Egy párkapcsolat sikere sok tényezőtől függ, melynek nagy része szerencsés esetben a két résztvevőn múlik. De mi van akkor, ha akadnak hívatlan vendégek is a kapcsolatban? Legyen az egy testvér, szülő, vagy épp egy már-már családtagnak számító gyerekkori legjobb barát; a „lassú víz partot mos” módon igencsak el tudják lehetetleníteni párkapcsolatunkat azok a személyek is, akik a legközelebb állnak hozzánk. Ugyanakkor az érme másik oldalát sem szabad figyelmen kívül hagyni: én biztosan elég befogadó módon viselkedem a saját családomba „bevándorló” személyekkel szemben? Vagy lehet, hogy valakinek én is mérgező családtag vagyok? Debreczeni-Kondás Eszter pszichológus írása.
Kinek több, kinek kevesebb ideig tart, de előbb utóbb mindenki rájön, hogy szívünk választottjával nemcsak őt fogadjuk el, hanem a családja mellé is leszerződünk egy életre. Ez persze nem minden esetben negatív, hiszen biztosan mindenki tud az ismerősei közül példát mondani arra, aki úgy nyilatkozik, hogy a párja szüleivel kapott egy második anyukát és apukát, sógorával pedig egy új legjobb havert.
Előbb-utóbb rájövünk, hogy párunkkal annak családját is el kell fogadnunk.
Ám ha követjük a „minden viccnek a fele igaz” elvet, és ezt összegezzük az „anyós” szó hallatán kapásból eszünkbe jutó szóviccekkel, akkor a nagy számok törvénye szerint jócskán akadhatnak problémás esetek…
Mérgező családtag az én családomban? Kizárt!
A fentebbi sorok olvasása során bizonyára többeknek eszébe jutott elszenvedőként megesett saját példa, vagy mástól hallott kellemetlen történet, ám abba általában kevésbé vagyunk hajlamosak belegondolni, hogy:
mi van, ha az én családom nehezíti meg a párom életét?
Persze ez valamilyen szinten így van jól, hiszen a saját családját tekintve mindenki elfogultabb, így könnyebben látunk segítő szándékot a negatív tettek mögött is. Valamint abban nincs semmi rossz, ha a fiunknak, húgunknak vagy legrégibb barátunknak a legjobbat akarva egy kicsit kritikusak vagyunk szíve választottjával szemben, nemde?
A családtagjaink féltése és óvása az egyik legalapvetőbb evolúciós ösztönünk, amivel egy bizonyos fokig nincs is semmi baj. Az is hasznos lehet, ha van olyan hozzánk közel álló, nagyobb élettapasztalattal rendelkező személy, akitől tudunk tanácsokat kérni. Abban is egyetértek, hogy néha egy kapcsolat legalapvetőbb hibáit külső szemmel egészen tisztán lehet látni, míg a benne lévő személyek erre csak később vagy soha nem döbbennek rá.
Saját családtagjainkról valószínűbben feltételezzük, hogy jót akarnak nekünk.
Ugyanakkor véleményem szerint a mondás, miszerint „az okos ember más hibájából tanul” a párkapcsolatokra nem igaz. Mert bár vannak hasonló szituációk, nincs két egyforma kapcsolat, sőt még ugyanaz az ember sem viselkedik egyformán két különböző párkapcsolatában. Bizony könnyű belefutnunk abba a hibába is, hogy akármennyire a segítő szándék vezérel, a tanácsunk később visszaüt ránk.
Hogy mindezt egy példával szemléltessem, sok esetben az édesanyák anyatigrisként óvják szemük fényét, és gyermekük fénykorában minden udvarlót a „nem elég jó neked” kategóriába sorolnak. Majd miután látják, hogy az évek telnek, ám kicsi lányuk egyik párkapcsolata a másik után fut zátonyra, anyacicává szelídülve átváltanak a „mindegy, ki, csak vigyék, mert vénlány marad” hozzáállásra. Emiatt pedig könnyen előfordulhat, hogy a már nem is olyan kicsi lány később őket fogja hibáztatni élete elszalasztott lehetőségeiért.
Mérgező családtag? Ismerd fel!
Bár a „mérgező” jelző kissé pejoratív jelentéssel bír, nem véletlenül választottam ezt a megfogalmazást, hiszen Susan Forward Mérgező anyósok és apósok című könyvét vettem leginkább alapul a cikkemhez. A könyvben leírt „mérgező” jelzőt, és az ezzel társított személyek jellemzőit én nem szűkíteném le az anyósokra és apósokra. Ugyanis bár valóban a velük való problémák a leggyakoribbak, pont azért, mert ritkábban fordul elő, kevésbé fordítunk hangsúlyt a testvérek destruktív szerepére.
Ahogyan az író, elsősorban én is a felismerés fontosságát hangsúlyozom, így a tisztánlátás végett el kell különítenünk a „szerintem nem igazán csíp engem” kategóriát a „megkeseríti az életem” esetektől. Honnan tudhatod, hogy a te párod családja melyik csoportba tartozik? Nézzük az ismertető jegyeiket.
Mérgező családtag? Így működik!
Elsőként vizsgáljuk meg együtt, hogy mit is jelent pontosan a gyakorlatban egy mérgező családtag. A következőkben bemutatom a leggyakoribb típusokat a legjellemzőbb mondataikkal együtt.
A kritikusok
Ők azok, akik számára minden veled folytatott interakció egy újabb lehetőség, hogy nagyító alatt szemléljék a véleményedet és érzéseidet, hiányosságok után kutatva. Kritikájuk pedig az idegesítőtől egészen a bántóig terjedhet, így ezen belül is megkülönböztetünk altípusokat. Hogyan ismered fel őket?
Kritikusok ismertetőjegyei
- A segítőkészek
- „Hát nem látod, hogy csak segíteni próbálok?”
- A kétarcúak
- Akik csak akkor kritizálnak téged, mikor nem vagy jelen.
- A bűnbakkeresők
- „Ez is a te hibád.”
- A mártírok
- „Sajnálom, én csak jót akartam, de akkor többet nem szólok bele.”
- A mindent jobban tudók
- „Már akkor is így csináltam mikor még meg se születtél. Ne akard már megmagyarázni nekem, hogy úgy jobb.”
A bekebelezők
A kritikusokkal szemben őket eleinte sokkal nehezebb felismernünk. Ugyanis elismerik hozzájárulásunkat a családi élethez, keresik a társaságunkat és dicsérnek is. Viszont ők a velük töltött idő mennyiségével mérik a szeretetünket, és a saját szükségleteiket mindig a miénk fölé helyezik. Kik ők?
Bekebelezők ismertetőjegyei
- A manipulálók
- „Ha nem jöttök át a hétvégére, nem is szerettek igazán.”
- A hagyományőrzők
- „Attól, hogy most már te vagy az új családja, ne felejtsd el, hogy mi vagyunk neki az elsők.”
- A megszállók
- „Szia! 5 perc múlva nálatok vagyok, csak felugrok egy percre ugye nem baj?!”
Az irányítók
Náluk bizony már jóval a te megjelenésed előtt kiosztották a lapokat, mégpedig úgy, hogy az ő kezükben van minden döntés, és bizony eszük ágában sincs ebből engedni. Így vagy beállsz a sorba, és alájuk rendelődsz, vagy ha nem úgy teszel, ahogy nekik kedves, akkor szembe találod magad a taktikáikkal.
Irányítók ismertetőjegyei
- A dühöngők
- „Mi már semmit se számítunk nektek.”
- Az érzelmi zsarolók
- „Ha elvesz téged, többé nem tartozik a családhoz.”
- A pénzügyi zsarnokok
- „Hogy lehetsz ilyen tiszteletlen? És mi még most akartunk nektek autót venni…”
- A jobb szülők
- „Drága kisunokám, ne úgy csináld ahogy apád mondta, majd én megmutatom.”
- A bűntudatkeltők
- „Hogy lehetsz ennyire önző?”
Az elutasítók
Ők azok, akik csupán azért bántanak, mert valamiért nem illünk bele abba a merev álomképbe amilyennek ők elképzelték párunk választottját. Jellemzően meg sem adják az esélyt, hogy megismerjenek minket, sőt, ha lehetne, teljesen kizárnának az életükből. Hogyan támadnak?
Elutasítók ismertetőjegyei
- A tiltakozók
- „Házasodjatok meg, de akkor én nem megyek el az esküvőre.”
- A gyenge pontot keresők
- „Legalább választott volna egy vékony lányt… ha emiatt nem lesz unokám, sose bocsájtom meg neked.”
- A krízist kihasználók
- „Én mindig is mondtam neki, hogy nem illetek egymáshoz, nem csodálkozom, hogy megcsalt.”
- A síron túl is kísértő
- „Kizárom a végrendeletemből, ha veled marad.”
A káosz nagymesterei
Ez a csoport kissé eltér az előbb említettektől, ugyanis ide sorolandók azok a családtagok, akiknek nem veletek van problémájuk, hanem saját függőségeik és betegségeik miatt keltenek folyamatosan káoszt maguk körül, belerángatva abba az egész családot, tehát téged is.
A káosz nagymesterei
- A függők
- „Jaj gyertek már na, koccintsunk még egyet.”
- A „dráma queen-ek”
- „Elegem van már, hogy mindig rólatok szól minden.”
Abban az esetben, ha most tudatosult benned, hogy itt bizony többről van szó, mint egy egyszerű unszimpátiáról, megértem, hogy meg vagy ijedve, de ne aggódj, nem hagyunk tanácsok nélkül. Elsőként azonban oszlassunk egy kicsit azokon a tévhiteken, amelyekkel hajlamosak vagyunk nyugtatni magunkat ezekben a helyzetekben.
Tévhitek a mérgező családtagokkal kapcsolatban
1.) Ha összeházasodunk minden jobb lesz.
Habár kétségkívül gyönyörű szimbólum a gyűrű és minden egyéb esküvői kellék is, a tudomány mai állása szerint varázserővel sajnos nem rendelkeznek.
Sajnos korántsem biztos, hogy minden megoldódik az esküvővel…
Épp ezért, ha az udvarlás fázisában sem kedveltek téged valamiért, akkor ezen nagy eséllyel a házasság sem fog gyökeresen változtatni. Sőt, elképzelhető, hogy így már lehullanak az eddig kritikát visszatartó korlátok is, hiszen most már te is családtagnak számítasz.
2.) Ha megismernek biztosan megszeretnek.
Nem szívesen rombolom le az örök reménykedők vágyait, de valószínűleg itt nem a te személyedről van szó. Kisarkított helyzet, de egy változó korban lévő, éppen elvált anyának nem az számít, hogy ki a gyermeke választottja, hanem, hogy valaki el akarja tőle szakítani élete értelmét.
„Nem neki szültelek!”
Az említett esetben valamilyen szinten érthető is ez a gondolkodásmód, ám az a gond, hogy sajnos nagyon sokan nehezítő körülmények nélkül is a gyermekük elvesztéseként élik meg annak megállapodását.
3.) Ha megszületik a közös gyerek, minden megváltozik.
Ezt az állítást nem cáfolnám meg teljesen, ugyanis valóban gyakran előfordul, hogy onnantól számítják családtagnak a „bevándorlót”, ha már ily módon biológiai kötelék is fűzi őket hozzá.
Ám sajnos még így sem minden esetben enyhülnek meg, és előfordul, hogy ezen családtagok későbbiekben a közös gyereket is felhasználják a párkapcsolat aknázására.
4.) Ha úgy viselkedek ahogy nekik tetszik, biztosan megkedvelnek.
Rövid távon jó taktika, hosszú távon viszont egy nagyon veszélyes játék, mert megeshet, hogy egyre nagyobb és nagyobb elvárásokkal fognak feléd állni, mígnem már nem, vagy csak nagyon nehezen tudod teljesíteni azokat. Másrészt: biztos megéri neked, hogy a béke oltárán feláldozd magad, és azzal töltsd közös életeteket, hogy egy hamis álarcot felvéve próbálsz a párod családjának megfelelni?
5.) Ők nem az én családom, nem hat meg amit mondanak, így nem tudnak hatással lenni rám.
Egy igazán kiegyensúlyozott és boldog párkapcsolatban ami az egyik félre hatással van, az bizony a másik félre is kihat. Lehet, hogy te egyik füleden be-, a másikon pedig azzal a lendülettel kiereszted a tőlük jövő szurkálódásokat, de biztos vagy benne, hogy ez a párodnak is ilyen egyszerű?
6.) Szerencsére túl messze élnek ahhoz, hogy komolyabban bele tudjanak szólni az életünkbe.
A mai világban, ahol a repjegyek árai egyre több ember számára elérhetőek, az internet mellőzése pedig elképzelhetetlen, már az sem számít leküzdhetetlen távnak, ha más kontinensen éltek.
Ma már, főleg fiatalabb mérgező családtagok esetében, nincs leküzdhetetlen táv.
Persze igaz, hogy személyesen maximum olyan taktikákat vethetünk be a kéretlen tanácsáradat közben, hogy próbálunk agyunk rejtett zugaiból régi memoritereket előhívva nyugalmat erőltetni az arcunkra. Ezzel szemben viszont egy skypeon vagy telefonon kellemetlenkedő személyt sokkal könnyebben, akár egy gombnyomással lenémíthatunk.
Viszont attól, ha késlelteted és belefojtod a másik személybe a mondandóját, még nem fog megszűnni a véleménye, hanem akkor fog robbanni, mikor legközelebb találkoztok. Örökké pedig úgysem tudod elkerülni őket, nemde?
7.) A páromnak mindig én leszek az első.
Ideális esetben – főleg, ha már évek óta házasságban élő párról beszélünk – ennek valóban így kéne lennie. Ám egy friss kapcsolatban nehéz felvenni a versenyt egy évtizedes barátsággal, vagy egy egész életen át elfogadó és támogató anyával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jobb, ha megvárod, míg magától jön rá a párod, hogy az illető rossz hatással van a kapcsolatotokra.
Ne kényszerítsd arra a párod, hogy fordítson hátat a családjának! Magától kell felismernie a hibákat.
Persze az egyes szituációkat megvilágíthatod a te oldaladról is, hiszen a saját családjával elfogultabb az ember, viszont ha választásra kényszeríted – még ha melletted dönt is –, az a döntés nem az ő saját akaratából fog megszületni. Ez pedig később komoly gondokat okozhat köztetek.
Érint a mérgező családtag probléma, mi tévő legyek?
Figyelj oda, mit osztasz meg magatokról!
Sajnos legtöbbször akarva vagy akaratlanul, de tálcán kínáljuk fel párunkat a családunkban élő mérgező személyeknek. Nagyon meg kell gondolni, hogy miben, és milyen mértékig engedünk betekintést az életünkbe, mert például míg mi felpaprikázva kiakadunk, majd egy órával később már nyoma sincs a konfliktusnak, addig egy anya, aki meghallgatta a kiakadást, mélyen a szívébe tudja zárni azokat a szavakat, amelyeket mi csak a pillanat hevében mondtunk.
Asszertív kommunikációóó!
Bár egy konfliktuskerülő személy számára akármilyen csábító is, hogy miközben áll a csata a családja és szíve választottja között, ő egyszerűen elhagyja a helyszínt, mondván, hogy „én ebbe nem akarok beleszólni, ez a ti harcotok”, ez kétségkívül nem a legjobb megoldás. Ugyanígy, ha te állsz a frontvonalon, akkor is meg kell találnod az egészséges középutat aközött, hogy ne csak nyelj, de ne is tüzelj vissza egyből. 👉 Ha szeretnéd elsajátítani az asszertív kommunikáció csínyját-bínyját, ajánlom figyelmedbe ezt a cikket.
Tartsd a megfelelő távolságot!
Bár fentebb azt írtam, hogy manapság nincs leküzdhetetlen távolság, azért arra odafigyelhetünk, hogy egy mérgező családtag esetén mi az ideális. Van egy régi mondás, miszerint azt tartották megfelelő távnak a szülőktől, ami túl messze van ahhoz, hogy papucsban át lehessen menni, de túl közel ahhoz, hogy bőrönddel kelljen érkezni. Persze a gyakorlatban ezt nem mindig olyan egyszerű kivitelezni, de ha idejében felismeritek az összeférhetetlenség problémáját, akkor nem biztos, hogy tanácsos a szomszédba költöznötök.
Nyomozz egy kicsit!
Végül pedig akármennyire nehéz is, próbáld észben tartani, hogy senki sem úgy születik, hogy mérgező családtag lenne. Ahhoz, hogy ő így álljon hozzád, bizonyára személyes sérelmek hosszú sora és az önismeret hiánya vezetett. Persze a falakat, amelyeket évek alatt felépített, az ő hozzájárulása nélkül te valószínűleg nem fogod tudni ledönteni. Azonban, ha belegondolsz a helyzetébe és megismered az élettörténetét, az segíthet abban, hogy ne vedd annyira magadra a tőle jövő támadásokat.
Csatlakozz Magyarország 1. pozitív pszichológiai közösségéhez, ahol azon túl, hogy egy közösség tagja lehetsz, sok hasznos tippet, tanácsot is olvashatsz!
Felhasznált szakmai tartalom
Bereczkei, T. (2003): Evolúciós pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
Forward, S. (2016): Mérgező anyósok és apósok – Hogyan védjük meg párkapcsolatunkat romboló hatásuktól? Háttér Kiadó, Budapest.
Debreczeni-Kondás Eszter
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
