A 2023-as Reziliencia Konferencia számos szakemberrel és témával várja az érdeklődőket. Dr. Berczik Krisztina klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és sématerapeuta „Sémavezérelt kapcsolódás vagy egészséges kötődés? A sémák hatásai emberi kapcsolatainkra és a változtatás lehetőségei” című előadásában számos izgalmas kérdésre kaphatunk választ. Többek közt szó esik arról, hogyan befolyásolhatják sémáink a kapcsolataink alakulását, milyen szerepet játszik életünkben sémáink tudatosítása és mit tehetünk akkor, ha észrevesszük egy sémánk aktiválódását. Dr. Pintye-Lukács Erzsébet miniinterjúja.
Bizonyára előfordult már velünk, hogy úgy éreztük, hogy „már megint ugyanabba a folyóba léptünk”, ismétlődő események sorozata játszódik le kapcsolatainkban. Ilyen esetekben sokszor felmerül bennünk a kérdés, vajon mi állhat a forgatókönyvszerűen ismétlődő események hátterében. A világhoz és másokhoz való viszonyunkat alapvetően a gyerekkori tapasztalataink és következtetéseink nyomán kialakult sémáink határozzák meg, amelyek létezése tudattalanul működik bennünk. Azonban sémáink megismerése, észlelése egyéni életünkben és társas kapcsolatainkban is olyan pozitív, minőségi változásokhoz vezethet, amelyek segítségével kiléphetünk az ördögi körből.
Dr. Berczik Krisztina és a sématerápia
Dr. Berczik Krisztina diplomáját 2001-ben szerezte meg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán pszichológia szakon. Öt évvel később, 2006-ban felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakvizsgát tett a Semmelweis Egyetemen kiváló minősítéssel. Doktori képzését 2009-ben kezdte el az ELTE-PPK Pszichológiai Intézetében. Kutatómunkájának középpontjában a testedzésfüggőség és az evészavarok témaköre állt. Pszichoterapeuta címet 2014-ben szerzett a Magyar Viselkedés-, Kognitív és Sématerápiás Egyesület képzésének keretein belül. Jelenleg az egyesület oktatójaként és kiképző pszichológusaként dolgozik, pszichoterapeuta szakorvosjelöltek és kognitív viselkedésterápiás konzultánsok képzését és szupervízióját támogatja.
Magánrendelésében pszichoterápiát végez, a kognitív viselkedésterápiát, sématerápiát és az autogén tréninget alkalmazza. A kognitív viselkedésterápiát a depresszió és a pánikzavar kezelésére, a sématerápiát érzelmi, kapcsolati és viselkedési nehézségekkel való megküzdésre, az autogén tréninget pedig az önszabályozás fejlesztésére javasolja.
Magánrendelésein fontosnak tartja a biztonságos, támogató légkör megteremtését.
Terápiáit a pszichoterápia három alapfeltétele határozza meg:
- empátia
- feltétel nélküli elfogadás
- a terapeuta hitelessége.
Szorongásos zavarok, depresszió, komplex PTSD (poszttraumás stressz szindróma), valamint önértékelési, kapcsolati és életvezetési problémák esetén bárki bátran fordulhat hozzá segítségért.
1. Milyen szerepet játszanak a sémáink baráti kapcsolatainkban és párkapcsolati választásunkban?
A sémáink a legfontosabb gyermekkori kapcsolatainkban, az azokban szerzett tapasztalataink hatására alakultak ki. Ezek a korai tapasztalatok döntő szerepet játszottak abban, hogy hogyan formálódtak kötődési mintáink, és milyen képünk jött létre magunkról, másokról és a kapcsolatokban betöltött szerepünkről.
Önkéntelenül választhatunk aszerint párt vagy barátot, hogy valamilyen sajátos ismerősséget, közelséget érzünk a másik iránt már a kapcsolat kezdetén.
Ez az ismerősség azonban nem a másik ember valódi megismeréséből, hanem a sémáinkból, és az azokat kialakító gyerekkori tapasztalatainkból fakad. Van a másik személyiségében, viselkedésében valami, ami beaktiválja sémáinkat. Lehet, hogy ugyanolyan magabiztos, karizmatikus, de egyben kritikus is, mint apánk volt. Az is lehet, hogy újraéljük azt a dinamikát, amit anyánkkal tapasztaltunk meg, aki annyira labilis és kiszámíthatatlan volt, hogy mindig figyelni kellett az aktuális állapotát és ahhoz kellett alkalmazkodnunk.
A sémák nemcsak a kapcsolat kezdetét határozzák meg, hanem később is aktívan befolyásolják annak alakulását.
Az egymáshoz illeszkedő maladaptív sémákkal rendelkező emberek között alakul ki az úgynevezett sémakémia. A sémakémián alapuló kapcsolatokban a személyek gyakran intenzív érzelmeket élnek át, és érezhetik azt is, hogy „szerelem volt első látásra”. Ugyanakkor ezekben a kapcsolatokban a két fél újraéli az ismerős, fájdalmas vagy ambivalens gyermekkori érzelmeket és a distresszt okozó helyzeteket, kapcsolati traumákat is.
2. Sémáink megismerése és megértése hogyan segíthet a biztonságos kötődésben?
Ha ismerjük sémáinkat és tudjuk, hogy milyen gyerekkori tapasztalatok alakították ki azokat, akkor ezáltal tudatosabbak leszünk arra vonatkozóan, hogy mik az érzékeny pontjaink, milyen „életcsapdákba” sodródhatunk bele, és mi az, ami ugyan vonzó, de mégsem egészséges a számunkra. Mindez segít minket a tudatosabb választásban és kapcsolataink áttekintésében is. Végiggondolhatjuk, hogy ahhoz a személyhez, aki megtetszett nekünk, a sémakémia miatt vonzódunk-e elsősorban, és nagy esély van rá, hogy a gyermekkori kötődési sérüléseinket élnénk át újra vele? Vagy lehet, hogy inkább azért tetszik, mert az egészséges felnőtt részünkkel tudnánk hozzá kapcsolódni, és a valódi, alapvető érzelmi szükségleteinknek lenne tere a kapcsolatban?
A sémáink összefügghetnek a kötődési mintáinkkal.
A kötődés nagyon korai életkortól kezdve alakul ki, így a kötődési sérülések és az ezekkel összefüggő sémák mély, tudattalan szinteken is jelen vannak a személyiségben. Ezért nem mindig elegendő a sémák tudatosítása – számos esetben célzott terápiára is szükség van, ahol egy megtartó, biztonságos kapcsolatban történik a korai kötődési, kapcsolati traumák gyógyítása.
3. Mi az első lépés, amit tehetünk, hogy észrevegyük, ha sémánk aktiválódik?
Az első lépés, hogy tudatosítsuk, hogy ez történik. Lehetőség szerint ne reagáljunk rögtön; álljunk meg, hagyjunk magunknak időt. Amikor egy sémánk aktiválódik, akkor másfajta tudatállapotba kerülünk: olyan érzelmek, gondolatok, testi érzések árasztanak el, amik az adott sémára jellemzőek. Ilyenkor az egészséges felnőtt módunkból könnyen átkerülünk egy másik működésbe, ami lehet egy sérülékeny vagy dühös gyermeki állapot, megszólalhat egy belső, kritikus hang, ami leértékel minket, vagy nagyon gyorsan beaktiválódhat egy megküzdési mód is, aminek a hatására behódolunk a másik akaratának, pedig a határok meghúzására lenne szükség.
Vizsgáljuk meg, gondoljuk végig, hogy pontosan mi történt, és ennek hatására milyen sémánk aktiválódott. Tekintsük át, hogy a séma milyen érzelmeket és gondolatokat hozott létre bennünk, és mi lenne az automatikus viselkedés, ami a sémából fakad.
Gondoljuk végig, hogy melyik érzelmi alapszükségletünk sérült, és hogyan tudnánk ezt egészséges módon betölteni annak érdekében, hogy visszatérjünk az egészséges felnőtt állapotunkba. Ilyenkor segít, ha a sémavezérelt negatív gondolatokat átalakítjuk reálisabb gondolatokká úgy, hogy megnézzük, milyen objektív bizonyítékok támasztják alá a negatív gondolatokat és mik szólnak ellene.
Tervezzük meg azt is, hogy az automatikus, sémavezérelt viselkedés (pl. behódolás, veszekedés vagy eltűnés) helyett mi lenne egy egészségesebb, a kapcsolatunk és az érzelmi alapszükségleteink szempontjából megfelelőbb reakció.
Láthatjuk tehát, hogy sémáink igen komoly szerepet játszanak kapcsolataink kialakításában, ezért tudatosításuk, észlelésük, megértésük kiemelten fontos lehet életünkben.
Ha szeretnél többet hallani és megtudni a sémák kapcsolatainkra gyakorolt hatásairól, regisztrálj a Reziliencia Konferenciára, valamint csatlakozz a Megoldásközpont Közösséghez!
Felhasznált szakmai tartalom
Pintye-Lukács Erzsébet
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
