Gyermekének mindenki igyekszik megadni a feltétel nélküli szeretetet. Ebből következik, hogy mindenki a saját gyermekét látja a legszebbnek, legügyesebbnek. Ez így is van rendjén, hiszen egy szülőnek mindig a gyermeke lesz a legfontosabb. De vajon mit tehetünk azért, hogy ő is észre tudja venni, és reálisan lássa a benne rejlő értékeket? Hogyan segítsünk neki kialakítani egy egészséges önbizalmat? Kedves Flóra pszichológus írása.
Az önbizalomról rengeteget olvashatunk akár az újságokban, az önfejlesztő könyvekben vagy az interneten is. Nem véletlen ez, hiszen valóban nagyon fontos témáról van szó. Kevés helyen hangzik el viszont, hogy már a gyermekek önbizalmát is számos módszerrel tudjuk pozitív irányba terelni.
Mit is jelent az önbizalom?
Ahhoz, hogy segíteni tudjunk gyermekünknek, tisztában kell lennünk azzal, hogy mit is jelent pontosan az önbizalom. Ennek a fogalomnak sokféle meghatározásával találkozhatunk különböző szakirodalmakban. A fogalom persze magától értetődőnek tűnhet, mégis érdemes végiggondolni, hogyan is épül fel pontosan.
Az önbizalom a személy azon belső megélése, hogy mennyire bízik saját fizikai, emberi és szakmai erejében, kompetenciáiban, erőforrásaiban. Ezek azok a képességek, amelyek lehetővé teszik a mindennapi tevékenységek elvégzését, és segítenek a sikerek elérésében.
Jó hír, hogy az önbizalom nem egy kőbe vésett tulajdonságot jelent. Ahogyan az évek során változik és fejlődik személyiségünk, úgy tud változni és alakulni az önbizalmunk is. Érdemes egy olyan vonásként tekinteni rá, amelyben ott rejtőzik a lehetőség a folyamatos fejlődésre.
Egészséges önbizalom
Sokakban kelt negatív érzést az önbizalom szó, hiszen egyből a nagyképűséggel, önimádattal hozzák összefüggésbe. A pszichológiai értelemben vett önbizalom azonban nem erről szól. Az egészséges önbizalom sokkal inkább jelenti azt, hogy ismerjük az erősségeinket, és hiszünk abban, hogy megfelelően tudjuk ezeket hasznosítani. Ehhez hozzátartozik az is, hogy felismerjük, ha hibázunk, és igyekszünk tanulni belőle.
Miért olyan fontos az önbizalom, és mi befolyásolja azt?
Mindenkinek vannak alapvető személyiségjegyei, melyeket születésétől fogva hordoz magában. Már a kisbabákon is észrevehető, hogy más-más temperamentummal rendelkeznek. Ebből fakadóan önbizalmunkra is hatással lesznek az alap személyiségvonásaink. Emellett rengeteg környezeti hatás ér minket születésünktől fogva: családi környezet, óvodai és iskolai hatások, baráti kapcsolatok, közösségi média által támasztott elvárások stb.
Azt már tudjuk, hogy későbbi önbizalmunkat nagyban befolyásolja, hogy milyen hatások értek minket gyerekkorunkban. De miért is érdemes ezzel foglalkozni már ilyen korán? Ha az embert már kisgyermekként segítik az egészséges önbizalom kialakításában, az felnőttkorában is kamatoztatja majd jótékony hatásait. Egy kutatás szerint például a pozitívabb önértékelés – ami az önbizalom egyik alapja – az alábbi faktorokra is hatással van:
- mentális jóllét;
- boldogság;
- tanulmányi és egyéb sikerek;
- elégedettség;
- súlyos betegségből való felépülés.
Az egészséges önbizalom kiépítésébe tehát mindenképp hasznos belevágni. A kérdés már csak az, hogyan segítsük ebben tudatosan is gyermekünket?
1. Pozitív megerősítések
A kimondott szavaknak hatalmas erejük van, éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan kommunikálunk gyermekünkkel. Talán alap dolognak tűnik, hogy alkalmazzunk pozitív megerősítéseket, dicsérjük és bíztassuk a csemetét, akár az apró sikerekért is. Fontos azonban tudatosítani, hogy az, ahogyan beszélünk gyermekünkkel, tényleg egy szó szerinti alapot képez a későbbi önbizalmához.
Az, ahogyan a gyermekünkkel most beszélünk, később a belső hangjává válik.
– Peggy O’Mara
Ha megfelelő mennyiségű pozitív megerősítést alkalmazunk, dicsérjük és bátorítjuk gyermekünket, az nem csak a jelen helyzetre lesz hatással. Ahogy az idézetben is olvashatjuk, ezek a megerősítések később a belső hangjává válnak gyermekünknek, ami mindig vele marad élete során. Arról, hogy mégis hogyan érdemes gyermekünket dicsérni, bővebben itt olvashatsz.
2. Engedjük gyermekünknek, hogy segítsen nekünk
Ugyan ki ne látott volna már olyan családi fotót, ahol egy gyermek a kisszéken állva próbált a konyhában segíteni az anyukájának a mosogatásban vagy a főzésben? Vajon hány olyan fénykép készült, ahol az apuka és gyermeke együtt szerelik az autót a garázsban?
A házimunka jó alkalom lehet a kötetlen beszélgetésekhez is.
Ezek a programok nemcsak tartalmas időtöltések gyermekünkkel, hanem fontos üzenetek közvetítői is. Minden alkalommal, amikor bevonjuk őket a feladatokba, és engedjük, hogy segítsenek nekünk, azt kommunikáljuk: „Kompetens vagy, rád lehet bízni dolgokat!”.
Velem történt
Mai napig emlékszem, amikor óvodás koromban a kisszéken állva próbáltam anyukámnak segíteni a mosogatásban. Gyakran kérdezgettem: „Ugye, neked ezzel most könnyebb a mosogatás?”. A válasz is itt cseng a fülemben még ma is: „Persze, ezzel most nagyon sokat segítesz nekem!” .
A gyermek hétköznapi feladatokba való bevonása persze nem mindig egyszerű, hiszen gyakran sietünk, szeretnénk haladni, és minél gyorsabban végezni a teendőkkel. De ne feledjük: az a sokszor plusz félóra, amit ilyenkor rászánunk gyermekünkre, később mind összeadódik, és egy igazi önbizalomlöketté válhat számára.
3. Mutass példát!
Nem várhatjuk el gyermekünktől, hogy bízzon önmagában, ha mi is hadilábon állunk ezzel a kérdéssel. Ha gyermekünk azt látja, hogy minden egyes feladatnál megtorpanunk, és nem hiszünk abban, hogy sikerülhet azt megoldani, valószínű, hogy ő is hasonlóan áll majd a rá váró kihívásokhoz.
Gyermekünknek mi vagyunk az elsődleges minta, tőlünk tanul a legtöbbet.
Saját önbizalmunkon és önértékelésünkön rengeteg módszerrel dolgozhatunk felnőttként is. Az önismereti munkába bármikor érdemes belevágnunk! Nemcsak azért, hogy gyermekünknek jó példát mutassunk, hanem saját magunk miatt is.
4. Tanítsd meg hibázni!
Hibázni emberi dolog. – Ez egy olyan üzenet, amit több, mint érdemes megtanítani gyermekünknek. A következőket lehet tudatosítani a gyermekekben a saját szintjüknek megfelelően:
- Mindenki hibázik, a felnőttek is.
- Minden hiba egy újabb lehetőség a tanulásra, fejlődésre.
- Bármikor megpróbálhatod újra.
- Akkor is szerethető vagy, ha hibázol.
- A siker felé a hibákon keresztül vezet az út.
5. A döntés szabadsága
Ahogy nő egy gyermek, egyre inkább szeretné maga uralni a helyzeteket, és meghozni saját döntéseit. A mi feladatunk az, hogy megadjuk ehhez a biztonságos kereteket. Fontos, hogy olyan döntésekbe vonjuk be gyermekünket, ami a saját szintjének megfelelő: pl. reggeli ruhaválasztás, melyik mesét nézzük délután, vagy mit reggelizzünk a hétvégén.
A gyermekek előszeretettel válogatnak reggel a ruhák között. A kislányok időjárástól és praktikusságtól függetlenül választanak maguknak szoknyát vagy flitteres topot, a kisfiúk rövid ujjú dínós felsőt vagy szuperhős ruhát. Mit lehet ilyenkor tenni?
Jó megoldás lehet, ha ilyenkor kiválasztunk két általunk is megfelelőnek ítélt szettet, és hagyjuk, hogy ő dönthesse el, a kettő közül melyiket szeretné felvenni.
Amellett, hogy szép lassan megtanul kompromisszumokat kötni, érezni fogja azt is, hogy az ő véleménye is számít. Később pedig, amikor a felnőtt életében kerül egy döntési helyzetbe, hinni fog abban, hogy képes lesz jó döntést hozni.
6. Tapasztalatok szerzése
Az egészséges önbizalmat akkor tudjuk csak kialakítani, ha tisztában vagyunk azzal, hogy miben vagyunk ügyesebbek, és miben kevésbé. Ahhoz, hogy gyermekünknek is sikerüljön készségeit felfedezni, a mi segítségünkre van szüksége. Engedjük, hogy minél több tevékenységet ismerjen meg, és próbáljon ki. Saját gyermekünket azonban mi ismerjük a legjobban, ezért ha valamiről úgy látjuk, szorongást kelt benne, ne erőltessük.
Együtt könnyebb nekivágni egy elsőre ijesztőnek tűnő dolognak is.
Az egészséges önbizalom kialakításában kulcsfontosságú lesz a sikerélmény. Erre minden gyereknek (és felnőttnek is) szüksége van, hiszen ezt az élményt bármikor visszahívhatjuk magunkban, akár a nehéz pillanatokban is. Igyekezzünk gyermekünknek olyan helyzeteket teremteni, melyben optimális kihívásokkal nézhet szembe. Ezek a feladatok ne legyenek se túl könnyűek, se túl nehezek, hanem éppen optimálisak a gyermek számára. Pl. egy négyéves gyerek már segíthet az asztal megterítésében, neki ez pont egy optimális kihívás, ami biztosítja a sikerélményt is. Ezzel szemben egy kétévesnek ez még túl nehéz, egy hatévesnek pedig rutinfeladat.
+ 1 gyakorlat: Szupererők feltérképezése
A következő gyakorlattal segíthetünk gyermekünknek abban, hogy feltérképezze saját szupererejét. A feladatot ötéves kortól bátran lehet alkalmazni, ehhez nem lesz másra szükségünk, mint rajzlapokra, színes ceruzákra és a képzelőerőnkre. Üljünk le gyermekünkkel egy asztalhoz (akár az egész család csatlakozhat) és soroljuk fel, ki miben ügyes, tehetséges. Segítsünk gyermekünknek is megtalálni azon tulajdonságait, amelyek valamilyen formában kiemelkedők. Pl. ügyesen tornázik, szépen táncol, jól számol, jószívű az iskolatársaival. Bármi lehet pozitív tulajdonság, azaz szupererő, amit ő annak érez.
Ezután nincs más dolga, minthogy lerajzolja vagy lefesse magát szuperhősként a saját szupererejével. Az elkészült rajzot kitehetjük a szobájába, vagy bármilyen jól látható helyre, ahol mindig rá tud majd pillantani. Ebbe a játékba akár az egész család bekapcsolódhat, hiszen, ha több felnőtt is részt vesz benne, az mindig ösztönzi a kisebbeket.
Egy életen át tartó fejlődés
Önbizalmunk egész életünk során változik, de minél többet tanulunk magunkról, annál többet tudunk a gyermekeknek is segíteni. Ha igyekszünk nekik megadni a megfelelő alapot, akkor felnőttkorukban sokkal könnyebben tudnak majd dolgozni a saját önbizalmukon. Egy-egy nehéz helyzetben pedig mindig eszükbe fog jutni az, amikor anya megdicsérte, amikor apának segített szerelni, amikor együtt próbáltak ki egy új dolgot, és amikor valaki azt mondta neki: Képes vagy rá!
Felhasznált szakmai tartalom
- Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
- Csíkszentmihályi, M. (2001). Flow – Az áramlat. Budapest: Akadémiai Kiadó.
- Michal (Michelle) Mann, Clemens M. H. Hosman, Herman P. Schaalma, Nanne K. de Vries (2004). Self-esteem in a broad-spectrum approach for mental health promotion. Health Education Research, 19, (4). 357–372