Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

Az óvodás tehetségígéret is figyelmet követel – Szükséges a tehetséggondozás óvodáskorban?

Az óvodás tehetséges gyerekeket „tehetségcsírának” vagy „tehetségígéretnek” hívjuk. Milyen programot választhatunk, ha nem akarjuk címkézni a gyerekeket? Egyáltalán szükséges ezzel az egész tehetségkoncepcióval már óvodában foglalkozni, ahelyett, hogy békén hagynánk őket? Ha szükségük van rá, mire és miért? Nehéz az útvesztőben kiigazodni és hiteles információhoz jutni. Nagy Gitta óvodapszichológus legújabb cikkében gyakorlatiasan vázolja fel, és indítja el a gondolatokat az új tehetségirányzatok felé.

Épp besétál egy mosolygós kisfiú az óvodai csoportba és szétnéz. A barátját keresi, akivel olyan könnyen egy hullámhosszra kerülnek. Máté 5 éves és igen aktív, gyors észjárású, titokban szereti a betűket összeolvasni, de legjobban azért az építést és legozást. Egyetlen „baj” van. Egy-két óra oviban töltött idő után túltelítődik a rengeteg ingertől, számára túl sok a gyerek, túl sok az impulzus. Hirtelen indulatos reakciói lesznek és kiszámíthatatlanná válik.

Az óvónők ekkor megfigyelnek valamit; ha leültetik még a kitörései előtt a kreatív asztalhoz, és minden nap ötletes alkotásokat kérnek tőle, megnyugszik. Rendkívüli térlátását és a legozásban használt precizitást is felhasználja az alkotásokhoz. Ekkor az óvónők a képzőművészeti tehetségműhelybe invitálják a kisfiút.

tehetséggondozás óvodáskorban - fiú fest

A gyerekek megismerése lehet a kulcs.

Máté nem rossz gyerek, és nem lesznek egész életében indulatos kitörései. Bár nem mindenki Máté, minden kis tehetségígéretes gyermeknél van mód arra, hogy a rombolás helyett az építés és fejlődés felé tereljük az útját.

Tehetségígéret

Kisgyermekkorban még tehetségígéretnek vagy tehetségcsírának hívjuk a tehetség jeleit mutató gyerekeket. Arra viszont érdemes figyelni, hogy sok esetben rejtve maradhatnak az erősségek, sok a „rejtőzködő tehetség”. Ha érdekel, hogyan segítheted a tehetséges gyermeked, ajánlom ezt a korábbi cikkemet.

Számtalan tényező befolyásolja, hogy milyen irányba fog haladni egy tehetségcsíra az iskolás éveiben, majd a felnőttkorban.

Számít, milyen a környezet

„A tehetség utat tör magának” – mondják sokszor a szakértők is. Azonban ahogy Gyarmathy Éva is vélekedik Tehetségfejlesztés című könyvében, ez a fajta úttörés nem mindig az elképzeléseink szerint alakul.

óvodáskor kisfiú rakétaként

A fejlődés felé törekvés nem mindig a megszokott módon zajlik.

Van, amikor a gyermek akadályokba ütközik, ezért tombolással, dühkitörésekkel és agresszív viselkedéssel jelzi, hogy bizony nem találja optimálisnak a környezetét. Máskor visszahúzódással és rejtőzködéssel reagál, így alulteljesítővé válik, sőt akár sosem bontakozik ki a tehetsége. Épp ezért érdemes tehetségbarát társadalmi környezetet létrehozni (Péter-Szarka, 2015).

Miért kell már az óvodában?!

Mert itt válik hangsúlyossá az alkalmazkodás (és nehézségei), valamint a teljesítményhez való hozzáállás is ebben az időszakban alakul ki. A modern tehetséggondozás irányzatai képviselik azt a szemléletet, amelyre valóban szükségük van a tehetségígéreteknek. Sőt sokkal tágabb és nyitottabb módon értelmezi a tehetségkoncepciót, ezáltal azoknak is ad lehetőséget az érvényesülésre, akiket a korábbi, IQ-fókuszált szemlélet kizárt volna a programokból.

A „nehezebben kezelhető”, a szabályokat elutasító gyerekeknél szinte az egyetlen lehetséges út pedig az erősségeik és tehetségcsírájuk megtalálása. Ezekre tudunk építeni, és ezzel tudjuk őket motiválni is, s ez segíthet abban, hogy az iskola ne pusztán szenvedés legyen a számukra.

Hogyan teljesít az a gyerek, aki érzelmileg nincs a topon?

Miközben ezekre az erősségekre építünk, nem szabad elfelejteni az érzelmi és szociális készségek fejlesztését sem.

Sokszor tapasztalom, hogy az érzelmi világuk mennyire összezavarodik azoknak a gyerekeknek, akiknél nagy a szakadék az érzelmi és a kognitív (gondolkodásbeli) képességek között.

Az érdeklődési területre vonatkozó ismeretek úgy nőnek, mint a gomba, mivel ezek a gyerekek minden energiát és figyelmet ide csoportosítanak át. Az agy rugalmas, fejlődnek a szociális készségek is, főleg, ha foglalkozunk velük (ajánlom az örök klasszikust – beszélgetni az érzelmekről), de sokkal lassabb mértékben, így hamar lemarad, vagy az életkorhoz képest „csak” stagnál.

Érzelmi erősítés

Vigyázat, időigényes gyakorlat!

Szükséges eszköz hozzá néhány korong vagy kartonból pontok, körök kivágva.

A játék lényege, hogy pontokat gyűjtsünk, mégpedig az erősségeinkkel!

Amikor bármilyen erősséget felfedezünk a másiknál, adunk neki egy pontot. Előtte beszéljük át az erősségeket példával, hogy miért szerezhető pont (ehhez fontos a karaktererősségek ismerete). Mindenki igyekezhet úgy viselkedni, hogy a másik észrevegye, hogy milyen erősségeket használ, például kedvességet. A játék végén a legtöbb pontot gyűjtő választhat egy közös programot, vagy tetszőlegesen más célt is kitűzhetünk (ne tárgyi ajándék legyen – inkább a többi családtag ad neki egy-egy ölelést stb).

A korongokat tegyük egy látható helyre emlékeztetésképp.

Ha hosszú távon pozitív, de reális énképet szeretnénk elérni, bátran vonjuk be a nagyszülőket is ebbe a gyakorlatba, és szánjuk rá az időnket. Lehetőleg vonjuk be az egész családot ebbe a nyomozós játékba!

Akár több napon keresztül, vagy egész hétvégén játszható.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a prevenció jelentőségét. A magyar óvodai nevelés a korlátozott idő és energia ellenére igyekszik hangsúlyt fektetni a megfelelő szocializációra, azonban a nagy túlterheltség nem segíti az egyénre szabott vagy kiscsoportos készségfejlesztést. Pedig erre lenne a legnagyobb szüksége az olyan gyerekeknek, akiknél az érzelmi és szociális készségek nem fejlődnek olyan intenzíven, mint az intellektuális képességek.

Csak kudarc ne érjen!

Ma már egyre több tehetséggondozással foglalkozó szakember ismeri fel az érzelmi intelligencia jelentőségét. A sikerhez a kitartás, az önkontroll, sőt a GRIT is hozzátartozik. Szinte tendenciaszerűen látható, hogy a szociális és előbb említett készségek hiánya a kudarctól való félelemmel párosulva milyen hatalmas hátrányokat és szorongást okoznak a fiatal tehetségígéreteknek. Ennek a legtöbb esetben pontos jelei, tünetei vannak már kiscsoportos kortól.

Hogyan ismerhetem fel, ha érintett ebben a gyermek?

Kérdezd meg a gyermeket, hogy érzi magát, amikor kudarc éri. Keressetek rá példákat, és beszéljétek meg, milyen gondolatok, érzések merülnek fel. Kicsiknél ezt egyszerű szavakkal, az ő saját nyelvén.

Kérd meg, különböző lehetőségeket biztosítva (ez mindig fontos), hogy rajzolja, fesse le, vagy gyurmázza meg, számára ez milyen érzés! Akár történetet is mondhat hozzá, ha az megy számára könnyebben. 5 éves kortól kipróbálhatod, mit kezd vele, ha csak néhány eszközt biztosítasz a számára, mint színes lapok vagy krepp-papír, olló és ragasztó.

Ha nem szeretné, az is fontos jelzés lehet számodra, de kíséreld meg egy másik alkalommal, nem csak nyűgös-e, vagy máshoz van kedve. Azt a koncepciót vessük el, hogy „mindenkit rosszul érintenek a kudarcok”, hiszen a fejlődésfókusz a rögzült szemlélet helyett igenis lehetséges és választható. Arra érdemes figyelni, hogyan fejezi ki az érzéseit, és mit kezd velük. Ha elborítja őt, erőteljes indulatok törnek fel, megrémül a kudarc említésére, teljesen elzárkózik a beszélgetés elől, valószínű, hogy érdemes még foglalkoznotok a témával.

Az óvodások túlterheltsége

A tévhitekkel ellentétben az óvodai tehetségígéretek foglalkoztatása nem egyenlő a számtalan délutáni programra járatással. Még a kreatív, felszabadult légkörben történő tehetséggondozás is fárasztó tud lenni, nem is szólva az olyan programokról, amelyek nagyon erős szabálytudatot és önfegyelmet igényelnek (mint a sportok, tánc). Ebben is az arany középútra törekedjünk, és segítsünk ezt megtalálni a gyermeknek (hiszen vannak kifejezetten aktív, több mozgást igénylő gyerekek is).

tehetséggondozás ovisok tornáznak

A mozgás fontos, de törekedjünk arra, hogy ne terheljük túl a gyerekeket.

Sokszor pont az okoz a későbbiekben gondot, hogy már arra nem jut idő, ami segítené a szociális és érzelmi érésüket a tehetséges gyerekeknek. Nem mindig jut idő az esti meseolvasásra, hanem marad a tévé, mesenézés…

Milyen tehetségazonosító- és gondozó program figyel az óvodások szükségleteire?

Egy kísérleti program indult 2015-ben, mely egyéni jellemzőkre hangoltan figyelembe veszi a kiemelkedő képességek felismerését viselkedésjellemzők alapján.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az óvónők egy rövid képzés után olyan szemüveggel végeznek megfigyeléseket a gyerekekről, mely nem hibákat keres, hanem erősségekre fókuszál.

„Nebraskai Csillagos Ég”

Több elismert szakember (köztük szakmai koordinátorként Fodor Szilvia, az Európai Tehetségtanács alelnöke) is részt vett az egyedülálló modell magyarországi adaptálásában, mely a Magyar Templeton Program keretein belül zajlott. A programba sikeresen 150, 5-8 éves hátrányos helyzetű kognitív tehetségcsírát vontak be.

Nem számolást vagy verstanulást figyeltek, hanem olyan jellemzőket, mint a mások általi elismertség, nagyobb egységben gondolkodás, humor. Összesen 17+1 viselkedéskonstellációt (összetett viselkedési mintát) tartalmaz a megfigyelés, de a tehetségígéretnek nem feltétele, hogy mindben kiemelkedő legyen a gyermek.

Sajnos a programot befejezése után (pozitív mutatói ellenére) nem finanszírozták tovább, újrakezdésére azonban nagy szükség lenne.

A képességek vizsgálata a megfigyelési adatok után inkább kiegészítő és további megismerést, fejlesztést segítő módszerként lehet jelen az óvodások tehetségazonosításában. Mindez gyökeresen változtatná meg a jelenlegi tehetségazonosító protokollt. (Duckworth, 2006 és még sokan mások: Az ehhez tartozó alátámasztó kutatások megtalálhatóak a felhasznált tartalmak között.)

A komplex tehetséggondozás elindult, de az áttörés rajtunk múlik

A gyakorlatban ugyanis nagyon kevés óvoda képes megvalósítani a komplex tehetséggondozást. Sőt, iskolai szinten is óriási ezen a téren a hiány. Dr. Gyarmathy Éva erre irányuló kezdeményezése és a Tehetségműhely Közhasznú Alapítvány egyre népszerűbb a szülők körében, ám nem elérhető mindenki számára. Céljuk azonban az, hogy minél több gyermek megtapasztalhassa a kreatív klíma és a komplex tehetséggondozás erejét.

Hiszem, hogy a gyerekeknek tevékenységalapú és nem teljesítményfókuszú tehetséggondozásra és gazdagításra van szükségük.

Hiszem, hogy kézzelfogható, gyakorlati útmutatásra van szükségük a szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt.

Mint szülő vagy pedagógus, Te is segíthetsz, ha beszélsz róla, ha továbbadod a felmerülő igényt, megmutatod a cikket, vagy akár elmeséled a saját tapasztalataidat az érintett szülőknek, vagy a cikk szerzőjének!

via GIPHY

Felhasznált szakmai tartalom

További felhasznált tartalom, melyre a cikkben utalás történt megtalálható itt, itt, itt, itt, itt és itt.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Megszakítás