pszichológia

A pszichológia a viselkedés, illetve a mentális folyamatok tudományos igényű tanulmányozása.

Pszichológia fogalma

A meghatározás azért ilyen tág, mert elképesztően sok területet foglal magában: az arcfelismerés, a társas viselkedések, a szerelem és az emlékezet éppúgy hozzátartozhat, mint a különböző evészavarok vagy az agresszió témaköre.

A pszichológiai determinizmus mint doktrína kimondja, hogy minden gondolatnak, érzelemnek és cselekedetnek oka van.

A pszichológiával való ismerkedés tehát segít megérteni, hogy miért gondolkodunk, érzünk és viselkedünk úgy, ahogy. Betekintést nyújt a reakcióink világába. Mivel a pszichológia életünk oly sok területét (ha nem mindet) érinti, azoknak is hasznos lehet az alapvető tények és kutatási eredmények ismerete, akik nem szeretnének hivatásszerűen foglalkozni vele.

A pszichológia legfőbb területei

• Általános pszichológia

Alapvető lelki jelenségek törvényszerűségeivel foglalkozik, érzékeléssel, észleléssel, figyelemmel, emlékezettel és a gondolkodási folyamatokkal.

• Biológiai / fiziológiai pszichológia

A biológiai folyamatok, valamint a viselkedés közti kapcsolatok feltárására törekszik.

• Kísérleti pszichológia

Kísérleti módszerekkel vizsgálja azt, hogy az emberek, illetve az állatok hogyan reagálnak a különböző ingerekre, hogyan észlelik a körülöttük lévő világot, hogyan tanulnak és emlékeznek, valamint hogy milyen érzelmi reakcióik vannak.

• Személyiség- és szociálpszichológia

A két terület sok tekintetben átfedi egymást…

A személyiségpszichológusok az egyén személyes stílusát, a világgal való kapcsolatát meghatározó gondolkodási, érzelmi és viselkedési jellemzőiket tanulmányozzák.

A szociálpszichológusokat pedig az érdekli, hogy miként észleljük és értelmezzük a társas világunkat. Foglalkoznak a csoportok viselkedésével és az emberek közötti társas kapcsolatokkal is.

• Klinikai pszichológia és tanácsadás

A klinikai pszichológusok pszichológiai elveket használnak érzelmi és viselkedési problémák (lelki betegségek, függőségek, családi vagy párkapcsolati konfliktusok, gyászfeldolgozás, értelmi fogyatékosság stb.) feltárására és gyógyítására.

A tanácsadó pszichológusok munkája nagyon hasonlít a klinikusokéhoz, azonban hozzájuk többnyire a kevésbé súlyos esetek kerülnek.

• Egészségpszichológia

Annak a tanulmányozása, hogy a biológiai, a társas és a pszichológiai tényezők hogyan járulnak hozzá a testi betegségek kialakulásához. Foglalkozik továbbá a testi betegségek pszichológiai következményeinek feltárásával, valamint azok kezelésével.

• Evolúciós pszichológia

Kutatási terület, amely a pszichés jelenségek eredetével foglalkozik.

• Fejlődéslélektan

Az ember fejlődését vizsgálja. Egészen pontosan azzal foglalkozik, hogy milyen tényezők befolyásolják a viselkedésünket a születésünktől idős korunkig. A fejlődéspszichológusok általában specializálódnak valamilyen területre vagy életkorra.

• Iskola- és neveléspszichológia

A komoly érzelmi nehézségek kezdetét gyakran óvodás- és kisiskoláskorban kell keresnünk, ezért számos intézmény alkalmaz olyan pszichológusokat, akiknek szaktudása ötvözi a gyermekek fejlődésével, a neveléssel és a klinikai pszichológiával kapcsolatos ismereteket.

Az iskolapszichológusok a gyermekek érzelmi és tanulási problémáinak a feltárásával foglalkoznak.

A neveléspszichológusok pedig a tanulás és a tanítás szakértői – részt vehetnek a tanárok képzésében is, illetve sok esetben egyetemi berkeken belül végeznek oktatási módszerekkel kapcsolatos vizsgálatokat.

• Munka- és szervezetpszichológia

A munkapszichológusoknak többek között az a feladatuk, hogy kiválasszák az adott állásokra a legmegfelelőbb embereket (toborzás, kiválasztás, beválás, teljesítményértékelés stb.), és részt vegyenek a dolgozók hangulatát és motiválását irányító vezetői döntésekben (jóllét, egészségfejlesztés, képzés, ergonómia stb).

A szervezetpszichológusok célja a szervezetek hatékonyságának, eredményességének növelése, működésük fejlesztése; amit az egyének, a csoportok, a szervezet egésze, valamint a környezet szervezeten belüli magatartásra gyakorolt hatásának vizsgálatával érnek el.

• Sportpszichológia

A sportpszichológia egy olyan határterület, mely a pszichológiai jelenségeket a sport területén vizsgálja, és olyan pszichológiai módszereket használ, melyekkel a sportolók mentális és fizikális teljesítményét, pszichológiai jóllétét növelni tudja mind egyéni, mind csoportos, mind szervezeti szinten.

• Környezetpszichológia

A környezetpszichológia az ember és környezete közti kapcsolatot vizsgálja.

Fő kérdése, hogy a minket körülvevő fizikai környezet hogyan befolyásolja az érzelmeinket, a gondolatainkat és a viselkedésünket.

• Coaching pszichológia

Az Ausztrál Pszichológiai Társaság definíciója szerint a coaching pszichológia alkalmazott pozitív pszichológiaként különböző megközelítésekre (pl.: humanisztikus pszichológia) támaszkodik, és úgy értelmezhető mint a viselkedéstudományok szisztematikus alkalmazása az élettapasztalatok, a munkateljesítmény és a jóllét növelése érdekében; olyan személyek, csoportok és szervezetek számára, akiknek nincs klinikailag jelentős mentális betegségük vagy rendellenesen magas stressz-szintjük (APS, 2016).

Felhasznált szakirodalom

• Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
• Palmer, S., Whybrow, A. (2018): Handbook of Coaching Psyhology. New York: Routledge.
• Humanistic And Positive Psychology. Psychology Today.

További felhasznált irodalom itt érhető el.

« Vissza a Lexikonhoz