Nevetni jó, de miért is? – A humor pszichológiája

  • Átlagos olvasási idő: 5 perc

Mindenki tudja, hogy nevetni jó dolog, de nem szoktunk a humor pszichológiáján töprengeni – vagyis azon, hogy miért is szeretjük annyira a nevetést, milyen belső folyamatok zajlanak le bennünk ilyenkor. Pedig a humornak bizony több fontos pszichológiai funkciója is van: amellett, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket, a problémákkal való megküzdésben is nagy hasznát vehetjük. Pántya Ágnes pszichológus írása – a kávéd mellé. [Cappuchino]

A humor és a nevetés univerzális emberi tapasztalatok, amelyek minden kultúrában jelen vannak. Abban persze vannak eltérések, hogy a világ mely táján mit tartanak az emberek humorosnak, illetve milyen dolgokon illő nevetni. Ugyanakkor maga az érzelmi háttér megegyezik – hiszen nevetni minden nyelven ugyanúgy kell.

Emellett a humor alapvető jellegét mutatja az is, hogy a nevetés az egyik első viselkedés, ami a csecsemőkorban megjelenik: a babák már 4 hónapos korban gyakran nevetéssel reagálnak a környezetük szórakoztató ingereire.

A humor pszichológiája: Mire jó a humor és hogyan hat ránk?

A humor egy sokoldalú érzelmi jelenség és többféle pszichológiai funkciója van. Egyrészt, amit mindannyian tapasztaltunk már, hogy vidámnak lenni egyszerűen jó. A humor egy kívánatos, pozitív érzelmi állapotot eredményez, amit szeretünk megélni, emellett pedig egyéb előnyei is vannak: ha jó kedvünk van, akkor kreatívabbak vagyunk, hatékonyabban oldunk meg problémákat, optimistább módon viszonyulunk a világhoz (Martin és Ford, 2018).

Hát nem azért élünk, hogy embertársaink mulassanak rajtunk, mi pedig rajtuk nevessünk, ha rákerül a sor?”

– írja Jane Austen egyik leghíresebb regényében. Ez a mondat pedig jól összefoglalja a humor egy másik fontos funkcióját, a társas funkciót. A humoros emberek bármelyik társaságnak gyorsan a középpontjába tudnak kerülni. Ha valakivel ugyanazokat a dolgokat tartjuk szórakoztatónak, akkor szimpatikus lesz számunkra – nem meglepő, hogy barátainkat, szerelmünket is nem ritkán a humora miatt kedveljük meg a kapcsolat kezdeti szakaszában.

A humor minden esetben egy szociális jelenség: legtöbbször társaságban éljük át, vagy ha egyedül, akkor is valamilyen szociális interakció következményeként.

A humor harmadik fontos funkciója pedig a feszültségcsökkentéshez kapcsolódik, vagyis ahogy a hétköznapokban szoktuk mondani: „kiengedni a gőzt”. A nevetésnek nagyon fontos szerepe lehet a mentális és fizikai egészségünk megőrzésében, ezt a hatását pedig többek között a megküzdési potenciálunk növelésével fejti ki.

Humor és megküzdés – avagy hogyan segít a nevetés a félelmeink legyőzésében?

Amikor először olvastam a Harry Potter könyveket, nagyon elgondolkodtatott a mumusról szóló rész: a mumus mindig a legnagyobb félelmünk formáját ölti, az egyetlen fegyverünk ellene pedig az, ha varázslattal nevetségessé tesszük. Tehát ennyi lenne a titok, hogy meg kell találnunk a rémisztő dolgok gyenge pontját és kinevetni őket?

Forrás: GIPHY

A pszichológiai kutatások szerint ehhez nincs is szükségünk varázslatra, elegendő a nézőpontváltás:

  • Lépjünk egyet hátra és gondoljunk úgy a helyzetre, mintha az mással történne meg!
  • Keressünk egy kevésbé szorongató, lehetőleg komikus nézőpontot: milyen vicces elemeket fedezünk fel a szituációban?
  • Amennyire csak tudjuk, tartsuk meg a humoros nézőpontunkat a szorongató helyzet kapcsán.
  • Ha a szorongás ismét elhatalmasodna rajtunk, gondoljunk csak arra, hogy mekkora sztori lesz ebből, ha végre sikerül túllendülni a helyzeten. 😊

A nézőpontváltásra tökéletes példa, amikor egy osztálytalálkozó alkalmával elővesszük a régi történeteket a szigorú tanárról, aki annak idején rettegésben tartotta az iskolát: előfordult, hogy menekültünk előle, esetleg beírást kaptunk és otthon nem mertük megmutatni a szüleinknek? Ezek mind kellemetlen történések, de utólag már szívesen meséljük őket és jókat nevetünk rajtuk.

Az idő akarva-akaratlanul is elősegíti ezt a fajta nézőpontváltást. Azonban akkor tudjuk igazán jókedvűen és stresszmentesen élni a mindennapjainkat, ha ezt a jelenben zajló események esetében is mindig többet és többet gyakoroljuk.

Végezetül pedig egy idézettel zárnám az írásomat:

Azon a napon válik az ember igazán felnőtté, amelyiken először nevet magán tiszta szívből.”

- Ethel Berrymore
Csatlakozz a közösségünkhöz!
megoldásközpont facebook csoport

Ingyenes privát Facebook csoport

Csoportunk neked szól, ha nyitott vagy a megoldásközpontú, pozitív pszichológiai szemléletre.

Itt olyan EXTRA TARTALMAKHOZ juthatsz, amiket máshol nem osztunk meg; és kapcsolatot építhetsz a csoport többi tagjával.

Tedd fel kérdéseidet, és oszd meg velünk sikerélményeidet! 😉

Felhasznált szakmai tartalom

  • Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

  • Martin, R. A., Ford, T. E. (2018). The Psychology of Humor – An Integrative Approach. Academic Press, London.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Neked ajánljuk
Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.