Az első gyermek születése hatalmas örömhír lehet a család számára, ugyanakkor számos félelemmel is eltöltheti a szülőket. Te gondolkodtál már azon, hogy vajon mitől lesz valaki jó anya? Vagy hogy hogyan is kell jól szeretni egy gyermeket? Vekerdy Tamás többek között ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszol Jól szeretni: Tudod-e, hogy milyen a gyereked? című könyvében. Burján Réka könyvajánlója.
Szeretni többféleképpen lehet. Ha már olvastad a szeretetnyelvekről szóló cikkünket, máris legalább ötféle módot ismerhetsz a szeretet kifejezésére. Ezek egyike az ajándékozás. Szülőként természetes, ha mindent meg szeretnénk adni a gyermekünknek, ám olykor könnyen a ló túloldalára eshetünk. Ahogy mindenben, úgy itt is fontos a mértéktartás. Na de mennyit, mikor, milyen értékben vásárolj? Mikortól mondhatjuk, hogy el van kényeztetve a gyerek?
Irigynek születünk, vagy azzá válunk?
2-3 éves korban egy teljesen normális állapot az irigység. A gyermekeknél ekkoriban kezd kialakulni az énhatárok védelmére irányuló viselkedés. Tehát nem kell aggódnunk, ha ebben az időszakban gyermekünk nem tűri meg, hogy például a homokozóban bárki hozzányúljon a játékaihoz. Ugyanakkor az is teljesen rendben van, ha gyermekünk akár visszahúzódó természetéből, akár más okból kifolyólag megosztja a játékait a többiekkel.
Ám előfordulhat, hogy szülőként egy játszótéri civakodást kissé túlreagálunk, mert esetleg kínosnak érezzük a szituációt a többi szülő előtt. Természetesen a saját érzéseink is teljesen érvényesek, ugyanakkor érdemes tudatosítani magunkban, hogy mit is érzünk pontosan az adott pillanatban. Hogyan reagáljunk jól egy ilyen helyzetben?
A kisgyerekek számára fontos saját tulajdonuk védelme.
A legfontosabb, hogy érzelmi nyomaték nélkül közöljük mondanivalónkat a gyermekünkkel. Ne éreztessük vele azt, hogy ő gonosz vagy rossz. Szavainkból sokkal inkább a feltétel nélküli szeretet és a biztonság jöjjön át. Mondhatjuk például a következőt: Kicsim, majdnem fellökted a kisfiút / kislányt! Hozzátehetjük azt is, hogy Láttam, hogy véletlen volt. Legközelebb figyelj jobban, mert fájhatott a kisfiúnak / kislánynak.
Ne kiabáljunk, és azt se tegyük hozzá, hogy van itt éppen elég vödör, amin lehet osztozkodni. Egyszerűen csak fejezzük ki az együttérzésünket a másik kisgyerekkel, miközben saját gyermekünk érzi, hogy akkor is szeretjük őt, ha majdnem fellökte a másikat.
Tehát az irigység ellen alapvetően semmit sem kell tennünk, csupán megvárni, hogy a fejlődéssel átalakuljon a gyermekben. Mikor elkezdenek kialakulni az első nagy barátságok, az irigység magától eltűnik, akár „mindent a barátomért” magatartásba fordulhat át. Ahogy szinte mindenben, úgy itt is nagy szerepet kap az, hogy mi, szülők hogyan viselkedünk a környezetünkben lévőkkel.
Ha viszont valódi nehézség van a gyermek viselkedésével ezen a területen, az később, a kamaszkorban jelenhet meg a tárgyak halmozásával. Nézzük meg jobban, hogy mi okozhatja ezt a problémát!
A szeretet megfizethetetlen! Vagy mégsem?
Egy gyermeket számos módon eláraszthatunk érzelmileg, anyagilag vagy bármilyen egyéb formában. A gyerek számára negatív következményekkel járhat, ha szülőként vagy nagyszülőként nem tudunk a jelenben élve, megfelelően mérlegelni egy kérést, és azonnal ugrunk, amikor a kicsi valamit kiejt a száján.
Gyakori eset, hogy a leterhelt, elfoglalt szülők bűntudatuk miatt ajándékot ajándékra halmoznak. Sokszor azonban nem látják a jelentőségét a szeretet sokkal egyszerűbb formáinak.
Minden nap ülj le a gyermekeddel játszani, mesélni, vagy csak bújjatok össze a kanapén. Még ha ő nem is tudja megfogalmazni, de a lelki fejlődésében ezek a pillanatok nagyon sokat segítenek!
Tehát nem kell óriási, több tízezer forintos dolgokra gondolnunk, amikor tudatni szeretnénk gyermekünkkel, hogy szeretjük őt. Egy gyermeknek sokkal többet jelent, ha érdeklődést mutatunk a hobbija iránt, vagy ha van egy nap, amikor biztosan együtt van a család és közösen játszhatnak.
A szélsőséges vásárlás problémája
Igazából nem az jár negatív következményekkel, hogy tárgyakat halmozunk fel, hanem az, ha szülőként nem tudunk a játékokban és mesékben személyes érzelmeket kommunikálni. A sok tárgy, ajándék akkor válik károssá, ha az ölelés, mondókázás helyett jönnek. Ha egy kisgyerek életéből kimarad a viszonzott szeretet, az alapvető szükségleteinek kielégítése, és nélkülöznie kell az érzelmeket és a biztonságot, akkor előfordulhat, hogy a minél drágább, minél extrább, minél feltűnőbb tárgyakkal próbálja bepótolni az űrt a lelkében. Egy gyerek még nehezen fejezi ki – ha nem mutatják meg neki a módját –, hogy nem egy nyolcadik drága cipőre, kütyüre van szüksége, hanem több figyelemre, törődésre az anyukájától vagy apukájától. Ennek a hiánynak a pótlására pedig kiválóak az olyan tárgyak, amikkel például az iskolai közösségben kitüntetett figyelmet kap a többiektől.
Fontos kiemelni, hogy kamaszkor előtt jellemző a gyűjtögetés. Ezek azonban általában nem drága dolgok, és bár a szülő számára haszontalan kacatok, a kiskamasznak óriási kincsek!
Mi a teendő, ha a gyermek irigyen viselkedik az iskolában, esetleg lop a többiektől?
Vekerdy nagyon egyszerű választ fogalmazott meg: „Szeresd jobban!” Hogy változás következzen be, először az otthoni szokásrendszeren kell változtatni. A ráérős közös reggelik, a közös játékok, a mesélés, csiklandozás mind-mind olyan dolgok, melyek feltöltik a gyermek érzelmi raktárait és megadják számára a biztonságos, stabil otthoni környezetet.
Egy gyermeket nem lehet eléggé elkényeztetni, ha az elkényeztetésen a nagyon jó, bensőséges, örömteli érzelmi kapcsolatot értjük, amelyiknek nem kell lépten-nyomon tiltania és nevelnie, amelyik sok mindent engedhet és megadhat anélkül, hogy rongálná a gyereket.
– Vekerdy Tamás
Pénz és a szeretet – Hogyan bánjunk a pénzzel?
A pénz témája sokunkban egy kellemetlen érzést válthat ki, amiről nem szívesen beszélünk. Az, hogy mi hogyan viszonyulunk a pénzhez, hogyan költekezünk, hogyan beszélünk ilyen témákról, meghatározza, hogy gyermekünk később hogyan fogja kezelni a pénzét. Ahogy sok minden mást, úgy ezt is elsősorban a családban sajátítjuk el. Ezt nem elég csupán szavakkal megtanítanunk a gyermekünknek, szükség van a cselekedetekre is.
Körülbelül 11 éves kortól, ha már te is elég érettnek érzed a gyermeked, nyugodtan megkérheted, hogy vásároljon be a boltban. Amennyiben megengedhetitek magatoknak, engedd, hogy a visszajáróból vegyen magának valamit, vagy hogy félretehesse az aprót!
Az ehhez hasonló helyzetek segítik, hogy a gyermekben kialakuljon egy elképzelés arról, hogy mi mennyibe kerül, hogyan kell beosztani a pénzt és hogyan kell elintézni például egy bevásárlást.
Mire lehet jó a zsebpénz?
A kamaszkor környékén már kialakulhat az igény gyermekünkben, hogy valamilyen formában önállóan is bánhasson a pénzzel. Kifejezetten hasznos lehet, ha erre van is lehetősége. A zsebpénz lehetővé teszi, hogy megtanulja beosztani a pénzét, megtanuljon spórolni a régóta vágyott videójátékra vagy sminkkészletre. Emellett megadja a gyermeknek az önállóságot, biztosítja az autonómiaérzést, ami segíti a kialakuló felelősségtudatát.
Már 7-8 éves kortól adhatunk zsebpénzt a gyermekünknek, és fontos, hogy az előre lefektetett szabályokon túl engedjük, hogy arra költse, amire ő akarja. Pontosan az önállóságát vesszük el azzal, ha adunk neki zsebpénzt, de továbbra is mi rendelkezünk felette és mi mondjuk meg, hogy mit vehet és mit nem. Ugyanakkor ki kell emelni a következetességet is! Ha a kapott zsebpénzt már másnap meggondolatlanul elkölti, és mi ismételten ugyanazt az összeget odaadjuk neki, azzal nem fogjuk formálni a felelősségtudatát.
És mi van akkor, ha úgy dönt gyermekünk, hogy nem akarja elkölteni a zsebpénzét, inkább gyűjtögetni szeretné, hogy aztán majd egyetemre, autóra vagy egyéb dologra költse? Semmiképp se nevessük ki, és kezdjük el magyarázni, hogy a heti x ezer forintból ezeknek a töredéke sem lesz meg addigra! Tréfásan kiszámolhatjuk vele, hogy pontosan mennyi pénze lesz 18 éves korára, de ne beszéljük le a pénz gyűjtéséről. Joga van félretennie a zsebpénzét, és pénzt kérni továbbra is. Lehetőségeinkhez mérten, és az adott helyzetet mérlegelve adjunk neki továbbra is pénzt, a zsebpénzétől függetlenül.
Mennyi az annyi?
Természetesen jogos, ha felmerül bennünk a kérdés, hogy mégis mennyi zsebpénzt adjunk a gyermekünknek. A könyv szerint a legideálisabb, ha heti bontásban adunk pénzt, és annyit, amiből már lehet is venni valamit. Persze mérlegelhetjük, hogy mit is tudna megvenni belőle. Ez mindenki számára eltérő lehet, de érdemes a szerint átgondolni, hogy kisebbek esetén egy kisautót, filckészletet, vagy ha már kamasz, akkor egy márkásabb pólót ki tudjon fizetni magának, ha szeretne.
Sok gyerek szeret a pluszban elvállalt házimunkáért pénzt kérni. Ha ez egy olyan feladat, amit alapvetően nem várunk el tőle, és játékként kezeljük, akkor nyugodtan adhatunk neki egy kisebb összeget.
Fontos azonban, hogy a pénzt ne a jutalom és a büntetés eszközeként alkalmazzuk!
Ezek olyan pótmegoldások, melyek arra utalnak, hogy nem sikerült megfelelően kommunikálnunk a szándékunkat. Ennélfogva nem érdemes fizetnünk egy jó jegyért, és ne csak akkor kapjon biciklit, ha kitűnő lesz a bizonyítványa.
Mégis meddig tartsuk el gyermekünket?
Az egyszerű és rövid válasz a következő: ameddig tudjuk, és ameddig igényli. A helyzet persze ennél kicsit árnyaltabb.
Mamahotel
Manapság elterjedt az úgynevezett „mamahotel” jelenség, miszerint a mai fiatalok nagymértékben igénylik a szülők támogatását, nem akarnak tőlük elszakadni, a saját lábukra sem akarnak állni. Régebben egy hivatás megválasztása a fiatal személyiségének kiteljesedését jelentette. Természetesen nagyban hozzájárul az általunk választott munka személyiségünk fejlődéséhez, azonban a mai világban már számos más lehetőségünk is van a kiteljesedésre (nyaralás, rekreációs tevékenységek, szórakozóhelyek stb.).
Kapunyitási pánik
Egy másik igazán érdekes jelenség a „kapunyitási pánik”. Sok fiatalt tölt el félelemmel a munkanélküliség, a kiszámíthatatlanság, a bizonytalan jövőkép és a felnőttélet. Önmagában az, hogy ma már megszámolhatatlan mennyiségű foglalkozás közül választhatunk, szorongató érzés lehet, főleg, ha nem is vagyunk igazán tisztában azzal, hogy mik szeretnénk lenni. Ezen az sem segít, hogy már általános iskolában – de gimnáziumban főleg – elárasztják a gyermekeket a Mi leszel, ha nagy leszel? jellegű kérdésekkel.
A megfelelő karrier megválasztása egyre nehezebb feladat a fiatalok számára.
Ha részletesebben olvasnál a kapunyitási pánik megoldásairól, akkor kattints ide! A munkanélküliségről pedig itt olvashatsz bővebben.
Vargabetűk
És, hogy megemlítsek egy harmadik jelenséget is, beszéljünk a „vargabetűk”-ről: gyermekünk elmegy egyetemre, rájön, hogy ez nem az ő világa, és átmegy egy másik szakra vagy kihagy egy évet, és állást keres. Szülőként hajlamosak lehetünk azt erőltetni, hogy ha elkezdte, akkor fejezze is be az adott szakot. De miért folytassa, ha rájött, hogy ez nem az, amire ő vágyik? Egy jó érzést, örömöt és kiteljesedést adó életpálya lassan fejlődik ki. Nem szükséges egyből a gimnázium után választani, és egy életre megragadni egy adott pálya mellett. Előbb-utóbb mindenki rátalál az útjára, ám a görcsös, erőltető magatartás csak lassítja a folyamatot.
A pályaválasztásról és a karrierben való kiteljesedésről ide kattintva tudhatsz meg többet.
Ahogy láthatjuk tehát, fontos különbséget tennünk az identitáskeresés és a léhűtés között. Ha gyermekünk csak otthon ül, és nem is akar semmit sem csinálni, az bizony problémás lehet, és segítséget igényelhet. Az ilyen jellegű viselkedést gyakran a családi rendszerben jelenlévő problémák váltják ki, így ilyenkor érdemes lehet a családnak felkeresnie egy pszichológust.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Végezetül szeretném kiemelni, hogy saját önismeretünk kiváltképp fontos a gyermeknevelésben is. Ha tisztában vagyunk saját érzéseinkkel, hozott mintáinkkal, akkor szándékainkat sokkal célravezetőbben kommunikálhatjuk a gyermekünk felé.
Ez a könyv kiválóan rámutat arra, hogy sok szülő hol próbál makacsul ragaszkodni a nem megfelelő sémáihoz, és hogy hogyan is lehet tenni ezek ellen. Ajánlom mindenkinek, aki szeretne extra önismeretre és hasznos tippekre szert tenni a gyermeknevelés terén!
Felhasznált szakmai tartalom
- Vekerdy, T. (2013). Jól szeretni: Tudod-e, hogy milyen a gyereked? Budapest: Kulcslyuk Kiadó.
Burján Réka
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
