A megbocsátás egy olyan érzelemfókuszú megküzdési mód – coping stratégia, amely interperszonális – vagyis személyek közötti – konfliktusokat, sérelmeket követően alkalmazható.
Megbocsátás fogalma
A megbocsátás során a sérelemre adott válaszok pozitív irányba változnak a sérelmet elkövető személlyel szemben, ez a változás pedig nyomon követhető a gondolatokban, az érzelmekben és a viselkedésben egyaránt. A megbocsátó fél nem akar bosszút állni az őt megsértő személyen.
A megbocsátás mint megküzdési mód bizonyítottan pozitív hatást gyakorol a fizikai és a mentális egészségre.
Fontos megkülönböztetni a megbocsátást a következő fogalmaktól
- kegyelem: jogi fogalom;
- elnézés: magában foglalja a tett igazolását;
- mentségkeresés: enyhítő körülményeket keresünk, amik csökkenthetik a tett vélt súlyosságát;
- feledés: a sérelemmel kapcsolatos emlék elhalványul, az amiatt érzett sértettségérzés nem feltétlenül;
- tagadás: szándékosan vagy akaratlanul nem veszünk tudomást a sérelemről.
Felhasznált szakirodalom
- McCullough, M. E., Witvliet, C. O. (2002): The Psychology of Forgiveness. In. C. R. Snyder, S. J. Lopez (szerk.) Handbook of Positive Psychology (pp. 446-457). Oxford University Press, New York.
- Szondy M. (2006): A megbocsátás pszichológiája: Kialakulása, hatásai és fejlesztése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7(1), 15-31.