A motivációs idézetek és mondások mára már átszőtték életünket, és szinte nincs olyan nap, amikor ne találkoznánk egy-egy frappáns bölcsességgel, pár szóban megfogalmazott életigazsággal. Bár ezek a mondatok az adott pillanatban segítségnek tűnhetnek, érdemes átgondolni, hogy a mögöttük húzódó tartalom valóban hasznos-e számunkra. Vajon a pillanatnyi megnyugtatáson kívül segítenek ezek a biztatások? Hogyan tudjuk őket átkeretezni annak érdekében, hogy hosszú távon is hasznosak legyenek? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Kedves Flóra pszichológus írása.
Egymást biztatni, motiválni, vigasztalni alapvetően az életünk része. Ennek céljából rengeteg mondat és idézet vált népszerűvé a hétköznapi nyelvünkben. Talán mi magunk is használtuk már ezeket a kifejezéseket, mondatokat azért, hogy segítsünk valakinek átlendülni egy hétköznapi problémán vagy akár egy nehezebb élethelyzeten. Az egyszerűnek tűnő mondatok mögött húzódó tartalom azonban nem biztos, hogy hosszú távon is segítség lesz.
1. Minden fejben dől el
Ugye te is sokszor hallottad már ezt a mondatot? A hétköznapokban gyakran találkozunk az ismert biztatással, melyet ismerőseink, barátaink általában segítő szándékkal mondanak nekünk, de sűrűn hallhatjuk híres motivációs előadóktól is. Ezekben az előadásokban megosztanak velünk személyes történeteket mélyszegénységben született emberekről, akik kizárólag a saját erejükre támaszkodva jutottak el a sikeres és boldog élethez. „Ha nekik sikerült, akkor bárki másnak is sikerülhet, hisz minden fejben dől el” – hangzik el a mantra.
De mit üzen ez nekünk valójában?
Azt, hogy a környezeti hatások egyáltalán nem számítanak, az életednek egyedül és kizárólag Te vagy az irányítója. Figyelmen kívül hagyja az egyéni különbségeket, hisz mindannyiunknak más az életútja, más családi háttérrel és erőforrásokkal rendelkezünk, különböző hatások értek minket már kisgyermekkorunktól kezdve.
Ezen kívül gyakran bűntudatot ébreszt bennünk, hiszen, ha minden fejben dől el, de nekem mégsem sikerült elérni a céljaimat, akkor valami baj van velem?
Mit mondhatok helyette?
Az életemet nagyrészt én irányítom, de elfogadom, hogy vannak dolgok, amikre nincs ráhatásom. Viszont eldönthetem, hogyan reagálok a rajtam kívülálló eseményekre.
2. A vonzás törvénye – „ha sokat gondolok rá, bevonzom”
A vonzás törvényéről már sokat hallhattunk, melynek általában spirituális jelentést is tulajdonítanak. Gyakran találkozunk olyan tippekkel, hogy csak sokat kell gondolnunk valamire, esetleg pozitív megerősítéseket kell ismételgetnünk magunkban, és előbb utóbb be fogjuk vonzani, amit szeretnénk. Óva intenek minket a negatív gondolatoktól, félelmektől, hiszen azok be fogják vonzani a negatív eseményeket, betegségeket.
A vonzás pszichológiai értelmezése
A pszichológiai értelemben vett vonzás törvénye valóban működik, csak nem pontosan így. Ha sokat gondolunk valamire, amit szeretnénk elérni, akkor fókuszba helyezzük az életünkben. Ezáltal alapvetően többet fogunk foglalkozni vele, hamarabb vesszük észre a környezet által kínált lehetőségeket, több erőfeszítést teszünk annak érdekében, hogy sikerrel járjunk. Így természetesen nagyobb eséllyel érjük el a célunkat, mintha nem gondoltunk volna rá annyit.
A negatív gondolatok negatív eseményeket vonzanak?
A vonzás negatív oldala hasonló elveken alapul. A negatív gondolatok és érzések alapvetően nem teremtenek negatív eseményeket. Vegyünk alapul egy egyetemistát, aki attól fél, hogy nem fog sikerülni a vizsgája. A következő gondolati spirálba keveredhetünk ilyen helyzetekben:
Félek, hogy nem fog sikerülni a vizsga, én erre nem vagyok képes. → Ahogy közeledik a vizsga, egyre többet szorongok és egyre több negatív gondolatom keletkezik. → A szorongás miatt nem tudok a tanulásra koncentrálni, még a vizsgán is képes voltam leblokkolni. → Nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, már megint bevonzottam a rossz eredményt.
Negatív érzelmeink megélése fontos ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni a nehézségeken.
A negatív eseményeket sokszor nem pusztán a negatív gondolataink okozzák; hanem az ezzel járó szorongás és félelem miatt nem tudunk koncentrálni, nem vesszük észre a környezet adta lehetőségeket, vagy alapvetően negatív színezettel látjuk el életünk minden történését.
Mit mondhatok helyette?
A céljaimért igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni, képes vagyok elérni azokat. Elfogadom, hogy vannak negatív gondolataim is, melyeknek teret adok, megvizsgálom őket, majd igyekszem feldolgozni és elengedni azokat.
3. Aki kritizál, az csak irigykedik ránk
A kritikát nem mindig könnyű elfogadni, és bizonyos esetekben nem is kell. Nem mindegy ugyanis, hogy ki mondja, milyen szándékból mondja és hogyan fogalmazza meg azt. A motivációs beszédekben azonban gyakran találkozhatunk azzal a tévhittel, miszerint azok az emberek, akik kritizálnak minket, pusztán irigyek ránk, és a féltékenység hajtja őket.
Számít-e mások véleménye?
Személyiségfejlődésünkben fontos pont, hogy mások hogyan tekintenek ránk: milyen visszajelzéseket kapunk a munkánkban vagy magánéletünkben, hogyan értékelik egyes cselekedeteinket, mi a véleményük a viselkedésünkről. Ezek a visszacsatolások hozzáadnak fejlődésünkhöz és jó terepet biztosítanak a személyes növekedésünkhöz is.
Társaink, barátaink visszajelzése fontos eleme lehet személyiségfejlődésünknek.
A kritikát tehát érdemes mindig meghallgatni, de jó, ha felismerjük, mikor hasznos számunkra és mikor nincs vele tovább dolgunk.
Építő vagy romboló jellegű?
Egy kritikánál nagyon fontos, hogy milyen stílusban közlik azt velünk. Míg a destruktív kritika általában leminősít és a hibáidat emeli ki, addig a konstruktívan megfogalmazott visszajelzés támpontokat ad a javításhoz, fejlődéshez. Jó példa erre, ha van egy olyan baráti kapcsolatunk, amiben kölcsönösen igényeljük egymás konstruktív visszajelzését. Ebben az esetben érdemes figyelembe venni a kritikát.
Rólam szól, vagy a másikról?
Ha úgy érezzük, hogy a kritika nem jogos, destruktívan megfogalmazott, indulatokkal fűtött, akkor az valószínűleg nem rólunk szól, hanem a másik személyről. Ilyenkor érdemes tudatosítani magunkban (és másokban is), hogy a bántó megjegyzéseket nem érdemeljük meg. Fontos azonban tudni, hogy az irigységen kívül még számos dolog sarkallhat egy embert a negatív (és nem jogos) kritika megfogalmazására: magánéleti nehézségek, rosszul berögződött viselkedésminták, önértékelési problémák, gyerekkori traumák stb.
Mit mondhatok helyette?
A saját magamról alkotott véleményem mellett fontos az is, hogy mások hogyan látnak engem. Ha meghallok egy kritikát, mérlegelem, hogy jogosnak tartom-e, majd igyekszem saját fejlődésembe beépíteni azt.
4. A „mérgező” és „negatív” embereket távolítsd el az életedből!
Az ember társas lény, mindannyiunknak szüksége van a másokhoz való kapcsolódásra. Elkerülhetetlen, hogy időnként konfliktusokba keveredjünk, olyan irányt vegyen egy kapcsolat, ami számunkra nem kedvező, vagy esetleg olyat tegyen vagy mondjon a másik fél, amely számunkra sértő. Mindenkivel előfordult már az is, hogy ő maga mondott vagy tett olyat, amire később nem volt túl büszke.
Az egymáshoz való kapcsolódásra kicsiknek és nagyoknak egyaránt szükségük van.
Ha folyamatosan „mérgező” és „negatív” címkékkel látjuk el egymást, egyre távolabb fogunk attól kerülni, hogy elfogadóak legyünk. A másik személy is ugyanolyan ember, mint én: vannak hibái, rosszul berögzült viselkedésmintái, lehetnek feldolgozatlan gyermekkori élményei és még sorolhatnánk. Egy kapcsolatban lévő konfliktuson célszerű együtt dolgozni, hiszen így tudunk fejlődni és tanulni egymástól. Ha pusztán annyit teszünk, hogy megszakítjuk a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akikkel problémánk van, csak ideiglenes megoldást találunk.
Mikor van helye a kapcsolat megszakításának?
Vannak olyan esetek, amikor nem szabad, hogy kérdés legyen, el kell-e engednünk bizonyos embereket az életünkből. Ilyen lehet egy akár érzelmileg, akár fizikailag bántalmazó kapcsolat, hiszen fontos, hogy a saját biztonságunk legyen az első. Olyan is előfordulhat, hogy hiába teszünk akár éveken keresztül lépéseket egy konfliktus megoldására, a másik fél egyáltalán nem nyitott az együttműködésre, nem akarja meghallani a visszajelzéseinket. Érdemes lehet akár szakember segítségét is kérni a problémáink leküzdésében, hiszen így talán más megvilágításban, új szemszögből tudjuk megvizsgálni az adott helyzetet. Amennyiben viszont a mindennapjainkat befolyásolja negatívan az adott kapcsolat (legyen az baráti, családi, párkapcsolati), és több módszer alkalmazása sem javított a helyzeten, érdemes erősen elgondolkozni a kapcsolat megszakításán.
Mit mondhatok helyette?
Megérdemlem, hogy olyan emberek vegyenek körül, akikkel kölcsönösen szeretjük és építjük egymást. A kapcsolataimban lévő konfliktusok megoldásáért megpróbálok lépéseket tenni, a másik személy esetleges bántó viselkedéséről visszajelzést adok.
5. Arra van időd, amire szeretnéd, hogy legyen
Ebben a mondatban megtalálhatjuk a rejtett igazságot, így megfogalmazva azonban nem biztos, hogy segít bárkinek is. Általában akkor hallhatjuk ezt a biztatást, amikor valaki nagyon el van havazva, rengeteg a feladata, és ezek mellett már nincs ideje/ereje például mozogni, többet a friss levegőn lenni, főzni. A helyzet viszont az, hogy egy nap mindenkinek 24 órából áll, és az, hogy az a 24 óra milyen elfoglaltságokból áll össze, nem mindig kizárólag rajtunk múlik. Könnyen kelthetünk ezzel a mondattal bűntudatot, mert ebben a formában azt üzeni, hogy valamit, ami elvileg nagyon egyszerű lenne, nem csinálunk jól.
Mi benne az igazság?
A hatékony időbeosztást és a munka-magánélet egyensúly fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ha úgy értelmezzük a mondatot, hogy erre próbálja felhívni a figyelmet, akkor megtalálhatjuk benne az igazságot. Bár adódhatnak olyan nehéz élethelyzetek és körülmények, ahol kevés választási lehetőségünk van, mégis a legtöbb esetben tehetünk lépéseket annak érdekében, hogy kedvezőbb időbeosztást tervezzünk magunknak.
Mit mondhatok helyette?
Fontos és hosszú távon célravezetőbb, hogy olyan időbeosztást alakítsak ki magamnak, amelyben a munkát és a magánéletet egyensúlyban érzem. Elfogadom, hogy vannak elfoglaltabb időszakok, de igyekszem arra törekedni, hogy az időbeosztásom élhető legyen.
A pótolhatatlan önismereti munka
A kemény, de annál hasznosabb önismereti munkát sajnos nem lehet megspórolni hangzatos, egymondatos idézetekkel és bölcsességekkel.
Ahogy haladunk előre ezen az úton, egyre több olyan felismerést fogunk megtapasztalni önmagunkról, melyek sokkal nagyobb löketet adnak, mint bármelyik fent említett mondat.
Felhasznált szakmai tartalom
- Seligman, M. (2011). Amin változtathatsz… és amin nem – átfogó kalauz a sikeres önfejlesztéshez. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kedves Flóra
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
