fbpx

Hogyan alakítják személyiségünket a csoportjaink? – A társas identitás nyomában

Átlagos olvasási idő: 6 perc

Életünk folyamán rengeteg csoportnak vagyunk a tagjai, amelyek hatnak arra, hogy kik vagyunk mi, milyen a saját magunkról alkotott képünk; és formálják a világképünket. Egészen pontosan hogyan is befolyásolja a társas identitás az észleleteinket? Miképpen is tudjuk ezeket az automatikus folyamatokat észrevenni? Továbbra is az önismeret vonalán haladva keresem a válaszokat ezekre a kérdésekre. Ocsenás Dorottya írása.

Valamelyik nap éppen autóban ültem a városközpontban, amikor az utamat megakasztotta egy felvonulás. Egy nagyobb csoport félmeztelen férfi vonult a járdán énekelve, rendőrökkel körbevéve, akik hat kocsival mentek mellettük az úttesten, gyalogos tempóban. Focirajongók voltak, s mint kikövetkeztettem, éppen futballmérkőzés lehetett aznap. Ők a nem debreceni csapatnak jöhettek szurkolni, a külföldinek hangzó indulóból és abból ítélve, hogy mennyien rájuk kiabáltak az utcáról és a házakból („Hajrá Loki! Fúj, fúj [valami]”). Én persze pont mögöttük haladtam, és volt lehetőségem rámenni egy szervizútra, hogy megkerüljem a vonulást – utóbbi nem sikerült, ellenben így már pont a rajongók mellett haladva szemügyre vehettem őket.

A testükön azonos festések pompáztak – színben és szimbólumban is, és egyszerre kántálták az indulót, lelkesedéssel az arcukon.

Ahogy néztem őket, elgondolkodtam. Vajon mi értelme van ennek a vonulásnak? Vajon miért kell ekkora felhajtás egy futballmeccs miatt? Miért kiabálnak rájuk az emberek? Ez az élmény és ezek a kérdések ihlették meg a cikkemet.

A különböző sportok rajongói között sokszor ellentétek húzódnak.

Arról, hogy a személyes identitásod mélyebb megismerését hogyan tudod személyiséged fejlesztésére fordítani, már írtam korábban, a cikket ide kattintva olvashatod el. Jelen cikkben már nem a személyes, hanem a társas identitást állítom középpontba, de a kontextus ugyanaz marad; az önismeret fonalára igyekszem felfűzni ezt a témát is.

Társas identitás

A fenti és ahhoz hasonló jelenségek hátterében a társas identitás áll, amely arra vonatkozik, hogy a csoporthoz tartozás a személyiség részét képezheti (és képezi is legtöbb esetben).

A csoport tagjaként az „én”-ből „mi” lesz, és saját csoportunk tagjait megkülönböztetjük a nem a mi csoportunkba tartozó emberektől.

A társas identitás alapját bármilyen csoport képezheti, lehet az a nemi vagy etnikai csoporttagság, vagy egyetemi közösség; a cég, ahol dolgozunk; de esetleg egy közös hobbi is a társas identitás része lehet.

Ha olvastad az előző cikkemet a személyes identitásról, és végrehajtottad a benne található gyakorlatokat, akkor most van egy kis fogalmazásod arról, hogy ki vagy Te. Ha esetleg nem csináltad meg, sebaj, most is megteheted.

Milyen vagy te?

Erre a kérdésre válaszként írj egy bemutatkozó fogalmazást, vagy ha ahhoz nincsen kedved, sorolj fel tulajdonságokat, jellemzőket egy lapra!

Most olvasd át a „Milyen vagy te?” fogalmazást más szemszögből. Melyek azok a jellemzőid, amelyek csoporthoz köthetők? Ha ezeket ki tudtad válogatni, arra kérlek, jellemezd a csoport általános tagjait. Milyenek ők?

Ha nincs kedved fogalmazást írni, akkor csak gondold át, milyen csoportokhoz tartozol te, és így gondolkodj az adott csoportok általános tagjairól. Például ha teniszezel, akkor milyen szerinted egy átlagos teniszező? Ha van kutyád, milyen egy átlagos kutyatulajdonos?

A saját csoport

A társas identitás jelentős hatást gyakorol az észleleteinkre, érzelmeinkre és ítéleteinkre. A saját csoportunk tagjait önmagunkhoz hasonlónak látjuk, és inkább pozitív tulajdonságokkal ruházzuk fel őket. Például én tűzzsonglőr vagyok, ezért a tűzzsonglőröket én a merészséggel, bátorsággal, életvidámsággal jellemzem, de előfordulhat, hogy egy külső szemlélő számára ez a csoport egyszerűen csak magamutogató és figyelemvadász. 🙂 (Még az is lehet, hogy igazuk van.)

A saját csoportunk tagjait szeretjük jobbnak látni.

Annak, hogy pozitívan jellemezzük a saját csoportunk tagjait, az az oka, hogy őket önmagunkkal hasonlatosnak tekintjük. Azáltal, hogy őket kedvesebbnek, okosabbnak látjuk, mint a csoporton kívüli embereket, a csoport tagjaként mi is azt érezhetjük, hogy ezek a jellemzők ránk is igazak.

Az önértékelésünket növeli, ha olyan csoportok tagjai vagyunk, amelyek önmagunkkal elégedettebbé tesznek minket.

Ahogy a személyes identitásunkat is pozitív színben szeretnénk látni, úgy a társas identitásunk esetében is igyekszünk, hogy pozitívként tüntethessük fel azt. Ezért vagyunk elfogultak a saját csoportunk felé – ha azt jobbnak látjuk, mint a külső csoportokat, akkor magunkat is annak észleljük, ezáltal az önértékelésünket növeljük.

Fontos számunkra, hogy a csoporttagság növelje az önértékelésünket.

Ilyenkor a csoport eredményeit hajlamosak vagyunk saját teljesítményként azonosítani, és büszkék vagyunk rá, még akkor is, ha mi nem tettünk hozzá semmit. Ez a helyzet például a sportrajongók körében, amikor szurkolnak egy csapatnak. A csapatuk győzelme esetén a számukra pozitív identitást nyújtó csoport dicsőségének fényében sütkéreznek.

Mennyire jellemzőek rád?

Az előző gyakorlatban jellemezted a saját csoportjaid általános tagjait. Mennyire gondolod, hogy ezek a tulajdonságok jellemzőek rád?

A másik csoport

A sajátunkkal ellentétben hajlamosak vagyunk a külső csoport tagjait kevésbé jó tulajdonságokkal felruházni, és igazságtalan bánásmódban részesíteni. Ez akkor is megjelenhet, ha csak véletlenszerű csoportbeosztásról van szó.

Tehát nem meglepő, hogy ha a csoporttagságnak egy számunkra fontos alapja van, akkor a nem ide tartozó embereket alulértékeljük.

Az, hogy automatikusan negatívan értékelünk egy olyan embert, aki egy külső csoporthoz tartozik, sok esetben igazságtalan bánásmód. Hiszen egyrészt az is lehet, hogy csak mi gondoljuk róla, hogy egy másik csoporthoz tartozik, másrészt nem biztos, hogy rászolgált a hátrányos megkülönböztetésre.

Sokszor elzárkózunk a külső egyénektől.

Például a gyerekek iskolában gyakran kiközösítenek egy másik – rivális – iskolából átjött diákot, csak azért, mert ő onnan jött, és azt a csoportot képviseli. Ez a kiközösítés sokszor az iskolai bántalmazás alapja lehet. (Ha érdekel a bántalmazás témaköre, itt tudsz olvasni a témában.)

A csoporttagság alapja

Egy időben több csoport tagjai is vagyunk, és ezek a csoportok akár átfedésben is lehetnek egymással. Érdekesség, hogy egy nagyobb csoport kisebb alcsoportjai is külső csoportként tekinthetnek a többi alcsoportra. Tökéletes példát mutatnak erre a különböző vallások, ahogy egy nagyobb csoporton belül (pl. kereszténység) rengeteg kisebb csoport van, és ahogy a történelem folyamán sokszor láthattuk, ezek az alcsoportok nehezen fogadják el egymást.

Hogyan alakítja a személyiségünket a csoporttagság?

Azon túl, hogy az érzelmeinket, az ítéleteinket meghatározzák a csoportok, amelyekhez tartozunk, a személyiségünkre is jelentős hatással bírnak. Szeretünk hasonlítani azokra az emberekre, akiket szeretünk és tisztelünk, így a saját csoportunk tagjaival – akikről már említettem, hogy számunkra pozitívabbak, mint az „átlagos emberek” – is szívesen fedezünk fel hasonló jellemvonásokat.

A saját csoportunkba tartozó emberekre szeretünk hasonlítani.

Az emberek általában magukra is igaznak tartják azokat a jellemvonásokat, amelyekkel a csoport általános tagjait azonosítják. Jeff Cho és Eric Knowles (2013) egy nemrégen végzett vizsgálatban kimutatta, hogy

az önmagunkról és a saját csoportról alkotott kép kölcsönösen hatnak egymásra.

Tehát amit saját magunkról gondolunk, a saját tulajdonságaink befolyásolni fogja, hogy milyennek tartjuk a csoporttagokat, illetve a csoport általános tagjairól alkotott véleményünknek megfelelően a személyiségünk vagy az arról alkotott képünk is változik. Minden egyes csoporttal, amelynek tagjai leszünk, változunk legalább egy kicsit. Az önismeret folyamata sosem ér véget, az életünk folyamán mindig változhatunk, ezért izgalmas igazán. Nemcsak az a fontos, hogy milyenek vagyunk, hanem az is, hogy hogyan és minek a hatására változunk.

Hogyan vedd észre?

Ezek a folyamatok, amelyekről fentebb írtam, mind automatikusak, amelyek teljesen észrevétlenül fejtik ki hatásukat. Ha már tisztában vagyunk azzal, hogyan hatnak nemcsak az ítéleteinkre, de arra is, hogyan észleljük a világot, már egy lépéssel előrébb vagyunk abban, hogy igazságosabbak legyünk, és hogy ne a csoportjaiknak, hanem valódi értékeiknek megfelelően értékeljük a körülöttünk lévő embereket.

Mennyire fontosak neked a csoportjaid?

Rendszerezd a csoportokat, amelyekbe tartozol. Melyik a fontosabb, melyik a kevésbé fontos? Van olyan, amelybe egyáltalán nem érzed odaillőnek magad? Miért? Te miben különbözöl?

Hogyan tovább?

Ezen cikk megírásával továbbra is az önismeret alapjainak boncolgatása volt a nem titkolt célom. Ha érdekel a téma, a személyes identitásról írt cikkemet – amelyre többször is hivatkoztam fentebb – is elolvashatod. Kicsit mélyebb önismereti gyakorlatot találhatsz Bellon Gréta cikkében, amely a gyermekkori berögződéseidet segíthet felismerni. Ezt ide kattintva tudod elolvasni.

„Az vagyok, aki vagyok, Úgysem lehetek más; Miért féljek hát felfedezni, ki vagyok?”

– Szophoklész

Ha lenne téma, amelyről szívesen olvasnál, hagyj hozzászólást a cikk alatt, vagy csatlakozz Magyarország 1. pozitív pszichológiai közösségéhez, ahol egy közösség tagja lehetsz és sok hasznos tippet, tanácsot osztunk meg!


Felhasznált szakmai tartalom


Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉
Facebook
Email
Nyomtatás
0 0 szavazatok
Cikk értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
1 Hozzászólás
Legidősebb
Legújabb Legnépszerűbb
Beépített visszajelzések
Megnézem az összes hozzászólást

Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! ❤️

Felépítésében hasonló, ám mégis más, mint a többi közösségi médiafelület. A tőlünk megszokott minőségi tartalmakkal találkozhatsz, amelyek inspirálnak, tanítanak és támogatják a fejlődésedet.

Valósítsd meg önmagad – velünk!

Neked ajánljuk
Kreatív randitippek – 12+1 felejthetetlen élmény, ami nektek is jár!
Őszi melankólia? Ne hagyd, hogy lehangoljon!
Természet otthon – Így javítsunk könnyen és gyorsan a hangulatunkon!
Otthonpszichológia – Hogyan teremts igazán harmonikus otthont?
Tönkretett figyelem – Mit tehetsz a koncentrációdért a mindennapokban?

párkapcsolat elején még könnyebb eldönteni, hogy mit csináljatok egy randevún, azonban ahogy telik az idő egyre több dologban vesztek részt együtt,

//
2024. február 14.

Ősszel, amikor kezd sötétebbé és komorabbá válni az idő, rengetegen küzdünk az őszi melankólia jelenségével, amely leginkább a gyakori és

//
2020. augusztus 30.

Legtöbbünk szeret a természetben lenni, kirándulni, piknikezni a szabad levegőn. Vajon miért is van olyan jó hatással a természeti környezet

//
2020. január 31.

Mindenkinek kell egy hely, ami csak a miénk, ahova el tudunk vonulni a külvilág elől, ahol igazán ki tudunk kapcsolódni,

//
2021. január 27.

A figyelem és a koncentráció olyan készségek, amelyekre a mindennapjaink során folyamatosan szükségünk van. Akár tanulunk, akár dolgozunk, az, hogy mennyire vagyunk képesek

//
2023. február 22.
0 0 szavazatok
Cikk értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
1 Hozzászólás
Legidősebb
Legújabb Legnépszerűbb
Beépített visszajelzések
Megnézem az összes hozzászólást
1
0
Te hogy látod? Szólj hozzá a témához!x