Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

bullying

A bullying olyan indokolatlan agresszív viselkedésforma, amely ismétlődő jelleggel és szándékosan irányul egy gyenge, magányos egyénre, akinek nehézségei vannak önmaga megvédésében (Olweus, 1999).

Bullying fogalma

A  bullying (bántalmazás, zaklatás, erőszak, pszichoterror) az agresszív viselkedés egyik fajtája. Akkor beszélhetünk ilyen jellegű bántalmazásról, ha a három speciális feltétele jelen van:

  1. az agresszív viselkedés vagy sérelem okozása szándékos; ha
  2. ismétlődően és hosszú időn keresztül követik el; illetve
  3. olyan interperszonális kapcsolatban zajlik, ahol a hatalmi egyensúly hiányzik (egyenlőtlen erőviszonyok alakulnak ki).

Az iskolában és a munkahelyen történő megfélemlítést gyakran nevezik peer-abuse-nak (kortársak közti megfélemlítésnek). A munkahelyi zaklatás szinonimája pedig a mobbing.

Iskolai bántalmazás és iskolai agresszió

Az iskolai agresszió tágabb kategória, diák-diák és tanár-diák közötti testi, szóbeli, lelki támadásra is vonatkozik.

Olyan negatív cselekedet, mely a tanulók egymás közti; a tanulók tanárokkal, illetve más iskolai alkalmazottakkal, a tanárok tanulókkal (esetleg szülőkkel) szembeni erőszakos viselkedésében nyilvánul meg.

Az iskola agresszív légköre, a konfliktusok erőszakos megoldásának kultúrája, a gyakori inzultusok a tanárok részéről, a megfélemlített tanárok bizonytalansága, a mindennapossá váló verekedések, „beszólások” kedveznek ugyan a bullying kialakulásának, azonban a kettőnek viszonylag szűk a keresztmetszete!

A bullying nem olyan hangos és látható, ráadásul csak a diákokat, azok közül is csak keveseket érint közvetlenül, ezért a tanárokat kevésbé zavarja.

Sokan normális csoportjelenségnek, diákcsínynek vagy a diákok magánügyének tekintik.

Mi nem bullying?

A / az

  • játékos verekedés,
  • egyszeri támadás,
  • barátok közötti civódás
  • önvédelem,
  • két egyenlő hatalommal és erővel rendelkező diák konfliktusa,
  • reaktív agresszió (amikor a támadásnak van valamilyen nyilvánvaló kiváltó oka)

nem minősül bullyingnak.

A bullying célja és formái

A bullying tehát fizikai vagy pszichés fájdalom, kár okozása az áldozatnak, ami többféle bántalmazó viselkedésen keresztül történhet, pl.:

  • verés, lökdösés
  • fenyegetés
  • meglopás
  • gúnyolódás, megalázás, kiközösítés, pletyka terjesztése.

Formája szerint lehet…

  • Fizikai: súlyos vagy enyhébb testi bántalmazás, személyes tárgyak tönkretétele, elvétele.
    Fiúk körében a fizikai bántalmazás a gyakoribb. A kor előrehaladtával azonban csak elvétve jelenik meg.
  • Verbális: megalázó beszólások, sértegetés, gúnynév adása.
    A verbális bántalmazás nemtől függetlenül a legelterjedtebb forma (70%). Veszélyes, mert könnyen észrevétlen marad…
  • Kapcsolati: kiközösítés, elutasítás, pletyka terjesztése, barát elcsábítása.
    Lányok körében a kapcsolati agresszió a jellemzőbb.
  • Internetes (cyberbullying): fenyegető üzenetek küldése, megalázó tartalmak közzététele, hamis profil létrehozása.

A bántalmazó általában azt rombolja, ami az adott nemnél az önértékelés forrása: fiúknál a kompetencia, erő érzése (~társas összehasonlítás révén élik meg); lányoknál a társas elismerés (~másoktól származó pozitív visszajelzések).

Megkülönböztethetjük továbbá a közvetlen (direkt) vs. közvetett (indirekt) bántalmazást, előbbi során a bántalmazó(k) jól azonosítható(k) – az áldozatot nyílt támadás éri, az utóbbi esetében másokat manipulálva, felbujtva támadják az áldozatot – kiközösítik, szándékosan kizárják a csoportból. Sokan még akkor is hajlamosak a bántalmazóval tartani, ha nem értenek egyet a bántalmazással, így a bántalmazó „divatot teremt”, és aki nem tart a többséggel, könnyen célponttá válhat.

A kirekesztett, kigúnyolt diákok súlyosabb érzelmi problémákkal küzdenek, kevesebb és rosszabb minőségű (feszült, konfliktuózus) kortárskapcsolatot tartanak fenn, mint a fizikálisan bántalmazott diákok

(Wood, Done és Kalsi, 2008 kutatása alapján). Aki ugyanis az egész csoporttal kerül szembe, sokszor nem is tudja azonosítani a támadóját – védekezni sem tud; illetve inkább magában keresi a hibát, hiszen úgy érzi, mindenki ellene van.

Bullyingáldozatok és elkövetők

Összességében elmondható, hogy nincs egy bizonyos „elkövetőtípus”, a bántalmazók és az áldozatok is sokfélék lehetnek. A bántalmazás kialakulásában pedig a csoport diszfunkcionális működésmódja játssza a legfőbb szerepet: a bullying társas esemény, hiszen elsősorban a szemlélőknek szól. A résztvevőket pedig 6 típusba sorolhatjuk – a bántalmazásban betöltött szerepeik szerint (Salmivalli és mtsai., 1996).

Szerepkör Magatartás
Bántalmazó
  • A bántalmazás kezdeményezője.
  • Fenyeget vagy megüt másokat, kizárja a másikat különböző tevékenységekből, pletykát terjeszt stb.
  • Másokat is megszólít és bevon a bántalmazásba.
Csatlós
  • Aktívan részt vesz a bántalmazásban.
  • Támogatja a bántalmazót.
  • Elkapja, lefogja az áldozatot.
Támogató
  • Odamegy, amikor a bántalmazás elkezdődik, hogy megfigyelhesse azt.
  • Nevet, tetszését fejezi ki.
  • Tovább tüzeli, buzdítja a bántalmazót.
Kívülálló
  • Távol marad a bántalmazási helyzetektől.
  • Egyik oldalon sem foglal állást, nem avatkozik közbe.
  • Nincs tudomása a bántalmazásról, vagy úgy tesz, mintha nem tudna róla.
Védelmező
  • Támogatja, biztatja az áldozatot.
  • Bátorítja, hogy jelezze tanárának a bántalmazást.
  • Megpróbálja megakadályozni a bántalmazást.
  • Segítséget hív.
  • Nem hagyja egyedül az áldozatot - pl. a szünetekben.
Áldozat
  • A támadások gyakori elszenvedője.
  • Nem tudja magát megvédeni.
Az áldozat

Olyan személy, aki gyakran, illetve ismétlődő jelleggel válik negatív, támadó, erőszakos, zaklató, megfélemlítő akció célpontjává, áldozatává. Általában a nonkonform diákok közül kerül ki (pl. akinek a zenei ízlése, szabadidős tevékenysége, kinézete nem illeszkedik az aktuális serdülőszubkultúra trendjébe). Emellett védekezésre való képtelenség jellemzi.

A bántalmazó
  • Elsősorban dominanciára törekszik, ami megjelenhet nyíltan, de rejtve is maradhat a felnőtt környezet előtt – kedvességet és együttérzést színlelve manipulál.
  • A bántalmazással saját státuszát akarja javítani. Az áldozat megalázása egy eszköz, nem a végső cél.
  • Önértékelése magasnak tűnhet, de magabiztossága csak álca (ún. defenzív önértékelés).
  • Hiányzik belőle az empátia.
  • Általában képes kontrollálni indulatait (ha nem, akkor gyakran maga is bántalmazás elszenvedője otthon vagy az iskolában).
Rizikófaktor Áldozat Elkövető
Diák
  • Külső megjelenés, testi jegyek (pl. túlsúlyos, vékony, látás- és/vagy beszédzavarral küzdő)
  • Túlzott szorongás
  • Negatív interperszonális vagy problémamegoldó képesség
  • Alacsony önértékelés
  • Alacsony szociális státusz
  • Gyakori visszahúzódás
  • Idősebb, mint az áldozat
  • Testi fölény
  • Csekély mértékű szorongás
  • Átlagos/magas népszerűség
  • Idealizált énkép (pl. domináns, hősies, sikeres)
  • Kismértékű empátia
  • Pozitív viszonyulás az erőszakhoz
Család
  • Korlátozó vagy túlvédő nevelési stílus
  • Gyenge családi összetartás
  • Gyermek fizikai bántalmazása
  • Túlzott támogatás
  • Beavatkozás a gyermek ügyeibe
  • Az apa távolságtartó, negatív vagy hideg
  • Negatív szülői magatartás (autoriter, kevés támogatást nyújtó, büntető)
  • Családi erőszak (szülők között is)
  • Egyedülálló szülő
  • Gyenge családi összetartás
  • Az elsődleges gondozó érzelmi beállítódása negatív
  • Tolerancia az agresszív magatartás iránt

Áttekintés azokról a rizikófaktorokról, amelyek hozzájárulnak a bántalmazás kialakulásához és fennmaradásához (Olweus, 2006)

A védelmező

Úgy tűnik, hogy a védelmező diákok erős bántalmazásellenes attitűddel rendelkeznek, emellett magas az önértékelésük, az énhatékonyság-érzésük és az empátiaszintjük. Az osztályban elfogadottak és közkedveltek. A passzív kívülállóktól tehát az különbözteti meg őket, hogy bíznak magukban, és abban, hogy hatékonyan tudnak segíteni a bajba jutottakon.

Bullying Magyarországon

2014-ben a 11-17 éves tanulók átlagosan negyede volt érintett valamilyen fokú bántalmazásban, azonban a tényleges előfordulási gyakoriságot csak megbecsülni lehet, mert az önbeszámolón alapuló adatok nem mentesek a módszertani torzításoktól (pl. van, aki kevésbé hajlandó bevallani érintettségét).

Felhasznált szakirodalom

Kapcsolódó tartalmak

cyberbullying

Cyberbullying Magyarországon – Minden 3. gyermek áldozattá válik!

2020.07.27.

Érezted már valaha tehetetlennek magad a közösségi média negatív hatásaival szemben? Amíg...

pedagógusként az iskolai bántalmazás ellen

Bullying: Mit tehetünk pedagógusként az iskolai bántalmazás ellen?!

2020.04.20.

Mindannyian tapasztalhattuk már, hogy a gyerekek bizony kemények tudnak lenni egymással. De...

« Vissza a Lexikonhoz
Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.