fbpx

Így érvényesülj nőként a munkahelyen! – Asszertivitás 5 lépésben

Átlagos olvasási idő: 5 perc

Habár az utóbbi években, évtizedekben rengeteget haladtunk előre a nők egyenjogúsága terén, a mai napig vannak különbségek a munkahelyi megbecsültségben. A hagyományos nemi szerepek szerint a nők elsődleges feladata nem a karrierépítés. Ez pedig sok esetben érződik abban, ahogyan a nőket a munkatársaik, vezetőik kezelik. Asszertívnek lenni nehéz – főleg, ha nő vagy, és nem erre szocializáltak. Ha te is találkoztál már ezzel a problémával, és szeretnéd megtudni, hogyan kezelheted, cikkünk neked szól! Pongor Ágnes pszichológus írása – a teád mellé. [TEA]

Nőként legtöbbünket arra nevelnek – még ha nem is tudatosan –, hogy legyünk alkalmazkodóak, a háttérbe húzódva támogassunk másokat. A tradicionális nemi szerepek már a kezdetektől belénk ivódnak: nem feltétlenül amiatt, mert a szüleink szexisták lennének, pusztán ezt szívjuk magunkba abból a kultúrából, amelyben nevelkedünk. Nem is olyan régen még a férfiak voltak a családfenntartók, a nők feladata pedig a háztartási munka elvégzése és a gyerekek gondozása volt.

asszertivitás a munkahelyen - női szerepek
Annak ellenére, hogy napjainkban a két nem közel azonos módon van jelen a munkaerőpiacon, a gyerekek gondozása elsődlegesen továbbra is a nőkre hárul.

Friss kutatások szerint jelentősen csökkent a különbség a nemek munkaerőpiaci részvétele, és az átlagos béreik között (utóbbi jelenleg 10% körüli különbséget mutat). Ennek ellenére a nők továbbra is azt tapasztalhatják, hogy

a munkahelyen nehezebb hallatni a hangjukat, pusztán abból adódóan, hogy a tradicionális nemi szerepek szerint ez nem az ő terepük.

A hagyományos szerepek ugyanis a férfiakat határozottsággal, magabiztossággal, versengési vággyal ruházzák fel, míg a nők elsődleges feladata az alkalmazkodás, az empátia, a gyengédség. Hogyan tudunk hát nőként érvényesülni egy olyan munkaerőpiacon, amelyen általában a férfiak dominálnak?

Asszertivitás mint eszköz

Aasszertív kommunikációról már írtunk nektek részletesen a korábbi cikkünkben. Az asszertivitás azt jelenti, hogy mások igényeit szem előtt tartva, őket magunkkal egyenlőként kezelve érvényesítjük a saját érdekeinket. Ezt pedig úgy tesszük, hogy

egyenesen, határozottan kommunikálunk, miközben magunkat és a másik felet egyformán tiszteljük, és nem törekszünk a másik érdekeinek az eltiprására.

A cél nem a győzelem, a hatalom megszerzése, hanem az, hogy win-win helyzetekre építkezve teremtsünk harmonikus kapcsolatokat. Az asszertivitás azért különösen nehéz nőként, mert a hagyományos nemi szerepek alapvetően kevésbé ruháznak fel bennünket az ehhez szükséges eszköztárral.

asszertivitás otthon

Az asszertivitás egy eszköz arra, hogy minőségi kapcsolatokat építsünk ki másokkal.

Amennyiben tartunk attól, hogy nyíltan ütköztessük a véleményünket a másokéval, nem marad más, csak a passzív (alárendelődő) vagy a passzív-agresszív (manipulatív) kommunikációs stílus, amelyek egyike sem alkalmas arra, hogy megfelelően érvényesüljünk a munkahelyen. Az asszertivitás egy olyan eszköz lehet, amely életünk minden területén, így a munkahelyen is elősegítheti az önérvényesítést, és a kiegyensúlyozott kapcsolatok felépítését. Habár gyakran tartunk a konfliktusok felvállalásától, egy jól kezelt konfliktus sokkal inkább előrevisz a mindennapokban, mint a konfliktusok elkerülése.

A konfliktusok természetéről ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben, a konstruktív vitatkozás elsajátításához pedig itt kaphatsz tippeket.

Asszertivitás a munkahelyen – 5 lépésben

A következő részben 5 fontos lépést mutatunk be, amelyek alapvetőek ahhoz, hogy fejleszd a munkahelyi asszertivitásodat. Ha ezeket megteszed, jó úton jársz ahhoz, hogy ne csak elszenvedője, hanem alakítója légy a munkahelyi történéseknek.

1. Tiszteld önmagad és másokat!

Az asszertív kommunikáció alapja, hogy egyformán tiszteled magadat és másokat. Ha ez nem teljesül, esély sem lesz az egyenlő kommunikációra.

Megfigyelés

Gondold végig a legutóbbi munkanapodat az alábbi kérdések mentén:

  • Hogyan érezted magad, amikor másokkal kellett kapcsolatban lenned?
  • Ki volt „felül” az egyes helyzetekben?
  • Ha nem tudtál kellőképpen érvényesülni egy szituációban, mi tartott vissza?
  • Ha úgy érzed, hogy jól érvényesültél egy helyzetben, mi segített?

A kölcsönös tisztelet szerepe egyértelműnek és sablonosnak tűnhet, de a fenti kérdéseket végiggondolva arra ébredhetünk rá, hogy a mindennapjainkban a társas interakciók többsége inkább alá-fölérendeltségi viszonyok között valósul meg. Ez ellen úgy küzdhetünk, ha tudatosan megfigyeljük magunkat ezekben a helyzetekben, és a „forró” pillanatokban emlékeztetjük magunkat a tisztelet szerepére.

2. Jelöld ki a határaidat!

A munkahelyen sok esetben azért érezhetjük elesettnek magunkat, mert nehezen szabunk határokat: nem mondunk nemet, hagyjuk, hogy mások visszaéljenek a segítőkészségünkkel, és inkább vállaljuk az extra terhelést, minthogy konfrontálódjunk. Ennek a kivédéséhez a határok kijelölése és tartása a kulcs. Gondold végig, hogy mi az, ami valóban belefér, és következetesen tartsd magad ehhez!

3. Légy felkészült!

Amennyiben kérni szeretnél valamit, készülj fel alaposan a beszélgetésre! Gondold végig az érveidet, és gyűjts bizonyítékokat az igényed megalapozottságára! Például, ha egy feladatot szeretnél átadni, gondold végig, hogy korábban te miben segítettél be az adott kollégádnak, milyen egyéb munkáid vannak, és miért lenne logikus éppen annak a személynek átvennie a feladatot.

A felkészültség rengeteget lendíthet előre a nehéz helyzetekben való hatékony kommunikációban.

asszertivitás a munkahelyen

Ha mindez megvan a fejedben, nemcsak az adott beszélgetésre leszel felkészültebb, hanem magabiztosabbá is válsz, hiszen nem mások jóindulatára, hanem tényekre hagyatkozva fogalmazod meg a kérésed.

4. Vállald a felelősséget!

Az asszertivitás nemcsak azt jelenti, hogy kiállsz magadért, hanem azt is, hogy felelősséget vállalsz a cselekedeteidért – legyen az egy szakmai siker, vagy akár egy hiba. Gondolj csak bele:

Te hogyan reagálsz a dicséretre?

Ha mentegetőzni kezdesz, és külső tényezőkkel magyarázod a sikered („ugyan, csak szerencsém volt”), akkor bizony van még hová fejlődnöd asszertivitásban. A sikerek mellett pedig a hibáinkért is vállalnunk kell a felelősséget – de szigorúan csak a sajátjainkért! Mások hibáztatása és mások hibáinak magunkra vállalása egyaránt rossz út ahhoz, hogy érvényt szerezzünk magunknak.

5. Készülj fel mások reakcióira!

Ha eddig nem így kommunikáltál, fel kell készülnöd arra, hogy a környezetedben nem mindenki fogja díjazni az asszertivitással járó változásokat. Amennyiben mások eddig azt tapasztalták, hogy mindig szívesen vállalsz át feladatokat, és hagyod, hogy határok nélkül érvényesítsék az érdekeiket veled szemben, valószínűleg megütköznek majd, ha hirtelen azt érzékelik, hogy már nem így viselkedsz. Készülj fel érzelmileg ezekre, és tarts ki az elhatározásod mellett! Ezek a reakciók azt mutatják meg számodra, hogy jó úton haladsz, és már elkezdődött a változás.

Nőként hajlamosak vagyunk átengedni másoknak az irányítást – a munkahelyen és életünk egyéb területein egyaránt. Kultúránkban a női nemi szerep velejárója az engedékenység, amin nehéz felülemelkednünk akkor is, ha érezzük, hogy igaztalanul bánnak velünk egy adott szituációban. Légy te is elöljáró abban, hogy változtassunk ezen! 


Felhasznált szakmai tartalom

  • Alberti, R., Emmons, M. (2017). Your Perfect Right – Assertiveness and Equality in Your Life and Relationships (Tenth Edition). Impact Publishers, Oakland, CA.
  • Bereczkei T. (2003). Evolúciós pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
  • Dénes Dóra (2018). A társadalmi nemi szerepek iránti attitűd és a pályaorientációs döntések kapcsolatának vizsgálata. Különleges Bánásmód, IV, 2018/3, 25‒37. 
  • Hasson, G., Hadfield, S. (2012). Asszertivitás – Hogyan érvényesítsük az érdekeinket? Scolar Kiadó, Budapest.
  • Szabó-Morvai, Ágnes (2018). Közelkép: Nők a munkaerőpiacon. In Fazekas K., Szabó-Morvai Á. (szerk.) Munkaerőpiaci tükör, (pp. 39-201), MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest.

További felhasznált szakirodalom érhető el itt.


Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉
Facebook
Email
Nyomtatás
0 0 szavazatok
Cikk értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Beépített visszajelzések
Megnézem az összes hozzászólást

Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! ❤️

Felépítésében hasonló, ám mégis más, mint a többi közösségi médiafelület. A tőlünk megszokott minőségi tartalmakkal találkozhatsz, amelyek inspirálnak, tanítanak és támogatják a fejlődésedet.

Valósítsd meg önmagad – velünk!

Neked ajánljuk
Mitől leszünk versenyképes munkavállalók? – 5 tipp a hatékony karriertervezésért
Szervezeti elégedettség: Mikor és hogyan érdemes mérni?
Családi hagyományok: Így erősítheted az összetartozást!
Így érvényesülj nőként a munkahelyen! – Asszertivitás 5 lépésben
Nevetni jó, de miért is? – A humor pszichológiája

A munkaerőpiac működése gyökeres változásokon ment keresztül az elmúlt néhány évtizedben. Negyven évvel ezelőtt valószínűleg teljesen más elképzeléseink lettek volna

//
2019. augusztus 29.

A szervezeti elégedettség a munkapszichológia egyik talán legismertebb és a HR területen dolgozók körében leginkább közszájon forgó fogalma. Ennek ellenére nem minden

//
2021. április 10.

Talán nem is gondolnánk, hogy családi hagyományaink milyen sokat elárulnak az értékrendünkről, a kötődésünkről, mi több, a családunk történetéről is.

//
2020. december 13.

Habár az utóbbi években, évtizedekben rengeteget haladtunk előre a nők egyenjogúsága terén, a mai napig vannak különbségek a munkahelyi megbecsültségben.

//
2022. március 16.

Mindenki tudja, hogy nevetni jó dolog, de nem szoktunk a humor pszichológiáján töprengeni – vagyis azon, hogy miért is szeretjük

//
2020. június 1.
0 0 szavazatok
Cikk értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Beépített visszajelzések
Megnézem az összes hozzászólást
0
Te hogy látod? Szólj hozzá a témához!x