fbpx

Végrehajtó funkciók – Ez a komplex képesség befolyásolja a sikerességet a gyerekeknél

Átlagos olvasási idő: 8 perc

Figyelem, tervezés, kivitelezés. Legfontosabb alapkészségeink már óvodáskorban kialakulnak és megszilárdulnak. Ezek az alapkészségek segítenek át minket az iskoláséveinken egészen a felnőttkorig, és járulnak hozzá a kiegyensúlyozott, teljes élethez. Ebben van kiemelt szerepe a végrehajtó funkcióknak, amik átszövik az életünk színtereit. De mi történik, ha hibás ez a működés, vagy „akadozik”? Hogyan lehet ezt fejleszteni, megismerni? Egyáltalán mekkora jelentősége van ennek a későbbiekben? A kérdésekre választ ad Nagy Gitta pszichológus.

Épp egy születésnapi összejövetelt szervezel. Számba veszed, milyen teendőid vannak, és ezt hogyan kell kivitelezned, mik akadályozhatnak téged. Például gondoskodnod kell az enni- és innivalóról, a vendégek meghívásáról, a lakás kitakarításáról, közben a gyerkőcöt lekötni valamivel vagy bevonni a folyamatokba. Fontossági és időrendi sorrendet alakítasz ki, hogy hatékonyabb legyél. Mit gondolsz, hány részletet, információt kell egyszerre fejben tartanod – majd a cselekvéssort megvalósítanod – mindehhez?

Végrehajtó funkciók

Először az 1970-es években kezdték vizsgálni, de csak az ezredfordulóra vált elterjedtté (szakmai körökben) a végrehajtó funkciók fogalma. Ahogy a fenti példából látható, a végrehajtó funkciók segítenek, hogy egy-egy cselekvéssort kivitelezzünk. Ebbe tartoznak a végrehajtó funkciók komponensei, avagy magjai: a munkamemória, a kognitív flexibilitás és a gátlás (Diamond, 2013; Józsa G. és Józsa K., 2018).

vegrehajtofunkciok-alkomp
A végrehajtó funkció alkomponensei

munkamemóriát (nem egyenlő a rövid távú memóriával) elképzelhetjük egy mentális kezelőfelületként is (Shonkoff, Duncan, Fisher, Magnuson és Raver, 2011). Az aktuális feladathoz tartozó információkat tárolja és kezeli, ezeket képes összekapcsolni, vagy ok-okozatot találni köztük, és segít használni az általános tudásunkat (Diamond, 2012).

gátlás a kontrollt, önuralmat is jelöli, segít az információk szűrésében – például egy 30 fős osztályban, ennek segítségével a tanuló könnyebben ki tudja zárni a zavaró környezetet, hogy a feladatra koncentráljon.

kognitív flexibilitás lehetővé teszi a feladatok közti váltást, a rugalmasságot. Segít a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni. A diákoknak is gyakran van erre szükségük – például rugalmasan váltani a következő feladatra a dolgozatban, nem leragadni annál, amit nem ért éppen.

Ha egy kicsit utánaolvasunk, a szakcikkek nem egyeznek meg egyöntetűen a végrehajtó funkciók folyamataiban és alkotóelemeinek, készségeinek leírásában. A fenti 3 alkomponens azonban minden kísérletben megjelenik, és bizonyított a viselkedésszervezésben játszott szerepük.

Tudtad?

Először a homloklebeny-sérülést elszenvedett pácienseknél kezdtek kutatni egy átfogó rendszer után, mivel náluk megjelent a végrehajtó funkciók detektálható (észrevehető, leírható) zavara. A tudatos kognitív kontroll (mikor én irányítom a meglévő információkat és gondolataimat) elvesztésével szétesetté válik a személy magatartása, nem képes a maga elé kitűzött célok elérésére.

A prefrontális kéregnek nagy szerepe van a végrehajtó funkciók jó szintű működésében, hiszen ha ez sérül, bizonyos esetekben – mint az első dokumentált, híres Phineas Cage balesetében – teljesen szétesik a tervezés, önkontroll, megváltozik a viselkedés.

Phineas Cage egy súlyos baleset következtében sérült meg, ám az agyának csak bizonyos területeit érte a sérülés. Egy vasrúd hatolt át a koponyáján munka közben, és bár fél szemére megvakult, túlélte a balesetet. A nyugodt természetű férfi viselkedése radikálisan megváltozott a történtek után, és már képtelen volt szabályozni, kontrollálni önmagát – figyelmetlen, trágár és agresszív lett, azaz képtelen volt ösztönei, impulzusai gátlására.

Ezek a komponensek (gátlás, munkamemória és kognitív rugalmasság) a döntéseinkben és a gyors, megfelelő reagálásban is jelentősek, épp ezért a sportolók teljesítményét is meghatározzák. A végrehajtó funkciók mérésével megjósolható, hogy például mely focisták lesznek eredményesek (Vestberg, Gustafson, Maurex, Ingvar és Petrovic, 2012).

Így befolyásolják a végrehajtó funkciók az életvezetést és életminőséget

Amiben a kutatók szintén egyetértenek, az az, hogy a végrehajtó funkciók szerepe kiemelt az életben való sikerességben. Azt mondhatjuk, hogy vannak gyengébb és vannak magasabban fejlett végrehajtó funkciókkal rendelkező személyek. Az ADHD és a magatartási zavarok esetében a vizsgálatok gyengébb végrehajtó funkciók meglétét igazolták, sőt esetükben magasabb bűnözési ráta is megfigyelhető. Nem csoda hát, hogy ezek a személyek kevésbé voltak produktívak a munkahelyükön, illetve hajlamosabbak a különböző függőségekre is, mint a kábítószer-fogyasztás vagy a túlevés és elhízás.

A végrehajtó funkciók korai mérése előre jelezheti az iskolaérettséget és az iskolai teljesítményt.

Ez azért is válhat jelentőssé számunkra, mert az Oktatási Hivatal 2022 elején több, mint 20 ezer iskolakezdési halasztásról döntött, és több ezer iskolaérettségi vizsgálatot indított a pedagógiai szakszolgálatoknál, azon szülők kérvénye nyomán, akik a kötelező beiskolázás alól akarták felmenteni gyermeküket. A számtalan, különböző ok mellett gyakran jelenik meg a figyelem, az önkontroll, a viselkedés- és érzelemszabályozás deficitje is. Ezek mögött sok esetben áll gyengébben működő végrehajtó funkció, mely megnehezíti az óvoda-iskola átmenetet (Blair és Razza, 2007), sőt az olvasáselsajátítás és a matematika területén is alacsonyabb teljesítményt mutattak ki, mint a magasabb szinten lévő végrehajtó funkciók megléténél (Acock és Morrison, 2006).

vegrehajtofunkciok-1

A végrehajtó funkciókat karnagyként is felfoghatjuk – fontos szerepük van az összehangolásban.

A végrehajtó funkciók minősége nagyobb jelentőségű az iskolai eredményességben, mint maga az IQ. Ez azzal is magyarázható, hogy a jobb végrehajtó funkciók segítik a tananyag pontosabb elsajátítását (Benson, Sabbagh, Carlson és Zelazo, 2013), így hozzájárulnak a magasabb iskolai végzettség megszerzéséhez.

A fiatal felnőttkorig fejlődhet

Az óvodásoknál látványosan fejlődnek a végrehajtó funkciók – gondolhatunk itt például a munkamemóriájukra, a figyelmi kapacitásra, az információk rendszerezésére és egyidejű fejbentartására vagy önkontrolljára –, de közel sem ér véget ez a fejlődés.

Ha egy gyermeknél alacsonyabb szintű végrehajtó funkciók működését véljük felfedezni, egészen a felnőttkorig érdemes a fejlesztéssel foglalkozni.

Ha ezt megtesszük, olyan képességeinkre lehetünk hatással, mint a különböző perspektívák észlelése, a kísértéseknek (amit később megbánnánk) való ellenállás, az önfegyelem.

Milyen hétköznapi tevékenységekhez van szükség a végrehajtó funkciókra?

Gátlás: Az első impulzív reakció, automatikus válasz megállítása és felülírása.

  • Mikor munka után legszívesebben a tévé elé ülnénk le a futás helyett.
  • Máskor a diéta miatt kell rávenni magunkat a kedvenc süteményünk visszautasítására.
  • Ugyanígy kihívás, mikor az óvodai csoportfoglalkozáson arra kérem a gyerekeket, hogy még ne fordítsák meg az asztalon lévő kártyákat.

Munkamemória: Több információ vagy perspektíva együttes fejben tartása, szelektálása és ezeken műveletvégzés.

  • Például a postára tartva, emlékezve az úti célra, a vacsora receptjét nézegetjük a mobilunkon, és több recept közül igyekszünk kiválasztani egy olyat, amit az otthoni alapanyagokból is el tudunk készíteni.
  • Vagy a munkahelyi e-maileket olvasva kettőt félreteszünk, hogy előbb a főnökünk kérdésére válaszoljunk – de fejben tartjuk, hogy a másik két üzenetre is reagáljunk utána.

Kognitív rugalmasság: Gyors és rugalmas alkalmazkodás a környezet megváltozott tényezőihez – tehát monitorozzuk magunk és a környezetünk, és ha a célunk érdekében szükséges, változtatunk a viselkedésünkön.

  • Mikor vásárolni indulunk, de véletlenül nem viszünk magunkkal elég pénzt (a bankkártyaterminál pedig pont ekkor nem üzemel), és valamilyen terméket ott kell hagynunk.
  • A gyerekeknél ugyanígy rugalmasságra van szükség, mikor például kiderül, hogy anya reggel nem a kedvenc tornacipőjét tette el.

A végrehajtó funkciók fejlesztése lehetséges és szükséges lépés, ha a gyermek viselkedésszervezésében problémák merülnek fel. Ám nem mindig tudjuk, hogy merre induljunk el, kit kereshetünk fel, vagy otthon hogyan foglalkozhatunk ezzel a komplex rendszerrel.

A végrehajtó funkció mint határterület – és akik foglalkoznak vele

Mint láttuk, az életünk számtalan területére hatással vannak a végrehajtó funkciók, és épp ebből kifolyólag több tudományterület is foglalkozik vele (pl. neuropszichológia). Az óvodás és iskolás gyerekek fejlesztésében pedig a pedagógusok, fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok és pszichológusok is ismerhetik a végrehajtó funkciók működését.

A pedagógusok a hétköznapokban sok olyan játékot játszanak a gyerekekkel (főleg az óvodás és kisiskolás korosztállyal), melyek fejlesztik a végrehajtó funkciókat. Érdemes lehet felkeresni a gátlás és önkontroll fejlesztése érdekében a gyógypedagógusokat, akik kreatív eszközökkel, életkori szintnek megfelelően és rendkívüli érzékenységgel viszik a gyerekeket az énszabályozás irányába. Jó példa erre Sárosdy Virág (skillo), akinek kifogyhatatlan a kreatív tárháza a játékos fejlesztés érdekében.

Milyen játékok fejlesztik a végrehajtó funkciókat? – A Stroop-teszt

Mennyire gyorsak a reakcióid? A Stroop-teszt egy végtelenül egyszerű elven alapul, és a kódolása sem bonyolult (pszichológushallgatóként ezen tanultuk a kódolást az egyetemen). Ha kíváncsi vagy, hogyan teljesítesz a kutatók által gyakran használt Stroop-tesztben, íme egy online gyorsan kipróbálható változat. Az okostelefonra letölthető alkalmazást pedig magyar nyelven „EncephalApp – Stroop Test” – Színnevek Teszt néven találod.

A színnevek különböző színnel vannak írva a tesztben, a tesztalanynak pedig arra kell kattintani, hogy milyen színnel van írva a szó, a szó jelentését figyelmen kívül hagyva. Nehézsége, hogy ha az van írva, hogy kék, de piros a betű színe, sokszor automatikusan a kékre szeretnénk nyomni, így lassul a reakcióidőnk.

A kisgyermeknél a színek nevei az elsők között rögzülnek.

végrehajtó funkciók - színes kockák

A Stroop-tesztben a figyelmi gátlás is gyakorolható. Erre a hétköznapokban igen nagy szükség van: ez segít, hogy kizárjunk zavaró ingereket, például a környezetünk hangosságát, és figyelmünket célzottan másra irányítsuk. Ez a szelektív figyelem, így arra tudunk összpontosítani, amire szeretnénk. Figyelemzavar esetén ez a figyelmi gátlás például nem (vagy korlátozottan) alakul ki.

Igazi fejlődésfókuszú szemlélet, ha nem a családtagokkal vagy testvérekkel méritek össze az eredményeket, hanem a gyakorlások után a saját fejlődéseteket díjazzátok. Nagy öröm a gyerekeknek, mikor látják, hogyan tudták meghaladni önmagukat!

A „csapkodós” játék

Ezt a játékot a fiatalabb korosztálynak ajánlom – leginkább óvodásoknak és kisiskolásoknak. Nézz rá kicsit lentebb a képre: ilyen módon, szemben helyezek a földre A/5 vagy A/4-es színes papírokat vagy kartonokat, a gyermek pedig velem szemben térdel vagy ül a padlón. Ezt a padlón való játékot nagyon élvezték nálam a nagycsoportos óvodások, mivel a megszokottól eltérő volt.

Először én mint felnőtt mutatom a mintázatot, a gyerek pedig utánozza. Mindig egyszerűvel kezdjünk gyakorlásképpen. Például rátenyerelek a zöldre majd a pirosra, a gyermek szintén a zöldre majd a pirosra. Utána mindkét kezemmel a sárgára és zöldre egyszerre, aztán a kékre, és a gyermeknek ezt is utánam kell csinálnia. Ezután már 3-at, majd 4-et is „csaphatok”, emelve a nehézséget. Bátran ér kísérletezni, nevetni, belevetni magunkat a szórakozásba!

végrehajtó funkciók - csapkodós játék
Ennek a játéknak kitalálhatunk saját nevet is, ami például vicces a számunkra.

Különösen hasznos ez a játék a végrehajtó funkciók fejlesztésében, mivel jól leképezi a folyamatot: munkamemória – tapssorozat megjegyzése, átfordítása az ő térfelére, gátlás – hogy azonnal elkezdje, és önuralom, hogy ne saját mintát, hanem a felnőttét adja vissza, illetve mikor keresztezést használunk, más nézőpontot kell felvenni, hogy pontos legyen a feladatvégzés. De közben könnyen megérthető, játékos és élvezhető is, sőt az optimális kihívás érdekében a szintet is lehet emelni; ezt mi szabályozzuk, azzal, ha több különböző színű papírt vagy kartont használunk.

Már 2-3 éves gyerekeknél elkezdhetjük a játékot, ha csak két különböző színű kartont használunk. Szánjunk több időt a feladat megmutatására és megtanulására a kicsik esetében! Ha időről-időre elővesszük, látható, hogy mennyit fejlődött a gyermekünk (már nem 5-öt, hanem 6-ot megjegyez sorban), és ezt vissza is jelezhetjük neki.

Stratégiai társasjátékok

Bár a legtöbb társasjátékról elmondható, hogy jó hatással van a végrehajtó funkciók működésére, sokat számít a társasjáték és a gyermek életkori és képességbeli összeillése. Mivel hazánkban ma már több száz, a nemzetközi piacon pedig több ezer társasjáték kapható, érdemes gondosan megválogatni, melyik társasjátékot szerezzük be következőnek.

végrehajtó funkciók - társasjáték

Igazán megéri időt szakítani a közös társasjátékra.

Ha a végrehajtó funkciókat szeretnénk fejleszteni, olyan társast keressünk, ami lehetőleg stratégiai, hogy meg kelljen tervezni és szervezni a lépéseinket (Photosynthesis – 10 éves kortól, A tiltott sivatag – 10 éves kortól), ami igényli a rugalmas gondolkodást vagy nézőpontváltást (Gyémántvadászok – 8 éves kortól, Robotok – 5 éves kortól), és egyszerre több információt kell fejben tartanunk (A Mars terraformálása – 12 éves kortól, Pandemic – 8 éves kortól) – sőt az sem árt, ha közben még élvezni is lehet ezeket a játékokat.

Akkor se add fel, ha elsőre nem megy!

A gyerekek, pont a kellő önfegyelem híján, hamar feladhatják a küzdelmet, ha olyan készséget kell elsajátítaniuk, ami nehezen megy. Nem az erőltetés vagy alkudozás a célravezető. Ha az „A” opció nem vált be, keress egy szintén játékos „B” opciót. Talán nehéz elképzelni, de lehet észrevétlenül is fejleszteni a gyerekeket.

Mindehhez a találékonyságodra, vagy a körülötted lévők leleményességére is szükség lehet. De ha te nem adod fel, mert látod, hogy napról napra küszködik a gyermek a szétszórt figyelemmel vagy a rugalmatlansággal, és motivált vagy a számára is befogadható módon segíteni őt, akkor megtaláljátok az utat a megoldáshoz.

Ne felejtsük el:

Mi emberi lények mindig akarunk, és akarunk akarni, különböző dolgokat.”

– Cattell nyomán idézi Duckworth, 2011.

Azaz motiváltak vagyunk arra, hogy célokat tűzzünk ki, ezeket megtervezzük és megszervezzük, észben tartsuk és formáljuk.


Felhasznált szakmai tartalom

  • Benson, J., Sabbagh, M., Carlson, S. M., Zelazo, P. D. (2013). Individual differences in executive functioning predict preschoolers’ improvement from theory-of-mind training. Developmental Psychology, 49(9), 1615‒1627. doi: 10.1037/a0031056
  • Diamond, A. (2013). Executive function. Annual Review of Psychology, 64, 135–168. doi: 10.1146/annurev-psych-113011-143750
  • Molnár É. (2017). Erőfeszítés alapú kontroll és végrehajtó funkciók az önszabályozásban. Magyar Pszichológiai Szemle, 72 4/4. 533–547 doi: 10.1556/0016.2017.72.4.4
  • Józsa G., Józsa K. (2018). Végrehajtó funkció: elméleti megközelítések és vizsgálati módszerek. Magyar Pedagógia, 118 (2), 175-200.
  • Mohai K., Kálózi-Szabó Cs., Rózsa S. (2016). A végrehajtó funkciók adaptív mérésének lehetőségei. Psychologia Hungarica, 4(1), 40-85.
  • Tánczos T., Janacsek K., Németh D. (2014). A munkamemória és végrehajtó funkciók kapcsolata az iskolai teljesítménnyel. Alkalmazott Pszichológia, 14(2), 55–75.
  • Vestberg, T., Gustafson, R., Maurex, L., Ingvar, M., Petrovic, P. (2012). Executive functions predict the success of top-soccer players. PloS one, 7(4), e34731.

Jelen cikk a Nemzeti Tehetség Program Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj pályázatának keretén belül jelent meg.


Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉
Facebook
Email
Nyomtatás
5 2 szavazatok
Cikk értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Beépített visszajelzések
Megnézem az összes hozzászólást

Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! ❤️

Felépítésében hasonló, ám mégis más, mint a többi közösségi médiafelület. A tőlünk megszokott minőségi tartalmakkal találkozhatsz, amelyek inspirálnak, tanítanak és támogatják a fejlődésedet.

Valósítsd meg önmagad – velünk!

Neked ajánljuk
Tehetségfejlesztés kicsiknek és nagyoknak – „A tehetséggel foglalkozni nem úri huncutság…”
Szereptorta a munka-magánélet egyensúly megteremtéséért!
Az óvodás tehetségígéret is figyelmet követel – Szükséges a tehetséggondozás óvodáskorban?
A kivételes teljesítmény nem a veleszületett tehetségen múlik – A GRIT-hatás 4 összetevője
5 társasjáték a fejlődésért – Így lépj ki a komfortzónádból!

Gyarmathy Éva ismeretterjesztő könyve Tehetségfejlesztés címmel nemcsak irányt és érdekes ötleteket ad a tehetségfejlesztéshez, hanem egy speciális, tisztábban látó szemüveggel is képes megajándékozni

//
2021. július 11.

Életünket két tényező befolyásolja döntően: a munkánk és a magánéletünk. Mindkét színtéren különböző szerepekbe bújunk, hogy minél hatékonyabbak lehessünk. Ezeket

//
2020. június 29.

Az óvodás tehetséges gyerekeket „tehetségcsírának” vagy „tehetségígéretnek” hívjuk. Milyen programot választhatunk, ha nem akarjuk címkézni a gyerekeket? Egyáltalán szükséges ezzel az

//
2022. október 18.

Mi segít annak talpra állni, akit kudarc ér? Miért fut vakvágányra olyan sok jó képességű ember? Hogyan találjuk meg a

//
2022. június 8.

Gondoltátok volna, hogy az elmúlt 1 évben rohamosan nőtt a kereslet a társasjátékok iránt? Győri Zoli és felesége, Réka szerint

//
2021. március 28.
5 2 szavazatok
Cikk értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Beépített visszajelzések
Megnézem az összes hozzászólást
0
Te hogy látod? Szólj hozzá a témához!x