nyílt napjai, hanem a különböző hivatáságak képviselőinek is. Bár jelenleg a járványhelyzet miatt a legtöbb hely nem látogatható, virtuális sétákat most is tehetünk, mely pótolhatja bizonyos mértékig az elmaradt élményeket. Többek között a BKV is különböző izgalmas barangolásra invitál minket.

Engedjünk teret a gyerekek képzeletének: gyerekkorban még igen széles az érdeklődési kör, ezért bátran mutassuk meg nekik a legkülönfélébb nyílt napokat.

Külön érdekesség lehet a reptérlátogatás is, amire jelentkezés szükséges. Erről a lehetőségről sokan nem tudnak, de az idei év legnagyobb élménye válhat belőle. Minden gyerek és még szüleik is megtalálhatják a kedvükre valót – s ki tudja, lehet, pont ennek hatására fog hivatást választani a gyerek, tinédzser!

Mielőtt elkönyvelnénk, hogy „az én gyerekemet az biztos nem érdekli”, próbáljuk meg felkelteni az érdeklődését a téma iránt! Ha minket valami hidegen hagy, még nem jelenti azt feltétlenül, hogy a gyermekünk ne lelkesedhetne iránta.

5. MiniPolisz

Könnyen lehet, hogy már hallottál erről a csodás kis világról Budapest szívében, melyben a gyerekek számos foglalkozást kipróbálhatnak, s közben kicsit a felnőttek bőrébe bújhatnak.

A gyerekek lehetnek eladók, postások, autószerelők vagy banki alkalmazottak is.

A MiniPoliszban az vonzza annyira a gyerekeket, hogy minden az ő méretük szerint lett kialakítva: minden ténylegesen mini lett! Így élethűen tudtok fordított napot tartani.

Hogyan válik érzelmi intelligenciafejlesztő programmá?

Ez a program akkor válik érzelmi intelligenciát fejlesztővé, ha közben tudatosítod a gyerkőcben, hogy mikor mit érez/érzett, melyik helyszínt érezte legjobban magáénak, melyik foglalkozást találta kellemetlennek. Ne szaladjatok át egyik szituációtól a másikig; mindenkinek időre van szüksége ahhoz, hogy igazán beleélje magát a helyzetbe.

A MiniPolisz az empátiás készséget is fejleszteni tudja: játékos, nem megterhelő formában mutatja be a felnőttek és a felelősség világát. A különböző foglalkozások fontosságáról is képet kapunk, hiszen egyiket sem szabad leértékelnünk, ugyanúgy szükség van például autószerelőkre, postásokra vagy orvosokra is. Erről beszélgetve a MiniPolisz érzékenyítő programmá is válik.

👉Ha még több színes nyári gyerekprogramra vágysz, ajánlom neked ezt a cikket.

A programok fontosak, de a lényeg Te vagy!

Az érzelmi intelligenciafejlesztő programok attól lesznek teljesek, hogy Te, mint szülő figyelemmel fordulsz a gyermek felé és látod azt, hogy mire van szüksége. A kötődést semmi sem pótolhatja, s a gyermek ezen keresztül szűri meg, hogy ő is mire mondjon igent. Ha anya és apa szerint jó neki az a program, játék, és ezt érzelmi szinten is át tudják adni, akkor fogja a gyerkőc is beleélni magát. Ezért hát válaszd ki azokat a programokat, melyek a te szívedhez is közel állnak, s a siker garantált. 🙂

Csatlakozz Magyarország 1. pozitív pszichológiai közösségéhez, ahol azon túl, hogy egy közösség tagja lehetsz, sok hasznos tippet, tanácsot olvashatsz!


Felhasznált szakmai tartalom

Az eredeti cikk 2019. 06. 11-én született, a frissített és bővített verzió 2020. 08. 18-tól érhető el.


Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉
Facebook
Email
Nyomtatás
0 0 szavazatok
Cikk értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Legidősebb
Legújabb Legnépszerűbb
Beépített visszajelzések
Megnézem az összes hozzászólást
Neked ajánljuk
Színezd újra a hangulatod! – TÉL vs. TE
Hogyan oldható az óvodás gyermek szorongása? – 15 tipp szülőknek
A szülő-gyermek kommunikáció buktatói – 5 tipp, hogyan erősítsd meg a bizalmat a gyermekeddel
Gyász feldolgozása gyermekeknél – Hogyan segíthetsz?
A társas összehasonlításról – 5 tipp, hogyan segíthet a kiteljesedésben

A téli fakóság a mi hangulatunkkal is rezonál. Pedig előnyt lehet kovácsolni a télidő sajátosságaiból! Ha egy kis hangulatfokozásra vágysz,

//
2021. december 12.

A felnőttkorba lépve életünk tele lett kötelességekkel és felelősséggel. Neked is eszedbe szokott jutni, milyen jó volt gyereknek lenni? Bár

//
2020. június 3.

A szülő-gyermek kommunikáció nem mindig egyszerű: van, hogy a gyermekeink koruknak nem megfelelő vagy veszélyes dolgokat akarnak, van, hogy feszegetik

//
2021. június 28.

Akármennyire is szeretnénk, nem óvhatjuk meg a gyermekeket a veszteségektől. Ahogy a gyászhoz kötődő szokások egyre jobban kikopnak a társadalmi

//
2020. november 1.

„Olyan jó lenne!” – álmodozunk. „Bezzeg neki…” – bosszankodunk. „Kemény! Vajon én képes lennék rá?” – fut át az agyunkon.

//
2021. április 5.
0 0 szavazatok
Cikk értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Legidősebb
Legújabb Legnépszerűbb
Beépített visszajelzések
Megnézem az összes hozzászólást
0
Te hogy látod? Szólj hozzá a témához!x