pozitív pszichológia

A pozitív pszichológiát „az optimális emberi működéshez vezető feltételek és folyamatok tudományaként” határozták meg. Paradigmájának középpontjába a betegség és a gyógyítás helyett a jóllét került.

Pozitív pszichológia fogalma

Martin Seligman (a pozitív pszichológia atyja) szerint a gyereknevelés lényege, hogy felismerjük a gyermek erősségeit, és pallérozzuk azokat – támogassuk és tegyük lehetővé, hogy a legtöbbet hozza ki az életéből. Ezek a megállapítások pedig nem csak a gyereknevelés terén érvényesek!

Múlt és jelen

A II. világháború után a pszichológia tudománya a betegségek gyógyítására, a háború lelki következményeinek az enyhítésére koncentrált. Célja az volt, hogy a sérüléseket gyógyítsa, tehát mondhatjuk azt is, hogy a mínuszból visszahozza az egészséget a nullára. A pszichológusok kevésbé vették számításba az egyének saját megküzdő képességét és erősségeit, sokkal inkább inger-válasz jellegű megközelítéssel munkálkodtak a terápiák során:

„ha ez a problémád, akkor nekem ezt kell tennem, amitől te majd később jobban leszel”.

A pozitív pszichológia ehhez képest az egyéni erősségekre és megküzdési potenciálra helyezi a hangsúlyt:

ha mozgósítjuk az erősségeinket, képessé válunk arra, hogy hatékonyan megküzdjünk a bennünket érő csapásokkal, és ellenállóbbak leszünk az élet viharaival szemben.

A betegségmegközelítés helyett azt tűzi ki célul, hogy a személyes növekedés által teljesebbé tegye az egyén életét, és ne csak a problémákat enyhítse/szüntesse meg. Tehát a nulláról (vagy mínuszból) pluszra mozdítsa elő a lelki egészséget.

Klinikai vs. pozitív pszichológia?!

A pozitív pszichológia kulcsfogalma a prevenció, vagyis a betegségek utólagos korrekciója helyett azt hirdeti, hogy előzzük meg ezeknek a kialakulását. Ennek a módja pedig elsősorban az erősségeink gyarapítása, pallérozása, a szemléletünk formálása, és a hatékony megküzdési módok elsajátítása.

Mindazonáltal a pozitív pszichológia sem csak a boldogság kutatásával foglalkozik, hanem az emberi viselkedés teljes spektrumát vizsgálja!

A különbség a klinikai pszichológiához képest nem annyira a témáiban nyilvánul meg, inkább a szemléletmódban, ahogyan hozzányúl ezekhez a témákhoz.

Pozitív pszichológia a terápiás folyamatban

A pozitív pszichológia tehát a traumák és a negatív életesemények helyett a pozitív minőségekre és lehetőségekre koncentrál. A problémákra mint megoldandó feladatokra tekint. Törekszik a fejlődésre (Oláh, 2004).

Az alkalmazott pozitív pszichológiának köszönhetően azonban mára a pozitív érzelmek és erősségek is nagyobb hangsúlyt kapnak a terápia során. Tulajdonképpen a terapeuta segít egy pozitívabb emberképet kialakítani. Hiszi, hogy a személyiség folyamatos fejlődésben van, és képes megvalósítani önmagát. Az egészséges ember nem az, aki nem küzd problémákkal, hanem az, aki tudja, hogyan birkózhat meg a felmerülő nehézségekkel. Ha tisztában vagyunk az erőforrásainkkal, ellenállóbbakká válunk az élet viharaival szemben (Szondy, 2011).

A pozitív pszichológia kulcstémái

• élettel való elégedettség / boldogság, szubjektív jóllét;
• érzelmi intelligencia, empátia;
• pozitív érzelmek – szeretet, öröm, hála, derű, érdeklődés, remény, büszkeség,
  vidámság, inspiráció, áhítat;
• flow, mindfulness, meditáció, relaxáció;
• optimizmus, pozitív gondolkodás, mindset;
• elfogadás, elengedés, megbocsátás;
• erények és erősségek;
• énkép – önbecsülés, önértékelés, önbizalom, önelfogadás, önállóság;
• életcél, jövőorientáció, motiváció, kitartás, bátorság;
• énhatékonyság, megküzdés, reziliencia;
• társas támogatás és támogatottság;
• interperszonális készségek;
• spiritualitás, hit;
• humor, kreativitás;
• bölcsesség, őszinteség, személyes növekedés érzése;
• elégedettség / teljesítmény.

Természetesen bármely témát górcső alá vehetjük (ahogyan azt a cikkeinkben is láthatod), a lényeg, hogy a pozitív pszichológiai szemléletmód felől közelítünk. Alkalmazott tudományág révén, elengedhetetlennek tartjuk a gyakorlatiasságot.

Felhasznált szakirodalom

• Fredrickson, B. (2015): A pozitív érzelmek hatalma – A boldogság evolúciója. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Oláh, A. (2004): Mi a pozitívuma a pozitív pszichológiának? Iskolakultúra, 11. 39–47.
• Seligman, M. (2011): Flourish – Élj boldogan! Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Seligman, M. (2008): Autentikus életöröm – A teljes élet titka. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Szondy M. (2011): Optimizmus, életminőség és pozitív pszichoterápia. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(1). 203–223.

« Vissza a Lexikonhoz