Munka vs. magánélet? Teremtsünk egyensúlyt!

Karácsonyra készülődve a csapból is az folyik, hogy ilyenkor több időt kell a szeretteinkkel töltenünk, odafigyelni egymásra, és hogy ennek az ünnepnek a szeretetről kell szólnia. A másik oldalon pedig ott van az év végi hajrá a munkahelyen: feladatok, amiket még gyorsan el kell intézni az ünnepek előtt, tisztán zárni az évet. Hogyan tudunk egyensúlyt teremteni az életünkben, amikor mindkét oldalon fokozott elvárásokkal szembesülünk? És úgy általában? Hiszen nem csak ilyenkor kell odafigyelnünk egymásra és egyensúlyt megvalósítani az életünkben. Cikkemben a munka-magánélet egyensúly témakörét járom körbe és válaszokat keresek erre az örök kérdésre. Pántya Ágnes munka- és szervezetpszichológus írása.

Néhány hete felforgatta az internetet a hír, hogy Japánban a Microsoft a 4 napos munkahét bevezetését tesztelte, méghozzá igen nagy sikerrel (erről bővebben partneroldalunkon, a HRPWR-en találsz információt, ide kattintva). A szakértők szerint az intézkedés sikere elsősorban abban rejlik, hogy a szűkebb időkeret következtében a munkavállalók jobban osztják be azt az időt, ami van, hatékonyabban szervezik meg a munkavégzésüket. Emellett pedig több a szabadidő, nagyobb teret kapnak a munkán kívüli elfoglaltságok, és mint tudjuk, a kiegyensúlyozott dolgozók elégedettebbek lesznek, és lelkesebben dolgoznak a vállalatnál. Nézzük meg közelebbről, hogy miben is rejlik a munka-magánélet egyensúlyának a hatása!

Munka-magánélet egyensúly: egyáltalán miről is beszélünk?

A szakirodalomban és a hétköznapokban is sokáig uralkodott az a nézet, hogy a munka és a magánélet egyensúlytalansága egy egyszerű szerepkonfliktus, ami abból fakad, hogy a munkánkra és a családunkra ugyanabban az idősávban, ugyanazt az energiát kellene rászánnunk, vagyis egyidejűleg kellene eleget tennünk az eltérő szerepekből származó elvárásoknak. Habár önmagában már ez is elegendő lehet ahhoz, hogy megnehezítse az életünket, a munka-magánélet konfliktus nem csak ennyiből áll.

Hol vannak a hobbijaink, a baráti kapcsolataink és minden más, ami fontos számunkra és részét képezi az életünknek?

A munka-magánélet egyensúly mindezeket magában foglalja. Habár sokszor már az is nagy teljesítmény, ha a munkahelyi és a családi kötelességeinket össze tudjuk hangolni, mégsem érezhetjük feltétlenül teljesnek az életünket, ha ezekkel már megvagyunk. Az életünk többi területe, szerepe is beteljesítésre vár.

Szakértői álláspont

A témával foglalkozó kutatók többsége ma már úgy gondolja, hogy akkor beszélhetünk valódi egyensúlyról, ha az egyén a különböző szerepeiben nyújtott teljesítményével és a rájuk fordított idővel egyformán elégedett (Duxbury és Smart, 2011; Haar, Russo, Suñe és Ollier-Malaterre, 2014).

Ez nem jelenti azt, hogy mindennel ugyanannyi időt kell eltöltenünk: nem minden szerepünk egyformán fontos számunkra, ennek megfelelően pedig bizonyos elfoglaltságaink már akkor is ki tudják elégíteni az arra való igényünket, ha viszonylag ritkán foglalkozunk velük.

Ebből már sejthető, hogy amikor a munka-magánélet egyensúlyról beszélünk, ez alatt egy szubjektív érzetet értünk (Tausig és Fenwick, 2001). Lehet, hogy mások szerint több időt kellene töltenünk a hobbinkkal, de ha nekünk elegendő ez az idő a feltöltődéshez, akkor már egy egyensúlyos állapotról beszélhetünk.

A munka-magánélet egyensúly problematikája globális kérdés. Több nemzetközi kutatás is készült a témában, amelyek ugyan mutatnak különbségeket országonként, összességében viszont az látszik, hogy az egyensúlytalanság a világ minden táján negatív következményekkel jár a munkavállalókra nézve (Haar és mtsai, 2014; Lunau, Bambra, Eikemo, van der Wel és Dragano, 2014).

munka-magánélet egyensúly 1

A munka és a magánélet kiegyensúlyozottságára a világ minden táján igényük van az embereknek.

Azt, hogy milyen mértékben okoz gondot az egyensúly hiánya, nagyban befolyásolja a tágabb kulturális környezet:

mennyire elfogadott a nők munkavállalása az adott országban? Hogyan támogatja az állam a családokat? Milyen munkahelyi elvárások jellemzőek, mennyire megszokott a túlórázás?

Ezek mind-mind olyan kérdések, amik alapjaiban határozzák meg a munka-magánélet egyensúlyhoz való hozzáállást egy adott kultúrában. Habár ahogyan korábban már arról szó esett, a munka-magánélet egyensúly alatt nemcsak a munka és a családi élet egyensúlyát értjük, Tausig és Fenwick (2001) szerint a magánéleti oldalon egyértelműen a szülőség és a gyermeknevelés nehezíti meg leginkább az egyensúly megteremtését. Ezzel párhuzamosan pedig a munkahelyi oldalon a ledolgozott munkaórák száma az a tényező, ami a legkevésbé támogatja a kiegyensúlyozott életmód kialakítását.

Egyensúly – Mi van akkor, ha nem jön össze?

Azt talán nem kell bemutatni, hogy milyen hatással van a közérzetre az, ha nem tudunk egyensúlyt teremteni a munkánk és az életünk más területei között. Ismerős az a helyzet, amikor egy régen látott barátoddal már sokadjára próbáltok időpontot egyeztetni a régóta halogatott találkozásra, és mégsem jön össze a dolog?

Habár már maga az állandó rohanás érzése is kifejezetten rossz az érzelmi állapotunkra nézve, a munka-magánélet egyensúly felborulása valós egészségügyi kockázatokat rejt magában.

Míg azok a személyek, akik pozitív mérleget tudnak vonni a munkájuk és a magánéleti szerepeik teljesítése között, magasabb élettel és munkával való elégedettségről számolnak be, a kevésbé jó egyensúlyt tartók körében nagyobb az olyan mentális problémák előfordulásának az aránya, amilyen a szorongás vagy a depresszió (Haar és mtsai, 2014). Emellett pedig az is bizonyított, hogy a munka-magánélet egyensúly minősége kapcsolatban áll a kardiovaszkuláris megbetegedések (szív- és érrendszer betegségei) és a kóros elhízás kockázatával (Lunau és mtsai, 2014).

Technológiai eszközök: előny vagy hátrány a modern munkakörnyezet?

A munkakörnyezet és a munka során használt eszközök rengeteget változtak az elmúlt 30 év során. Ma már a legtöbb munkahelyen a dolgozók céges laptopot és mobiltelefont kapnak, ez pedig lehetővé teszi azt, hogy megszűnjenek a munkavégzés idő- és térbeli korlátai. Első hallásra egyértelműen pozitív változásnak hangzik az, hogy már nem vagyunk helyhez kötve a munkánk során, de vajon valóban jó-e ez nekünk, hétköznapi dolgozóknak?

A mobil technológiák elterjedésének köszönhetően már nem csak a munkahelyünkön végezhetünk effektív munkát.

Régen a munkahelyi és a privát élet között éles határvonal húzódott: a dolgozói szerepünket magunk mögött hagytuk, amikor kiléptünk a munkahelyünk kapuján. Ez után már nem kellett számítanunk arra, hogy telefonon hív a főnökünk, vagy meg kell válaszolnunk néhány sürgős e-mailt, egészen a következő napi munkaidőnk kezdetéig. Ezzel ellentétben ma a munkaeszközeinket magunkkal hordjuk az otthonunkba is, így gyakorlatilag 0-24 órában elérhetőek vagyunk, és emiatt egy állandó készenléti állapotban érezzük magunkat. Ez persze még nem jelenti azt, hogy a technológia nem könnyíti meg a napi munkavégzésünket. A probléma inkább azzal van, hogy

a szerepek közötti gyakori váltások miatt manapság gyakran teljesen egybefolyik a munkánk az életünk egyéb területeivel, a korábban létező „mentális kerítés”, ami megszabta, hogy milyen színtéren hogyan kell viselkednünk, megszűnt létezni.

Otthon is elővesszük a céges laptopot, hogy megválaszoljuk az elmaradt e-maileket, és a munkahelyünkön is felhívhat a párunk. Az éles határvonalak eltörlődtek, így nagyon könnyen bele lehet csúszni abba az állapotba, hogy folyamatosan két térben vagyunk jelen egyszerre: az egyikben fizikailag, a másikban pedig virtuálisan (Duxbury és Smart, 2011).

Mitől függ a technológia hatása?

Abban, hogy a munka során használt technológiai eszközök milyen mértékben befolyásolják a munka-magánélet egyensúly kialakítását, több dolog is közrejátszik. Ezek egyike a szervezeti kultúra, amelyről korábban Kisfaludy Lilla írt kimerítő cikket, amelyet itt olvashattok. Habár a lehetőség minden esetben adott az otthoni munkavégzésre – amennyiben mobil, azaz mozdítható eszközökkel dolgozunk –, mennyire várják el tőlünk a vezetőink, kollégáink, hogy így is tegyünk? Jó esetben a munkatársaink tiszteletben tartják a magánéletünket, és nem követelik meg azt tőlünk, hogy mindig rendelkezésre álljunk.

Az otthoni munkavégzés gyakoriságát a cégünk elvárásai és a saját hozzáállásunk is döntő módon befolyásolják.

A kívülről jövő elvárások mellett egy másik fontos dolog a saját személyes beállítódásunk, személyiségünk. Meg tudjuk-e állni azt, hogy fél óránként ránézzünk a telefonunkra, érkezett-e új hír egy futó ügyünkről? Esetleg ha le vagyunk maradva, megpróbáljuk-e a munkaidő után, otthonról behozni a késésben lévő feladatainkat? Nem mindegy, hogy mennyire tudjuk kontrollálni magunkat a befejezetlen ügyek terén.

Pro és kontra: milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a technika?

Köszönhetően a modern technológiai eszközöknek, ma már nem kell bent ülnünk napi 2-3 órát pluszban az irodában, ha megcsúszunk a feladatainkkal. A plusz munkát akár otthonról is elvégezhetjük, miután a gyerekeket ágyba dugtuk és már nincs egyéb, fontos feladatunk a háztartáshoz kapcsolódóan.

A mobil technológiai eszközöket használó munkavállalók nagy százaléka kifejezetten pozitívan éli meg azt, hogy maga döntheti el, hogy mikor és hol szeretné elvégezni a munkafeladatait.

Ugyanakkor, ha nem tudjuk megfelelően kezelni a mobil eszközök adta szabadságot, könnyen az egyébként is törékeny munka-magánélet egyensúlyunk felborulásához vezethet. A technikai eszközök legitimizálják azt, hogy a munkát hazavisszük az otthonunkba, aminek normál esetben a feltöltődés és a családdal töltött idő színterének kellene lennie.

Tippek

Amennyiben tudod magadról, hogy nehezen tartod a határokat a feladatvégzés és a feltöltődés között, érdemes megfontolnod néhány jótanácsot:

1. Ha sokat dolgozol otthonról, alakíts ki irodasarkot a lakásban!
Amennyiben fix helye van a munkának, ami elkülönül minden más otthoni tevékenység színterétől, és ehhez következetesen tartod is magad, sokkal egyszerűbben képes leszel az egyik üzemmódból a másikba kapcsolásra.

2. Légy jelen!
Ha dolgozol, akkor szenteld a teljes figyelmedet a munkádnak, ha pedig nem dolgozol, akkor még csak ne is gondolj a munkafeladataidra! Ha a gondolataid mindig messze járnak az aktuális tevékenységeidtől, azzal csak azt éred el, hogy egyik szituációt sem tudod teljességében megélni és folyamatosan kimerült leszel mentálisan.

3. Legyen minden nap kijelölve egy internet- és telefonmentes idősáv, vagy ha erre nincs lehetőséged, akkor heti rendszerességgel szánj erre néhány órát!
Ezzel megszüntetheted az állandó készenlét érzését és lehetőséget teremtesz magadnak az ellazulásra, a „munkamentes” idő felhőtlen kiélvezésére. A mobilfüggőség leküzdéséről Ocsenás Dorottya cikkében tájékozódhatsz részletesebben.

Rugalmas munkaidő, home office: segített-e az atipikus foglalkoztatási formák elterjedése?

Hazánkban is egyre inkább elterjednek a nem hagyományos, más szóval atipikus foglalkoztatási formák, amelyek megjelenését a technológiai fejlődésnek köszönhetjük. Ezek céges oldalról a költséghatékonyság mellett arról is szólnak, hogy a munkavállalóknak kedvezzenek a vállalatok, hiszen bizonyos munkahelyeken jutalomként kapják meg a dolgozók azt, hogy hetente 1-2 napot eltölthetnek home office-ban, vagy maguk szabhatják meg a munkaidejüket.

Ezeknek a foglalkoztatási formáknak a sikere abban áll, hogy a munkavállalók kontrollt gyakorolhatnak az időbeosztásuk és a munkatevékenységeik megszervezése felett.

Tausig és Fenwick (2001) kutatása szerint ugyanis a kontroll hiányában a normáltól eltérő munkarend nemhogy pozitív hatást nem gyakorol az egyensúly kialakítására, de még hátráltatja is azt! Szemléletes példa lehet erre az a részmunkaidős állás, amelynek a munkaideje nem alkalmazkodik a személyes időbeosztásunkhoz. Nem tudunk elmenni 8 órában dolgozni, mert nem fér bele az időnkbe a kötött, normál munkarend, ugyanakkor a 4 órás foglalkoztatás sem feltétlenül kényelmesebb, és ehhez még a keresetünk is alacsonyabb lesz. A kecske sem lakott jól, és a káposzta sem maradt meg.

Tipp

Szervezd át az idődet!

Ha gondot okoz a munkád és a magánéleted összehangolása, dolgozz az időbeosztásod hatékonyabbá tételén!

Laura Vanderkam (2016) szerint nem attól lesz több időnk, ha a mindennapi teendőinkből innen-onnan lecsipkedünk 5-5 percet, hanem attól, ha az életünkhöz igazítjuk az időbeosztásunkat, és az értékeinknek megfelelően priorizálunk a feladataink között (az életcéljaink meghatározásáról és a hatékony időbeosztásról szóló gyakorlatias cikkeinket a linkekre kattintva nyithatjátok meg – új ablakban). Ez a megközelítés érvényesíthető egyrészt a munkahelyi teendők megszervezésére, másrészt pedig az életünk különböző szerepeinek az összeigazítására is. Ha mi uralkodunk a környezetünk felett, akkor sokkal könnyebben meg fogjuk találni az egyensúlyt a különböző feladatok között. Még ha ez azt is jelenti, hogy esetleg munkahelyet kell váltanunk.

Egy személyes példa

A cikk végére hagytam Nigel Marsh (2010) előadását ide kapcsolódóan, amely röviden és velősen foglalja össze a munka-magánélet egyensúly témakörét (lentebb megtekinthető).

Nigel rávilágít arra, hogy bizonyos karriercélok, foglalkozások egész egyszerűen nem egyeztethetőek össze a magánéleti egyensúllyal. Gondoljunk csak a mentősökre, tűzoltókra, akik akár 24 órás ügyeletet is vállalnak a biztonságunkért: milyen tanácsot adnánk egy ilyen szakma képviselőjének az egyensúly kialakítására?

A munka-magánélet egyensúly megteremtése során nem minden foglalkozás képviselői indulnak ugyanarról a startpontról.

Emellett Nigel előadásában a következő dolgokra hívja még fel a figyelmet:

  • A cégek nem fognak gondoskodni arról, hogy nekünk több időnk legyen a családunkra, barátainkra, magunkra!
    A vállalatok elsődleges célja nem az, hogy a munkavállalóik jól érezzék magukat. Profitot szeretnének termelni, amihez az kell, hogy a lehető legtöbbet kivegyék belőlünk. Ezt persze a mai trendeknek megfelelően igyekeznek minél kellemesebbé tenni számunkra, de összességében azt lehet mondani, hogy a munka-magánélet egyensúly akkor lesz meg az életünkben, ha azt mi magunk vesszük a kezünkbe.
  • Nem tudunk egy napba mindent belesűríteni!
    Sokan elkövetik azt a hibát, hogy mindennel egyszerre szeretnének foglalkozni, ez azonban sajnos nem fog menni, legalábbis hosszú távon semmiképpen sem. Amikor időkeretet szabunk a terveinknek, annak kellően tágnak kell lennie ahhoz, hogy több szerepünk teljesítése is beleférjen, de ne legyen túl hosszú sem ahhoz, hogy halogatni tudjuk az egyes feladatokat.
    Tervezzünk például egy hónapra: e hónap leforgása alatt dolgozunk, legalább 1 teljes hétvégét eltöltünk a családunkkal – minden más dolog kizárásával, legalább egyszer találkozunk a barátainkkal és a közeli családtagjainkkal. Ezek a dolgok ebbe az időbe már kényelmesen beleférnek, de 1 hétbe bajosan tudnánk besűríteni őket.

Bízom benne, hogy a cikkben megjelenített alternatívák nektek is segíteni fognak abban, hogy kiegyensúlyozottabb életritmust alakítsatok ki magatoknak. Mindemellett pedig arra biztatlak benneteket, hogy a nálatok bevált gyakorlatokat osszátok meg velünk a zárt Facebook csoportunkban. Fejlődjünk együtt! 

Csatlakozz a közösségünkhöz!
megoldásközpont facebook csoport

Ingyenes zárt Facebook csoport

Csoportunk neked szól, ha elég motivált vagy ahhoz, hogy elkezdj dolgozni önmagad megvalósításán. Itt olyan EXTRA TARTALMAKHOZ juthatsz, amiket máshol nem osztunk meg; és kapcsolatot építhetsz a csoport többi tagjával. Tedd fel kérdéseidet, és oszd meg velünk sikerélményeidet! 🙂

Felhasznált szakmai tartalom

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Neked ajánljuk
Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.