Normális-e azon aggódni, hogyan térünk vissza a „normális kerékvágásba” a hónapokon át tartó bezártság után? A koronavírus árnyékában eltelt több, mint egy év jórészt az alkalmazkodásról szólt. Kezdetekben magához az új helyzethez, majd az egyre szigorúbb járványügyi intézkedésekhez, majd sokaknak az otthoni munkavégzéshez és a digitális oktatáshoz kellett hozzászokniuk. A járványhelyzetből adódó kihívások újabb fejezetéhez érkezve szembesülhetünk a régóta vágyott nyitás nehézségeivel. Hogyan térünk vissza ahhoz, amit normális életnek szoktunk nevezni? Irinyi Tünde pszichológus írása – a kávéd mellé. [Cappuccino]
Hosszú hónapokon át tartó korlátozás után az elmúlt hetekben – bár határokon belül – ismét lehetőségünk volt a társasági, kulturális és sporteseményeken való részvételre. Az általános és középiskolába járó diákok számára újraindult a jelenléti oktatás. A nyitás időszaka azonban nem mindenki számára könnyű…
Régi életünk – vissza a múltba?
Sokak számára a járványhelyzet egyet jelentett egy igen hosszú szünettel:
Mintha életünk filmjében 2020 márciusában megnyomták volna a stopgombot és most alig várják, hogy folytassák a filmet éppen onnan, ahol abbahagyták.
A valóságban azonban a film nem állt meg, csak eltért a forgatókönyvtől. Egy olyan fordulat következett be, amelyre senki sem számított. A következőkben 3 + 1 olyan szempontot találsz, ami segíthet ennek az időszaknak a nyugodtabb megélésében.
1. Egy vírus – különböző élmények
A koronavírussal kapcsolatos megélések nagyon eltérőek lehetnek – akár családi, baráti társaságokon belül is. Érezhetjük úgy, hogy a személyes megtapasztalásaink teljesen eltérnek attól, ahogyan egy barátunk vélekedik a témáról.
Más és más módon reagálunk a vírushelyzetre – de egy biztos: most együtt éljük át ezt a járványt, amely mindannyiunk életére hatással van.
Vannak, akik számára hosszú és nehézkes gyógyulási folyamat következett a fertőzés után, és vannak olyanok is, akik tünetek nélkül estek át rajta. Mások elveszítettek hozzátartozókat, barátokat, ismerősöket, és gyászolnak. Akadnak olyanok is, akik továbbra sem hisznek abban, hogy a vírus létezik.
Ezt a megosztottságot pedig most érezhetjük igazán a saját életünkben: a nyitás és az oltás körüli kérdésekben felszínre kerülnek a különböző vélemények, meggyőződések. Ezek kezelése egyáltalán nem egyszerű feladat… Empátiával és sok türelemmel a másik felé fordulva azonban könnyebben elfogadhatjuk a sajátunktól eltérő megéléseket is.
2. Fokozatos visszatérés: az apró lépések módszere
Vannak, akiknek az átélt élmények hatására továbbra is biztonságot nyújt a maszk viselése, és idegenkednek a zsúfolt terektől. Mások alig várták, hogy újra szabadon élvezhessék az életet – a vírusról megfeledkezve.
Sokak számára egy koncert fotója is szorongató érzést válthat ki, míg mások mindent megadnának egy ilyen élményért.
Azok számára, akik bár nagyon vágynak a személyes találkozásokra, de túl gyorsnak érzik a tempót, és nem állnak még készen arra, hogy újra „kilépjenek”, a fokozatosság lehet a kulcsszó. Ha Te is hasonlóan érzel, érdemes lehet apró lépésekkel haladva elindulni. Kezdhetsz például a kis létszámú, nyílt téren való találkozással!
3. A videóhívástól a személyes találkozásig
A több, mint egy éve tartó világjárvány hatására úgy érezhetjük, hogy társas készségeink kissé berozsdásodtak – a videóhívások bár lehetőséget adnak a szeretteinkkel, barátainkkal való kapcsolattartásra, mégsem képesek pótolni egy-egy személyes találkozás élményét.
A videóhívás során sajnos sok olyan információ vész el, amely a személyes beszélgetés során plusz jelentéstartalommal szolgálhatna: az apró gesztusok, nonverbális jelzések hiánya természetellenes számunkra.
A legközelebbi barátainkkal való találkozás jó kezdet lehet mindannyiónknak!
Egy barátokkal való közös program szervezésekor, bármennyire is megosztó a téma, érdemes lehet beszélni arról, ki mit érez komfortosnak a találkozóval kapcsolatosan. Előfordulhat, hogy más határaink vannak ebben a kérdésben. Ám ezek áthidalhatók azáltal, hogy megbeszéljük őket és közös megoldást keresünk.
Hiszen a legfontosabb dolog már úgyis megvan: a találkozás szándéka. Ennek a tudatosításával pedig minden más csak odafigyelés, empátia és szervezés kérdése.
+1: Van segítség!
A vírusfertőzésen átesetteknél a mentális egészségünket érintő tünetek is jelentkezhetnek: az alvászavar, a szorongásos vagy depressziós zavarok, valamint a poszttraumás stressz zavar is ismert tünetek a poszt-Covid szindrómában. Ezek kezelésében már elérhető a szakszerű segítségnyújtás, így ha ezeket a tüneteket érzékeljük magunkon, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnunk.
Azonban nem csak a koronavírus-fertőzésen átesettek tapasztalhatnak szorongásos tüneteket, depresszív hangulatot vagy alvási nehézségeket. A vírushelyzet során átélt bezártság, izoláció, veszteségek és a nehéz gazdasági helyzet is előidézhette ezeket. Ha azt tapasztaljuk, hogy ezek a tünetek nehézséget okoznak számunkra, és negatívan hatnak az életminőségünkre, forduljunk segítő szakemberhez!
Felhasznált szakmai tartalom
- Perczel-Forintos, D. (2020). A jót keresd, ne a rosszat – megküzdés járvány idején. A COVID-19 pszichés hatásai. Orvosképzés, 95(3), 562–569.
- Osváth, P. (2021). A COVID–19-pandémia mentálhigiénés következményei. Hogyan tudunk felkészülni a pszichodémiás krízisre?, Orvosi Hetilap, 162(10), 366 – 374.
- További felhasznált tartalom elérhető itt.
Irinyi Tünde
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
