Másoktól sokszor hajlamosak vagyunk elvárni, hogy elfogadjanak minket teljes valónkban. Azonban mi vajon képesek vagyunk valakit a legapróbb ítélkezés nélkül elfogadni olyannak, amilyen? Hogyan építhetjük ki ezt a képességünket? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Debreczeni-Kondás Eszter pszichológus cikke – a kávéd mellé. [LATTE MACCHIATO]
Ha meghalljuk azt a kifejezést, hogy feltétel nélküli elfogadás, legtöbbünknek talán az édesanyánk szeretete juthat elsőként eszébe. A pszichológiában a feltétel nélküli elfogadást egy pozitív érzelmi odafordulásnak tekintjük, amely nem viselkedésnek vagy tulajdonságoknak szól, hanem az adott személynek, aki önmagában érték. Fontos megjegyezni, hogy nem feltétele a viszonzás (Sallai, 2006).
Feltétel nélküli elfogadás a humanisztikus pszichológiában
A humanisztikus pszichológia atyja, Carl Rogers alapelvei közé foglalta a feltétel nélküli elfogadást az empátia és a hitelesség mellett.
Az egyéni és csoportos terápiáknak is meghatározó eleme a feltétel nélküli elfogadás.
Rogers személyközpontú megközelítése elsősorban a terápiák sikerességének elősegítésére irányult. Elmélete alapján minden ember alapvetően jó és szerethető, függetlenül az adott viselkedésétől. Egész pontosan miért is fontos a feltétel nélküli elfogadás? Rogers így fogalmaz:
Minél jobban megértünk és minél inkább elfogadunk valakit, annál inkább sikerül megváltani azoktól a hamis viselkedésmódoktól, amelyek korábban az élettel való kapcsolatát jelentették, és annál inkább képes elmozdulni egy olyan irányba, amely valamilyen szempontból pozitívnak tekinthető.”
– Carl Rogers
Tehát a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy személyt akkor is elfogadunk, amikor az érzései, attitűdje és viselkedése elmarad a számunkra ideálistól. Persze
ez nem azt jelenti, hogy bármit megtehet a másik, és nekünk el kell fogadni akkor is ha rosszindulatú vagy épp hisztis!
Hanem azt, hogy tudatosítjuk magunkban, hogy azért viselkedik így, mert a jelenlegi pszichés állapotában nem képes másra. Ha a viselkedése ellenére is bízunk benne, szeretjük és értékes embernek tartjuk, akkor a pozitív odafordulásunk és támogatásunk segíteni fog neki egy jobb pszichés állapotba kerülni, és ezáltal egészségesebben viselkedni. Ellenben ha kritizáljuk és büntetjük, az védekezésre, és több káros viselkedésmódra fogja sarkallni az illetőt.
Érzelmi intelligenciával a feltétel nélküli elfogadás felé
Sokféle megközelítés foglalkozott már az érzelmi intelligencia definiálásával. Bar-On öt csoportba sorolja az érzelmi intelligenciához kapcsolódó képességeket, amelyek az alábbiak:
| Készségek típusa: | Példák: |
| Intraperszonális | önbecsülés, asszertivitás, önmegvalósítás |
| Interperszonális | empátia |
| Alkalmazkodóképesség | problémamegoldás |
| Stresszkezelés | impulzuskontroll |
| Általános hangulat | optimizmus, boldogság |
minél magasabb valakinek az érzelmi intelligenciája, annál jobban képes elfogadó attitűdre, és minél inkább képes valaki feltétel nélküli elfogadásra, annál magasabb az illető érzelmi intelligenciája.
Fontos tudnunk, hogy ezek egyike sem velünk született tulajdonság vagy személyiségvonás, ami azért jó hír, mert az egyes készségek, így az érzelmi intelligencia szuperül fejleszthető!
👉 Amennyiben bővebben olvasnál az érzelmi intelligenciáról, akkor kattints ide.
Így fejlesztheted a feltétel nélküli elfogadás képességét, ha…
…egy távolabbi ismerősről van szó:
Nagyon kedveled az egyik kollégád, de a stresszhelyzetre mindig számodra irritáló viselkedéssel reagál? Egyes viselkedésmódjaink olyan régi sémáinkban gyökereznek, hogy számunkra szinte teljesen tudattalanok. Persze sok-sok önismereti munkával feltérképezhetjük magunkban a legtöbb viselkedésbeli ok-okozati viszonyt, mások esetében azonban kicsit nehezebb dolgunk van a miértek kiderítésében.
Ez esetben is sokat segít azonban, ha megpróbáljuk kicsit mélyebben megismerni az illetőt. Ezáltal felderíthetjük, miért reagál úgy az adott helyzetekre a másik személy, ahogy.
Megismerve egy másik személy múltját, több viselkedésmintázatára választ kaphatunk.
…egy hozzád közel álló személyről van szó:
Akármennyire is szeretünk valakit, bizony mindenkinek van legalább 1-2 olyan tulajdonsága, amely minden igyekezetünk ellenére zavar bennünket. Végezzétek el az alábbi gyakorlatot:
Fogjatok egy papírt, és kölcsönösen írjatok le a másikról 3 jó tulajdonságot, és 3 olyat, amelyet nehezen fogadtok el egymásban. Ezt követően gondolkodjatok a másik fejével: írjátok le, hogy szerintetek ő mit kedvel bennetek, és mi az, ami inkább zavarja. Végül vessétek össze a válaszaitokat. Vajon ő is azt tartja zavaró tulajdonságodnak, amire te gondoltál?
Ez egyben szuper önismereti gyakorlat is, hiszen átbeszélhetitek a kényes tulajdonságaitokat. Hogyan tudnátok változtatni rajtuk egy kicsit úgy, hogy ne irritálja a másikat? Ne feledjétek, nem arról van szó, hogy 100%-ban szeretni kell a másik személy minden rezdülését, csak tudni kell elfogadni!
Ha görbetükröt tartotok egymás elé, az az önismereteteket is segít mélyíteni.
Hogyan tovább?!
Szinte nincs olyan élethelyzet, amikor ne jönne kapóra, hogy elfogadóak legyünk másokkal szemben. Minél inkább birtokoljuk ugyanis ezt az erényt, annál szimpatikusabbak lehetünk mások számára, ezáltal pedig sok lehetőség nyílik meg számunkra, és sikeresebben teljesíthetünk majd olyan, első benyomásra alapozó helyzetekben is, mint például egy állásinterjú.
Fontos tudnunk, hogy az érzelmi intelligencia, és a feltétel nélküli elfogadás sem egyik napról a másikra kifejleszthető képesség – de ez így rendben is van. Apránként fejleszthetjük, amihez türelem, kitartás és gyakorlás szükségeltetik. Ahhoz pedig, hogy másokat el tudjunk fogadni teljes valójukban, először önmagunkkal érdemes kezdeni a munkát, hiszen ha magunkat nem tudjuk szeretni, tisztelni és elfogadni, akkor hogyan is tudnánk másokat? 🙂
Felhasznált szakmai tartalom
- Majer, J. D. (2003): Útmutató az érzelmi intelligenciához. In: Ciarrochi, J., Forgas, J.P., Mayer, J.D. (szerk.): Az érzelmi intelligencia a mindennapi életben. Kairosz Kiadó, Budapest. 23-49.
- N. Kollár K., Szabó É. (2017): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve I.-III. Budapest: Osiris Kiadó.
- Rogers, C. (2019): Valakivé válni – A személyiség születése. EDGE 2000 Kft., Budapest.
- Sallai, É., Medveczky, K., Kozmáné Kovásznai M., Ficsór J. (2006): Professzionális tanári kommunikáció. SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.
Debreczeni-Kondás Eszter
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
