Több önismeret, kevesebb vita − 4 gyakorlattal a személyes identitás nyomában

Az önismeret kihagyhatatlan hozzávaló az önmegvalósítás receptjéből. Kellő önismerettel sokkal tisztábban tudjuk elemezni saját viselkedésünket, célirányosabban haladunk céljaink felé, és emberi kapcsolatainkat is könnyebben tudjuk kezelni. Vajon a személyes identitás hogyan kapcsolódik ehhez? És hogyan segíthet felismerni, hogy mely viták azok, amelyeket nem feltétlenül érdemes folytatni? Cikkemben ezekre a kérdésekre keresem a választ. Ocsenás Dorottya írása.

Sokat gondolkodtam azon, hogy mi legyen az első Megoldásközpontos cikkem témája, mert rengeteg van, amelyről szívesen írnék. Hosszas latolgatás eredményeképp kötöttem ki az „alapoknál”, azaz az önismeret témájánál. Miért is tartom én „alapnak” és fontosnak az önismeretet?

 

Amikor egy szobrász dolgozik a művén, ismernie kell a szobor alapanyagát.

 

Tudnia kell, hogy milyen hőmérsékleten lehet könnyen megmunkálni az anyagot, és milyen eszközök szükségesek hozzá.

önismeret - művészet

Az önismeret a személyiségfejlesztés „alapanyaga”, és te vagy a szobrász.

Ahhoz, hogy fejleszd, vagy megvalósítsd önmagad, szükséged van önismeretre. Hiszen honnan tudnád, hogy miben és hogyan kellene fejlődnöd, ha nem vagy tisztában a képességeiddel, az erősségeiddel, a gyengeségeiddel, meg általában azzal, hogy ki vagy te?

Mi tesz engem azzá, aki vagyok? – Az önismeret útján…

Az identitásunk, melynek jelentése azonosság, vagy integrált énérzés. Egy tudatos énélmény, amely a társas valósággal való kölcsönhatás révén alakul ki. Kicsit gyakorlatiasabban kifejezve

az identitás adja meg a választ a következő és ezekhez hasonló kérdésekre: Ki vagyok én? Merre tartok? Hová tartozom? Mik a számomra fontos értékek?

 

Ebből is látszik, hogy az identitás rengeteg részből áll össze, sok területet érint, például a nemzeti, a nemi, a zenei, a kulturális stb. aspektusokat.

önismeret - kultúra

Az identitás rendkívül sokféle lehet.

A személyiségfejlődés fontos eleme tehát a személyes identitásunk megtalálása. Erikson (1968) pszichoszociális fejlődéselmélete szerint serdülőkorban kezdődik el az identitásunk felfedezése és kikristályosodása (erről a korszakról itt olvashatsz bővebben), azonban nem ér véget. Mivel a környezetünk, az általunk betöltött szerepek, a társas közegünk állandóan változik, az identitás is változásokon megy keresztül egész életünk folyamán.

 

Az identitás változása általában krízissel jár, hiszen ahhoz, hogy valamit fel tudjunk építeni, rombolni is kell.

 

A krízis során keressük azt, hogy milyen módon szemléljük önmagunkat, és felmérjük ezen módok következményeit.

Végezd el a gyakorlatot!

1. Megfigyelési kísérlet

Milyen vagy te?

Erre a kérdésre válaszként írj egy bemutatkozó fogalmazást, vagy ha ahhoz nincsen kedved, sorolj fel tulajdonságokat, jellemzőket egy lapra!

Mivel később még vissza fogunk térni ehhez a feladathoz, érdemes előbb megcsinálnod, és aztán folytatni az olvasást, hogy a továbbiak ne befolyásoljanak a fogalmazás megírásában.

Az identitás dimenziói

Egy egészen friss kutatásban (Roi, Meyer és Frost, 2018) az identitás négy dimenzióját különítették el: a fontosságot, az értékelést, az integrációt és a komplexitást.

Ne bántsd, aki vagyok! – A fontosság dimenziója

A fontosság alatt azt értjük, hogy az egyén mennyire érzi lényegesnek az identitása különböző részeit.

 

Például lehet, hogy egy személy identitásának részét képezi a neme és nemzetisége is, de számára a neme nagyon fontos része az identitásának, amíg a nemzetisége kevésbé.

 

Minél fontosabb egy adott része az identitásnak, annál fájóbb, ha azt megkérdőjelezik.

 

Ha egy olyan magyar embert, akinek fontos a nemzeti identitása, akinek fontos az, hogy ő magyar, véletlenül szlováknak titulálnak, ez valószínűleg rosszul fogja érinteni, és igyekszik minél hamarabb tisztázni a tévedést.

szorongás fogalma

Fájó, ha megkérdőjelezik az identitásunkat.

A fontosság szempontjából a tinédzserek érdekes korosztály, ugyanis leginkább ők azok, akik a megjelenésükkel igyekeznek arra törekedni, hogy tükrözze a személyiségüket. Éppen abban a fázisban vannak, amikor

elkezdik alakítani az identitásukat, ezért aztán belekapaszkodnak identitásuk azon részeibe, amelyben biztosak.

Büszkén viselik kedvenc zenekaruk, énekesük logóját, vagy olyan ruhadarabokat, amelyek kedvelt filmjeik, sorozataik szereplőit ábrázolják. Könnyen fel is lehet őket mérgesíteni azzal, ha elkezdjük kritizálni az öltözködésüket.

2. Megfigyelési kísérlet

Melyek a FONTOS részei az identitásodnak?

Vedd elő a fogalmazást/listát, amit írtál. Nézd át a szöveget úgy, hogy közben arra gondolsz, mi tesz azzá téged, aki vagy! Húzz ki elemeket, amelyek csak jellemzőek rád, ha elvennék őket, még ugyanaz az ember maradnál!

„De ez baromira fontos nekem… Akkor mégis hogy kerüljem el a vitát?!”

Akadnak helyzetek, amikor fel lehet ismerni, hogy nem azért ragaszkodsz foggal-körömmel egy vitában az igazadhoz, mert tényleg igazad lenne, hanem mert megkérdőjelezték az identitásodnak egy fontos elemét.

sajátélmény

Velem előfordult már, hogy politikai vitába kezdtem egy személlyel, aki rendkívül vehemensen bizonygatta az igazát, és egyáltalán nem volt nyitott az érveimre. Aztán megláttam a táskáján annak a politikai pártnak a kitűzőjét, amely mellett érvelt, illetve később megtudtam, hogy amikor bemutatkozott valakinek, az első mondatában elhangzott, hogy ő ezt a pártot támogatja. Ennek a személynek valószínűleg identitása fontos részét képezte a politikai identitása, és az én ellentétes véleményemet az ő személye megkérdőjelezésének vette.

Gondolkodj el azon, vajon veled esett-e már meg, hogy te voltál az a vitában, aki ezért nem volt nyitott, ezért nem hallgatott meg másokat!

 

Könnyebb lenne a számodra, ha azt írnám le, mit tegyél, ha ilyen emberrel találod szemben magad vitahelyzetben. Azonban nagyon fontos, hogy önkritikusak legyünk, és felismerjük, mi mikor viselkedünk így.

 

Gondold át alaposan, hogy te ki vagy, és mi a fontos neked!

 

Mert ha ezekkel tisztában vagy, sokkal könnyebben elfogadod más véleményét, mivel tudatosítottad, hogy ez neked lényeges, de nem biztos, hogy másnak is az. Fontos tudni, hogy a másik nem téged akar megbántani, vagy megkérdőjelezni azáltal, hogy más a véleménye.

„Honnan tudod valakiről, hogy vegán? Onnan, hogy mondja!”

- egy humoros ember

A minap hallottam ezt a viccet, és azért osztom meg, mert jól szemlélteti, hogy ez a jelenség itt van velünk a mindennapokban.

 

A vegetarianizmus és a vegánizmus általában azért fontos részei az identitásnak, mert mélyebb elvek kötődnek hozzájuk. 

 

Ez a fajta táplálkozás azt sugallja, hogy az egyén környezettudatos, védi az állatokat. Sok esetben azért lehet hamar tudni valakiről, hogy vegán, mert tényleg mondja, mert fontos a számára, hogy ő ezeket az értékeket tudja magáénak, ez fontos része annak, hogy ki ő. Tehát akár a táplálkozási módunk is a személyes identitás fontos része lehet, nem csak egyszerű tulajdonság és jellemző.

Gyengeségeink ereje – az értékelés dimenziója

Mindenkinek vannak jó és rossz tulajdonságai. Vagy legalábbis vannak olyanok, amelyekkel elégedettek vagyunk, és olyanok, amelyekkel kevésbé.

 

Az identitás értékelése alatt a saját identitásunkhoz való hozzáállásunkat értjük.

 

Nagy jelentősége lehet annak, hogy hogyan értékeljük saját identitásunk különböző részeit:

  • Ha nagyrészt negatívan vélekedünk önmagunkról, az életünk sok területére rossz hatást gyakorolhat.
  • Ellenben, ha pozitívan értékeljük identitásunk részeit, az magasabb önértékelési szinttel jár együtt.

3. Megfigyelési kísérlet

Elemezd a fogalmazásodat!

A tulajdonságok, jellemzők és szerepek közül, amelyeket írtál, melyekkel vagy elégedett? Melyekre vagy kifejezetten büszke? Van olyan, amelyre egyáltalán nem?*

*Ha esetleg ilyen nem szerepel a fogalmazásban, akkor gondolkodj el, melyek azok a tulajdonságaid, vagy jellemzőid, amelyekkel nem vagy elégedett!

Az önfejlesztés felé tett első lépés lehet az, hogy felismered, mivel vagy elégedetlen önmagadban. Sőt,

találkozhatsz azzal az érdekes jelenséggel is, hogy valaki egy negatív tulajdonságára büszke.

 

Például arra, hogy lusta. Egy negatív – vagy legalábbis egy általában inkább negatívnak ítélt – tulajdonság is lehet fontos része az identitásunknak, és értékelhetjük pozitívan.

Mi mennyire illik össze? – Az integritás és komplexitás dimenziói

Az utolsó két dimenzió eléggé könnyen keverhető, hasonlóak egymáshoz. Az integritás egy adott identitásra vonatkozik, hogy az mennyire illik be a többi közé. Gyakorlati példával élve, ha van

egy lány, aki általában véve szolid, kedves, csendesebb természetű, a zenei identitása pedig a rock zenéhez kapcsolódik,

akkor az eléggé elüt a személyes identitásának a többi részétől.

 

Az identitás komplexitása alatt azt értjük, hogy az egész identitás különböző részei mennyire illenek egymáshoz. Tehát ez annyiban különbözik az integritástól, hogy az integritás egy adott identitás és a többi kapcsolatára vonatkozik, míg a komplexitás az egész identitásra.

4. Megfigyelési kísérlet

Üljetek össze egy barátoddal vagy családtagoddal, és legyen nálatok két papír meg két toll!

Mindketten írjatok öt jellemzőt a saját lapotokra, olyat, ami igazán fontos a számotokra, ami azzá tesz benneteket, akik vagytok! Amint megvagytok vele mind a ketten, cseréljétek ki egymással a lapotokat!

Most jön a feladat neheze: ki kell húzni a másik listájáról egy jellemzőt. Ez lehetőleg legyen véletlenszerű! Ezután cseréljétek vissza a papírokat, és nézzétek meg, hogy mit húzott ki a másik! Beszéljétek meg, hogyan esett, hogy kihúzta azt a jellemzőt a másik, és milyen érzés lenne, ha az már nem lenne jellemző rátok!

Hogyan tovább?

Ezt a cikket azzal a szándékkal írtam, hogy felhívjam a figyelmed az önismeret fontosságára. Jelenleg még csak a felszínt kapargattuk, de remélem, hasznos volt a számodra. Ha esetleg lenne kedved visszajelezni, hozzászólásban megteheted. 🙂

„Az vagyok, aki vagyok, Úgysem lehetek más; Miért féljek hát felfedezni, ki vagyok?”

- Szophoklész

Kicsit mélyebb önismereti gyakorlatot találhatsz Bellon Gréta cikkében, amely a gyermekkori berögződéseidet segíthet felismerni. A cikket ide kattintva tudod elolvasni.

 

Lesd meg a Facebook oldalunkat, és csatlakozz a zárt Facebook csoportunkhoz, ahol sok hasznos tippet, tanácsot osztunk meg!

Csatlakozz a közösségünkhöz!
megoldásközpont facebook csoport

Ingyenes zárt Facebook csoport

Csoportunk neked szól, ha elég motivált vagy ahhoz, hogy elkezdj dolgozni önmagad megvalósításán. Itt olyan EXTRA TARTALMAKHOZ juthatsz, amiket máshol nem osztunk meg; és kapcsolatot építhetsz a csoport többi tagjával. Tedd fel kérdéseidet, és oszd meg velünk sikerélményeidet! 🙂

Felhasznált szakmai tartalom

  • Atkinson, R. C., & Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Cannon, W. B. (1915). Bodily changes in pain, hunger, fear and rage: An account of recent researches into the function of emotional excitement. New York: Appleton-Century-Crofts.
  • Carnegie, D. (2008). Hogyan fejezzük be az aggódást és kezdjünk el élni. Budapest: Bagolyvár Könyvkiadó.
  • Folkman, S., & Lazarus, R. S. (1980). An analysis of coping in a middle-aged community sample. Journal of Health and Social Behavior, 21(3), 219-239.
  • Schwarzer, R., & Taubert, S. (2002). Tenacious goal pursuits and striving toward personal growth: Proactive coping. In E. Frydenberg (szerk.), Beyond coping: Meeting goals, visions and challenges (pp. 19-35). London: Oxford University Press.
  • Tiringer I. (2014). Megküzdés (Coping). In Kállai J., Varga J., Oláh J. (szerk.), Egészségpszichológia a gyakorlatban (pp. 177-197). Budapest: Medicina Könyvkiadó.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Neked ajánljuk
Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.