Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

A koronavírus hatása az életünkre – Fordítsuk előnyünkre a bezártságot!

A koronavírus-járványhoz hasonló nehéz helyzetek mindig kihozzák belőlünk legbelsőbb félelmeinket, szorongásainkat. Ez képes módosítani viselkedésünket, befolyásolja hangulatunkat, érzelemvilágunkat, sőt hosszú távon a világról alkotott képünket is. Hogyan őrizzük meg kialakított életvitelünk rendjét? Milyen változásokra kell felkészülnünk, és hogyan fordítsuk ezt a javunkra? Csapatunk alkotói összefogva készítették el nektek az alábbi támogató cikket.

Mindenki gyanús, aki köhög. Két hónap leforgása alatt hiperérzékennyé váltunk arra, hogy a lehető leggyorsabban detektáljuk, ha valaki gyanús. Védjük vele magunkat, és a szeretteinket, miközben cinikusan nevetünk egymás között a hiperérzékenyeken.

Nevetünk magunkon, miközben félünk. A nevetés jó gyógyír a félelemre. Aki nevet, kevésbé fél…

Aztán győzködjük egymást és magunkat, hogy mi nem félünk. Különösen, ha egy gyanús személlyel beszélgetünk. Azért a beszélgetés közben igyekszünk észrevétlenül matatni a táskánkban néhány csepp kézfertőtlenítő után. 

Védekezünk – a magunk módján

Végletekből végletekbe zuhanunk. Kifosztjuk a boltokat, felvásároljuk a fehérliszt-készleteket.  Ipari mennyiségű fertőtlenítőszert vásárolunk, és már az sem döbbent meg, ha 1200 Ft-ért adnak el nekünk egy gyengébb minőségű, 100 ml-es kézfertőtlenítőt. Mind kell, és azonnal, mielőtt még elfogy. 

koronavírus

Szájmaszk, kézfertőtlenítő és vitaminok - alaptartozékai egy hétköznapi túlélőcsomagnak.

Kikapcsoljuk a híradót, mert árt nekünk, miközben minden nap a koronatérképpel kelünk és fekszünk. Pánikba esünk, hogyha egy reggeli rekedt köhintés elhagyja a torkunkat, és képesek vagyunk tünetmentesen is elmenni szűrővizsgálatra. Túlterheljük ezzel az egyébként is túlterhelt kórházakat, és ha már ott vagyunk, lopunk magunknak egy védőmaszkot is. 

A válsághelyzettel indokoljuk észszerűtlen és felelőtlen döntéseinket, amelyek az egyéni biztonságunkat pillanatnyilag növelni látszanak, hosszú távon azonban súlyos és még súlyosabb következményekkel járhatnak.

Most nem érdekel, csak a korona. Ami ez alatt a két hónap alatt megváltoztatta a fogalomszótárunkat. Ezentúl nem egy aranyból öntött hatalmi jelképre gondolunk, hanem egy halálos kórra.

Statisztikai adattá vált emberek

Vannak, akiket ez a rövid idő arra kényszerített, hogy a szeretteiktől búcsút vegyenek. 18-19 nap. Ennyi idejük volt rá. Mélyen együttérzünk azoknak a fájdalmával, akiknek ezen keresztül kellett menniük. 2-3 százalék? 6-7? Olyan alacsony számnak tűnik.

A százalékos kifejezési forma elfedi előlünk a valós, hús-vér embereket, akik mögötte sorakoznak. Csak statisztikai adatokká válnak, történetek nélkül.

Közben a vírus ritkasága intenzív érzelmi hatást vált ki belőlünk, és a kontrollvesztettség érzésétől túlhevülten, fejvesztve rohangálunk. Kettősség. Ez jellemző most ránk, emberekre.

Nincs új a nap alatt

2015 juthat az eszünkbe. Amikor szinte vágni lehetett a feszültséget a levegőben a terrortámadások miatt. A híradók tartalmait megtöltötték a merényletek. Nem utaztunk, nem mentünk tömegrendezvényekre. A repülőtereken megnőtt az óvintézkedések és az ellenőrzések száma.

koronavírus - siker

Nem először harcolunk láthatatlan óriással, csak emlékezzünk a győzelmeinkre!

Kontrollvesztettnek és kiszolgáltatottnak éreztük magunkat, akik között úgy bolyongtak a terroristák, mint ma a koronavírus. Mi pedig hiperérzékenyen kerestük a tömegben a gyanús jeleket. A maszkokat. Számokat kaptunk a halálos áldozatokról, és számokat a túlélőkről. A kormány biztonsági intézkedésekbe kezdett, és a legfőbb vágyunkká vált, hogy elteljen a veszélyeztetett időszak. 

A történelem ismétli önmagát. Hol részben, hol egészben, vajon nem azért-e, hogy vissza tudjunk emlékezni a túléléseinkre, és erőt merítsünk azokból?!

Ellenállóbbnak tűnünk, mi emberek, mint akármelyik faj. Csak néha nem hisszük el magunkról. Evezzünk hát komolyabb pszichológiai vizekre, hogy megértsük a lélektani hátterét annak, amely bennünk zajlik ezekben a napokban.

Mentális egészség a koronavírus-krízis idején is?

Életünk során számtalanszor élünk át krízishelyzeteket, amelyek általában váratlan – családi, párkapcsolati – események, munkahelyi nehézségek, betegségek formájában jelentkeznek.

A krízis olyan állapot, amely a kilátástalanság, a tehetetlenség és az elveszettség nyomasztó érzését kelti bennünk.

Fordulópontot jelent, amely egyaránt magában hordozza a pozitív és a negatív irányba történő változás lehetőségét.

Keretezzük át kognitív torzításainkat!

Krízishelyzet esetén egy számunkra addig ismeretlen szituációval találjuk szemben magunkat. Ilyen helyzetekben agyunknak sok információt kell – néhány perc alatt – feldolgoznia, ezért ahol tud, egyszerűsít; vagyis gondolkodási torzításokat hoz létre.

kiégés-beszűkült tudatállapot

Krízis hatására könnyebben következhet be realitásvesztés.

Fontos, hogy felismerjük ezen torzításainkat, és megtanuljuk másként értelmezni, vagyis átkeretezni negatív gondolatainkat. De hogyan is képes agyunk torzítani a „valóságon”?

1. Túláltalánosítás – messzemenő következtetéseket vonunk le

Gyakran előfordul, hogy egyetlen információ vagy benyomás alapján vonunk le következtetéseket, majd ezeket kiterjesztjük más eseményekre, helyzetekre is. Pl.:

A koronavírus mindenki számára halálos betegség, aki elkapja.”

Ennél a torzításnál segíthet, ha pro és kontra listát írunk; vagy reális érveket sorakoztatunk fel: sokan meghaltak már koronavírusban, azonban az áldozatok nagy része idős volt vagy krónikus betegségben szenvedett, illetve a fertőzöttek közül több ezren meggyógyultak.

2. Dichotóm gondolkodás – mindent feketén vagy fehéren látunk

Fekete-fehér gondolkodás esetében csak szélsőségeket látunk:

„Ha kilépek a házból, biztosan elkapom a koronavírust.”

Ha így gondolkozunk, érdemes megkeresnünk a szürke néhány árnyalatát is, és reálisabb képet alkotnunk a helyzetről. Pl.: „Ha kilépek a házból, de elkerülöm a tömegközlekedést (helyette sétálok), majd hazatérés után fertőtlenítek, jó eséllyel nem kapom el a vírust.”

3. Pozitív dolgok figyelmen kívül hagyása – leértékeljük lehetőségeinket

A pozitív dolgok figyelmen kívül hagyása az a folyamat, amely során a helyzet pozitívumait átfordítjuk semleges vagy negatív állapotba. Pl.:

„Az otthoni karanténnak csak árnyoldalai vannak.”

Segítségünkre lehet, ha megvizsgáljuk, hogy az adott állapotnak van-e számunkra kedvező hozadéka. Átkeretezés: „Lehet, hogy nem mehetek közösségbe néhány hétig, de otthon minőségi időt tudok együtt tölteni a családommal”.

+1. Kicsinyítés – kisebbnek látjuk a veszélyhelyzetet

A kicsinyítés egy pozitív torzítás, amely során elbagatellizáljuk a helyzet valós veszélyeit:

„Én úgysem kapom el a vírust, ezért nyugodtan mehetek közösségbe.”

A koronavírus-krízis kapcsán ez a gondolkodási hiba nagy kockázatokat rejt. Lehet, hogy mi nem kapjuk el a koronavírust, vagy ha el is kapjuk, tünetmentesek maradunk, azonban megfertőzhetjük idős szeretteinket, akik számára veszélyes a kórokozó. Érdemes a realitások talaján maradnunk, és megtalálnunk az arany-középutat!

Megküzdés a koronavírus idején

Nemcsak az a fontos, hogy a minket ért krízis során mi történik velünk, illetve hogyan éljük meg a történteket, hanem az is, hogy hogyan reagálunk rájuk; hogyan küzdünk meg az adott szituációval. Akik megfelelő pszichológiai megküzdési stratégiákkal rendelkeznek, kontroll alatt tudják tartani a félelmeiket, és sokkal inkább a lehetséges megoldásokra összpontosítanak; tehát nem elszenvedik az eseményeket, hanem maguk alakítják külső és belső történéseiket.

Pszichológiai immunrendszerünket számos módon erősíthetjük.

A megküzdési módokon belül megkülönböztetünk problémafókuszú és érzelemközpontú megküzdési stratégiákat. De melyik mit jelent pontosan, és hogyan tudjuk alkalmazni őket a koronavírus idején?

Problémafókuszú megküzdés

Általában akkor választjuk a problémafókuszú megküzdést, ha úgy érezzük, van esélyünk befolyást gyakorolni a fennálló krízishelyzetre. Szorongásunkat enyhíthetjük, ha vissza tudjuk szerezni a kontroll érzését a rendkívüli helyzet felett.

Védekezés mindenekelőtt!

  • Moss kezet, és fertőtleníts rendszeresen!
  • Ha tüsszögsz vagy köhögsz, használj zsebkendőt!
  • Szedj vitaminokat, és étkezz táplálóan!
  • Kerüld a tömeget és a tömegközlekedést!

A fent említett óvintézkedések betartásával nagyban csökkenthetjük annak az esélyét, hogy megfertőződjünk.

… és még fontosabb: a szabályok betartása!

A szabályok betartása kulcsfontosságú a vírus terjedésének visszaszorításában! Maradjunk otthon, és ne most tartsunk csoportos összejöveteleket. Ha mégis tömegbe kellene mennünk, tartsunk legalább 2 méteres távolságot másoktól.

Fontos, hogy belássuk; nem vagyunk sem orvosok, sem biológusok, ne bíráljuk felül az általuk felállított szabályokat.

Bízzunk meg bennük, és tartsuk be a korlátozásokat – magunk és környezetünk érdekében egyaránt!

Megfelelő tájékozódás

Krízishelyzet idején szinte vadásszuk az információkat, azonban a túlzott hírfogyasztásnak is lehetnek árnyoldalai!

Hogyan tájékozódj megfelelően?

  • Szűrd az információkat, és hiteles forrásokból tájékozódj!
    A félinformációk, a sugalmazott gondolatok, illetve a „meg nem erősített hírek szerint…” állítások fokozzák a bizonytalanságunkat, ezáltal csökkentik személyes megküzdésünk hatékonyságát.
  • Szabj határt a közösségi média használatának!
    Percenként érkeznek az újabbnál újabb – gyakran nem hiteles forrásból származó – hírek. Ha sokat olvasunk a témában, gondolkodásunk beszűkülhet, ami erősíti szorongásunkat.
  • Ne terjessz pánikkeltő és álhíreket!
    Sajnos a média alapvető jellegzetessége, hogy az események negatív aspektusaira helyezi a hangsúlyt, és gyakran születnek „lájkvadász” álhírek is, amelyek tovább fokozzák kétségbeesésünket. Környezeted mentális egészsége érdekében ne oszd meg ezeket!

Amennyiben hiteles forrásból szeretnél tájékozódni a koronavírussal kapcsolatos új hírekről, javasoljuk a WHO, illetve a koronavírusról szóló, tájékoztató Kormányzati weboldalt.

Érzelemközpontú megküzdés

Az érzelemközpontú megküzdési stratégiák célja, hogy enyhítsék a stresszkeltő helyzetekhez kapcsolódó érzelmi reakcióinkat, ezáltal pedig megváltoztassák a helyzet értelmezését – ha már magát a helyzetet nem tudják. De pontosan milyen stratégiákat alkalmazz?

A koronavírus mindenkit érint…

Kapcsolataink megerősítése növeli az érzelmi biztonságérzetünket. A beszélgetéseknek köszönhetően nemcsak önmagunk, de szeretteink, barátaink szorongását is enyhíthetjük; együtt könnyebben küzdhetünk meg a kialakult helyzettel.

Fontos a társas támasz!

  • Kapcsolódjunk másokhoz, beszéljünk telefonon vagy videóchat-en rokonainkkal, barátainkkal!
  • Osszuk meg másokkal érzelmeinket, beleértve félelmeinket és negatív gondolatainkat is!
  • Ne csak mi beszéljünk, hallgassuk meg azt is, amit mások mondanak nekünk!
Törődj magaddal!

Az öngondoskodás – csakúgy, mint az élet más területein – krízis esetén is kiemelt fontosságú.

Mit tehetsz önmagadért a jelenlegi helyzetben?

Összességében azt mondhatjuk, olyan tevékenységeket érdemes választanunk, amelyekben örömünket leljük, és amelyekben hatékonyak vagyunk, hiszen így önbecsülésünket is növelhetjük!

Hogyan változik meg a munkánk a koronavírus hatására?

Felnőtt életünk közel egyharmadát a munkahelyünkön töltjük. Itt éljük ki a teljesítmény iránti vágyunkat, és itt szocializálódunk. Most pedig minden megváltozik… A máskor kedves és segítőkész kollegina az első rossz szóra harap, és a főnökünkkel sem tudunk szót érteni. A folyosón, az ebédlőben, az irodákban mindenki arról beszél, hogy fél a vírustól, vagy éppen elmeséli, hogy nem kapott kenyeret a boltban. Most erről szól minden, és láthatóan a munkáltatók is kétségbeesetten kapkodnak, hogy fenn tudják tartani a működésüket a járvány idején.

Otthoni munkát mindenkinek!

A home office eddig a munkavállalói körökben „menő” cégek kiváltsága volt, most pedig mindenki kapkodva próbál átállni erre a működésmódra, felkészületlenül, és legfőképpen anélkül, hogy erre a kollégákat felkészítette volna.

Az otthoni munkavégzés sokak számára vonzónak tűnhet, azonban egyik pillanatról a másikra belecsöppenni nem feltétlenül kellemes dolog.

Gondoljunk bele abba, hogy egy átlag háztartásban nem feltétlenül van meg az ehhez szükséges felszereltség: íróasztal, megfelelő szék az egész napos üléshez, egy nyugodt sarok, ahol nem zavar a család nyüzsgése…

Az otthoni munkavégzésre nem könnyű átállni, ha egyik pillanatról a másikra csöppenünk bele.

A home office egyik nehézsége, hogy elvész a munkahelyi közösség, amely miatt sokan kifejezetten szeretünk bejárni a munkahelyünkre. Nyilván, ha valaki ezzel nem így van, annak  áldás is lehet a kialakult helyzet… 😊

Home office a különböző generációk számára?!

Főként az idősebb kollégáknak okozhat nehézséget az otthoni munkavégzésre való átállás. Számukra néhány napon belül valósággá vált az, amit eddig elképzelni is nehezen tudtak.

Támogassuk őket abban, hogy könnyebben elboldoguljanak a technológia világában!

Kommunikáljunk velük gyakran, hogy érezzék azt, most is együtt dolgozunk, még ha fizikailag nem is egy térben vagyunk jelen!

Mindezek mellett nagyon fontos itt is az – amit a gyerekek esetében sokat hallunk hangsúlyozni –, hogy ez nem egy vakáció, hanem munkavégzés másképp! A vezetői kontroll hiányában könnyen szétcsúszhatunk és elveszíthetjük a feladataink fonalát. Emiatt érdemes otthoni munkavégzés esetén is megtartani a máskor szokásos napirendet – ez pedig a munka és a magánélet szétválasztásában is nagy segítség lehet.

Tippek, ha otthonról kell dolgoznod

  • Ha hajlamos vagy a feladatokkal való elcsúszásra, akkor tarts szigorú napirendet!

  • Ha van rá lehetőséged, alakíts ki a lakásban egy részt dolgozószobának vagy dolgozósaroknak!

  • Kommunikálj rendszeresen a kollégákkal telefonon, emailben, skype-on…
    Az, hogy most nem vagytok összezárva, nem jelenti azt, hogy nem oszthatjátok meg egymással az ügyes-bajos dolgaitokat!

  • Tekintsd ezt egy lehetőségnek arra, hogy egy új munkamódot megtapasztalj!
    A végén az is lehet, hogy beválik, és a vészhelyzet elmúlása után is megmarad lehetőségként.

 Mi van, ha az én munkám olyan,
amit nem lehet otthonról ellátni? 

Vannak, akiknek a munkájuk jellegéből fakadóan teljesen megoldhatatlan az, hogy otthonról dolgozzanak.

Ők azok az orvosok, nővérek, akik ellátnak bennünket, a sofőrök, akik elhozzák az élelmiszert a közeli vegyesboltba és a boltosok, akiktől megvesszük.

Könnyítsünk a helyzetükön azzal, hogy kedvesek vagyunk velük, és biztosítsuk őket arról, hogy értékeljük a munkájukat!

És a többiek…

Mindemellett nehéz megfeledkezni arról, hogy sokan éppen ebből a helyzetből fakadóan veszítették el a megélhetésüket. Ez más körülmények között is egy megrázó élmény, most pedig az általános bizonytalanság és társadalmi frusztráció miatt az ezzel járó érzelmi állapot is fokozottan jelentkezhet. Segíthet a negatív érzéseink enyhítésén, ha pozitív módon keretezzük át az eseményeket:

  • Régóta szabadságot szerettem volna kivenni, most tudok pihenni.
  • Végre tudok időt tölteni a családommal, beszélgetni a párommal és a gyerekeimmel.
  • Ha itthon maradok, kevésbé vagyok veszélyben a mostani helyzetben, mintha most is dolgoznom kellene.
  • Segítek másokon, ezáltal továbbra is hasznosan tudom eltölteni a mindennapjaimat.

A koronavírus egy olyan helyzetbe hozott mindannyiunkat, ami ismeretlen és ijesztő számunkra. Ahogyan mi frusztráltak és idegesek vagyunk, ugyanez igaz másokra is – támogassuk egymást abban, hogy megbirkózzunk ezekkel a helyzetekkel, és legyünk toleránsak!

Kész a káosz – tanulás otthon a gyerekkel?

Szülőként különösen is nehéz helyzetben találhatjuk magunkat: kézben kell tartani a háztartást, a saját munkánkat, és lekötni a gyerekek figyelmét, biztosítani számukra a tanulást. Néhány tipp, hogy hogyan kezdjünk bele:

  1. Először is fontos, hogy őszintén kommunikáljunk a kialakult helyzetről a gyerekek felé!
    Legyen szabad kérdezni, és a kérdéseikre őszinte, de reális, nem pánikkeltő válaszokat adjunk. A hangsúly elsősorban a megelőzésen legyen; ezek az intézkedések azért fontosak, hogy minket megóvjanak, így meg fogjuk akadályozni a vírus terjedését. Deliága Éva cikke is segíthet minket ebben.
  2. Tartsunk családi kupaktanácsot!
    Közösen üljünk le, beszéljük meg, hogy fognak kinézni a mindennapjaink innentől. Ez több szempontból is megkönnyíti a helyzetet: a gyermekek számára szorongáscsökkentő hatású, azt közvetíti, hogy mi uraljuk a helyzetet; ráadásul megegyezünk a közös szabályokban, így azokat könnyebb lesz még a kicsiknek is betartani.
  3. A hétköznapok ne váljanak hétvégévé!
    Ugyanúgy időben keljünk fel, öltözzünk fel, mint mikor óvodába, iskolába megyünk. Az étkezéseket időben tartsuk meg, csináljunk házi feladatot, a tanulásba iktassunk be szüneteket, hasonlóan az iskolai menetrendhez! Így mikor újra kinyitnak az iskolák kapui, nem lesz olyan nehéz hozzászokni a koránkeléshez, iskolához.
  4. Keressünk online végezhető, eddigi tanulmányaikkal megoldható feladatokat.
    Olyanokat, mint amilyen ez a matekos feladatokat adó oldal. Ma már sok pedagógus használja ezeket, kérdezzük meg őket is, mit ajánlanak.
  5. Ha úgy érezzük, nem kapunk elég segítséget, bátran merjünk kérni!
    Mások tapasztalatairól olvashatunk a különböző szülőknek szóló Facebook csoportokban – a debreceniek például itt. A tanító néni is örömmel fogadja majd, ha időben szólunk, hogy valamit nem tudunk megoldani, és nem utólag háborgunk. További hasznos segítséget, ötleteket találsz ide kattintva.

A jövőbe tekintve…

A koronavírus terjedését gátolni hivatott kényszerintézkedések egy „pillanatra” az egész világon megállították a hétköznapi rutin mókuskerekét – a munka, az oktatás és a szórakozás rutinját egyaránt. Minden viszontagság ellenére a legtöbben bizakodva gondolunk a holnapra;

várjuk, hogy lelassult életünk mindennapjai visszazökkenjenek a régi kerékvágásba.

Várjuk, hogy az oly’ kedvesen és dallamosan csilingelő villamos hangját újra elnyomja a reggelente iskolába igyekvő diáktömeg hangos zaja.

koronavírus_támogatás

A koronavírus alapjaiban változtatta meg életünket.

Várjuk, hogy a most kényszerből otthon maradó és otthonról dolgozó emberek, valamint az egyetemi órákat jelenleg csak távoktatásból „hallgató” diákok újra útra kelhessenek; a kocsik és a zsúfolásig telt buszok újra a dugóban araszolhassanak. Várjuk, hogy ismét felpörögjön a gazdaság…

De biztos, hogy ezt akarjuk?!

Talán nem. Feltéve, hogy hajlandóak vagyunk felismerni, mekkora lehetőséget kaptunk arra, hogy kipróbáljuk: milyen lenne az élet, ha betartanánk – az eddig csak globális felmelegedés kapcsán emlegetett – fenntarthatósági tanácsokat?

Milyen lenne nem feleslegesen ingázni, hanem otthonról dolgozni? Milyen lenne elmenni a hegyekbe, és túrázni egyet – a londoni, milánói, vagy épp párizsi hosszú hétvége helyett? Mozi helyett esti társasjáték a családdal? Gyorsétterem helyett közös sütés-főzés otthon?

Az ébredő tudatosság

Nem is gondolnánk, hogy a koronavírus okozta, jelenleg negatívnak tűnő állapot milyen sok mindent adhat nekünk. Többek között időt. Időt a megpihenésre, a befelé figyelésre, az átértékelésre, a valódi értékeink tudatosítására és a belső fejlődésünkre.

koronavírus_támogatás

A koronavírus hatására átértékelhetjük eddigi életünket.

Időt arra, hogy felismerjük: nem tudunk semmit. Nem tudjuk, hogy a koronavírus, hogyan alakítja át mindennapjainkat, és hogyan formálja majd jövőbeli életünket. Amint ezt belátjuk, megadjuk magunknak az esélyt arra, hogy figyelmünkkel a jövő helyett az „itt és most”-ra fókuszáljunk.

Fontos, hogy felismerjük: most, ebben a helyzetben is vannak olyan értékes dolgok az életünkben – úgy, mint a szeretet, a béke és az elfogadás –, amelyekért igazán hálásak lehetünk.

Csupán figyelmünket kell úgy irányítanunk, hogy megtapasztalhassuk őket. 🙂

Privát FB csoportunkban létrehoztuk az Együtt Egymásért Támogató Programunkat, amely során minden napra készülünk Nektek valamivel:
💞 egy-egy tippel vagy gyakorlattal,
💞 tapasztalatmegosztással,
💞 támogató beszélgetésekkel…

Csatlakozz a közösségünkhöz!
megoldásközpont facebook csoport

Ingyenes zárt Facebook csoport

Csoportunk neked szól, ha elég motivált vagy ahhoz, hogy elkezdj dolgozni önmagad megvalósításán. Itt olyan EXTRA TARTALMAKHOZ juthatsz, amiket máshol nem osztunk meg; és kapcsolatot építhetsz a csoport többi tagjával. Tedd fel kérdéseidet, és oszd meg velünk sikerélményeidet! 🙂

Felhasznált szakmai tartalom

További felhasznált tartalom itt, itt és itt.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Neked ajánljuk
Hozzászólások

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

    Skip to content