Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

Konfliktuskezelés – Így válj tudatosabbá az ,,emberi játszmáidra”!

Te tudod, hogy mennyi konfliktusban vagy jelen a mindennapok során? Talán számon sem szeretnénk tartani. Hiszen az életünk különböző területein megannyi, kisebb vagy nagyobb konfliktusban veszünk részt nap mint nap. Milyen megoldásokat és eszközöket vethetünk be, ha legközelebb konfliktusba keveredünk? Hogyan kapcsolódik a konfliktusaink kezeléséhez az emberi játszmák és az érzelemszabályozás témaköre? Mutatjuk! Kisfaludy Lilla pszichológus, brief coach írása.

Vita, viszály, veszekedés, ellentét, konfrontáció, nézeteltérés, félreértés, érdekütközés. A közös bennük az, hogy mindegyik a konfliktus szinonimája. Mégis számottevő; érezhető különbség van köztük. Eltérnek abban, ahogyan a konfliktusban résztvevő felek jelen vannak, ahogyan viselkednek, ahogyan kifejezik érzéseiket és gondolataikat. Különböznek abban, hogy az érintett felek mennyire intenzíven fejezik ki magukat, milyen cél felé törekednek, és hogyan próbálják megoldani az előttük álló helyzetet.

Hétköznapi konfliktusaink

Minél több konfliktusban veszünk részt, annál több konfliktuskezelési módot ismerünk meg. Ezek a tapasztalatok alapot adhatnak ahhoz, hogy kialakítsuk önmagunk legjobb működésmódjait a konfliktuskezelés tekintetében. Kezdetben a családi mintákat követjük, és építjük be. 

Később, ahogy a szociális terünk tágul, úgy fejlődik és formálódik az, ahogyan konfliktusainkban jelen vagyunk. 

Ahogyan haladunk előre az életünkben, egyre érettebb viselkedési formákat, kezelési módokat építünk be a repertoárunkba. Társadalmi szinten töretlenül nőnek az igények arra, hogy tudatosabban kezeljük részvételünket a kapcsolatainkban. Egyre többen nyitottak arra, hogy tanuljanak és fejlődjenek azáltal, hogy megfigyeljék, gyakorolják, majd beépítsék mások praktikáit saját megnyilvánulásaikba, vagy szakemberhez fordulva fejlesszék viselkedésmódjukat, és dolgozzanak önmagukon.

Azzal, hogy fejlesztjük önmagunkat, megalapozzuk kapcsolataink minőségét. Hozzájárulunk ahhoz, hogy társas kapcsolataink kiegyensúlyozottabban működjenek. Nézzük meg, hogy milyen eszközei vannak a pszichológiának, amit bevethetünk annak érdekében, hogy érettebben tudjunk jelen lenni konfliktusainkban.

Konfliktuskezelés alapok nélkül

Szeretjük az egyszerű, de nagyszerű megoldásokat. Így lehetne ez a konfliktuskezelés esetében is. Szeretnénk valami könnyen elsajátítható, „jolly joker”-t, amit ha bevetünk, nyert ügyünk lesz.

Ahogy sok más területén is az életnek, itt sem lehet jó alapok nélkül sikereket elérni.

Azonban az emberi kapcsolataink, konfliktusaink annál jóval bonyolultabbak, minthogy bevethetnénk egy-egy ilyen trükköt. Nincs olyan varázsszó vagy mondat, amely önmagában elérhetné a kívánt hatást. A konfliktusok nem egyik pillanatról a másikra jelennek meg. Megvannak az előzményei, a résztvevők motivációi, céljai, érdekei. Az ingerek és a rá adott válaszok folyamatosan érkeznek. Ezenfelül kiemelkedően fontos minden konfliktusnál az is, hogy a konfliktusban részt vevő felek milyen állapotban vannak, hogyan vannak jelen, mennyire fontos számukra a konfliktus témája, hogyan kezelik egymást, hogyan reagálnak egymásra és így tovább.

Épp ezért a konfliktusokat nem tudjuk egy képlettel leírni, vagy folyamatábrával sem szemléltetni. Azt sem tudjuk kiemelni, hogy mire figyelj a leginkább, hiszen mindennek jelentősége van.

Ahhoz, hogy hatékonyabban kezeld konfliktusaidat, több szemszögből kell megvizsgálnod az adott helyzetet, rendszerszinten kell ránézned a konfliktusra.

Látnunk kell a másik fél szándékait, érzéseit, gondolatait. Be kell fogadnunk őket, hogy megértsük, és arra reagáljunk. A konfliktuskezelés egyik legfontosabb alapja az, hogy ismernünk kell önmagunkat. Azt, hogy mit vált ki belőlünk egy konfliktus, a másik személy, a megnyilvánulásai, az érvei. Tudnunk kell, hogy hogyan kezeljük a konfliktusainkat: problémamegoldóként vagy inkább passzív félként szoktunk inkább részt venni? Hogyan reagálunk ezekben a helyzetekben, és hogyan tudjuk érzéseinket, magunkat kontrollálni. Ha van kedved egy kis önvizsgálatot végezni, folytasd az alábbi rövid feladattal!

Megfigyelési kísérlet

Gondold át, hogy az utóbbi időben kivel volt konfliktusod. Próbálj meg összeszedni 2-5 olyan embert, akikkel különböző témában és mélységben konfliktusos helyzetbe kerültél. Érdemes lehet figyelembe venni a szerepeket is. Például ha tudod, hogy a munkahelyeden vagy a párkapcsolataidban, vagy esetleg a szüleiddel van több olyan konfliktusod, amin dolgozni szeretnél, akkor vond be őket mindenképp, de ne koncentrálj csak egy ,,típusra”, nehogy azzal mentsd fel magad, hogy rosszul látják. 😉

Ezután kérj tőlük visszajelzést. Itt te dönthetsz, hogy melyiket választod: írásos formában, vagy szóban - te kérdezed meg. Ha írásban kéred, akkor megelőzhetitek azt, hogy esetleg újabb konfliktusba keveredjetek. Ne feledd, hogy a célod az, hogy tanulj magadról, hogy előkészítsd magad arra, hogy a konfliktuskezelési módjaidban fejlődj!

Majd gondold végig...

  • Hogyan viselkedem, amikor konfliktusunk van egymással?
  • Hogyan kezelem az indulataimat, érzéseimet?
  • Amikor konfliktusunk van, milyen érzéseket, gondolatokat váltok ki belőled?
  • Mit csinálok jól?
  • Mit csinálhatnék jobban?
  • Mi az, amit szerinted próbáljak meg elhagyni, hogy jobb legyen nekünk?

A válaszokat arra fogod használni, hogy külső szemmel rá tudj nézni, hogyan veszel részt a konfliktusos helyzetekben. Ezáltal nagyobb rálátásod lesz arra, mit váltasz ki a másik félből, ő hogyan tekint arra, ahogyan jelen vagy a helyzetben.

Az eddigi, automatikus konfliktuskezelési technikáink, stílusunk ismeretével és tudatos átdolgozásával sokat tehetünk saját magunkért, kapcsolatainkért. Azzal, hogy ránézel és dolgozol azon, hogy jobban tudd kezelni a konfliktusaidat, máris hatalmas lépést teszel kapcsolataid fenntartásának és minőségének érdekében.

A konfliktuskezelés alaptételei

Fontos kiemelni, hogy a konfliktusokat nem tudod megúszni. Ezekkel együtt kell élnünk, de rajtunk múlik, hogy hogyan veszünk részt bennük. A hozzáállásunkkal nagyban befolyásolni tudjuk a konfliktus alakulását, hiszen szinte semelyik konfliktus kimenetele nem determinálható előre. Elővételezhetjük, hogy hogyan fog lezajlani, de bármikor kiléphetünk belőle (nem magából a konfliktusból, hanem abból, ahogyan benne vagyunk) és változtathatunk rajta.

Azonban a konfliktusaink igen sokat taníthatnak nekünk. Általuk tanulhatunk önmagunkról, másokról, érdekes történeteket, perspektívákat és látásmódokat ismerhetünk meg. Próbáljuk a konfliktusainkat kicsit más fénybe helyezni, és arra fókuszálni, hogy mit adhat számunkra az adott helyzet. Tekintsünk rá egy lehetőségként, amiben jobban megismerkedhetünk több oldalunkkal, minden alkalommal egyre tudatosabb és érettebb módon.

Konfliktusok különböző szinteken

Számomra az egyik legnagyobb előrelépést az hozta meg a konfliktuskezelésemen való munkálkodásaim során, amikor a tranzakcióanalízisről tanultam. Eric Berne – akinek számos áttanulmányozásra méltó gondolata és könyve született – alapította meg a tranzakcióanalízist, és az erre épülő terápiás módszert.

Ennek a személyiség– és pszichoterápiás elméletnek alapvetése, hogy az emberi működésmód nem írható le egyféleképpen. A gondolataink, érzelmeink és viselkedésünk ismétlődéseket alkotnak, mintázatokba rendeződnek. Ezeket a mintázatokat nevezte el Berne énállapotoknak. Minden ember három énállapotot vehet fel. Ezekben az énállapotokban egészen másképp vagyunk jelen, más érzések játszanak szerepet, mások a prioritások, másképp viselkedünk. A három énállapot: a Szülő, a Felnőtt és a Gyermek.

Konfliktuskezelés

Eric Berne: Énállapotok

Két személy közötti kommunikációban folyamatosan tranzakciók mennek végbe. A beszélgetés során az énállapotok változhatnak, hiszen az ingerek és az ezekre adott válaszok más-más énállapotot célozhatnak meg. Ez a következőképp nézhet ki: ha az egyik barátoddal telefonálsz, és ő szólal meg először (vagyis az inger az ő aktuális énállapotából indul ki), ő a te egyik énállapotodat fogja megcélozni a mondanivalójával. 

A te döntéseden és válaszodon múlik, hogy te melyik énállapotodból reagálsz, illetve, hogy a barátod melyik énállapotát célzod meg, melyiknek küldöd a válaszod.

Itt kezdődnek a bonyodalmak. Vagyis, ha a tranzakciók kiegészítők maradnak, ami azt jelenti, hogy a két fél a megcélzott énállapotból válaszol, és annak az énállapotnak szánja az üzenetet, amiből kapta, akkor a kommunikáció akármeddig fennmaradhat. Azonban, abban az esetben, ha másik énállapotnak válaszolunk, vagy más énállapotból, mint aminek eredetileg az üzenetet szánták, a kommunikáció megtörik. Ebben az esetben a feleknek törekedniük kell arra, hogy énállapotot váltsanak a kommunikáció fenntartása érdekében.

Hogy néz ki ez? Ha a barátod épp vicces kedvében van, és úgy hív fel téged, hogy rögtön valami poénnal kezd (vagyis Gyermeki énállapotból indít, és azt is célozza meg), te mindeközben sietsz valahova és nem vagy vevő a humoros indítására, így nem a megcélzott énállapotból válaszolsz, így a kommunikáció egyértelműen más irányt vesz.

Tranzakciók a konfliktusokban

Berne elmélete több szempontból is elősegítheti azt, hogy hatékonyabban kezeld konfliktusaidat. Egyrészt hangsúlyt helyez a másik fél állapotára, kiemeli, hogy a feleknek reagálniuk kell egymás érzéseire, és figyelembe kell venniük azokat, olvasniuk kell a jelekből, gesztusokból. Fontosnak tartja, hogy a kommunikáció fenntartásához a feleknek folyamatosan figyelniük kell egymásra. Ez az, amit egy konfliktusos helyzetben olyan nehezen tudunk megtenni.

Az indulatok és a heves érzelmek annyira le tudják foglalni az ember gondolkodását, hogy nem tudja befogadni a másik fél érzéseit, gondolatait.

Ezzel azt jelezzük, hogy a másik nem annyira fontos számunkra, hogy megoldjuk az előttünk álló helyzetet, nem vesszük figyelembe az ő helyzetét, szerepét és érzéseit. Így azt üzenjük, hogy nem vagyunk empatikusak és elfogadók, amire a másik fél is hasonlóan fog reagálni erre. És lám, a konfliktus mély bugyraiban landolhatunk. Amikor érzelmeink magukkal ragadnak, egy feszültségekkel, heves indulatokkal teli összecsapás lesz, amelyből egyik fél sem távozhat sikeresen. Ezért a következő feladatunk az, hogy megtanuljuk, hogyan kell kezelni és kontrollálni érzelmeinket, mindamellett, hogy megpróbálunk a Felnőtt szintben maradni, amiben objektív érveket, énüzeneteket közvetítünk a másik felé.

Érzelemszabályozás mint megoldás

Az érzelemszabályozás azoknak a folyamatainknak az összessége, amelyeket tudatosan vagy ösztönösen végzünk annak érdekében, hogy érzelmeinket kontrolláljuk. Elsődleges szerepe szerint nem hagyjuk, hogy érzelmeink elsodorjanak bennünket, nem zúdítjuk őket különböző (nem tanácsolt) formákban – például agresszió formájában – másokra, a környezetünkre. Ez azonban nem azt jelenti, hogy elnyomjuk őket. Az érzelemszabályozás alapja az, hogy elfogadjuk és megéljük érzéseinket.

Fejlett érzelemszabályozással egyfajta társadalmilag és kulturálisan elfogadott mederben tartjuk és fejezzük ki érzéseinket, mindezt úgy, hogy megéljük azokat, teret engedünk nekik.

Ahhoz, hogy éretten tudjunk jelen lenni társas kapcsolatainkban, elengedhetetlen, hogy megtanuljuk érzéseinket kontrollálni.

Gondolj arra, amikor büszke voltál magadra, ahogyan egy konfliktusos helyzetet kezeltél!

  • Mi történt ekkor?
  • Mit csináltál jobban, mint máskor?
  • Milyen eddig bevált technikáid vannak arra, hogy a felfokozott érzelmi helyzetekben higgadt tudj maradni?
  • Mi segített abban, hogy jobban kezelted a helyzetet?
  • Hogy tudnád ezt más helyzetekben is felhasználni?
  • Ha más helyzetekben is fel tudnád használni, akkor miben segítene, hogy alakulnának másképp a konfliktusaid?

Az érzelmeink és indulataink kezelése az egyik legnehezebb, élethosszig tartó feladatunk. Ha az indulatok átveszik az ember cselekedetei felett az irányítást az nagyban megnehezítheti a munka- és magánéletünket. Mindannyiunknak feladata van azzal, hogy megtaláljuk önmagunk számára azokat a helyzeteket és önmegnyugtató tevékenységeket, amik segítenek abban, hogy higgadtak tudjunk maradni.

Konfliktuskezelés felsőfokon

A meditatív, relaxációs eszközöket be tudjuk vetni a konfliktusos helyzetekben is. Próbáljuk meg megtalálni azt a módszert, ami számunkra beválik. Egy könnyen használható, önmegnyugtató módszer bármikor beépíthető annak érdekében, hogy könnyebben kordában tudjuk tartani érzelmeinket. Azzal, hogy tudatos kontroll alatt tartjuk, megfékezzük indulataink heves kitörését, egy nagy lépést teszünk afelé, hogy uraljuk konfliktusainkat.

Tipp

Ha legközelebb azt veszed észre magadon, hogy elöntenek az indulataid, érzéseid, akkor cselekedj másképp, mint eddig! Figyelj oda a légzésedre, a testi érzeteidre, érzéseidre, a jelenlétedre! Figyeld meg magad, hogy hogyan vagy jelen. Próbálj meg aktívan jelen lenni, annak érdekékben, hogy tudatosan másképp alakítsd a konfliktus folyamatát.

Mindannyiunknak megvannak a saját, berögzült konfliktuskezelési módjai. Valaki passzív marad, valaki elmenekül a helyzetből, valaki kizárólag saját érdekei érvényesítését tartja szem előtt, valakinek pedig a kompromisszumra való törekvés a cél. Ha felmérjük, hogy melyik helyzetben melyik a hatékonyabb, és azt vetjük be; tudatos jelenlétünkkel szabályozzuk érzelmeinket, figyelembe vesszük a másik felet, és amennyire tudjuk, kezeljük indulatainkat, rengeteget megtehetünk konfliktusaink jobb kezeléséért. Mindemellett próbáljunk meg minél racionálisabban részt venni, objektív érveket felhozni, és figyelmesen meghallgatni a másik nézőpontját és véleményét.

Játszmák a konfliktusainkban

Az énállapotok figyelembevételével és az érzelmeink szabályozásával már közelebb vagyunk ahhoz, hogy hatékonyabban kezeljük konfliktusainkat. Kevésbé engedjük át magunkat heves érzelmeinknek, így az ösztönös és indulatos reakciókat csökkenteni tudjuk, racionálisabb szinten tudunk részt venni a konfliktusban.

Képesek vagyunk tudatosabban jelen lenni a helyzetben, ezzel a másik fél felé is jelezzük, hogy fontos számunkra, igyekszünk az ,,itt és most"-ban lenni, és  így intelligens, érett módon megoldani az előttünk álló szituációt. Ezzel a másik felet is támogathatjuk abban, hogy ő is hasonlóan viselkedjen.

A játszmák szinte minden konfliktusunkban jelen vannak.

Sokszor azonban ez nem jár sikerrel. Sok esetben bár nem tudatosan, de a játszmák indítják el az igazi lavinát a konfliktusok során. A játszmák szintén Eric Berne nevéhez fűzhetők, aki a következőképpen írta le őket:

A játszma kiegészítő, rejtett tranzakciók sorozata, amely pontosan meghatározott, előre látható kimenetel felé halad.”

- Eric Berne

A konfliktusok egyik gyakori elemeként van jelen, hogy az egyik fél játszmát indít, a másik fél pedig tudatlanul belemegy, majd a játszma és a konfliktus közepében találja magát. A játszmák pszichológiai szinten, nem a tudatos szinten zajlanak, így igazán nehéz észrevenni, ha belekerültünk. Kikerülni belőle, vagy elkerülni pedig igen tudatos jelenlétet és önvizsgálatot kíván meg.

konfliktuskezelés-eric berne

Eric Berne: Játszmák

Ha egy személlyel kapcsolatban az az érzésünk, hogy mindig ugyanabban a helyzetben találjuk magunkat, és nem értjük, hogy mi történhetett, ismét áldozattá váltunk, hibásak vagyunk, mi vagyunk a probléma okozói, fenntartói, akkor okkal gondolhatunk arra, hogy egy játszmában voltunk. Ezek a játszmák hosszú éveken keresztül is fennállhatnak, amiben mi tudattalanul egy megadott szerepet játszunk, azt, amit a játszmát kezdeményező fél szán nekünk.

A játszmákból való kiszálláshoz, a játszmák átalakításához a kulcs azonban a mi kezünkben van.

Ehhez először be kell látnunk, meg kell ismernünk a motivációkat, működésmódokat, a játszma fenntartásának okát, a nyereségeket. Ha hosszú távon fennáll, érdemes lehet szakemberhez fordulni, és együtt dolgozni rajta tovább.

Konfliktuskezelés dióhéjban

Konfliktuskezelési módjaink és működésünk megismerésével leszünk képesek megtenni az első lépést annak érdekében, hogy változtatni tudjunk konfliktusaink eddigi alakulásán. Azzal, hogy megpróbáljuk figyelembe venni a másik fél aktuális jelenlétét, érzéseit és motivációit, és ezeket beépítjük a konfliktusos helyzetben való részvételünkbe, nagyban változtathatunk azok kimenetelén.

A konfliktusok egyik kulcsfontosságú tényezőjeként az indulataink, érzelmeink szabályozása áll. Ahhoz, hogy a konfliktusaink ne harapódzanak el, mindezek az összetevők nélkülözhetetlenek. Ne feledjük, hogy a konfliktusban többen veszünk részt, de bármikor kiléphetünk az eddigi működésmódból, és megpróbálhatunk változtatni rajta. Rajtunk múlik, hogy hogyan veszünk részt benne, hogyan hatunk a másikra!

Csatlakozz a közösségünkhöz!
megoldásközpont facebook csoport

Ingyenes privát Facebook csoport

Csoportunk neked szól, ha nyitott vagy a megoldásközpontú, pozitív pszichológiai szemléletre.

Itt olyan EXTRA TARTALMAKHOZ juthatsz, amiket máshol nem osztunk meg; és kapcsolatot építhetsz a csoport többi tagjával.

Tedd fel kérdéseidet, és oszd meg velünk sikerélményeidet! 😉

Felhasznált szakmai tartalom

  • Eric, B. (1968): Games People Play. The Psychology of human Relationships. Andre Deutch Ltd., London.

  • Sas, J.; Síklaki, I. (2011): A társadalmi konfliktusok kezelése. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem.

  • Szekszárdi, J. (2002): Konfliktusok pedagógiája. Veszprém: Veszprémi Egyetemi Kiadó.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.