A vita szót hallva a legtöbbünkben valószínűleg negatív asszociációk indulnak el: veszekedés, harag, konfliktus… Pedig a vita nem szükségszerűen rossz dolog, sőt! A konstruktív viták minőségi javulást eredményezhetnek a társas kapcsolatainkban és az önértékelésünkben egyaránt. Ehhez azonban a konfliktusokra akadály helyett lehetőségként kell tekintenünk. Cikkünkben a konstruktív vitatkozás alapjait mutatjuk be, 10+1 támpontot adva a konfliktuskezelési módszereink fejlesztéséhez. Pongor Ágnes pszichológus írása.
A hétköznapokban a „vita” kifejezést gyakran a „veszekedés” szóval azonos értelemben használjuk, pedig óriási különbség van a kettő között. Veszekedésről akkor beszélhetünk, amikor az érzelmek uralják a kommunikációt, a felek nem nyitottak egymás nézőpontjaira, pusztán a saját véleményüket akarják ráerőltetni a másikra.
Ezzel szemben a konstruktív vita során a vitatkozó felek higgadtan, a racionális érvelés módszereit használva, a másik nézőpontját tiszteletben tartva igyekeznek meggyőzni egymást az álláspontjaikról.
A konfliktusos kérdések vita útján történő rendezése nem szokatlan a politikában és a tudományos életben. A mindennapokban valahogy mégis kevésbé használjuk ezt a módszert, pedig az alapelvei teljesen jól alkalmazhatóak ezekben a helyzetekben is – ehhez azonban fokozott tudatosságra és sok-sok gyakorlásra van szükség.
Mire jó a konfliktus?
Konfliktusról akkor beszélünk, ha két egyén vagy csoport között valamilyen okból véleménykülönbség, -ütközés áll fenn. A konfliktusok legtöbbünknek nem éppen komfortos helyzetek, igyekszünk mihamarabb szabadulni az ilyen szituációkból. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan törekszünk erre: elkerüljük a témát, ellenállás nélkül engedünk a másiknak, vagy netalán éppen fordítva, erőszakkal visszük keresztül az akaratunkat? A felsorolt módszerek közös vonása, hogy az egyik fél mindenképpen veszít rajtuk, ami további frusztrációt eredményez.
A nézeteltérésekben óriási lehetőség rejlik, amennyiben hajlandóak vagyunk a másikat egyenlő félnek tekintve párbeszédbe bocsátkozni a vitás kérdésről. Ezzel egy olyan megoldásra juthatunk, amelyen mindegyikünk nyer ‒ de legalábbis senki nem veszít. A helyzet okozta frusztráció ezzel csökken, az önbizalmunk pedig nő, hiszen sikeresen érvényesítettük az érdekeinket egy diszkomfortos helyzetben.
👉 A konfliktusaink mélyebb megértéséről korábbi cikkünkben olvashattok részletesebben.
A konstruktív vita alapja: asszertív kommunikáció
Emlékszel még az asszertív kommunikáció szabályaira? Használod őket a mindennapokban? Ha igen, akkor cikkünk bizonyára nem sok újdonságot tartalmaz számodra. Ugyanakkor van egy körülmény, ami miatt még a gyakorlott asszertív kommunikálóknak is nehéz a konstruktív vitatkozás: ez pedig a konfliktusos helyzetből adódó érzelmi feszültség.
Az asszertivitáshoz ugyanis tudatosságra van szükség, érzelmekkel telített helyzetekben pedig hatványozottan nehéz átgondoltan cselekednünk.
Az előrevivő vitákhoz elengedhetetlen az asszertív kommunikáció. Hiszen az asszertivitás és a konstruktív viták gyökere azonos: egyenlő partnernek tekintjük a másikat, tiszteljük a véleményét és az érzéseit akkor is, ha azok nem azonosak a miénkkel.
Mindezek mellett az asszertivitás nagyszerű eszköz arra, hogy a vitát a megfelelő mederben tartsuk: az aktív hallgatással és az én-közlések használatával ugyanis elejét vehetjük a személyeskedésnek és a negatív érzelmek eluralkodásának.
10 tanács a konstruktív vitatkozáshoz
Bízom benne, hogy az eddig leírtak téged is meggyőztek arról, hogy a konstruktív viták hasznosak is lehetnek a hétköznapokban. Egy jól lefolytatott vita sokkal több előnnyel járhat, mint a konfliktusok teljes elkerülése.
A konstruktív vitatkozással elkerülhetjük a konfliktusokból fakadó frusztráció eluralkodását az életünkben.
Az asszertív kommunikáció fejlesztése mellett, az alábbi tippeket megfogadva közelebb kerülhetsz az építő viták megvalósításához:
1. Légy nyitott!
Vagy az ellentétes oldalról megközelítve: ne zárkózz el a másik álláspontjától, hiszen minden érmének két oldala van. Ennek elősegítésére jó módszer a távolítás. Gondolj úgy a szituációra, mintha valaki mással történne meg! Ezzel feloldhatod a saját véleményeddel szembeni elfogultságodat.
Egy szociálpszichológiai kutatás alkalmával szándékosan felbosszantották a vizsgálatban résztvevőket. Ezt követően arra kérték őket, hogy gondolják át újra a szituációt: bizonyos személyeknek egyes szám első személyben („én”), másoknak pedig egyes szám harmadik személyben („ő”) kellett elvégezniük a feladatot. A vizsgálat eredménye szerint azok a személyek, akik egyes szám harmadik személyben gondolták végig az eseményeket, kevesebb dühről és ellenséges gondolatról számoltak be a történtekhez kapcsolódóan (Mischkowski, Kross és Bushman, 2012, idézi: Smith, Mackie és Claypool, 2016).
2. Légy empatikus!
Empátia nélkül nincs lehetőség valós megoldásra, hiányával ugyanis azt üzenjük a másiknak, hogy az ő véleménye nem fontos nekünk ‒ ezáltal védekező pozícióba kényszerítve őt a vita során. Előfordulhat, hogy a másik azért védi annyira az álláspontját, mert számára a vita tárgya személyes jelentőséggel bír. Ez olyan mértékű érzelmi bevonódást eredményezhet, amely mellett már az észérvek sem feltétlenül hatnak – ilyen esetben, ha el tudjuk fogadni ezt a végkifejletet, érdemesebb elengedni a vitatkozást.
👉 Tudj meg többet a vitába való érzelmi bevonódás jelenségéről!
Általánosságban elmondható, hogy könnyebb empatikusnak lenni a másikkal szemben akkor, ha jól ismerjük egymást, hiszen ilyenkor lehet képünk a „háttértörténetről” is, vagyis a másik motivációiról. Ha úgy érzed, hogy nehéz empatikusnak lenned a vita hevében, gondolj vissza egy olyan szituációra, amikor a másik viselkedett megértően veled szemben (nem feltétlenül vitás helyzetben). Fejezd ki nyíltan a másik felé azt, hogy elfogadod az érzéseit!
3. Adj időt!
A konstruktív viták akkor tudnak kibontakozni, ha rászánjuk a szükséges időt. Időnyomás alatt kevésbé tudjuk átgondolni a mondandónkat, és kevésbé vagyunk képesek empatikusan közeledni a másikhoz.
A vita kimenetét nagyban befolyásolják a körülmények.
4. Ragaszkodj az „itt és most”-hoz!
Még egy vitát sem mozdított előre az, ha elővettük a korábbi sérelmeinket a témához kapcsolódóan… Ne most kérjük számon azt, hogy a másik folyton elfelejti levinni a kukát, vagy mindig nekünk kell mosogatni (hacsak nem éppen erről vitatkozunk). A vita akkor tud építeni, ha a jelenlegi problémára koncentrálunk, és a megoldást keressük a múltbeli élmények boncolgatása helyett.
5. Vállald fel az érzéseidet, használj én-közléseket!
Habár a viták gyakran éppen az eluralkodó érzelmek miatt durvulnak el, mégis tud építő lenni ezeknek a kifejezése. Erre használjunk én-közléseket!
Tehát: „feldühítettél” helyett: „feldühít, amikor a szavamba vágsz” vagy „dühös leszek, amikor így beszélsz velem”.
6. Hangsúlyozd a közös pontokat!
A megoldáshoz az fog elvinni, ha egyeztetjük az érdekeinket. Ehhez a véleménykülönbségek kiélezése helyett a közös pontok megvilágításával juthatunk közelebb.
7. Oszd meg az információidat!
A közös nézőpont kialakításához a legjobb módszer, ha rögtön a vita elején megosztunk egymással minden információt, ami birtokunkban van a témával kapcsolatosan, és elmondjuk a legfontosabb érveinket.
8. Kerüld a személyeskedést!
A konstruktív viták halála a személyeskedés. Egy régóta húzódó ellentétnél ezt azért nehéz kiküszöbölni, mert az idő múlásával egyre több sértettséget és frusztrációt halmozunk fel magunkban, ezzel együtt pedig hirtelen rengeteg idegesítő személyiségjegyet veszünk észre a másikban. A vita sohasem irányulhat arra, hogy a másik „ilyen” vagy „olyan”. Ha beleesünk ebbe a csapdába, a konfliktus csak mélyülni fog.
Minden vitás kérdésnél maradjunk a tárgynál, hozzunk érveket és ellenérveket a szembenálló álláspontokhoz kapcsolódóan. A vita során egy problémát oldunk meg, és nem a másik személyiségét bíráljuk.
9. Ne reagálj védekezéssel a személyeskedésre!
Ha a vitapartnerünk feladja a logikus érvelést és személyeskedésre vált, ösztönszerűen védekező üzemmódba váltunk. Ez sajnos végképp megpecsételheti a vita sorsát.
Védekezés helyett fejezzük ki asszertív módon a nemtetszésünket!
A várttól eltérő reagálással jó eséllyel ki tudjuk zökkenteni a partnerünket, és visszaterelhetjük a vitát a helyes irányba.
10. Ha dühös vagy, számolj el magadban 10-ig!
Elcsépeltnek tűnhet, de ha azt érzed, hogy rád borul a vörös köd és eluralkodnak rajtad az érzelmek, számolj el magadban 10-ig. Már ez a rövid idő is elég arra, hogy az első, érzelmek által dominált reakció helyett egy asszertívebb választ tudj adni a másiknak.
+ 1: Ha bármelyikőtöket elragadják az érzelmek, halasszátok el a megbeszélést egy másik időpontra.
Van az a szintű érzelmi feszültség, amely mellett már nem lehet konstruktívan vitatkozni. Ilyenkor jobb, ha arra kérjük a másikat, hogy térjünk vissza a témára később, egy higgadtabb állapotban.
A konstruktív vitatkozás tudományának elsajátítása nem könnyű, ugyanakkor maximálisan megéri a befektetett energiát. Az érzelmeinket nem egyszerű irányítani, így semmiképpen ne add fel, ha első próbálkozásra nem sikerül uralkodni magadon. A gyakorlásban az is segíthet, ha elsőként jelentéktelen témákban próbálod ki magad: például abban, hogy mi legyen az ebéd, vagy ki vigye le a szemetet. Amennyiben van már tapasztalatod konstruktív vitatkozásban, oszd meg velünk az élményeidet a Megoldásközpont Közösségében!
Felhasznált szakmai tartalom
- Alberti, R., Emmons, M. (2017). Your Perfect Right – Assertiveness and Equality in Your Life and Relationships (Tenth Edition). Impact Publishers, Oakland, California.
- Smith, E. R., Mackie, D. M., Claypool, H. M. (2016). Szociálpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
- További felhasznált szakirodalom érhető el itt.
Pongor Ágnes
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
