fbpx

manipuláció

Breton (2000) szerint a manipuláció „erőszakos és kényszerítő fellépés, amely megfosztja a szabadságától azt, akit a manipuláció érint”.

Manipuláció fogalma

A meggyőzés és a manipuláció egyaránt a befolyásolás kategóriájába tartozik. Mindkettő célorientált: a kommunikátor arra törekszik, hogy egy neki tetsző álláspontot, véleményt alakítson ki a befogadóban, vagy megváltoztassa (esetleg fenntartsa) a befogadó véleményét egy adott témában (Árvai, 2003).

A Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint aki meggyőz, az „beláttatja valakivel, hogy valami való, igaz”, aki viszont manipulál, az „mesterkedéssel visszaélést követ el; a közvéleményt burkolt módon befolyásolja” („ravasz mesterkedés valamely – üzleti – ügyben”).

Érzelmi manipuláció

Az érzelmi manipuláció lényege, hogy valaki azzal fenyeget minket, hogy ha nem teszünk meg valamit, vagy ha nem viselkedünk egy bizonyos módon, megvonja tőlünk a szeretetét, így manipulálva a döntésünket és cselekedeteinket.

Susan Forward az érzelmi zsarolásnak hat lépését írta le, melyek jellemzően végbemennek a két fél között a folyamat során:

  1. Követelőzés: a zsaroló fél megfogalmaz egy vágyat, melyet szeretne megvalósítani a másik féllel (pl. összeköltözés).
  2. Ellenállás: a másik fél kifejezi, hogy ő ezt nem szeretné.
  3. Érzelmi nyomás: a zsaroló személy a másik fél érzelmeire hatva próbálja elérni célját (pl. „nem szeretsz eléggé”).
  4. Fenyegetőzés: mivel a manipuláló fél továbbra is ellenállásba ütközik, szembesíti a másik felet, hogy mi fog történni, ha nem tesz eleget kérésének (pl. szakítani fog vele).
  5. Behódolás: a manipulált fél elfogadja a zsaroló fél kívánságát.
  6. Ismétlődés: a manipuláló fél átmenetileg felhagy a zsarolással, azonban ez a folyamat újra lejátszódik, hiszen megtanulta, hogy hogyan tudja az érzelmi manipuláció segítségével elérni, amit akar.

Felhasznált szakirodalom

  • Árvay A. (2003). A manipuláció és a meggyőzés pragmatikája a magyar reklámszövegekben. Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 20, 11-35.
  • Breton, P. (2000). A manipulált beszéd. Helikon.
  • Forward, S. (2018). Érzelmi zsarolás. Háttér Kiadó.
« Vissza a Lexikonhoz